Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

Faluró* falura Becske. a „ kellen 55 falu Kilencszázharminchét lelkes kisközség' a Galga partján, szép eredményekkel és apró gondokkal: ez Becske, a balassa­gyarmati járás sarkában. Büszkesége az új, szép, augusztus húszadikán átadott művelődési ház, amelyben még kisebb átalakítások vannak, de a nagyteremben már mozielőadáso­kat, színházat és varieté-műsort játszottak. Egyébként elég­gé elhagyatottnak tetszik, és amikor a község életéről be­szélgetünk, az élet szép mozzanatai mellett igen sok a „kel­letnie" kezdetű Lengyel József tanácselnök beszámolójában. — mondja a tanácselnök mo­solyogva, mert ez csakugyan tetszetős és maradandó köz­épület. — Azután a szolgálta­tást is jól megoldották ná­lunk. — Talán a tanácsnak is ré­sze van benne — mondom. — Talán ... Van négy cipé­szünk, két asztalosunk, Két működési engedéllyel rendel­kező fodrászunk, négy női sza­bónk, egy műszerészünk es egy pékünk . .. — Pék is? És mégis panasz van a kenyérre? — Panasz. Izsáki Ernőné, a mi pékünk idős asszony már. és csak bérsütést végez. Az otthon megdagasztott tészták­ból süti a kenyeret. De áld dolgozik, nem tud otthon ke­nyeret dagasztani. Az Üj Élet Tsz-ben már megszületett egy elképzelés, hogy nem szemes- terményben adják ki a ke­nyérfejadagot, hanem közösen dagasztják a kenyeret, hely­ben megsütik, és minden tsz- tag az igényeihez mérten meg­kapja a friss, foszlós cipót Aztán valami apróságon ez ? terv is annyiban maradt , .. — Pedig érdekes, jó elkép­zelés volt... — De hogy a szolgáltatások­nál maradjunk — veszi at ismét a szót. — A termelő­szövetkezet négy mesterrel dolgozz') bogmárműhelye és egy kovácsa a lakosság szükségle­teit is kielégíti. . . Van azon­kívül egy sajátos mesterség is a faluban: a fazekasság-Nem­régiben még négy ■ fazekas- mesterünk volt. de elköltöztek más vidékekre, és ma már csak Mészáros Pali bácsi űzi ezt a régi mesterséget. . Azonkívül a tsz-nek fűrészgé­pe és darálója is van, ame­lyekkel bérmunkát is végez­nek ... Ut, busz, presszó A kies, parkszerű helyen fekvő, csinos és korszerű mű­velődési ház megtekintésekor a tanácselnök már hiányos­ságra hívta fel a figyelmet: — Nagyon kellene egy esz­presszó — mondotta —, ahol a beqskei családok kulturált körülmények között ülhetné­nek össze egy kis beszélge­tésre. — És mit szól ehhez az fmsz? — A berceli körzeti fogyasz­tási szövetkezethez tartozunk. Tervezték, hogy még az idén új italboltot és presszót kap a község, de úgy látszik, ebből már nem lesz semmi. Mi tet­tünk ugyan egy javaslatot, de hiába. — S mi volt az? — Felajánlottuk a művelő­dési ház egyik földszinti ter­mét. Csak berendezés kellene, de az fmsz pénzéből egyelőre erre sem futja. Persze, sok egyéb dolog is kellene ... — Mégpedig? — Ki kellene kövezni a Dó­zsa György utat, amely nyolcszáz méter hosszúságban olyan mély, mint egy patak­meder. Csak hát miből, ami­kor egymilliós költséggel épí­tettük a művelődési házat. 1961 óta gyűjtöttük rá a pénzt. Kicsi a község, kicsi a kofa is. (A jobb megértés ked­véért: kofa = községfejleszté­si alap!) A járdásítást meg az nehezíti és drágítja, hogy a házak kibuknak az országút- ra, csak kisajátítással lehetne helyet csinálni. Kellene azon­kívül sűrűbb buszjárat is. A községtől ugyanis messze fek­szik a vasútállomás, és a sok kijáró kénytelen kilométereket gyalogolni az AKÖV szűkmar­kúsága miatt. Csak két vonat­hoz van autóbuszjárat és ün­nepnap, amikor a dolgozók visszautaznak munkahelyükre, megint csak- gyalog közelíthe­tik meg az állomást... Aztán kellene még több lelkiisme­ret is a berceli sütőüzemben, mert a kenyér minősége kri­minális ... Sokoldalú szolgáltatás Végre vége szakad a kellene- áradatnak, nagy hirtelen fel. tesszük a kérdést, mi az. ami van, és amivel elégedettek. — Hát a művelődési ház togatásra kerül sor. Megnéz­zük Mészáros Pál fazekasmes­ter agyagformáló korongját és cserépégető kemencéjét, amelyben tűzben tartósodnak a virágcserepek, köcsögök es a nagy római vázák. A fazekas és a Berczik-csoport — Von-e tanulója? — kér­dezem. A készséges mester szomor- kodva mondja ki a nem-et, majd hozzáteszi: — Ez a szakma kihalásra vah ítélve. — Piaca van7 — Többet is el tudnék ad­ni, mint amennyit készítek. Vajon ki fogja gyártani eze­ket a fontos háztartási kel­lékeket, ha az idős fazekas­mesterek otthagyják a koron­got? A falu szélén látogatást te­szünk a nyolctagú artista­csoportnál is, akik aznap es­te tartanak előadást az új művelődési házban. A Ber­czik-csoport ■ saját lakókocsi­jaival, majmaival és kutyái­val, egy öreg traktorral hetek - hónapok óta a rétsági és a balassagyarmati járás közsé­geit látogatta. A becskei fel­lépéssel búcsút vesznek Nóg- rád megyétől. — Nem viszontagságos ez az élet? — kérdezem Bérezik Elvirát, a csoport vezetőjét. — A mi csoportunk — mondja — egy nagy család ötszáz éve a Bercztkek min­dig artisták voltak és járták a világot. Mi is megmaradtunk ennél a veszélyes és szép fog­lalkozásnál ... — A gyerekek is fellépnek és vándorolnak? — Ök is tehetségesek. . . Is­kolába pedig ott mennek, ahoi éppen tartózkodunk. Minden­nap máshol . . . Télen még ne­hezebb lesz. Nehéz élet! Ügy latszik azonban.- hogy a dinasztia kö­telez. Lakós György Labdázgatás kél burg;onjiasze(lőiel A kis szövetkezetei még az ág is húzza ? A csesztvei Madách Imre Termelőszövetkezet a hegy­vidéki közös gazdaságok ka­tegóriájába tartozik, s ráadá­sul munkaerő-hiánnyal küzd. Csak a fokozottabb gépesítés­sel lehet nálunk előbbre jut­ni. A tavalyi burgonyaszedés hibáin okulva még 1967 no­vemberében, pontosan 25-én, a 677/2 iktatószámú levélben megrendeltünk a Pest—Nóg- rád—Komárom megvei AG- ROKER Vállalattól két da­rab B—Sz—3-as burgonyaszedő­gépet. A megrendelésre 1968. február 16-án válaszoltak. A kiküldött III/4—61.853/2. szá­mú szerződés a gépek szál­lítását ez év szeptember 30-ra jegyezte elő. Termelőszövet­kezetünk —. 1968. február 20- án, az 58/68. számú levélben válaszolt és közölte, hogy a szerződést csak úgy fogadhat­juk el, ha a szállítási határ­időt augusztus 15-ben álla­pítják meg. Az AGROKER február 29-én. a III/4—61.853/ 3. számú levelében közölte. hogy ag augusztus 15-i ha­táridőt elfogadja. Ezután azonban semmi sem történt. Mivel a gépek nem érkeztek meg, augusztus 27 - én felkerestem az AGROKER budapesti központját, ahol a III/4—100 382. számú kiutalást kaptam, amely a Nyíregyhá­zi Gépjavító Állomásnak szólt, miszerint két, burgonya­szedőt az AGROKER terhére szövetkezetünknek adjon ki. (Ügyintéző az AGROKER-nél Káplár, a gépjavítónál dr. Szabó). Bízva a kiutalásban, telefo­non értesítettem a gépjavító vállalat ügyintézőjét, majd egy válaszos táviratban ér­deklődtünk. mikor mehetünk a gépekért. Az augusztus 27- én feladott táviratra 31-én kaptunk választ: a műszaki átadás után pár nap múlva értesítést kapunk, mikor menjünk