Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-11 / 239. szám
AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 239. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 11.. PÉNTEK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Javul megyénk dolgozóinak életszínvonala Ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága tegnap Salgótarjánban tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák igazgatója. Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára előterjesztésében a megyei pártbizottság megvitatta „A dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek alakulása Nógrád megyében, az MSZMP IX. kongresszusának határozatai alapján” készült szóbeli és írásos anyagot. Jedlicska Gyula elvtárs — az előre kiküldött írásos anyag mellett — szóbeli előterjesztésében öt fontos kérdéssel foglalkozott: életszínvonal-politikánk néhány elvi kérdése; a foglalkoztatottság és a bányászat; a paraszti életszínvonal fejlődése és a munkás—paraszt szövetség; lakásépítkezésünk; a mechanizmus és az életszínvonal alakulása. Előadásában érintette az 1950-es évek politikáját, s különbséget tett a párt akkori és jelenlegi politikája között, amelyet az életszínvonal növekedéséért, a dolgozók életkörülményeinek megváltoztatásáért folytat. Mint mondotta: az eltelt időszak alapján megállapítható, hogy megyénk dolgozóinak életszínvonala és életkörülményei fokozatosan javulnak. Új üzemek, új munkahelyek Az országos fejlődéssel szemben azonban bizonyos sajátságok is jelentkeznek. Megyénk foglalkoztatottsági színvonala a második ötéves terv időszakában az országos növekedéssel szemben csökken. A foglalkoztatottságon belül az egyes ágazatokban ellentétes tendenciák jelentkeztek. A mezőgazdasági munkahelyek nagyarányú csökkenését az egyéb ágazatokban megvalósult növekedés nem tudta ellensúlyozni. Ezért a száz keresőre jutó eltartottak száma 115 főről 124 főre növekedett. E tényezőket figyelembe véve a megyei pártbizottság nagy figyelmet fordított a foglalkoztatottság növelésére. Folytatódott az üzemek rekonstrukciója — Zománcipari Művek, Öblös- és Síküveggyár —, melynek következtében a nagyüzemek három év alatt 1500 fővel növelhették létszámukat. Üj üzemek telepítésével, egyes területek iparának fejlesztésével — Balassagyarmat, Rétság, Pásztó — további ezer fő számára teremtődött munkaalkalom. A női foglalkoztatottság javítására eddig tíz kisebb üzemet teremtettek a megyében, s mintegy 1100 lánynak és asz- szonynak biztosítottak munkaalkalmat. Igen nagy segítséget jelentett a IX. kongresz- szuson elhatározott gyermek- gondozási segély bevezetése, amelyet több mint ezer nő vett igénybe. Ez lehetővé tette, hogy helyükbe másokat vegyenek fel dolgozni. Sajátos helyzet alakult ki megyénkben az energiahordozók arányának megváltozása következtében, ami elsősorban a szénhidrogének irányába tolódik. A nógrádi bányák szene alig éri el a 2750 kolóriát, rosszak a geológiai viszonyok, így népgazdasági érdek a szénbányák visszafejlesztése. A tervszerű visszafejlesztés mellett azonban gondoskodás történik a bányászok elhelyezéséről, foglalkoztatásáról. A bányáknál létesített melléküzemekben máris 800 főt tudnak foglalkoztatni. A munkaerőgond megoldásában sokat jelentett a kormány 2006-os számú rendelete. Ez azzal járt, hogy megyénkben jelenleg 30 600 fő részesül nyugdíjban, két és félszer több, mint 1960- ban. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a feladat az elkövetkező időkben is nagy. 1975-ig például nyolcezer bányász elhelyezésével kell számolni. Ehhez központi ipartelepítésre van szükség a megyében. Ugyanakkor folytatni kell a meglevő üzemek rekonstrukcióját, fejleszteni a tanácsi ipart, hogy elsősorban a fiatal férfiak foglalkoztatását lehessen majd megoldani. Mindezzel természetesen megváltozik a megye arculata is. A foglalkoztatottság számszerű változásán túlmenően jelentősen változtak a dolgozók munkakörülményei is. Az ipar területén megkezdődött rekonstrukció és korszerűsítés mellett bevezetésre került a 44 órás munkahét, amely az év első felében négy vállalatnál tizenegyezer főt, az év második felében tizennégy vállalatnál újabb tizenháromezer dolgozót érint. Jelentősen fokozódott a nehéz fizikai munkák gépesítése, az építőiparban például a földmunkák 42,6 százalékát végzik gépekkel. A munkakörülményeken túl javult a dolgozók szociális ellátottsága. 1960-tól 31 üzemi konyha és étkezde, valamint 18 munkásszálló létesült. Nőtt a lakosság jövedelme Megyénk szocialista iparában a munkások havi átlagkeresete 1967. évben 2097 forint volt — a hűségpénzt is beszámítva —, 9,7 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. A megye ipari átlagkeresetének alakulását az elmúlt években alapvetően meghatározta a szénbányászat. Ezért az átlagkereset megyénkben az országosnál magasabb volt. A bérből élők készpénzbevételének 82 százalékát a munkabér képezte 1968 első felében. A munkabér címén kifizetett összegek növekedése 4,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A béren kívüli egyéb készpénzjövedelmek növekedésének üteme meghaladja a munkabérét. Míg 1967 első felében az egyéb készpénzjövedelem 16,8 százalékot képviselt, addig 1968 azonos időszakában már 18,3 százalék volt. Ennek főbb összetevői: nyereségrészesedés 42,7 millió forint, társadalombiztosítás 37,5 millió forint, gyermekgondozási segély hárommillió forint. A parasztság életszínvonalának emelését célzó népgazdasági intézkedések végrehajtásának eredményeként hosz- szabb idő óta egyenletesen növekszik a parasztság jövedelme, különösen gyors a fejlődés a IX. kongresszus óta eltelt időben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítése, a nagyüzemek fölénye, a gazdasági mechanizmus intézkedései kezdik éreztetni hatásukat. Megnőtt a tagság munkakedve, amire kedvezően hatott az új nyugdíjtörvény, a táppénzellátás rendezése, valamint a bevezetett többi szociális intézkedés. Ma már megállapítható, hogy ebben az időszakban mintegy 20 százalékkal nőtt a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme. A munkás- és parasztjövedelmeken túlmenően gyors ütemben növekedett az egyéb rétegek jövedelme is — pedagógusok, egészségügyiek stb. Társadalmi juttatások A bérből és fizetésből élőknél változatlanul nagy szerepe van a központi társadalmi juttatásoknak. A IX. kongresszus után különösen gyorsan javult a mezőgazdaságban dolgozók szociális ellátása. A társadalombiztosításban részesülők száma — 1960-hoz viszonyítva — 18 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a kifizetett összeg megkétszereződött. 1967-ben családi pótlék címén 56,1 millió forintot fizettek ki, ami 213 százalékkal magasabb az 1960. évinél. 13 600 család 30 800 gyermek után részesül családi pótlékban. Ugyanebben az időben a terhességi és gyermekágyi segély címén 7,6 millió forintot fizettek ki, ami négyszerese az 1960. évinek. Nyugdíj címén 1967-ben 237 millió forintot fizettek ki, ami 1960-hoz képest 221 százalékos növekedést jelent. 1968 első félévében 125 millió forintot folyósítottak a nyugdíjasoknak. A természetbeni szolgáltatások közül a gyógyszervásárláshoz való hozzájárulás nyolc év alatt több mint kétszeresére növekedett: 1967-ben meghaladta a 37 millió forintot. Az egy biztosítottra jutó évi gyógyszerköltség 1960-ban 184, az elmúlt évben pedig már 321 forint volt. Tavaly megyénkből több mint 4900 dolgozó üdült szakszervezeti hozzájárulással, amelynek költsége több mint 3,9 millió forintot tett ki. A IX. kongresszus határozata alapján rendeződött a tsz- tagság nyugdíja, emelkedett a családi pótlék és gondozási segély összege, tovább bővült a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás. Erre a célra 1967-ben 79 millió forint kifizetés történt, amelynek mintegy 80 százalékát az állam viselte. Életszínvonal-politikában jelentős helyet foglal el a dolgozók lakás-ellátottsága. A fejlődés nagy, gondok azonban jócskán vannak. 1960-tól megyénkben minden hatodik család új lakásba költözött, összesen 11 934 lakás épült. Jelentős Salgótarján és Balassagyarmat fejlesztése és fal- vaink új arculatának kialakítása. A lakások közül 7750 a második ötéves terv során készült el. Ez azt jelenti, hogy minden ezer lakosra 5,8 lakás jut. A harmadik ötéves terv célkitűzése nyolcezer lakás építése volt. Meg kell azonban állapítani, hogy ezt a tervet előreláthatóan nem lehet teljesíteni. A nagyarányú lakásépítés mellett nem sikerült még teljesen felszámolni az elavult bányász-, illetve egyéb üzemi kolóniákat. Ezek szanálása mintegy 2000 új lakás felépítését teszi szükségessé. A tizenöt éves lakásfejlesztési terv végrehajtásának ütemét vizsgálva megállapítható, hogy az első nyolc év átlaga a tervezetthez hasonlóan alakult, de a lakásépítés évről évre csökkenő üteme nem biztosítja a terv további idő előtti teljesítését. Az 1966—67-es években például már 15 százalékkal kevesebb lakás épült a fejlesztési terv évi átlagánál. Ezt elsősorban a magánerőből épített lakások és az állami lakásépítés csökkenése okozza. Hiba, hogy nem alakult ki megfelelően a lakásépítési-akció, nem bontakozott ki megfelelően az üzemek lakásépítési aktivitása. Keresni kell a módját, hogy meggyorsítsuk a lakásépítkezést, még a harmadik ötéves terv hátralévő időszakában, különösen pedig a negyedik ötéves terv során. A népgazdaság teherbíróképességeit figyelembe véve szükséges szorgalmazni a tanácsi és szövetkezeti lakások, az OTP-köl- csönök nyújtásával, megfelelő telkek biztosításával a magán- ház-építési akciót. Jobb egészségügyi ellátottság Különösen az elmúlt években jelentős mértékben javult a megye egészségügyi ellátott(Folytatás a 3. oldalon) A salgótarjáni Arany János utcai lakótelepen ez év végéig befejezik a huszonkettes jelű, százhetven lakásos épület vasbetonszerkezetének építését. Megkezdődött a hőközpont építése, szerelése is, rövidesen felvonulnak az asztalosok, hogy az ablaktokokat a helyükre tegyék. Az épület egy szárnyának lezárásával, s a hőközpont provizórikus működtetésével a lakóházban egész télen dolgoznak. Ez a biztosítéka, hogy az objektumot jövő év első felében átadhassák Gafoljcalc icaígoni puccsot SAIGON (MTI) A dél-vietnami fővárosban egymást érik az állítólagos puccsról szóló hivatalos bejelentések és a hivatalos cáfolatok. Csütörtökön hajnalban hivatalos helyen adták hírül, hogy államcsíny-kísérletet hiúsítottak meg. Nem sokkal később az elnöki hivatal közleményt hozott nyilvánosságra, s ebben cáfolta az össze- esküvési kísérlet elfojtáséról szóló „híreszteléseket”. Mint a közlemény rámutat, „a foganatosított katonai intézkedések csupán a katonai berendezések védelmét szolgálják.” Koreából és Mon&óliából hazaérkezett a magyar parlamenti küldöttség A magyar parlamenti küldöttség Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével csütörtökön délután visszaérkezett Budapestre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Mongol Népköztársaságban tett látogatásáról. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, s az országgyűlés tisztikarának több tagja. Jelen volt a fogadtatásnál Magalzsavin Zsamszran, a Mongol Népköz- társaság, F. J. Tyitov, a Szovjetunió és Ld Dong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete. Nemrégiben korszerű laboratóriummal gazdagodott a budapesti MAV-kórház. Az országban elsőízben folytatnak itt tömeges vizsgálatokat a különböző légzőszervi és szívbetegségek időben történő felderítése céljából. A rendszeres szűrővizsgálatokon elsősorban a szennyezett levegőben dolgozó mozdonyvezetők, fűtők egészségügyi állapotát figyelik. Képünkön: az új laboratóriumban légzés-funkció vizsgálatot végeznek a tüdőtágulás mértékének megállapítására
