Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

Szemlélődő gondban Örömök és ürömök Pásxtón A pásztói Lovász József művelődési központ rövid .életében” máris rengeteg iz­galmat okozott. örömteli és bosszantó izgal. mát egyaránt kínált. Melyik­ből többet, egyelőre senki sem latolgatja, hiszen az egész község egy volt november 7- én az örömben a központ avatásán. Ország-világ számá­ra „dicsekedhettek” e napon a uásztóiak, az ünnepségről a Magyar Televízió is hírt adott. Láthattuk a képernyőn a kő­oszlopot az épület előtt, rajta a három emberfej — kőből, szemlélődő gondban. így fa­ragta a szobrász. Az épületben azóta a fiatal igazgató s az ugyancsak ifjú : gazgatóheiyettesnő tevékeny­sége, s a járási székhely szel­lemi életének munkásai össze­fogása nyomán megindult az élet. Nemrég az Állami Bábszín­ház látogatott ide, vasárna­ponként ötórai teán szórakoz­nak a fiatalok, a helyi Mem- phis-zenekar szolgáltatja a ze­nét, a gépállomás és a műve­lődési központ közös együtte­se. (Szilveszterre nem tudják eldönteni, hol játsszék a ze­nekar, a gépállomáson vagy a központban?) Vendége lesz a központnak, természetesen, a Déryné Színház, az Egyete­mi Színpad is. Nemrég meg­kezdődtek a kiscsoportos fog­lalkozások, TIT-előadások. A mai napon tartja az ifjúsági klub alakuló foglalkozását. Foto- és bélyegszakkör műkö­dik a központban, s a nagybá­tonyi zeneiskola fiókiskolája is, zongora-, hegedűtanszak, kai, szolfézsoktatással. Az iro­dalmi színpadot a művelődési központ igazgatója, Varga András vezeti. Táncoktatás folyik, a népi tánccsoport próbál, sakkszakosztály műkö­dik, az fmsz által működtetett büfében a művelődési központ rendezvényeit látogató pász­tóiak felüdülést nyerhetnek, s ki tudná sorolni, mi mindent jelent máris az intézmény a járási székhely életében. Az indulás, a szervező, s a tartalmi munka szép, értel­mes lendületében azonban gondok is jelentkeznek, s több hiányosságra hívják fel a fi­gyelmet. Ezek egy kis részét örszigethy Erzsébet helyettes igazgató ismerteti. Nem isme­retlenek e gondok — úgy hisz- szük — a járás és a község illetékes szervei előtt sem, hi­szen a művelődési központ igazgatója több oldalas hiba­jegyzéket állított össze róluk. Megoldásuk egyre sürgetőbb. Az igazgatóhelyettes minde­nekelőtt a műszaki problémá­kat sorolja, amelyeket az át­vevő községi tanács augusztus közepén, tudomásuk szerint, nem kifogásolt. A kazánház­ba például becsurog a víz, a vízvezeték 30 centiméterre van a föld alatt, pár fokos hi­degben már megfagyhat ben­ne a víz, a fagytalanítás meg­oldatlan. A motorház a sza­badban van, kitéve ugyan­csak a fagyveszélynek. A ház igazgatósága kifogásolja, hogy nincs a birtokában semmifé­le alaprajz vagy műszaki dokumentáció, így képtelenek a tájékozódásra. Az igazgató- helyettes tudomása szerint a villanyáram-fogyasztási, sincs tisztázva, az avatóünnepségeji is háromszor kellett biztosíté­kot cserélni. A nagyteremnek nincsen szellőzőberendezése, a színpad alatti raktártérbe nyak- törően meredek lépcső vezet, á belső építész speciális bú­torokat tervezett, ezek nem készültek el. A színpadon sú­gólyuk nincsen, örszigethy Erzsébet félig tréfás megjegy­zése szerint, nem tervezték, hogy színházi előadások is lesznek itt. maga a színpad az úgynevezett klubövezet­hez tartozik, így félig-meddig .Átjáróház” jellege van. A te­remben a hangerősítés és vi­lágítás sincs megfelelően meg­oldva, s niég lehetne sorolni az igazgatóhelyettesnő pana­szait, amelyeket le is írtak a hibajegyzékben. A művelődési központ meg­nyitása tehát öröm Pásztón. A benne levők azonban ottjár- tunkkor szomorúan tekintettek ki az ablakon, az épületet kö­rülölelte a víz. Esett az eső, s a vízlevezetést sem oldották meg megfelelően. A járási székhely ezen új intézménye azonban, reméljük, az átme­neti gondok ellenére minden­kinek büszkesége, s második otthona lesz Pásztón, illetve a járásban. Az intézményben a tartalmi munka megindulása és esténként a benépesülő he. lyiségek arra engednek kö­vetkeztetni — biztató lesz a folytatás is. T. E. megjelent a Fáklya legújabb száma Kihalnak a kisiparosok? ..Erősítsük a kommunisták sorainak összeforrottságát” címmel közli a lap a Pravda 1968. XI. 25-i vezércikkét. Be­számolót olvashatunk az ör­ményországi magyar kulturá­lis napokról, továbbá a híres jaroszlavi Motorgyárról. Négy­oldalas színes képes riport számol be Szovjet Kirgíziáról. A Magyar szemmel rovatban ezúttal a népszerű Hungária beat-együttes szovjetunióbeli vendégszerepléséről olvasha­tunk. „A szénégető szívszerel­mét keresi” című kétoldalas színes képriport a „Tűz, víz és harsonák” című új szovjet * i mesefilmről ad tájékoztatót. Atomgyógyászat és Meteoro­lógiai Világközpont a címe annak a képes anyagnak, amely megismertet bennünket Obnyinszk város tudományos nevezetességeivel. Olvasha­tunk még a lapban a szov­jet tervhivatal munkájáról, egy tehetséges grafikusról, aki civilben lakatos, a csontvelőt kémcsőben előállító szovjet orvosokról, egy Sarkvidékhez közel fekvő új gyógyfürdőről, a szovjet műkorcsolyázók olimpiai felkészüléséről és a szovjet asztali teniszezőkről. A balassagyarmati Járásban 19«S. Január elseje óta az alapvető ja­vító szolgáltatások gyakorlására 35 kisiparos kapott engedélyt. Be­tegség, nyugdíj korhatár elérése és kiöregedés miatt ugyanezen idő alatt 80 ember szüntette meg ipa­rát. Sokan a szocialista szektor­ban helyezkedtek el. Jelenleg a járásban 22S főfoglal­kozású javító kisiparos dolgozik. Es bár az alapvető szakmákban a járási tanács ipari jogosítványok kiadásával szándékozik pótolni a javító-szolgáltató hálózat hiánya­it, félő, hogy mivel a kisiparosok egyre kevesebben adnak be ipar- jogosítvány kérelmet, egyes kisebb falvak ellátatlanul maradnak. A járás területén az országos 7,2-es átlaggal szemben csak 7,1 kisiparos jut ezer lakosra. Salgótarjáni piac Több mázsa száraz bab érkezeti Az elárusítóhelyek többségére triss áru érkezett a hét végére. A MÉK-árudák változatos ellátását megkönnyíti, hogy közvetlenül a ' árosból, a tároló raktárból szál­i ■ thatják az árut a piacra. A ter­melőszövetkezeti standok ellátása nehézkesebb, mert. tárolóhelyük j incsen a közelben. Közvetlenül az ; rudákban sem tárolhatnak, mert nincs hely, ugyanakkor egyetlen szövetkezeti standot sem téliesítet­tek. Egyébként az évszakhoz viszo­nyítva árubőségről beszélhetünk. A burgonya- és zöldáru-felhozatal jó, alma is érkezik folyamatosan. A hét közepén nagy „kincs’* is érkezett a piacra, több mázsa fe­hér és tarka bab. Tojást is lehet kapni, csupán az élőbaromfi­ellátás nem kielégítő még. Az árak így alakultak: ! . ikk: MER ár Ft/ke Szali.piac Ftdiv burgonya 3,20—3,60 3,20—3,60 fejes káposzta 1,60 1,60 kelkáposzta — 2 — \ örös káposzta 4.— — kelvirág 7,20 — i vöröshagyma 3,40 3,40 ( fokhagyma 32.— 34,­\ sárgarépa 3,60 3,60—4,— í gyökér 7,60 7,— cékla 2,60 3.— retek 2,20 — paraj 3.60 — tojás 2,10 1,80—2,40 aim.) Jonathan) 6.— 5,50 alma (egyéb) 4,80 4,-----4.80 f ehér bab — 17.— tarka bab — 17.— dióbél 74,— — 22.— 4 NÓGRAO _ 1968. november 30., szombat [ I Vlagyimir Tocsilin HAGY Az egyik szülői értekezleten így szóltak hozzánk az isko­lában: — A tanulók gyakorla­ti oktatására fordítható idő az iskolában általában mindig ke­vés. így gyakran előfordul, hogy amit mi itt, az iskolá­ban elkezdünk, azt majd ott­hon kell befejezniük a gye­rekeknek. Kérjük, hogy segít­sék gyermekeiket a szakmai jártasságok elsajátításában. Célunk: dolgos, szorgalmas, munkaszerető embereket ne­velni, akik szeretik mestersé­güket, s nem riadnak vissza semmiféle fizikai munkától. Néhány nappal később lát­tam, hogy az én Barkám elő­veszi a varrótűt, belefűz leg­alább fél kilométernyi cérnát, s elkezd stoppolni egy régi zoknit. Patronálni fogom a gyere­ket — határoztam el, s másnap reggel odanyújtottam neki szakadt ingemet, hogy foltozza meg. — Apu, a varrás engem már nem izgat, — adta vissza az inget Borka, — ezt csak a lányok tanulják. Mi asztalo­sok és ácsok leszünk... Nem tudnál adni egy kézifűrészt? — Minek az? — Az a kerek asztalunk ma már egyáltalán nem korszerű. Bűnös-e a ha részeg? A kisterenyei kettős gyil­kosság legutóbbi tárgyalásá­ról adott tudósításunkban megírtuk, hogy a Legfelsőbb Bíróság az Egészségügyi Tu­dományos Tanács véleményét kérte annak tisztázására, va­jon a vádlott a bűncselek­mény elkövetésekor úgyneve­zett „komplikált részegség” állapotában volt-e. Arról, hogy mi a komplikált részeg­ség, az alábbiakban tájékoz­tatjuk a NÖGRÁD olvasóit, megyénk egyik igazságügyi el­meorvos-szakértőjével folyta­tott beszélgetésünk alapján. A részegség egyénenként változó formában zajlik le, de még egyénenként sem mindig azonos módon. A részegség megnyilvánulásai függnek a személyiségtől és a személyi­ség pillanatnyi állapotától. E sokféleség ellenére a részeg­ség! állapotokat sokáig csak két kategóriába sorolták. Az egyik a típusos, szokványos, a másik a kóros, pathológiás ré- szegségi forma. A típusos ré­szegség tünetei jól ismertek, mert különösen gyakoriak: emelkedett hangulat, fokozott önbizalom, gátlástalanság, fe­csegés, egyensúlyzavar, a moz­gások ügyetlensége, a gátlás­talanság miatt fokozottab­ban felszínre kerülnek a szexuális indítékok, indulatok, amiből kisebb-nagyobb konf­liktusok származnak. Súlyos részegségnél közöny, álmos­ság, öntudatvesztés áll elő. A típusos részegség! állapotban a személyiségnek olyan jel­lemzői, törekvései kerülnek felszínre, amelyek a szemé­lyiségre jellemzően a részeg­ség nélkül is adva vannak, azonban józan állapotban hi­bátlanul működő mérlegelés, ítélőképesség, erkölcsi gátlá­sok következtében nem jutnak cselekvéshez. Ilyenkor tehát a cselekvések indítékainak erős­sége tekintetében mennyiségi eltolódásról beszélhetünk. Ha ittasság következtében az egyén bűncselekményt követ el, felelős érte. Felelősségéhez hozzájárul az, hogy ittas álla­potát önhibájából idézte elő. Ezért bűncselekmények elkö­vetésénél a típusos részegség nem korlátozza a büntethető­séget. A kóros részegség állapotá­ban a személyiség az alkohol hatásától átmenetileg súlyo­sabban károsodott, s ez az ál­lapot súlyos tudatzavarnak, elmebeteg állapotnak felel meg. Hiányzik a viselkedés­ből a célszerűség, értelmi Ma a keskeny, sokszögletű asztal divatos. Kérlek, hozd a fűrészt, és egy-kettőre átala­kítjuk az asztalt!... Átszaladtam a szomszédba, s kértem egy fűrészt. Borka az­tán vágott, fűrészelt, faragott, nyesett, én meg smirglipapír­ral csiszolgattam a sarkokat... A hét vége felé már csak egy asztalsarok elintézése volt hát­ra, Borka azonban — hazaér­kezve az iskolából — már a kapuból kiáltotta: — Anyu! Holnapután nagy nap lesz a suliban. Rántotta- és rakottkrumpli-készftésből osztályoznak bennünket! Légy szíves, segíts! — De fiacskám! Hát az asz­tallal mi lesz? — kérdeztem nagyot nézve. — Mikor fejez­zük be? — Az asztal most már ráér. Már nem leszünk asztalosok. Átállunk a szakács politechni­kára. Borka késő estig ügyködött az anyjával a konyhában, hogy töviről-hegyire megismerje a rántotta- és rákotikrumpli-ké- szítés tudományát. Szívszorongva vártuk a szá­monkérés eredményét, de Borka azzal jött haza, hogy villanyszerelők lesznek. Azok­ra nagyobb szükség van. Borka lelkesedett az elektro­megfontolás, mérlegelés, a törvény tiszteletből, erkölcsből származó gátlások hatása; hiányos, vagy elvesz a kon­taktus a külvilággá; a reali­tás helyét olykor halluciná- ciók foglalják el; szexuális in­dítékok féktelenül utat tör­nek a cselekvéshez. A kóros részegségi állapot bizonyos egyéneknél alkoholfogyasz­tásra rendszeresen előáll. Ki­vételesen olyan egyénnél is előfordul, akinek általában típusos részegségi állapotai szoktak lenni, ha előzetesen nagyon kifáradt, éhezett. Né­melykor egész kevés mennyi­ségű alkohol is kiváltja, amennyi másoknál még ré­szegséget sem okoz; de ki­válthatja nagyobb mennyisé­gű elfogyasztása is. Ilyen ál­lapotban az egyén olyan tet­teket is elkövethet, amelyek személyiségétől idegenek, sőt azzal egyenesen ellentétesek. Az ilyenkor előállt viselkedés és cselekmények tehát a jó­zan személyiségtől minőségi­leg elütőek. Kóros részegség állapotában az egyén nem be­számítható, később azonban büntethető, mert kóros ré­szegségét önhibájából idézte elő. Az utóbbi időben a típusos és kóros részegség fogalmai mellett megjelent a „szövőd­ményes — komplikált — ré­szegség” fogalom. Nyilvánva­lóvá vált ugyanis, hogy a ré­szegségi állapotok egy része nem sorolható be szorosabb értelemben véve sem a típu­sos, sem a kóros részegség fo­galomkörébe. Ezek a részeg­ségi állapotok részben, vagy enyhe formában tartalmazzák a kóros részegség jellemző jegyeit, és a típusos részeg­ségi állapotra jellemző elté­rések is a szokottnál súlyo­sabb mértékben kerülnek fel­színre. Ha ilyenkor az egyén bűncselekményt követ el, az részben visszavezethető ugyan józan állapotú személyiségére is, de teljes mértékben nem. Ilyenkor tehát a típusos ré­szegségre jellemző eltérések mennyiségileg rendkívül el- túlzottan találhatók meg, illet­ve a kóros részegség tünetei nem kiteljesedett mértékben jelentkeznek. A szövődményes részegség a beszámíthatóságot korlátozó állapotként értékel­hető, de a büntetés kiszabásá­nál a bíróság természetesen szintén tekintetbe veszi az előidézésben elkövetett önhi­bát is. Térjünk vissza a címben technikáért. Szétszedett min­den fellelhető elektromos dol­got a házban, s mire arra is sor került volna, hogy össze is rakja, újból változás tör­tént a gyakorlati oktatás te­rületén, s vihettem a szerviz­be a villanyvasalót, a villany­borotvát, a porszívót, a táska­rádiót, a kávéfőzőt. A szétsze­dett mosó- és hűtőgépet már nem vihettem, házhoz hívtam a szerelőt. A tanév utolsó negyedévéig Borkáékból hol órásmestere­ket, hói fejőgépszerelőket, hol géplakatosokat, hol pedig ke­rékgyártókat, cukrászokat vagy kéményseprőket akartak faragni. Mi türelmesen szem­léltük az eseményeket, s ami­ben csak tudtuk, patronáltuk a gyereket. Amikor azonban Borka az egyik nap „átfestet­te” a szobát, mire hazajöttünk, — mert azon a héten éppen szobafestőkké akarták őket kiképezni, — belebetegedtem a politechnikába. Ezeket a sorokat is az ágy­ban írom, mert a mai napig sem jöttek rendbe az idegeim. Borka hozzáértően cserélgeti rajtam a borogatást, jelenleg ugyanis a helyi kórház patro­nálja őket, s oda járnak poli­technikára. .. Fordította: Baraté szereplő kérdésre. A gyilkos, ha részeg, kettős értelemben lehet bűnös: mint gyilkos és mint részeg. Ugyanis: típusos részegségi állapotban a gyil­kosság elkövetésében nagy mértékben az illetőnek részeg­ség előtti személyisége a fe­lelős. Szövődményes részegsé­gi állapotban a személyiség felelőssége többé-kevésbé ki­sebb fokú, míg kóros részeg­ségi állapotban a személyiség nem lehet felelős azért, amit elkövetett. Másik értelemben bűnös a gyilkos a részeg álla­pot előidézéséért, amennyiben az önhibájából történt. Ebben az értelemben hibát követ el, aki berúg, mert ez is magá­ban hordja a bűncselekmény elkövetésének nagyobb lehető­ségét. Még nagyobb önhibáról beszélhetünk, sőt kifejezett bűnösségről, ha olyan egyén ittasodik le, akinél a részegség többnyire szövődményes for­mában jelentkezik. Különösen súlyos önhiba • róható fel an­nak, aki tudja önmagáról, hogy kóros részegségi állapo­tai fordulnak elő, és ezt az ál­lapotot mégis előidézi. A ré­szegség, a szövődményes ré­szegség és a kóros részegség önhibából történő előidézésé­nél tehát a bűnös felelőtlen­ségnek, a társadalmat veszé­lyeztető, a másokat sértő ma­gatartásnak fokozódó súlyos­sági sorrendjével állunk szem­ben. flV r Iízeves a nógrádgárdonyi „varázshegy” Jogos örömmel ünnepelnek ma Nógrádgárdonyban me­gyénk tbc-ellenes küzdelmé­nek dolgozói: a gyógyintézet tízéves jubileumához érkezett. A Majláth grófok hajdani fészke az eredményes gyógyí­tás megyei fellegvárává lett az elmúlt évtizedben. A gon­dolattársítás Thomas Mann „Varázshegy” című művének tiidőszanatórlumával elkerül­hetetlen, — de óhatatlan a szembeállítás is. Az Alpokban csak a kiváltságosak kereshet­tek gyógyulást, — nálunk minden rászoruló. Az úri Magyarországon a századforduló idején a tbc- halálozás körülbelül hússzoro­sa volt a mainak. A hatékony megelőzést, a széles körű gyó­gyítást a felszabadulást köve­tő évek hozták meg. 1957-ben hazánkban 833 lakosra jutott egy tbc-gyógylntézeti ágy, — Nógrád megyében 7533 főre; ami gyakorlatilag harminc ágyat jelentett. Az állam úgy segített a problémán, ahogy tudott: lehetővé tette, hogy Nógrád megyei betegeket más megyék intézményeiben he­lyezzenek el. Sajnos, a hon­vágy sokakat arra késztetett, hogy idő előtt, még betegen hazatérjenek. Ma már me­gyénk tbc-gyógyintézeti ágyai­nak száma száztíz; tehát majdnem négyszerese az évti­zeddel előttinek. Nógrádgárdony nem csupán fizikai egészségét adta vissza száz és száz embernek, de élet- és munkakedvét is. So­kan az intézetben szereztek olyan képzettséget, amely gyógyulásuk után szép, érde­kes, anyagiakban szintén meg­becsült munkakör betöltésére tette őket alkalmassá. A nógrádgárdonyi intézet történetére vetett rövid visz- szapillantás nem volna teljes, ha — méltatlanul — megfe­ledkeznénk dr. Bogdándy Emil igazgató-főorvosról, és reá a sző legjobb értelmében feltekintő munkatársairól, Bogdándy doktor ritka szer­vezőképességgel, fáradhatat­lanságával Csákváron járult korábban a nógrád gárdonyi­hoz hasenló gyógyintézet meg­teremtéséhez, munkájának megindításához. A jubileum alkalmából mind az intézmény betegeit, mind dolgozóit és vezetőit ««Ttot- ’•''kívánságokkal kő­fAP A SULIBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom