Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

Nagybátonyi görbe Tekintsünk el a régi Nagybátony bemuta­tásától. A ma sokkal többet mond erről a csaknem kilencezer lakosú községről, amelyik ma hét kisebb-nagyobb telepből tevődik ösz­sze. Óriásit fejlődött a község felszabadulásunk óta — vallják a község lakói, vezetői. A fej­lődést számokkal bizonyították. Nézzünk kö­zülük néhányat. Építettek egy bányavárost, 1100 lakással. A magánerőből készített laká­sok száma 536. Az új létesítmények egész so­ra igazolja Nagybátony egyenletes fejlődését. Ide települt a szolgáltató vállalat, a központi anyagraktár. Megépült az új kenyérgyár, most alakul az újabb üzem. a FÜTÖBER. Megtalálható a textilipari vállalat kirendelt­sége, az AKÖV-telep, az erdőgazdaság, több kisipari termelőszövetkezet, vízmű-kirendelt­ség. Most hozták létre a járási községgazdál­kodási vállalatot is. Az egészségügyi, kulturális intézmények egész sora épült Nagybátonyban. Átadták rendeltetésének az új SZTK-rendelőt. A há­rom körzeti rendelőintézet mellett egy üzemi orvosi rendelő is a dolgozók egészségvédel­mét szolgálja. Ide kell sorolni a 44 személyes bölcsődét is. Három művelődési otthon a kulturális igényeket elégíti ki. A három ál- talános iskolában 1500, a gimnáziumban mintegy 220 diák tanul. A zeneiskola is a gyermekek fejlődését szolgálja. Az öt óvo­dában 264 gyermeket tudnak elhelyezni. Van két gyógyszertára a községnek, s 26 keres­kedelmi és hét vendéglátóipari egység bizto­sítja az ellátást. Érdemes feljegyezni, hogy Nagybátonyban 34 kilométer hosszú úthálózat van, mellette még 22 487 négyzetméter járda. A parkosí­tott terület nagysága megközelíti a 190 ezer négyzetmétert. A vízhálózat hossza 24,1, a csatornahálózaté 16 kilométer. Az eredmé­nyek elérésében a lakosság is sokat segített. Míg 1961-ben csak 80 ezer, addig az elmúlt évben már 540 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Az idei ösz- szeg eddig meghaladja a 300 ezer forintot. Nagybátony hallatára az ember önkéntele­nül is a bányára gondol. Mi most mégsem az ipar fejlődéséről, termelési eredményeiről kívánunk írni. Azokat a gondokat kerestük, amelyek foglalkoztatják a község lakóit, — az apró bosszúságokat, Nagybátony görbe tük­rét. Szemet szúrt szemét A községgazdálkodási vállalatnál Szép Jánoshoz ko­pogtattunk be. — Jó napot kívánok! önöknek nem tűnt fel, hogy a Bányavárosban szeméthegyek tornyosulnak? A gyűjtő nem tudja befogadni a szemetet. Melléöntik. Nemcsak esztétikailag, de egészségügyi szempontból is kifogásol­ható ez. — Kérem, a gyűjtőket örököltük az Ingatlankezelő Vál­lalattól. Az idén január 1-től a mi kezelésünkben van. Kukásmegoldást nem tudunk alkalmazni. Erre nincs pénzünk. — Korábban, ha jól tudjuk, nem volt panasz. Miért nem szállítják rendszeresen a szemetet? — Négy teherkocsink van és egy Zetorunk. Jelenleg valamennyi „lerobbant”. Kénytelenek vagyunk lovas ko­csival végezni a szállítást. Sajnos, csak naponta egyszer. — Maradt tehát minden a régiben? — Nem. A gépkocsik megfelelő átcsoportosításával na­pokon belül megoldjuk, helyesebben elszállítjuk a sze­metet. Most már rendszeresen. Még valamit én is meg­jegyeznék. A lakók közül sokan