a gépekért. Egy he­tet vártunk, majd újra felhív­tam dr. Szabót, aki azt taná­csolta: hívjam fel Nyírbátor­ban Németh főmérnököt — ő tud választ adni. Németh főmérnök sem tudott azonban a kifogásokon kívül mast mondani. Szeptember 10-én a terme­lőszövetkezet jogtanácsosa Nyíregyházán járt. Felkeres­te dr. Szabó ügyintézőt, aki azt válaszolta: húsz gép ké­szen áll, de az igazgató jog­körébe tartozik az elosztás. (Fölöttébb furcsa volt, hogy mégsem az AGROKER oszt­ja el mint megrendelő). Táv­irati értesítést ígért, mikor me­hetünk a gépekért. A távira­tot azonban a mai napig nem kaptuk meg. Már csak a kö­vetkező lényeges kérdések tisztázatlanok1 1. Az illetékesek mikor haj­landók eleget tenni a szerző­désben vállalt kötelezettsé­güknek ? 2. Vállaljak-e a felelősséget a termelőszövetkezetünket ért anyagi kiesésért, ami a bur­gonya késedelmes szedése mi­att következett be? Keresztes Sándor tsz-elnök A KIMSZ és a KomMsoniol tiszteletére Csillagtúra volt Ráróspusztán A magyar ifjúsági szövet­ség alapszervezetei ezen az őszön mindenütt megemlékez­nek a szovjet és a magyar ifjúkommunista mozgalom születésének félévszázadös ju. bileumáról. A mai KISZ öt­ven évvel ezelőtti elődjének, és a szovjet Komszomo! ugyancsak ötven esztendeje történt megalakulásának tisz­teletére vasárnap több ünne­pi rendezvényen vettek részt a; nógrádi kiszesek. A vasár­napi eseményeid közül a rá- róspusztai csillagtúra emelke­dett ki: háromszáz fiatal vett részt a járási találkozón. A csillagtúra vasárnap ko­rán reggel kezdődött, az öt— öt fiatalból álló csoportok öasz- szesen öt irányból indultak a Ráróspusztán kijelölt központ irányába. A versenyen — a közbeiktatott állomásokon fi­zikai és szellemi vetélkedőt rendezett a járási bizottság — a szécsénvi járás majd min­den községéből részt vettek fiatalok. Ráróspusztán delben gyüle­keztek a csapatok, hogy je­len legyenek azon az ünnep^ ségen, amelyet a KrSZ szé- csényi járási bizottsága ren­dezett. Az egykori ifjúkom­munista ősök tiszteletére ké­szített emléktábla leleplezése után Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára megemlékezett a mai magyar fiatalok hős példaké­péiről: Lékai Jánosról, a KTMSZ első titkáráról. Lovász Józsefről, a pásztói ifjú már­tírról. A hősökre emlékező, újonnan felavatott táblát Sko­da Ferenc, a KISZ meg”ei bizottságának első titkára és Maruzs É fémár, az ifjúsági szövetség szécsénvi járási bi­zottságának titkára koszorúz- ta meg. Falujáró utunk alatt ilyen beszélgetés közben jutunk el a termelőszövetkezet központ­jába, ahol Hever László tsz- elnök és Gyurovics Ferenc agronómus arról számol be, hogy a tsz-tagok szorgalma le­küzdötte az Időjárás nehézsé­geit, és a szövetkezet tartja a közepes szintet. A tagságnak előreláthatólag hiánytalanul kifizetik a tervezett jövedel­met. Azonkívül másodvetéssel enyhítettek valamennyit a ta­karmányozási gondokon is mert húsz holdon termesztet­tek cukorcirkot és naprafor­gót. Ezt követően két érdekes )á­ötven vagon alma exportra A Magyarnándori Állami Gazdaság 33 milliós termeié si értékének csaknem a felét, a. mintegy 900 holdas termő gyümölcsös adja. A gazdaság­ban megkezdődött az alma­szüret. A 350 holdról nem szednek annyi gyümölcsöt, mint az elmúlt évben — fagy. jégverés és az aszály vámol­ta meg a termést — azonban az alma minősége jobb a ta­valyinál. A napokban meg­kezdődött az alma exportálá­sa is. Az NDK-ba és Cseh ■ Szlovákiába mintegy 50 vagon gyümölcsöt szállít az állami gazdaság. Kulturális hét kezdődött Kistere ny én Vasárnap este hat órakor került sor Kisterenyén, a köz­ségi művelődési házban az október 6-tól 13-ig tartó kul­turális hét ünnepélyes meg­nyitására. Varga József, a kis- terenyei községi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. Majd Orosz István, a salgó- tarjáiíi megyei József Attila művelődési központ monka- tórsa foto- és gvermekrajz- kMUftáist nyitott meg. Ezt kö­vetően a helyi öntevékeny művészeti csoportok bemuta­tójára került sor. A bemuta­lón különösen kiemelkedett a helyi gimnázium tánccsoport- jának és a művelődési ház Palóc kórusának szereplése. Tegnap délután hat órakor folytatódott az eseménysoro­zat. Hegedűs László, a TIT előadója az olimpiák történe­téről. illetve a mexikói olim­piáról tartott előadást. A mai napon a salgótarjáni bányász művelődési otthon férfikara és a nagybátonyj zeneiskola ad közös műsort. A zenei ren- dezvénv ma este hét órakor kezdődik a művelődési ház­ban. Eszi, nem eszi, nem kap mást? volna. Legalább a nagyobb községekben. Vagy nem is az igény hiányzik, hanem egy jő hűtőszekrény ? Tejtermék és zöldáru A tejipar és a Szóvetkeze­„ „ . ... . .. .... tek Nógrád megyei Értékesítő Hajlamosak vagyunk arra, egyik nap jobb. a másik nap szonyok a hentesüzletek előtt. Központja pontos, jó szállítók ha az áruellátásról esik szó. kevésbé jó minőségű kenyeret A friss hús, két disznóölés szlnte csak az üzletvezetőkön csak a városokban élő embe- ad a kereskedelemnek. Jó között, a vidéki családok szá- múlik, elégedettek-e a vásár- rek szükségleteinek jobb kié- lenne tudni, mi az oka. a mi- mára is nélkülözhetetlen. A lok Tejtermékkel általában légítésére gondoljunk. Talán nóségingadozásnak? A rétsá- húsipar fehér köpenyes áru- nincsen baj, van vaj túró. arra a téves hiedelemre ve- gi járásban például általában kísérőkkel, speciális járműve- krémtúró sajt tejfel'a hét zethető vissza ez a beidegző- jó kenyeret lehet vásárolni — ken szállítja a húst az üzle- minden napján ’ s ha valame- dés. amely a falut, annak fél- hogy csak pár nagyobb köz- tekbe. (Nem lehetne ezt a sü- lyik üzletben esetenként még- évszázaddal korábbi berendez- séget említsünk - Romhány- tőipar számára is kötelezővé sem kaphatók, akkor csak a kedése, a társadalomban el- ban, Rétságon, Nagyorosziban, tenni?) Az ellátás kielégítő, a renclelt mennyiség bizonyul - foglalt helye, lakóinak össze- Ezzel szemben, főleg a kisebb választék sokszor annál ke- hatott kevésnek Amennyiben tétele, megélhetési lehetősége községekben, gyakori a más- vésbé. Eszi, nem eszi, nem kap pz gvakran előfordul a hiba és igényei alapján teljesen napos, sületlen, törődött ke- mást Ha nincsen sertéshús, az Qzjet készülékében'' var önellátónak képzeli el. Ez a nyér. Ennek részben a száili- be keli érni marhával vagy Hajszálnyi’ pontossággal ezt megállapítás valamikor helyt- tás az oka, s erről külön szól- birkával a háziasszonynak, de lehet eimondanj a gyümölcs- álló lehetett, manapság azon- ni kell arról is időben kell gondos- és zöldáru-ellátásról is ban már sok alapvető fogyasz- Az említett községekben he- kodni. amíg van, különben a Ezeri a téreri különösen sok tási cikket a falusi háziasz- lyi sütésű kenyér kerül az hét végére hús nélkül marad az óvatosság az üzletek ,-ósze- szonv is az üzletekben vásá- elárusító polcokra, ezzel elé- a család. Bizonyára az üzletek ről Érthető hiszen a evő­ről meg. Ezek közül most gedettek is a fogyasztók. Más hiányos felszereltségével ma- mölcs és a zöldáru gvorsán rom­osak a legfontosabbakról, ke- helyeken a hol innen, hol on. gyarázható, hogy az üzletve- }jk veszít az értékéből kön nyérről. húsról, töltelékáru- nan szállított kenyér már ke- zetők óvatosan rendelnek. nyell eiacjhatatlanná válik de ról, tejtermékekről, zöldáruról vesebb elismerést vált ki. Is- csak annyit, amennyit meg- ‘ k szemléletnek küld­essen szó Milyen a vidék el- merve a szállítás módját, kö- határozott időn belül feltét- nösen ott ahol nincsen szak­látása? Mik a vásárlói tapasz- rülményeit. ezen nem lehet lenül ki tudnak árusítani. így , t v-... falatok? csodálkozni. Leginkább riyi- aztán gyakran előfordul, hogy a kárát akik üres kczt»Í tott teherautókon. ponyvák aki későn érkezik, hoppon távoznak, mig az üzletek je- alatt, ömlesztve utazik a Ke- marad. lentől bevételtől esnek ei A A töltelékáru részben az legnagvobbtól éppen azok az élelmiszer-nagykereskedelmi üzletek, amelyeknél szem elöl vállalat. részben a húsipar tévesztették, hogy a kiskeres- nnyi bizonyos, a kedeiem legfontosabb feladó - ki tudja, a finom, foszlós hú- hey'mTr csak azt"kelTho^'á közséSek ellátása nem éppen ta a fogyasztói igények mara­zikenyémek nincsen párja, a **>»*talan. Ha van gyulai, déktalan kielégítése. dagasztás. kenyérsütés azon- mé„ mlndig többnyire poros, ban fárasztó munka, erről az piszkos ruhábnn asszonyok szívesen lemonda- e„ve|]£ iák. Arról viszont nem, hogy nonsh_ „ ke- ... , ------------------............... n aponta ió minőségű, friss ke- nvpr_k kPzött „ máris tplies a ?z s?rn ,r!tk?‘ h?fy a ken_őmá- ma már kockázat nélkül nincs nyér kerüljön a család aszta- kbp lenne ezen az ál- *asrok bácskairól. virsliről ne üzlet, és a jövőben om--- i.­A kenyér nyomóban nyér. A tetőponyvák a por . .... , ... , ellen nem nyújtanak védel­A lalusi háziasszonyok több- mey a2 ömlesztés „gyógyítha- sége sem kemenceben süu tatlan” minőségromlást okoz mar a kenyeret. Bar minden- a melef, friss kenyérben. Eh asztala- Annyi bizonyos, nincsen olcsó kolbász, szalámi a kettő, a vásárlók és az. rakodnak van az u'°bbi. akkor biz- üzlet érdeke nem ihond ellent e«vetl“n rossz szandálban gá-' t0San hlá^ 8 téli sza'arni' egymásnak. De tudomásul kell egyetlen rossz szánon man et vagy egyáltalán semmi sínes, végre mindenhol vermi, hóm: Iára. A vásárlói tapasztalatok lapaton fokozatosan változtat- *s beszéljünk. Könnyű lenne vésbé lesz. Aki az előbb; HZt mutat iák : 37 ellátás Z8* .. t. i:.. c*ct*r Izóylo mri n joccul nliníán egészségügyi előírásokra. Dismóvágósíó! disznévógós’g kérdést: nincsen rá igény.. Ha a ''irgalmon - ami zsebre. nyereségre menv —. azt mutatják: az ellátás za- nj külön„s tekintettel ' a köz- egv kézlegyintéssel elintézni a igyekszik kiküszöbölni, vé-öl vartalan, az üzletekben ele- elírásokra kérdést- „inoson rá !<réo„ u-, a forgalmon — ami ned e gendő kenyér kapható, csak a minőség nem mindig megfe­lelő. Meglepő minőségi különbsé­get mutatnak az egyes sütő­mari üzemek termékei, s né- A nagyobb községekben hét j ' ha még ugyanaz az üzem is végén, sorban állnak az asz.- j NÓGRÁD - 1968. október 8., kedd 3 nincsen, igény sem lehet rá. érezheti majd Ki kellene ..próbálni”, hátha ovo; i-;>-e‘k«- mégis vennék a vásárlók, ha ennek hátrá- ve’t. Kiss Sándor i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom