Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-17 / 244. szám

Tita a kenyérről (I.) Miért késik a sütemény? Izgalma« és közérdekű kerekasztal-begzélgetésre ke­rült sor a napokban szerkesztőségünkben: a kenyér, a pék­sütemény és egyéb pékáruk minőségéről és szállításáról vi­tatkoztunk a sütőipar és a kereskedelem legilletékesebbjei vei, A N’ÓGKAD ankétián részt vett Rozgonyi Aladár, a sütőipari vállalat igazgatója. Kovács Ernő főmérnök, Ka­szás József főkönyvelő. Herényi István technológiai cso­portvezető. Kovács András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának előadója. Balázs Sándor, az Állami Kereskedelmi Felügye|őség munkatársa, Vajvoda György, a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi vezetője és Géczi Mihályné, a vállalat áruforgalmi előadója, valamint lapunk három munkatársa. A kérdéseket, amelyek a lakosság részéről gyakran és éle­sen elhangzanak, nagyon nyíltan vetettük fel, s ezekre őszinte, jó szándékú válaszokat kaptunk. Igyekszünk a he Iyenként éles vitát a lehetőség szerinti, nagyobb terjedelem­ben közre bocsátani. MUNKATÁRSUNK: Mielőtt a kerekasztal-konferenciára sor került volna, igyekeztünk véleményt gyűjteni a salgótar­jáni üzletekben vásárló házi­asszonyoktól. Ma reggel pél­dául sokan panaszolták, hogy az élelmiszerüzletekbe késve érkezik meg a péksütemény, olyannyira, hogy az iskolába menő gyerekek már nem tud­nak kiflit és zsemlét vásárolni. IGAZGATÓ: Ez a probléma, hogy az iskolások késve kap­ják a süteményt, tegnap vető­dött fel először. Vállalatunk, a sütőipar reggel ötkör kezdi el a szállítást Semmi akadá­lya, hogy karábban kezdjünk, ehhez viszont az szükséges, hogy a kereskedelem fogadja az árut. A kereskedelemmel közösen megbeszélt útvonalon osztják el a süteményt. A túra útvonalát1 már kétszer is át­szervezték. de a sütemény ké­sői érkezésérő] konkrét tudo­másom nincs... K ÖZBES/.ÓLAS: Szeretném megcáfolni Rozgonyi elvtárs állítását. Ma reggel például személyesen győződtem meg, hogy a sütőipari vállalat 2. szakboltja már reggel fél hat­kor kapott péksüteményt, de a 2(’4-es tejboltnak, amely ugyancsak fél hatkor nyit. a pékárut csak háromnegyed nyolckor vitték ki. A 155-ös szakbolt szintén csak hét óra után kapott árut, pedig az is a sütőipar 2-es számú szak­boltba mellett van. A zagyva- pálfalvi üveggyári bolt meg csak kilenckor kap kiflit és zsemlét. IGAZGATÓ: Nekem erről nincs tudomásom Egyébként ki szoktuk szállítani. Ez a kérdés nekünk ts szívügyünk... KÖZBESZÖUAS: Koesiprob- lémánk van! GÉCZINÉ: A 156-os boltnak süteményes ládája van, az egyik kulcs a sütőiparnál, mégse kapnak idejében árut! FŐKÖNYVELŐ: Ez rendkí­vüli eset. Az egyik kocsink el­romlott. másfél órára kiesett a forgalomból, az okozta a késlekedést. Egyébként úgy felvetni a kérdést, hogy a sa­ját szakboltjaink előbb kapják az árut. nem szabad. Pontos szállítási sorrend van. Ezen csak a túra venal megváltozta­tásával lehetne segíteni. Mondja meg a ..ki.sker”, mi­kor induljunk. mikor terít­sünk. Nekünk teljesen mind- eev Csakhogy az üzletek zö­me hétkor nyit. Három kocsi­val pedig nem tudunk ponto­san hétkor érkezni... KÖZBESZÓLÁS: Nem egé­szen ígv van. FŐKÖNYVELŐ: Mi hajlan­dók vagyunk kocsijainkat négykor indítani, de biztosít­sák az átvételt. A kormány­határozat szerint törekedni kell arra, hogy a boltok fel­készüljenek a korai, esetleg éjjeli átvételre. Bár a korai időpontban a piaci boltot kell ellátni. GÉCZINÉ: Rendőri engedé­lyünk van a későbbi piaci át­vételre is. Ez nem lehet