nem a tárolóba, hanem mellé öntik a szemetet. — S ez ellen nem tudnak mit tenni? — Remélem, igen. A községi tanácson megalakult a szabálysértési bizottság. Bírságot fogunk kiróni a szeme- telőkre. Panaszok a Dózsa-tel épről Jelenleg mintegy 370 asszony vár munkaalkalomra. Darázs Lajosné szerencsés, ő a textil­ipari vállalat telepén dolgoz­hat Már megint a vasút Sajnos több tragédiáról, ha­lálos balesetről kellett mór lapunkban beszámolni azért, mert Nagybátonyban a vasút­állomás és a bányaváros, il­letve Maconka lakóinak nincs megoldva a vasúttól való köz­lekedése a lakások irányába. Így az utasok a vágányok, mozgó teher- és személyvona­tok között haladnak a lakásuk, vagy éppen a vasút felé. A baleset veszélye állandóan fennáll. Lenne-e megoldás? Igen! Végre dönteni kellene abban, hogy felül- vagy alul­járót, avagy pedig a bánya­várossal szemben megállóhe­lyet építsenek az utazók szá­mára. Nem kevesebb, mint ötezer emberről van szó. A döntés sürgős, a cselekvés még inkább, mert emberéletek­ről lehet szó. És ha már a vasútnál tar­tunk, mondjuk el azt is, hogy a nagybátonyi vasútállomás olyan, mint évtizedekkel ez­előtt volt. Szűk, piszkos vá­róterem, még piszkosabb mel­lékhelyiségekkel. Pedig az utasáramlás legalább a húsz­szorosa a felszabadulás előtti­nek. Illene ezt másoknak is észrevenni. Egy év híján tíz éve, hogy Nagybátonyban a Dózsa-telep alatt megkezdte működését a Tiribesi bányaüzem. Jegyző­könyvben rögzítette akkor a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a nagybátonyi községi ta­nács, hogy a bánya felett építkezni nem lehet és a tröszt anyagi és erkölcsi fe- lősséget vállal. Két dózsa-telepi lakást már lebontottak. Helyettük újat kapnak a tulajdonosok. A la­kók panaszkodnak. A házak falai repedeznek, sok helyütt aládúcolták a falakat. (Mint­egy 40 ház, ugyanennyi család várja a megoldást. A NÓGRÁD panasznapján is többen szó­vá tették a Dózsa-telep sorsát, Levelet küldtek a Nógrádi Szénbányák Vállalathoz, vá­laszt azonban nem kaptak. Egy másik esetben a vállalat le­vélben elismerte a panaszt, majd később, amikor intézked­ni kellett közölte, hogy nem bányakárból ered a hibásodás. A dózsa-telepiek intézke­dést várnak. A községi taná­A „Henyélők” és társaik Ifj. Szabó István Fuvolázó lá­nyát megcsoniutonált. Eltörték a furulyáját és a kontyát. Ki volt a tettes? Nem tudni. A gimná­zium szomszédságában Varga Im­re: Pihenők című szobrát is bar­bár támadás érte. Az egyik nő­alak orrát letörték. ízlés dolga, s ezen lehet vitatkozni, hogy a szobrot a bátonyiak „henyélőknek’? hívják. Az más kérdés, hogy a szobron naponként lovagolnak gyerekek, szülők jelenlétében. Amikor egy-egy arra járó tanár rájuk szól. szétrebbennek. A szü­lők, akik a szobor mellett be­szélgetnek. nem figyelmeztetik a gyerekeket. Hiába vállaltak véd­nökséget „ gimnazisták a szobor felett. A mellette levő ház falait telefirkálták. Szinte minden koc­ka tartalmaz egy-egy feliratot. Hiába törlik, mossák a tanuló kis idő múlva újra ott díszeleg a felirat. Több figyelmet 9 szü­lőktől! A szobrokat óvni, vi­gyázni kell. Figyelmeztessék a gyerekeket. A két csonkításon se­gíteni lehet ugyan, de a té­nyen már nehezen. Az óvodában is van egy szobor. Bíró Eszter őzikéje. A gyerekek nap mint nap körülveszik. Játszanak vele és nagyon szeretik. Ha n leg­kisebbek tudnak értékelni egy al­kotást, a felnőttek miért nem? Érthetetlen a nagybátonyiak előtt, hogy a korszerűen felszerelt kenyérgyár ellenére a kenyér minősége miért ingadozik annyira a faluban. Néha napokig kifogástalan árut szál­lítanak a üzletekbe, máskor pedig keletien, szalonnás a kenyér. A feltűnő mindebben az, hogy ha szói a tanács a kenyérgyár vezetőinek, azonnal megjavul a minőség, annak ellenére, hogy a kenyérgyáriak nem egyszer a liszt minőségére panaszkodnak. A községbeliek elhiszik, hogy nem mindig jó a liszt. Csak azt nem értik, miért tudnak a kenyér minőségén változtatni, ha a község vezetői juttatják el a kifogást. Azt kérdik: nem a technológia betartásával van a baj? lind járt válaszolnak is: lehet! csőn azt mondják, ez a tele­pülés lenne az egyik legszebb Nagybátonyban, ha építkezni lehetne. Azt is tudják, hogy jelentős volt az a népgazdasá­gi vagyon, amit a lakóházak alatt találtak. Megoldás kelle­ne. Első lépésként — s ez a mi javaslatunk is — küldjön ki a Nógrádi Szénbányák Vál­lalat egy bizottságot a Dézsa- telepre és vizsgálják meg a lakók panaszát. Ígéretből elég! A községi tanács vezetői sokat kilincseltek azért, hogy végre megoldást nyerjen a bá­nyaváros tej-kenyér ellátása. Végre augusztus 15-én sikerült elérniük, hogy kiürítsenek egy üzlethelyiséget, s azt a Nóg- rád megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat rendelke­zésére bocsássák. Mert ugye a tejet, a kakaót Nagybátonyban is kedvelik, mi több: nagyon örülnének a lakók cukrász- és péksüteményeknek is. Most a kiskereskedelmi vállalaton a sor. A lakók sürgetnék a bolt melőbbi beindítását Ígéret he­lyett tetteket várnak már Nagybátonyban. Kételkednek, és jogosan. Félnek, hogy úgy járnak, mint a 90-es önkiszol­gáló bolt két évvel ezelőtti megszüntetésével. Akkor is azt ígérték: korszerűsítik a szomszédos 4-es boltot, ami majd kielégíti az igényeket. Az ígéretnél nem jutottak to­vább ... Épül az új Katalin Szanálásra kerül a bánya­városi alsó és felső Katalin- bányatelep. Az új Katalin építésére Maconkán 13,5 mil­lió forintot biztosított a ta­nács. Ebből az összegből há­rom, egyenként 26 lakásos épületet létesítenek, egy és két szobával. A felvonulás most történik, megkezdődött az anyag helyszínre szállítása is. Ügy tervezik, hogy a 78 lakást 1969—1970-ben átadják a boldog tulajdonosoknak. Üj, korszerű SZTK-rendelő- intézet kezdte meg működését Nagybátonyban is, hogy men­tesítsék a salgótarjáni intéze­tet, de javítsák a környék be­tegellátását is. Képünk áz új fogászati szakrendelőben ké­szült Olvasóinknak üzenjük Ha szabad kérni Annak aztán igazán örülnek Nagybátonyban, hogy orvoslást nyert ké­résük, s a több mint 350 gázpalack-tulajdonos már nem vándorol a palackok kicserélése miatt. Az AKÖV megoldotta a gon­dot, bevezette a palackok házhoz szállítását. Evés közben jön meg az étvágy — mondják Nagy­bátonyban. Ezért, ha sza­badna, újabb kéréssel for­dulnának az AKÖV-höz és az ÄFOR-hoz. A község­ben legalább 350 család rendelkezik olajkályhával. Nos, ha a gázpalackot ház­hoz szállítják, nem lehet­ne ugyanezt tenni az olaj­kannákkal is? Persze csak akkor, ha ennek megvan i feltétele is. Janó Béla: községfejlesztési hozzájárulás mérséklése vé­gett a községi tanács vb-t le­vélben kerestük meg. Szűts Pál: előterjesztett ké­rését cikkben kívánjuk fel­dolgozni. özv. Sulyok Gy. Lászlóné, özv. Bakos Pálné: panaszukat a termelőszövetkezet elnöké­hez továbbítottuk, a válasz megérkezéséig kérjük türel­müket. Bugán Ignác: illetékkisza­bás végett javasoljuk, járjon el személyesen az Illetékki- c __________ ... ___ ,, s zabási és Vállalati Adóhiva- Szabó Pál. nyugdija ugveben szabasi es vállalati Adomva felsőbb {órumokhoz foiyamo­taln ' dunk. A szorospataki kisven­Berki Aladár: a panaszát déglővel kapcsolatban pedig a eljuttattuk a járási tanács il- vendéglátóipari vállalatot ke­letékes osztályához. restük meg. Magnetofonnal, fényképezőgéppel Kutatják Nagybátony törté- lagra veszik az idős harcosok netét. Gyűlnek a dokumentu­mok, fényképanyagok a mű­velődési házban. Kicsiny Miklós igazgató a tősgyökeres nagybátonyi lakosoktól érté­kes fényképanyagokat szerzett be és ezek egy részét katalo­gizálta. Az anyag másik ré­sze még feldolgozásra vár. Megszerezte Nagybátony ala­pító levelét is. A gyűjtés to­vább folytatódik. A gimnazisták egy csoport­ja magnetofonnal és fényké­pezőgéppel kutató útra indult. Ügy tervezik, hogy felkeresik a településen élő idős kommu­nistákat, vöröskatonákat. Sza­Harminc nő, egy férfi A nagybátonyi postán egy férfi dolgozik. A hivatal veze­tője, Kassai Vilmos. A 30 nő három szocialista brigádban végzi a munkát, tegyük hoz­zá: kitűnően. A Tyereskova kézbesítőbri­gád naplójából: szeptember­ben a rádió- 98,7, a tv-befize- tést 98,5 százalékra teljesítet­ték. Személyenként 40 forint értékben adtak el képeslapot, s ugyanilyen összegben postai értékcikket. Aláírás. Szeptem­beri dátum. (Nagybátonyban 2330 rádió- és 1485 tv-előfizető van. Ha­vonta 18 700 levelet kézbesí­tenek és 14 900 totó-lottó szel­vényt adnak el. Tavaly a ké­peslapforgalom 26 ezer, az idén szeptemberig 15 340 fo­rint volt.) A „Népszabadság” hírlapos brigád szeptemberi naplóbe­jegyzése: a hónapban 35 új előfizetőt gyűjtöttünk Népsza­badságra, a NÓGRÁD-ra 13-at. írásos panasz nem érkezett, fegyelmi nem volt. (Nagybátonyba 1220 Nép- szabadság, 540 NÖGRÁD, 400 Népszava jár. E három lapra az előfizetők száma összesen 1955. Kedvelt lapok: Füles 180, Rádió és Televízió 660, Ludas Matyi 440, Ez a divat 180 előfizetővel.) Mire büszkék a nagybátonyi posta dolgozói? Valamennyien szakszervezeti tagok és politi­kai oktatásban vesznek részt. Az évfordulók tiszteletére tett vállalásukat eddig teljesítet­ték. A tavalyi eredményes munkáért elnyerték a „Szocia­lista munka hivatala” címet. Dőlnek a falak A Nagybátonyhoz tartozó Szorospatak bányatelepen 81 család várja sürgős gondjának megoldását. Történt ugyanis, hogy a korábbi években ér­mind nagyobb lesz a kár. A telep sorsa pedig függőben van. Az igazsághoz tartozik, hogy a Nógrádi Szénbányák Vál­vényben levő rendelet alapján lalat az épületek rendbehozá- a bányászcsaládok megvásá- sához felajánlott hatmillió to­rolták azokat a lakásokat, rintot. A járási községgazdál­amelyekben laktak. Később a családok becsapva érezték magukat, bejártak minden fó­rumot, hogy adják vissza a pénzüket. Ez másfél évvel ezelőtt sikerült is. Azóta a telep gazdátlan. A lakók se­kodási vállalat ezt kevésnek találta a lakások tatarozásá­hoz. így tett a községi és a járási tanács is. Most megy a kötélhúzás. A járási tanács pénzügyi osztálya már több javaslattal élt. Azokat meg a NÓGRÁD — 1968. október 10., csütörtök hová sem fizetnek lakbért, az bánya nem fogadja el. épületek állagmegóvásával Mit mond a községgazdál- sem törődik senki. Las- kodási vállalat? A járható san dőlnek a falak, napról utat ajánlja: végezzenek egy napra romlanak az épületek, felmérést, készítsenek műsza­ki tervet a lakások felújítá­sára. Amennyit a terv kimu­tat, annyit adjanak! Nem baj. ha kevesebb is lesz hatmillió­nál. Van egy másik javaslat is. A vállalat megkezdi a lakások felújítását s végzi addig, amíg tart a hatmillió forintból. A többiről gondos­kodjon a bánya, mint egyko­ri tulajdonos. A javaslat eddig csak ja­vaslat maradt. Előrelépés egy jottányi sincs. A falak pedig roskadoznak. S lehet, hogy a huzavona napok múl­va újabb milliókat követel majd, amelyeket még most, a minél előbbi intézkedésekkel meg lehetne menteni. visszaemlékezéseit, ugyanak­kor lefényképezik a még meg­található írásos dokumentu­mokat. Munkájukat a területi pártbizottság is segíti. A diá­kok az évfordulók megünnep­lésére készülnek. Az így szer­zett anyag nemcsak a hely- történeti kutatás anyagát gya­rapítja, hanem az úttörő- és KISZ-gyűléseken is lejátszás­ra kerül. Több megértést! Sörig Sándor panaszolta: Nagybátonyban, a két cigány­telepen és a bányavárosban a 13-as jelű épületben több mint hatszáz cigány él. A cigány­telepen embertelen körülmé­nyek között laknak az egyéb­ként többségükben becsüle­tes, állandó munkával rendel­kező cigányok. Az állam na­gyobb összegű kamatmentes hitelt ad azoknak, akik új la­kást építenek a község más területén. Ezzel évenként négy­öt család élt is. De most min­den megállt. A községi tanács a bányász­kodás miatt házhelyet nem tud adni. Állami tartalékterü­let sincs a községben. így hát a jószándék megrekedt. A cigányok pedig cseleked­ni szeretnének. Van is elkép­zelésük. A község területén akadna magánépület vagy te­lek, amelyiket a korábbi tu­lajdonos eladna. Ezeket szí­vesen megvennék, de sajnos nem lehet. Az OTP — ter­mészetesen a rendelkezéseknek megfelelően — erre nem tud hitelt folyósítani. Azt kérnék: több megértést tanúsítsanak, irántuk, vizsgálják felül a rendelkezéseket, s adjanak hi­telt magánépület- és telekvá­sárlásra is. Sok cigánycsalád kerülne így jobb körülmények közé. Tudatosan kerültük az Ipart, a mezőgazdaságot. Azokat a témákat gyűjtöttük csokorba, amelyekről eddig ml is hall­gattunk. pedig bosszantja, bántja a lakosságot, azokat az embereket, akik a bánya mélyén, „ gépek mellett, a rajz- és íróasztal mellett dol­goznak, hogy emelkedjék a termelés, növekedjék a nagy­bátonyiak életszínvonala. A görbe tükröt összeállította Somogyvári László és Szo- kács László, a panaszokat Tóth Lajosné intézi. Legközelebb, október 14-én, hétfőn Drégelypalánkra láto­gatunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom