Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

flerés* Javaslatok a Isx-ek érdekében Az új pénzügyi intézkedések Nógrádban is annyira erod­es mezőgazdasági felvásárlást ményes a kenyérgabona ter- árak fontos eszközök az ú.i mesztése, hogy a vetésterület gazdaságirányítási rendszer kötelező előírása nélkül is céljainak eléréséhez. A Nóg- megteremne a szükséges rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tizenhét termelőszö­vetkezetben vizsgálta meg ezek hatását. A népi ellenőr­zést természetesen nemcsak a tsz-iagság jövedelmének ala­kú ása erdekelte, hanem az is, im kei ül a piacra, s hogy -mi­ként növekedhetnek ezután a közös gazdasagok különféle alapjai. Hét hőnap tapasztala­tai alapjan belebocsátkozni egy szeles körű vizsgálatba: merész dolog volt. A következ­tetések pedig csak első pilian­mennyiségű gabona, ha csu­pán az értékesítési terv telje­sítése lenne kötelező a tsz-ek számára. Ha ez a javaslat megvalósul, a tsz-ek számot­tevően — és előnyösen! — vál­toztathatják a jelenlegi vetés- szei kőzetet. Nógrád megye egészet te­kintve: a sertésprogram sike­tesnek mondható, de negatí­vumként jelentkezik. hogy teljesítéséhez évenként 1200— 1300 vagon, központi készlet­ből megvásárolt abrak szüksé­tásra merésznek látszó, de ács. Abban a szövetkezetben megalapozott javaslatok meg- p.>dig. ahová a feletetett abrak letelere késztették a NEB-et. A vizsgálat azt mutatja, hogy a tsz-ek hatvan százalé­kában emelkedik majd a jöve- delemszint; egyes gazdaságok­ban viszont csökkenéssel kell számolni. Az állam — áron kívüli támogatás formájában — ötvenkétmillió forintot juttat a tsz-eknek. Megyénkben a szántóterület 31,6 százalékán termesztenek kenyérgabonát. A kenyérgabo­na vetésterületénél — köz­nyelven szólva — ma sincs pardon. Az utóbbi három esz­tendő tapasztalatai azt bízó­ba tvan—hetven százaléka pén­zéit érkezik, a hizlalás nem lehet gazdaságos. Mind az ismertetett, mind a helyszűke miatt nem ismerte­tett számítások elvégzését megnehezítette, hogy az idei tervinformáció eléggé hiá­nyos: helyenként szembeszö­kően pontatlanok az adatok. Mi tagadás, jócskán akadt számszaki pontatlanság is: s ami legalább ilyen veszélyes: megalapozatlanság a tervezés­ben. A népi ellenőrzés már ko­rábban sürgette, hogy a szö­vetkezetekben a mezőgazdasá­nyítják, hogy e vitathatatlanul €* szakemberek mellett köz- merev — bár a maga idején gazdászokat is alkalmazzanak szükséges — előírás nélkül is nagyobb számban, megadhatná megyénk kenyér- A vizsgált tsz-eknél a brut- gahonából az országnak azt a to termelési értékben nyolc— mennyiséget, amennyit elvi- tíz százalékot képvisel a kísé­rünk tőle. A korszerű agro- grtő és melléküzemági teve­technika alkalmazása es az ár- kenység hozama, a salgótar.já- tainógatás mellett ma már al járásban azonban a húszon öt százalékot is eléri. E tekin­tetben a legnagyobb ütemű fejlődés a rétsági járásban ta­pasztalható. Tsz-nek tsz-szel szoros együttműködése ma már megszokott jó dolog. Új­szerű viszont a népi ellenőr­zésnek az a javaslata. hogy minél több vállalat létesítsen Isz-ekkel közös vállalkozást: bedolgozó, előfeldolgozó vagy kisegítő üzemágat. Az ezekbe történő felvételnél — termé­szetesen — a tsz-tagokat. ne pedig az alkalmazottakat ré­szesítsek előnyben. Szorosan kapcsolódik a kér­déshez a beruházási hitelek visszafizetésének határideje. A népi ellenőrzés álláspontja szerint a visszafizetés termi­nusát ügy kell megállapítani, hogy az arányban álljon a h.i- t i< igénybe vevő tsz anyagi teherbíró képességével. A na­gyobb volumenű beruházások hitelének visszafizetésére, pél­dául, a tíz—tizenkét éves tör­lesztési idő sem látszik indo­kolatlanul hosszúnak. Szűkebb hazánkban a ter­melési költségek magasabbak, a bevételi tételek viszont alacsonyabbak a szerencsésebb természeti adottságok mellett gazdálkodó megyéknél. A me­gyei NEB nem csupán Nóg­rád. de más, szintén északi fekvésű megyék termelőszö­vetkezetei részére időszakos felár megállapítását javasolj« mindaddig, amíg a különösen rossz természeti adottságok közepette gazdálkodó szövet­kezetek kellően megerősödnek, és a megfelelő jövedelem- szintet elérik. Szolgáltat a szolgáltatóház Hosszú huzavona u'^n vég­re megkezdte működését a karancslapujtői szolgáltatóház. Az épület már hosszabb ideje készen állt. a vízellátás hiá­nya miatt azonban késett az átadása. A napokban végül megnyitották a Szolgáltató Ktsz déki üzemét. A férfi és a női fodrászat azonnal megkezdte a működését, de rövidesen hozzá­látnak a háztartási gépek, diók és televíziók javításához is. A ktsz vezetősége foglal­kozik azzal a tervvel is, hogy bérmunkát vállalnak fővárosi üzemektől, s ezzel elősegítik a helybeli asszonyok és lányok foglalkoztatását. Ha a Buda- salgótarjáni pesti Villamossági Gépgyárral újabb vi- eredményesen zárulnak a tár­gyalások. rövidesen megszer­vezik a tekercselő részleget, s villamos motorok álló- és for­górészét készítik. na­fiatásos diagnózis — Ez az orvos szinte cso­dákat művel. A szó szoros értelmében véve egy perc alatt meggyógyította a felesé­gemet. — No és hogyan? — Azt mondta, hogy volta­képpen a közelgő öregkor tü­neteiről van szó. Scrlcfótarfém piaci jelentés: Elmarad a kereslet A hét elején és a hét kö­zepén egyenletes volt a fel­hozatal a tarjám piacon. A hét végere is jelentősebb mennyiségű vegyes zöldárut, gyümölcsöt és baromfit kap­tak a városiak. Ezen a héten minden termelőszövetkezeti aruda kapott bőséges meny- nyiségü árut, de egyes száí- 1:tmányokat bizományi áru­sításban is átvettek. Vegyes zöldáruból nincs hiány — zsák a kínálatnak megfelelő érésiét legyen! — viszont a gyümölcsök közül kevesebb a szőlő. Az alma ezzei szem­ben annál több. A Debreceni Állami Gazdaság a hét köze­pén két alkalommal is na­gyobb szállítmánnyal érke­zett. összesen több mint száz mázsa Jonathan és Stacking almát hoztak a megveszek helyre. Gazdag a választék az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat piaci pavilonjában is, ahol a nagyobb választékkal kedvezően befolyásolják a árakat is, A tegnapi árak íg.v alakultak: Cikk IWBK ftr vtfkg'l Szabadpiac Fi«!1 urgouya 2,60—3.40 1,80—3,5« ár^arcpa 3.40 3-----4 — éj c.s káposzta 1.80 1.50—1.0« kelkáposzta 2,20 1,50—5.— ,yöker 6,60 ödbab 2.40—3.— 2.80-5.­tápok a (iöHv.) 3,80 1.80—4 — vöröshagyma 3.1« 3,4« Paradicsom 2— 1,80-3­zöld 7.50—12.— aim* l — 2.50—4.— csirke — 27.-----3« t yúk — 24.— tojás 1.8« t.40 4 maláj vipera és a trombózis Lehetséges. hogy a maláj vipera lehetővé teszi az or- osoknak, hogy hatékqny esz­közüket dolgozzanak ki a ver- rögök ellen, amelyek olykor eldugaszolják vagy összeszü- kítik a betegek véredényeit. A kutatók érdekes dologra fi­gyeltek fel: e kígyó által meg­mart emberek vére teljes há­rom hétre elveszíti alvadási képességét. Az angol gyógyszervegyé­szeti cégek most részletesen vizsgálják a maláj vipera mérgét és igyekeznek elkülö­níteni, majd szintetizálni an­nak aktív részét, amely meg­akadályozza a véralvadást. A rtérce molekulája nagy és bo­nyolult. ezért a szintézis je­lentős nehézségekkel jár. A maláj vipera mérgének -vógvító célokr? való felhasz­nálása azért is értékes, mert a méreg hatása könnyen el­nyomható. ha emberi fibrino- gént juttatnak a vérbe. így Például már előfordult o' o eset, amikor sürgős műtétet '-ellett végrehajtani egy bei­den, aki néhány nappal ko- ábban kígyómérget kapott, ■ziikséges fibri ogén mennyi­ig felvétele után hat órá'u! i beteg vére újból visszanver- ‘e alvadóképességét. Szorospoiolc és a jov© Vernék be jobban a technikái Festői környezetben terül el a szorospataki bányaüzem. Szép a kilátás a Mátrára. A telepen is változott a kép. Az elmúlt években jelentős össze­get fordítottak az új akna lé­tesítésére és ma is építenek: fürdőt, öltözőt a bányászok­nak, akik eddig nélkülözték a tisztálkodási lehetőséget. Van szén itt, mintegy nyolc­millió tonna kitermelhető. Ha a jelenlegi ütem marad, húsz évre elegendő a bányászko­dáshoz. Bajért, gondért azért itt sem mennek a szomszédba. — Ezerháromszáz tonnát adtunk eddig az idén terven felül, pedig kétszer is kap­tunk vízbetörést — újságolja Bara József aknavezető. — A legutóbbi betörés miatt kényszerszabadságolásra is sor került, mivel az iszap eltaka­rítása tetemes időt igényelt. Kétezer tonnás termeléskiesé­sünket két szabad szombat fel­ajánláséval pótoltuk — mond­ja az aknavezető, majd az is kiderül, hogy ez a gond a ki­sebb. A nagyobb a távlatokra szól. Szorospatakon van a nagy- bátonyi medence legsilányabb szene. Csak 25—30 százaléka darabos, a többi dara- és por­szén. — Az emberek törekednek az olcsóbb termelésre. Az idén, az első félévben 17 forintot sikerült „lefaragnunk” a szer, tonnánkénti előállítási költsé­géből, s a minőség .javításává] három forinttal magasabb ár­bevételt értünk el. Ez a javu­lás azonban a jövőhöz ke­vés. A javítás útja a bánya koncentrációja. Egyesülünk majd a szomszédos Katalin- aknával. Ehhez ezerkétszáz méter hosszú föld alatti fővo­nalat kell építeni. Hogy mit jelent majd az egyesítés? So­kat. A jelenlegi négy bánya­mező helyett kettő termel, s két aknavezetés helyett egy apparátus lesz — mondja Ba­ra József. — Mikorra készülnek el az összevonás feltételeivel? — Számításom . szerint 1970- re. — Mit jelent ez a gazdasá­gosságban ? — Nagyon óvatos becsléssel tonnánként 60 forint csök­kenésre lehet számítani az önköltségnél. Ez nagy Szoros­patakon. — Nem lehetne előbbre hozni? a batáridőt — Biztos vagyok benne, hogy igen. Véleményem sze­rint gyorsítani kellene mind­két oldalról a fővágat hajtását. Érdemes volna a technikát is jobban bevetni, mert nem mindegy, hogy az önköltség- csökkentés 1970 után vagy előbb is elérhető — válaszol­ta. A lehetőségeken érdemes elgondolkodni az illetékesek­nek, és módot teremteni a kiaknázására. B. J. Akvarell-tárlat Az épület — a salgótarjáni megyei József Attila mű­velődési központ — üveghomlokán túl, az épülő város dinamizmusa sajátos áttételekben kap kifejeződést — az üveghomlokon belül. S most nemcsak az üvegcsarnok roppant mozaikjának allegorikus figuráira gondolok amelyek kezükben a könyvvel, a hárfával, a gyümölcsös- tállal — s még mi mindennel —, a legemberibb szépre, az irodalomra, a művéssetek s az élet ezernyi más moz­zanatára hívják fel a figyelmet. Az üvegcsarnok hovatovább mind több kamaratér lat sajátos hangulatának emlékét is idézi, $ tevékeny " szintere annak a mozgalomnak, amely — egyébként kí­vül — az esztétikusabb életért is indult ebben a város­ban. A feladatunk itt különösen nagy. Hiszen tudjuk, hogy az esztétikai-művészeti nevelés elválaszthatatlanul egybefonódik a társadalmi tudat, az erkölcs, a magatar­tás, így tulajdonképpen a világnézet formálásával. Az üvegcsarnokban rendezett kamarajellegű kiállítá­sok eszerint adott színvonalukon túl is jelentőséggel bír­nak. Mindenképpen öröm tehát, hogy az Egerben meg­rendezett első országos akvarell-kiátlitás válogatott anyagát pár napig a salgótarjáni érdeklődők is megte­kinthetik az üvegcsarnokban. A válogatás bizonyára a ; java részét mutatja az országos akvarell-tárlatnak, s mű j fajon belül, jó színvonalról vall. A Nógrád megyei képzőművészek közül Pataki Jó- í zsef és Héti Zoltán egy-egy akvarelljével találkozhatunk ; a válogatott anyagot szemlélve. Pataki Sorompó című munkája a hideg-meleg színek váltakoztatásával a nyár ihletét sugározza, A mindennapos idill a természetbe': rejlő poézissal egyesülve nyer festői értéket. (E sorok írója nem feledkezik el Pataki József rajzairól, amelyek ugyancsak sokat ,Joglalkoznak" a sorompóval. Pataki el­mélyült rajzoló, s bár a tanulmányozás hívja életre raj­zait, azok mégis többek tanulmányoknál. Önálló művek, ahol az átélés pillanata sem marad el... S ez vonat kozhat a Sorompó című akvarellre is.) Réti Zoltán akvarelljének címe Nyirjes. A „fekete j szálfák" sajátos perspektívát adnak a Balassagyarmaton i élő művész e munkájának, így a néző is szinte messzebb­ről közelíti meg a témát, az akvarell-adta falurészt. Réti munkásságában jelentős helyet foglal el az akvarell, ezért is örülünk a válogatott anyagban e munkának. Az üvegcsarnokban körülbelül húsz alkotó mintegy negyven akvarell je látható. Csákány Kálmán Tanyája inkább grafikai indíttatásában érdekes. Bér Rudolf ön j című alkotása izzó vörösben az ősz fokozott hangulatát : idézi, a műfajon belül rendkívül szuggesztíven. Kokas Ignác, a fehér és a sötét váltakoztatásávai alakítja akvarell- j jeinek hangulatát (Este. Présház, Vált táj, öreg gyümöl­csös). Imre István munkáiban keverednek a pasztell ele­mek, leginkább az Este tetszett. Miháltz Pál Szentendrei ház-a erősen leegyszerűsített felfogásban készült. Érde­kes kísérlet Orosz János akvarellje, az Ég előtt a víznél. Örömmel találkoztunk a kis tárlaton Czóbel Béla Csend­élet IV. című művével és Somos Miklós két akvarelljé­vel, a Halász-szál és a Csend.-del. Tóth Elemér Ilike nem ment „Világgá ment a Salgó Esz­presszó takarítónője?” — kér­deztük múlt havi cikkeink egyikének címében. Az írásban részint a többszörösen büntetett előéletű Pintér Ilo­náról, részint arról volt szó, hogy megszökött azzal a hét­ezer forinttal, amelyet a sal­gótarjáni Salgó Eszpresszó­ban teljesen szabálytalanul bíztak rá azzal, hogy a postán adja fel. Megnyugtatjuk olva­sóinkat: Ilike szeptember ltj­án nem ment világgá; itt van Salgótarjánban, jó egészség­nek örvend. A Salgótarjáni városi és járási Rendőrkapi­tányság — ügyészi jóváha­gyással — pénteken kora dél­után előzetes letartóztatásba helyezte. Kihallgatása során derült ki. hogy Pintér Honában me­semondó veszett el. Romanti­kus történettel „szórakoztatta” a sikkasztás körülményeire kiváncsi rendőrtisztet. — Elegáns, őszülő halánté- kú férfi volt Milán — kezd­te. — A Salgóban figyelt fel rám, aztán többször megvárt a szökőkútnál. Bécsről beszélt, a Práterről s, hogy milyen gyönyörű a kilátás a Szent Ha van. miért nincs? Előre bocsátom: nem én vagyok az egyetlen kakaóra­jongó Balassagyarmaton. Ka­kaó -testvéreimmel nap nap után találkozom a Rákóczi úti talponállóban, nap mint nap együtt vásároltuk és szidjuk a kakaót. Hogy miért ? Először is: drága a kakaó Balassagyarmaton. Literje hét forint. Másodszor: rossz ts, habár ezt a nagy nyilvánosság előtt meg sem merem említe­ni, csak halkan, mert az ille­tékesek rögtön bebizonyii- ták: az igen méltányos kétforintos ár hosszantar­tó és elmélyült árkalkulá­ció eredményeként adódott. A bolti dolgozók pontoson az ctöirásos mennyiségű és mi­nőségű összetevőket teszik be­le az általuk leotyvasztott ital­ba. Söl! örüljünk neki, hogy egyáltalán nyitva tartják a boltot, mert ez kész ráfizetés, és különben sincs igazunk, mert lam a bolt állandóan te­le van vevőkkel. Belátom, az utóbbiban iga­zuk van. Már hogyne volna tele. ha az egész városban itt kapható csak pékáruval együtt kora reggel kakaó. Be. ha mondjuk valahol pa­lackozott üvegben lehetne 8a- lassagyarmaton finom kakaót Icapni. . . úgy mint Budapes­ten. Salgótarjánban, vagy az ország sok más táján... á, de hova is ragadott el a kép­zelet. palackozott kakaó Ba­lassagyarmaton! Minő telhe­tetlen vagyok! Nem elég. hogy egymás után emelkednek az ipari üzemek a városban, nó az életszínvonal, emelkedilt a kereset, és az átlagos életkor — nekem ilyenkor palackos kakaón jár az eszem! Palackos kakaón, amelyből egy negyed­literes üveg 1,30 forintba, egy liter 5,20-ba kerül, nem pe­dig hétbe. Néha elragad a fantáziám, belátom, tme, most is hová szárnyalt velem a Pegazus. De azért, habár félve, remegve, mégis bátorkodom megkérdez­ni: ugye sor kerül rá, hogy az unokáim, a dédunokáim egy­szer majd 5,20-as palackozott kakaót isznak Balassagyarma­ton? B L. István templom tornyából. Említette, milyen jól élne* nyugaton a takarítónők, cea* annak nincs saját kocsija, aki jobban szeret taxin járni, — Mi volt annak a Milán­nak a teljes neve? — A családnevére sajnos, nem emlékszem. De megér­demli, hogy segítsek az elfo­gásában! Különös ismertető- jele, hogy ezüst színű nyak­kendőt visel. Az autójának pedig gömbölyű a teteje. A színe?... Arra, sajnos, nem emlékszem. — Hát arra emlékszik «e, hogyan indultak el Tarjánbóí" — Pontosan. Milán a sajti* kocsijává] ment, magam pe­dig taxin. Hatvanija«, a vas­útállomáson ültem át Milá- autójába. Ja! Előbb kifizettem a taxit. Az óra háromszázé: - ven forintot mutatott. Adta ír ötszázat. — Hatvan után merre tar­tottak? — Gödöllő felé. Az erdőn?, megálltunk, leültünk egy pád­ra. Milán lapos üvegbő’ k nált. Egy-két kortyát ittam, - abban a pillanatban elalud­tam. Két nap múlva ébred­tem fel; akkorra Milán a pénz­zel együtt eltűnt. — Honnan tudja, hogy két tápig aludt? — Újságot vettem, rajta volt a dátum... Pintér Ilonát SzekszárdOr.. egy volt rab társnő je otthoná­ban fogta cl a rendőrség, on­nan szállította Salgótarján­ba. A nyomozó nézte, nézte z jegyzőkönyvet, s megkérd er. te: — Komolyan gondolja, hogy ilhiszem ezt a mesét? — Olyan komolyan, aho­gyan mondom. A bűnöző azzal mentegető­zik. amivel akar. A rendőr, »<• ügyész pedig azt hiszi el, ami: bizonyítottnak lát. Mivel Pin­tér Ilona balszerencséjére egyikük sem hiszékeny, a sikkasztó Becs helyett rövid. - sen — Balassagyarmatra ke­rül. Oda, ahonnan kevésbé szép a kilátás, mint a bécs: Szent István templom tor­nyából. .. — b. z. — NÓGRÁD - 1968. olitóbe» szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom