Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
Nyitány és folytatás A munkásmozgalom nagyjai — megyénk szülöttei Vérrel írt testamentum Lassan immár mi is érezni, érzékelni kezdjük azt az ünnepi jelenséget, hangulati varázst, amikor kigyúlnak a nézőtéri fények és felizzanak a színpadi rivalda színei, a reflektorok csóvákat vetnek egy képzelet-alkotta világ történéseire. Salgótarján múltbéli viszonyai nem engedték érzékelni azt, a mással nem pótolható élményt, —- amikor évadkezdésre gördül szét a színpad ‘ függönye és elkezdődik a játék. Nekünk, — mint az elmúlt esztendőben voltak —, a szolnoki Szigligeti Szinház és a debreceni Csokonai Színház tovább is legkitartóbb fegyvertársaink, akik Salgótarján színházkultúrájának alaprakó feladataiban részt vállalnak, akikkel eddigi eredményeinket elértük, s további eredményekre számítunk. K két művészeti intézmény közül elsőnek az évadban a szolnoki társulatot köszönthettük színpadunkon Heitai Jenő: A néma levente című, immár szinte klasszikusnak mondható verses vígjátékéval. Az a Heitai, aki a társadalmi dráma műfajában egy sor könnyen feledhető művet írt, — talán azért, mert nem volt hajlandó sem kora alantas közízlésének kiszolgálására, sem tulajdon önkontrollja nem volt elegendően szilárd — a verses dráma műfajában legjobb értékelt a legteljesebben nyújtotta- S ezekből Is leginkább talán A néma leventében, — amely a több'mint három évtizedes bemutató óta mitsem veszített fényéből, tartalmi, gondolati értékeiből. Három évtized még nem annyira nagy idő, hogy ne emlékeznének igen sokan a színházbarátok közül Bajor Gizi nagyszerű Ziliájára, az utóbbi felújítások sorából ebben a szerepében Ruttkai Évára, A szolnoki színház fiatal együttese azonban a hagyományokhoz méltó folytatást produkált, s minden tekintetben rászolgált a salgótarjáni sikerre. Nagyon finom eszközökkel formált Ziliát láthattunk Bó- kay Máriától. Játékában szemérem és erotika olvad különleges, egyéni keverékké. Igen jó mozgású, férfias jelenség Krá- nitz Lajos formálásában Agárdi Péter alakja, de rendkívül élvezeteset nyújtott Beppo, a furfangos csatlós alakjában Halász László is. A darab többi szereplője: Czibulás Péter, Vaszy Bori, Baranyai Ibolya, Győző László, Fehér Györgyi, ifj. Tatár Endre és Berta András szintén legjobb képessége szintjén járult hozzá az előadás megérdemelt sikeréhez. A darabot a hagyományokra támaszkodón, de igen sok egyéni elgondolással Orbán Tibor rendezte. Az évad második bemutatóját a debreceni Csokonai Színháztól láttuk- A társulat ope- rarészlege ez alkalommal legbecsesebb nemzeti operáink egyikével, Erkel: Bánk bánjával látogatott el színpadunkra. . A salgótarjáni operaestek vonzása mind szélesebb rétegeket érintő. Ez mutatkozott meg a Bánk bán bemutatóján is — és Indokoltan, mert a debreceni művészek ezúttal szintén rendkívül igényes produkcióval örvendeztették meg közönségüket. A tavaly látott Több juh és szarvasmarha Mint ismeretes, Nógrádban gondot okoz a takarmány termelése. A salgótarjáni járásban több' tsz a takarmányigé- nyesebb állattenyésztést megszünteti. Többek között a baromfi- és sertéstenyésztést. Helyette a gazdaságosabb juh- és szarvasmarha-tenyésztésre térnek át. A kisteremyei. a ho- mokterenyei, a nagybátonyi, a klshartyán; gazdaságok felszámolták már a baromfi- és sertéstenyésztést. A felszabadult gazdasági épületeket borjúnevelőkké, juhhodályokká alakították át.. A salgótarjáni járásban máris tapasztalható, hogy például növekedett a juhállomány, amely jobban hasznosítja a dombos legelőket. A tsz-be ruházó sok is ennek megfelelően alakultak. Az elmúlt esztendőkben 1414 szarvasmarha és 2500 juh férőhelyet építettek. Törekednek a szakosított állattenyésztő telepek kiépítésére is. Cereden befejezés előtt áll egy korszerű tehenészet építése. Mátra- mlndszenten is megkezdték az építkezést. T apasztalatcsere Román Dénes felvétele Hunyadi László után még kétségtelenebből érződik, hogy a Bánk bán Erkel érettebb, kompozícióban, drámai hevületben egységesebb műve, az opera lírái komponálása is melegebb fényű, árnyaltabb, kifejezőbb. Mindez fontos járuléka a bemutató sikerének, s természetesen, táplálja a sikert az a nagyigényűség, melyet a produkció minden területén. a művészek teljesítményében, a színpadképek, a kosztümök mondandót szolgáló remeklésében mérhettünk. Az élmény zavartalan fokán érvényesült Csongor József énekben-játékban szenvedélyes, drámai villódzású Bánkja. Feszes ellenpólust nyújtott Gertrúd királynőben Varga Magda színdús mezzoszopránja. Ugyancsak emlékezetes marad számunkra az Ottót formáló Járay József, a Melindát éneklő Marsay Magda, Tiborc alakjában a színészileg, énekesként egyaránt nagyszerű Virágos Mihály, továbbá Gazsó János ragyogó Petur bánja és Tréfás György minden tekintetben remekbe mintázott Biberachja. A siker főrészese a szereplő együttes mellett Kertész Gyula rendező, Fehér Miklós díszlet-, Greguss Ildikó kosztümtervező és mindenekelőtt a vezénylő Rubányi Vilmos, aki nagymúltú dirigensi pályájának legbeérettebb korát éli, s a művelődési ház hangzási- technikai nehézségei közepette is teljes ura a színpadnak és a zenekarnak. Két élményéé est évadkezdetnek: egy verses játék és egy opera' Bizalommal várjuk a folytatást. (barna.) Kimondaniis sok Az Egyesüli Államokban 1927 óta 30 000 ember vesztette életét repülószerencsétlensé- gek következtében. Az országúti balesetek az említett időszakban 1 471 000 jobb sorsra érdemes polgár életét oltották ki. Megremeg a toll a krónikás kezében, amikor a Tanácsköztársaságot letipró véres ellenforradalom e fiatal mártírjának, Bak Dénesnek rövid, de sok megpróbáltatással teletűzdelt harcos múltját igyekszik papírra vetni. Megyénk szülötte volt. Zagyvarónán, hatodik gyermekként Látta meg a napvilágot 1895. október 10-én. Még nem volt 26 éves, amikor Horthyék hóhéra 1921. január 11-ének reggelén bitóra húzta e költői lelkületű Ifjút. Milyen eszmék vezérelték rövid életútját, miért kellett feláldoznia, fiatal életét? — röviden ezt szeretném felvillantani. A három polgári elvégzése Után vasesztergályos a Salgótarjáni Acélárugyárban. Fiatalon összebarátkozik Mikulikkal és Szalvaival. Talán ezek voltak'mozgató rugói élete további alakulásának... A világháború kitörésekor négy bátyja katona, 1915 őszén őt is behívták a tízes honvédekhez, ekkor már a Diósgyőri Vasgyárból. 1916-ban zászló- aljkíjrtös és szakaszvezető, de még ebben az évben megsebesül, és orosz hadifogságba esik. Ott válik szocialistává. Pár hónapig internacionalistaként az oroszországi Vörös Hadseregben harcolt, s oroszul jól megtanult beszélni. Szovjet- Oroszországban szándékozott letelepedni. Jelena nevű ifjú ukrán menyasszonyától úgy köszönt el, hogy pár hónap után viszontlátják egymást... De a sors közbeszólt: s minden másként alakult. . •• Hazaérkezése után — mint ..bolsevista eszmétől fertőzöttet” — Kassán bebörtönözték, ahonnan csak három hónap után, az őszirózsás forradalom szabadította ki. Ekkor visszatér szülőföldjére. A Tanácsköztársaság kikiáltásáig Salgótarjánban volt szószólója a szocialista eszméknek, majd a salgótarjáni Men- delshon-zászlóaljban látjuk viszont szakaszparancsnokként. Mikulik József, járási politikai megbízottnak egyik legtevékenyebb segítőtársa Tarján védelmének megszervezésében, , a gyári alakulatok felfegyverzésében. Kezdettől fogva részt vett a cseh intervenciósok elleni harcban, a tiszai fronton a burzsoá románok ellen is rendíthetetlenül harcolt. Izzig-vérig katona volt. áthatva szocialista öntudattól. 1919 júliusában nehéz helyzetbe kerültek a Vörös Hadsereg egységei. Árulás árulást követett, s még a felsőbb parancsnokság tagjai között is akadtak árulók ... így fordulhatott elő, hogy vaktölténnyel láttak el több harcoló alakulatot, és ezt igen drágán, az életükkel fizették meg ... Ez történt Mezőcséton Is, ahol a fehér ellenforradalmi árulók a románok kezére akarták juttatni a harcoló vö- röskatonák egységeit. A templom tornyából integetve adták le jelzéseiket, d,e rajtavesztettek. Az egész zászlóaljat bekerítés veszélye. fenyegette, — de idejében leleplezték őket. A rögtönítélő haditörvényszék —. hogy a hasonló árulásoknak elejét vegye — golyó általi hárált’a ítélte az árulókat. Hat személyt, köztük égy sé- gédjegyzőt, koesmárost, sekrestyést, akikre rábizonyult az árulás, kivégeztek. A ki végző osztag vezénylő tisztjévé Bak Dénesi jelölték ki. Akkor még n'em sejthette, hogy vezényszava a saját sor- > sát is megpecsételte . Pedig sajnos, így történt... A Tanácsköztársaság bukása után 17 társával együtt letartóztatják, végigpróbálják rajtuk a Miskolci „Szlm-szanató- rium” válogatott kínzásait. Aki túlélte a kínzásokat azt átadták Horthyék vérbíróságának. Az ötös tanács halálra ítélte Bak Dénesi és társait —• Huszár Istvánt. Gyurcsik Andrást, Bódi Istvánt, Máss Józsefet, Miklós Istvánt, Illés Sándort, Szalvai Mihályt és Endreiter Józsefet. Szalvainak sikerült megszöknie. Egyedül Bak Dénesi végezték ki 1921. január 11-ének fagyos reggelén 7 órakor, kötél által. A töbhl. ió- részt fiatalkorú elítéltet 10,2 nyarán Szovjet-Oroszors/üa kicserélte. megmenekültek n halálos ítélet végrehajtása elől. így fejezte be Bak Dénes, a proletárdiktatúra hős katonája rövid életútját. Holttestét a miskolci temető árkából 1957. október 3-án exhumálták és a Hősök temetőjében. az őt megillető díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. Sírját a miskolci úttörők szeretettel gondozzák, s azon nem hervadnak el a hála és kegyelet virágai... Emlékét szeretette] őrzik rokonain kívül barátai, kor- társai. tisztelői, s nem utolsósorban börtönnaplója, amelyben saját vérével írt verselt hagyta az utókorra ... Üzenet ez az élőknek, az utókornak, egy kivégzett testamentuma. Emlékének ’ tisztelettel és kegyelettel adózva közreadjuk verseinek egyikét, amit 1920. június 20-án a saját vérével írt: I. ..A törvény zArja «1 életem göröngyös útját Midim (írememnck fénye elborul A hóhér csillapítja le mectört szivem lóriit midiin végói-Am a’konvtil II Tudom, hideg, *urd a halóinak ajka De nékem mosolygás leszen Rózsák nyílásának Hangulata Rezéül át akkor 1* lelkemen. 1 ni. Csata a Lánchídnál A forradalom nyitánya A szemtanúk és a történészek többször leírták már. mi történt 1918. október 28-án a Lánchíd pesti hídfőjénél. A lényeget illetően minden leírás hibátlanul egybevág: akkor este végképpen bebizonyosodott, hogy Magyarországon, négy. rettenetes világháborús esztendő után, megérett a népi forradalom a béke és a demokratikus átalakulás kivívására. Maga az esemény így, foglalható össze: 1910. október 28-án, hétfő este. tízezres tömeg indult el a Gizella térről. Károlyi pártlrodéjától a Lánchíd felé. hogy felmenjen a Várba. A sokaság Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését akarta követelni Habsburg Józseftől, aki „homo re* Hius” megbízatással szerepelt Budapesten a királv érdekeinek védelmében, s éppen Károlyival tárgyalt. A menetet a Lánchídnál katonákból, rendőrökből és csendőrökből álló többszörös kordon állította meg, Némi vita után a katonaság félreállt és parancsa ellenére útjára engedte a felvonulókat. Nem úgv a rendőrök és a csendőrök. Ezek szuronnyal, karddal, lovasainkkal, lőfegyverrel rontottak honfitársaikra. De a megtámadottak védekeztek: késekkel felhasogatták a lovak oldalát, fegyvert zsákmányoltak s rendőröktől és csendőröktől, és használták saját revolvereiket is. A csata végén két munkás, egy katona, továbbá ötvenné! több súlyos sebesült maradt a véres kövezeten — nagyrészük munkás és diák volt. A tüntetők sebesült társaikat a közeli házakba és a Rltz szállóba vitték, ahol orvosok gondoskodtak róluk. Ezt a men» tőmunkát a karhatalom már nem merte megakadályozni, mert a katonaság fedezte a sebesültszállítókat. A véres dráma híre villámgyorsan bejárta a várost, mindenütt dühös haragot váltott ki az 'emberekből, s még jobban felizzította a szenvedélyeket. A lánchíd! csata mindenképpen jelentős esemény volt. Még az időpont sem véletlen. Már október elejétől gyorsuló ütemben szaporodtak a közelgő nagy történelmi vihar jelei. A háborús vérveszteség, az éhezés, a jogfosztás, a fokozódó terror végképpen forradalmasította a tömegeket. Hatott rájuk a szovjet példa, a forradalmi szocialisták agitá- oiója, a szociáldemokrata baloldal biztatása, és a salát tapasztalataik. Október R-a és 28-n között a forradalmi jellegű események egész sora felezte, merre tart a magyar nép.. ■ A szociáldemokrata kiáltvány és kongresszus. Károlyi és a radikális sajtó oro- paeotidála. a dualizmus, Tisza és Wekerle bukása, n balkáni és az olaszországi úlabb frontkudarcok. a Nemzeti Tanács, a Katonatanács. a Diák-tanács megalakulása a végletekig, felkorbácsolták a tömegtndulatokat. Befejezte aztán a „művet” IV. Károiy becstelen manőver,, károlyival, akit Pestről Bécsbe csalt, hogy elszakítsa őt a forradalmi érzelmű tömegektől. Fényes László, a neves publicista és radikális politikus, a lánchíd! események közvetlen szemtanúja írta: „Világos volt, és voltaképpen az robbantotta ki a lánchídl tüntetéssel a forradalmat, hogy a nép szentül meg volt győződve, hogy Károlyt Mihályt csak azért csalták Bécsbe. hogy ne lehessen itthon október 27-én, vasárnap, az Orszá gháztérdb tartott nagy népgyűlésen, amelyen több mint százezer ember vett részt.. Kevésbé Ismert az a tény, hogy 1918. október 25-én a-tö- meg már áttörte egyszer a fegyveres kordont, és a királyt keresve felnyomult a Várba. Az október 25-i és 28-í véres események kétségtelenné tették, hogy a tömeg forradalmi változásokat akar. s örökre szóló szakítást a Habsburgokkal. Az október 28-i vérengzés másnapián a munkásság sztrájkkal felelt a reakciós kihívásra. Két napnál később, október 30-ról Síre virradó éjjel — a pesti munkások katona testvéreikkel és a forrd almi értelmi «éggel együtt, győzelemre vitték a forradalmat Az elmúlásom már Itt * börtönben Olvad az örök ragyogásba ét S lelkem búcsú vég leheletében örök álomról *©mr melódiát. . Bak Dénes A versek megírásának íhle- tője bizonyára az a bizonyos Jelena nevű . menyasszonya volt, aki talán még ma Is emlékezik fiatalon kivégzett vőlegényére. valahol a Szovjetunióban ... Sándor Rudolf Új zöldüég- és gyümölcs- boltok A MÉK új elárusítóhelyeket létesít a lakosság zöld.ség- es .gyümölcsellátásának javítása érdekében. N ógrádmagyeren a közelmúltban nyitották meg az új elárusítót. Máris nagy forgalmat bonyolít le, és & vásárlók elégedettek. Passión a piacon nyílt új elárusító. End- refalván Is tárgyalnak egv új bolt megnyitásáról. Balassagyarmaton. az autóbusz-állomáson terveznek állandó boltot. Kísérletképpen standot állítottak fel a várható forgalom felmérésére. A városban hozzáláttak a piaci bódé bővítéséhez is. Foglalkoznak bizományosok beállításává] is. ‘Szerződést kötnek azokkal, akik lakóhelyükön árusításra alkalmas helyiséggel rendelkeznek, A lakosság zöldáruval való ellátását jelentősen segíthetik a tanácsok, megfelelő helyiségek biztosításával. Ugyanis) ez feltétele az új árusítóhelyek létesítésének. Földes Mihály NÓGRÁD - 1968. október 27., vasárnap S /