aka­dály. .. KOVÁCS ANDRÁS: A szál­lítás országos gond. Ezért már készül egy rendelettervezet, amely megoldhatja a lakosság proolemaját. A Mezogazdasagi és Élelmezésügyi Minisztérium várható rendelete szerint a sü­tőipar a süteményt és a kenye­ret a megyei tanács által meg­határozott időpontban lesz kö­teles kiszállítani. A rendelet­tervezet szankciókat is kilá­tásba helyez. Viszont előfor­dulhat az is, hogy a kereske­delem zárás és nyitás után is köteles lesz átvenni a péksü­teményt FŐKÖNYVELŐ: Az a baj. hogy a kiskereskedelemmel konkrét, érvényben levő szál­lítási szerződésünk nincs.. KÖZBESZOLÁS (halkan): Akkor, hol a pontos szállítási sorrend? FŐKÖNYVELŐ. A szállítá­si szerződés csak elveket rög­zít. Egyébként a kifogásolt esetek egyáltalán nem általá­nosak. IGAZGATÓ: A kiskerrel való megállapodás alapján szállítunk. KÖZRESZŐLÁS: A sütői­par nem használja a kitett süteményes ládákat. GÉCZINÉ: Hatból egybe tették ki ma is csak a süte­ményt. FŐKÖNYVELŐ: Ezt ellen­őrizni kellene! KÖZBESZÓLAS: Be volt rozsdásodva a lakat! FŐKÖNYVELŐ: A láda kü­lönben is csak félmegoldás! BALÁZS: Ha pénzt merünk csomagban és borítékban kül­deni, akkor a süteményt is le lehet, számolni becsületesen Nem indulhatunk ki abból, hogy a szállítómunkás nem becsületes! (Az ankét résztvevői meg­bízták Berénvi csoportvezetőt ellenőrizze, hány ládát hasz­náltak a hatból az ankét nap­ján. Megállapítást nyert, hogy a kitett és zárható sütemépv. átvevő ládákat nem használ­ják.) FŐKÖNYVELŐ: Holnaptól használjuk a ládákat. IGAZGATÓ: Nagy a bizal­matlanság a ládák iránt A boltosok és a szállítók közt nincs bizalom. Aztán nehéz is a ládákat kezelni, különösen a gyengébb fizikumú nőknek A (adás megoldás azért is rossz, mert nincs minőségi átvétel, a selejtárut nem lehet lecserél­ni. .. VAJVODA: A tejiparral ugyanilyen láda-megegyezést kötöttünk és egy év óta leg­feljebb egy reklamációnk akadt. KOVÁCS aSiDRÄS: Ha ke­vés a három kocsi, szállítsák a süteményt négy kocsival' FŐKÖNYVELŐ: így aligha lesz meg a KPM által előirt kihasználási fok. BALÄZS: A négykocsis rendszerrel én is egyetértek. Utána ez a kocsi is mehet ke­nyeret szállítani FŐKÖNYVELŐ: Akkor a ken vérrel lesz probléma. FŐMÉRNÖK: Állítson be a kereskedelem plusz-embert az átvételhez! Miért csak nekünk kel) kiszolgálni! KŐZBESZÓLAS: Mert új mechanizmus van és a keres­kedelem a vevő. S aki fizet, az diktál. . A sütőipar ne használja ki monopolhelyze­tét. FŐMÉRNÖK: Velünk szem­ben is érvényesül a monopol­helyzet. Például az élesztő­gyárak esetében... A sütemény kérdésében a kerekasztal-konferencía végül is a következő álláspontot fog­lalta el: a legilletékesebbek egyformán azt vallják, hogy minden céljuk a lakosság mi­nél pontosabb kiszolgálása Ezért az iskolásgyerekek ko-r rai. iskolába menés előtti el­látása érdekében szükségessé válik, hogy a sütőipar és a ke­reskedelem közös túravonalat jelöljön ki, minthogy jelenleg ilyen nincsen. Keresni kell az eszközöket, hogy az áruátvé­tel korai és megbízható mód­ját megtalálják! S a konferencia áttért egy másik vitapontra: a boltosok és a szállítók nem^ mindig megfelelő kapcsolatára. Lakos György A forradalmi évfordulók tiszteletére I íj likom in unitiak üdvözlete Hemerotóba A nagy évfordulók soroza­tában valamennyi úttörő és KISZ-tag számontartja a leni­ni Komszomol megalakulásá­nak 50. évfordulóját. Fiatal­jaink az évfordulón megis­merkednek a Komszomol tör­ténetével, a szovjet fiatalok helytállásával a frontokon, a békés építőmunkában, a Koni- szotnol hőseivel, természetát­alakító munkájával, a szovjet fiatalok életével. Tudjuk, hogy testvénne- gyónkben, a kemerovói terü­leten is nagy a készülődés az évforduló megünneplésére. Az iskolákban a tanév első két hó­napját a Komszomol 50. évfor­dulója megünneplésének elő­készületeinek szentelik. Tízna­pos szakaszokban különféle kérdéseket vitatnak meg: ösz- szegezik a Komszomol szerve­zetének a nevelés területén végzett munkáját, a IX. Vi- lágifiúsági és Diáktalálkozó eredményeit, feldolgozzák nemzetközi kapcsolataik ta­pasztalatait; a nógrádi fiata­lokkal kialakult baráti kap­csolatokat is. Az elmúlt he tekben barátaink körében sok szó esett Nógrád megyéről és Salgótarjánról. A kemerovói rádió a közelmúltban közvetí­tette Margarita Mamina, s prokopjevsaki úttörőpalota munkatársának beszámolóját a Magyarországon. Salgótarján­ban tett látogatásáról, a tele­vízióban Szerge) Sulikav kö­zépiskolás komszomolista be­szélt ugyanerről a témáról. A Kuzbasz című lapban ,,Nem­zetköziség — barátság” cím­mel részletes beszámoló je­lent meg a kemerovói úttőrö- delegácio Salgótarjánban, Nog- rád megyebeli tett látogatásá­ról, az utazas programjáról, a találkozás eseményeiről, a szí­vélyes, baráti fogadtatásról. A proKopjevszki úttörőpalotá­ban Szergej Nyikoporov paj­tás nagyszámú pionu-közon- ség előtt meséit élményeiről, amelyeket a magyar úttörők­kel való találkozás során Sal- góbányán, Kisterenyén, Ka- rancsbeiényben, Somoskőújfa­luban, Balassagyarmaton és Magyarnándorban szerzett. Salgótarján kisdobosai, út­törői és KISZ-tagjai közös ak­cióban készülnek barátaink, a szovjet komszo malisták kö­szöntésére. Október 29-re. a Komszomol nagy ünnepére már készülnek az üdvözlő la­pok, levelek, amelyekkel a ke­merovói fiatalokat köszöntik. Az úttörőcsapatok és KISZ- alapszervezetek már megkap­ták a KISZ salgótarjáni bi­zottságától a kemerovói üze­mek, bányák, intézmények és tanintézetek Komszomol-bi­zottságainak címét, ahová üd­vözlő lapjaikat küldhetik. Sal­gótarjánból már sok-sok üd­vözlet indult útnak, hogy ide­jében megérkezzen a nagy ün­nepre. '..Salgótarján ifiúkommun is­tái üdvözölnek benneteket a Komszomol 50. évfordulóján Eredményes munkát, minden jót kívánunk nektek kedves barátaink!” — írták üdvözlő levelükben az új gimnázium kisze.sei. a kemerovói 84. szá­mú középiskola Komszomol* bizottságának. „Éljen a lenini Komszomol! Üdvözlünk benneteket a Kom- szomol 50 éves évfordulóján!” — írta a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum KISZ- bizottsága a leninszk-kuznyec- kíj-i bányászati technikum komszomoiistáinak. A Salgótarjáni öblösüveg­gyár ifjúmunkásai az Anzse- roszudzsenszki Üveggyár. ' az ötvözetgyár KISZ-vezetősége, a Kemerovói Kokszkémiai Üzem, az írószer ktsz fiatal­jai a kemerovói műanyag­gyár. a Kohászati Üzemek KISZ-bizottsáea a Novokuz- nyecki Fémkohászati Kombi­nát. a textilipari vállalat ki- szesei pedig a Mminszki Ru­hagyár Komszomol-bizottsá- gaivai veszik fel a testvéri kapcsolatot, üdvözleteiket, jó­kívánságaikat küldik, és to­vábbi lépéseket tesznek a ba­rátság fenntartására, az együtt­működés fejlesztésére. Salgóta.rián k'szesei az év­forduló előtti napokban alap­merovőban járt fiatalok él­ménybeszámolóinak meghall­gatásával is megemlékeznek a szovjet fiatalokról, a hős kom- szomoljstákról. akik vérükkel fai Hí ük minden darah- i»(: és most, a békés éoítő- munka során, nap mint nan hitei tesznek az ötvenéves szoviet haza, a kommunista társadalom mellett SiítM Ferenc a KISZ salgótarjáni bizottságának munkatársa Szakemberek klubja Hátságon A rétsági járási mezőgaz­dasági osztály és a TIT járás szervezete megalakította Hát­ságon az agrárszakemberek klubját. A klub célja, hogy a járásban dolgozó mezőgazda- sági szakemberek rendszere­sen találkozzanak, kicseréljék tapasztalataikat. A klub meg­nyitóján mintegy 30 mezőgaz­dász vett, részt a járás külön­böző községeiből. Havonként: kétszer találkoznak, és ilyen kor filmvetítések lesznek és előadások hangzanak el, am“ 'veket vita követ. A klub programjából nem hiányzik a izórakozás sem. Körzőt mértek a vegyesboltban? Letartóztattak egy kisterenyei üzletvezetőt Tóth Kálmán, a Nógrád me- nem tartozó holmit Tóth Kai- gyei Élelmiszer Kiskereske- mán a PIÉRT-től rendelte delmí Vállalat kisterenyei, 5. meg, de azokat nem a raktár- számú boltjának vezetője má- ban és az üzletben helyezte ról holnapra eltűnt az üzlet- el hanem, különféle helyeken bői. A hátrahagyott számlák — közöttük a FŰSZERT helyi egyike szerint a raktárban lerakatának egyik öltözőszekré- sok ezer borítéknak, sok indi- nyében — rejtegette. A me­gának. golyóstoll-betétnek, gyei rendőr-főkapitánysag többfajta logarlécnek, de még vizsgálati osztálya talált rá- körzőkészletnek és keletbélyeg- juk, s miután bűnjeljegyzék- zőnek is kellett volna lennie... be foglalta azokat, visszaadta Ezeket a cikkeket Molnár a megkárosított vállalatnak, Sándor, a vállalat igazgatója — Tóth Kálmánt pedig társa- mutatta be osztályvezetőinek, dalmi tulajdont károsító bűn- csoportvezetőinek, áruforgalmi cselekmény alapos gyanúja ellenőreinek. Ismertette, hogy miatt előzetes letartóztatásba az 5. számú bolt profiljába helyezte. Lege I őgazd ál k od ási pályázatok Három munka országos bírálatra kerül Tavasszal a KISZ központi bizottságának parasztifjúsági osztálya, valamint a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívással for­dult a fiatal mezőgazdasági szakemberekhez, hogy a kor­szerű legelőgazdálkodásról vallott elképzeléseikről, javas­lataikról készítsenek szakdol­gozatot. A pályázathoz me­gyénkből is szép számmal csatlakoztak a fiatal szakem­berek A beérkezett dolgozatok a legelőgazdálkodás fejlesztésé­nek konkrét, üzemi kérdéseit fejtegetik. Elemzik a fejlesztés lehetőségeit, közgazdasági szá­mítással bizonyítva feltétele­zésüket. Egyes dolgozatok or­szágos általánosításra alkalmas ajánlásokat is tartalmaznak. A beküldött pályázatok leg­jobbjai országos szakmai el­bírálásra kerülnek november­ben. A megyei pályázatok kö­zül hármat lerjesztettek fel országos elbírálásra. Országo­san 25 pályázatot nívódíj ja!, külföldi társasutazással jutal­maznak. Ezenkívül a szakmai­lag megfelelő színiet tanúsíi ' dolgozatok készítői a Ki­váló Ifjú Mérnök és Technikus címet kapja'»" • Első alkalommal öklévé’ második alkalommal emlék plakett a díj. Motorhoz, állathoz Hajlamosak vagyunk arra, hogy egy kézlegyintéssel elha­ladjunk a hétköznapinak, egyszerűnek látszó dolgok mellett. Hogy állattenyésztő szakember valaki, mi ebben a különös? A huszonhét éves Szilvási István is. — aki közel egy évtizede tagja az őrhalmí Hazafias Népfront Termelő­szövetkezetnek, — ilyen em­ber; ellető kanász vagy ser- »ésgnndozó szakmunkás? Nem is tudom, hogyan helyesebb nevezni. Ebben magában még valóban semmi rendkívüli 'incsen. KiiIonos és szép hivatás Ha azonban jobban a fel­szín alá tekintünk, kitárul előttünk egy ember sorsa, akárkiről is leeven szó. elgon­dolkozunk rajta, s ha felüle­tesen. elhamarkodottan ítél - ‘ünk, kicsit elszégyelHük ma­cinkat. tenverünk legyintés 'Tlyett kézfogásra formálódik A termelőszövetkezet elnöke azt mondta Szilvási Istvánról: 'elküsmeretes. becsületes, jó munkás Ehhez lőszerével csak ennyit. fűzött hozzá, hogy mindez a keresetében is tükrö­ződik. tizenegy hónap alatt több mint harmincezer forint jövedelem ütötte a markát. Ezzel az útravalóval kerestem fel Szilvási Istvánt, a szövet­kezet majorjában, hogy be­szélgessek vele munkájáról, életéről, terveiről. Az úton az' motoszkált a fe­jemben, amíg az erdőszéli kunyhóban ráakadtam, — az anyakocák békésen legelész­tek a kövér fűben, — miért éppen ezt a foglalkozást vá­lasztotta, amikor a fiatalok ál­talában elhúzódnak az állat- tenyésztői munkától, a sertés­telepet pedig a legtöbben csak akkor kívánják látni, amikor a hátuk közepét. Rövidesen kiderült azonban, hogy a ma­kacs elzárkózást semmi más, csak az évtizedes beidegző­dések. előítéletek táplálják. Malac mini prémium — Nem akartam én sertés­gondozó lenni — vág a dolgok közepébe Szilvási István. —- Máshol nem volt hely, így kerültem a szövetkezethez. Itt aztán a sertéstelepre osztottak be. Eleinte nem ízlett a mun­ka. Mondjam azt. hogy be­letörődtem? Nem igaz. Meg­szerettem az állatokat. Ezt nem is lehet másképp csina'- ni Mi meg a ..pilóták” tud­tok. a motorhoz, az állathoz szív kell.. Sokan talán nem hiszik el: jól érzem magam, nem vágyódom el innen. Megtaláltam a számításomat. Nem irigylem azokat, akik üzemekben, gyárakban helyez­kedtek el. Lehet, hogy közülük néhány an lenéznek engem? Rosszul teszik. Mindenhol dol­gozni kell. .. Nálunk is van heti pihenőnap meg szabad­ság. S melyikük tesz otthon az asztalra havonta háromezer forintnál többet? — Ügy tudom, premizálják is a munkájukat. — Igen Minden éltetés után kamunk egv malacot. Szilvási István nő* ember, feleségével, hároméves kisfiá­val a szomszéd faluban lak­nak. Jól jön hát a prémium­malac a házhoz, kell a hizlal- nivaló, szüksége van a kol­bászra, sonkára, zsírra a csa­ládnak. Előző évi jövedelmének is­meretében azon már nem is lepődtem meg. hogv Szilvási- ék ahhoz képest, amilyen fia­tal házasok, máris sajátjukban laknak, nemrég építettek gyö- nxKrfl kétszobás családi házat \kí el nem issza — Még nincsen egészen be­fejezve — mondta, szerényen a fiatal állattenyésztő, — Úgy tervezzük az asszonnyal, hogy a következő években még erre költjük a pénzünket: ez meg az ráfér. csinosítjuk, szépít­jük, lesz kerítés, fürdőszoba. Minden vágyam egy szép csa­ládi otthon, s meg is lesz. Mert hogyan is mondja a közmondás? Van annak, aki el nem Issza. Bár én sem ve­tem meg az italt, de arra min­dig jut, mire kell. Motorke­rékpárt is csak azért nem vá­sároltam. csupán egy kis ro­bogót, amivel a munkahe­lyemre járok, mert ezt akár­mikor. bárhol otthagyhatom, ha fölhajtók egv kupicával. Szilvási István ízes beszé­dű, kiegyensúlyozott, elégedett ember. Szereti a munkáját, jól keres Szívesen, derűs jó- kedéllye! beszélt munkahelyé­ről. családjáról, saját magáról. Szinte úgy tűnt. nem is ri­portalannyal, hanem egy ked­ves. régi ismerősömmel hány- tuk-vetettük meg dolgainkat. Nem volt nehéz kivennem -Tavaiból. hogy példás család fő. boldog apa. akinek anva- vílag és emb“ril»e mindene megvan, ami az élethez szük­séges.: jó munkahelv. ügyes P"léséé. van háza. kertje, 'ószága. . . Mert a közmondás ugyan azt tartja, hogv van annak, aki el nem issza de elsősorban annak van, akj be­csületesen dolgozik. Kis* Sándor NÖGRÁD - 1968. október 17., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom