Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

Hírneves kőművesek Országosan híres kőmű­vesek élnek Endrefalván. Számuk meghaladja a negyvenet. Küzülük négy magániparos, egy pedig működési engedéllyel ren­delkezik és főfoglalkozás­ként űzi ezt a mesterséget. Legtöbbjük különböző építési vállalatoknál tevé­kenykedik. Közülük is ki­magasló szaktudású Ka- xancs László, aki nagy építési tapasztalatokkal rendelkező szakmunkás. A megyei építőipari vállalat L'ábízta a balassagyarmati vastömegcikkiparí vállalat új telephelyének felépíté­sét. A múlt esztendőben kezdték a munkát. Az­óta a csillogó üvegfalú, új üzem felépült. Kevesen tudják, ezért elmondjuk: Karancs László, míg épült az új üzem, keveset volt Endrefalván. Csak ruhát váltani tért haza. A nap­jait ott töltötte az épít­kezésnél. Munkájáért vál­lalata dicséretben részesí­tette. Fülöp Ferenc, a másik hírneves kőműves a sal­gótarjáni kórház építkezé­sének volt egyik résztve­vője. Mint állványozó je­leskedett a toronymagas épület körül. Vele történt: míg otthonában pihente a munka fáradalmait, az építkezésen egy gépkocsi tolatás közben ledöntötte az állványt. Megállt a munka. Autóval mentek érte, mert senki nem ér­tett az állványozáshoz úgy, mint ő. Ilyen emberek az endre- falvi kőművesek Az éledő Endre falva Egy község életében jelentős szerepet ját­szik az, hogy milyen a földrajzi fekvése. Ez nemcsak terepviszonyait, a síkot vagy a he­gyet, a patakokat vagy a folyókat jelenti, hanem útviszonyait is. Az a község, amely főútvonal mellé vagy vasút közelébe esik, előnyösebb helyzetben van, mint az eldugott falvak. Ilyen előnyös fekvésnek örvend End- refalva, amelynek szerepét bizonyos mérté­kig az is determinálja, hogy a Szécsény—Sal­gótarján közötti műút mellett fekszik. Talán éppen fekvésének köszönheti azt is, hogy a történelemben mindig nagy szerepet játszott. Már a XIII. században lakott tele­pülés volt itt, és római katolikus plébániájá­ról az 1332—1337. évi pápai tizedjegyzékek is megemlékeznek: A török hódoltság idején, pontosan 1562—63-ban már 31 adóköteles há­zat tartottak nyilván, 1585—86-ban pedig Mo­hamed bin Ali hűbérbirtokái között sorolják fel. A XVI11. század elején csaknem teljesen kipusztult Endrefalva lakossága. 1709—11-ig a pestis következtében olyan visszafejlődés ál­lott elő. hogy három év múltán már csak három magyar és három szlovák családot ír­nak össze, de még tíz év múltán is csak tíz család szerepeli a nyilvántartásban. S talán ugya ncsak a forgalmas útvonal melletti településének tudható be, hogy száz­ötven évvel később újabb járványok tizedel­ték lakosságát. 1831-ben, 1848-ban és 1873- ban kolerajárvány dühöngött a községben. Üj történelmében, a felszabadulást követő években már nem a visszafejlődés, hanem az újjáéledés, a következetes fejlődés jellemzi Endrefalvát Edzett, egészséges nemzedék ne­velkedik itt a szocializmust építő szép felada­tokra. Férfiainak egy jelentős része a salgó­tarjáni üzemekbe, gyárakba, a nógrádi bá­nyákba jár el, és ott bizonyítja munkakész­ségét, erejét. Az asszonyok többsége a hely­beli Aranykalász Tsz-ben szorgoskodik, és igyekszik „aranyat” termelni a nehéz tala­jon és terepen. A tartós virágzásnak indult, éledő falu életéből villantunk most föl néhány színfol­tot. Hiába várnak Nem kevesebb, mint 12 erő­géppel rendelkezik a szövetke­zet. Ilyen géppark folyamatos üzemeltetése már szinte el­képzelhetetlen jól felszerelt javítóműhely nélkül. Kinn a majorban sikerült is megszer­vezni a javítók munkáját. Gyarapodott a szerelők szá­ma, s egyre több a munkához szükséges szerszámgép is. A vezetők, a munkások sokat és jól dolgoznak, géphiba miatt nem állnak a régebbi trakto­rok. Megcsillant a remény A földművesszövetkezet 1968- as naptára eljutott Endrefal­Annál több baj van az úi gépekkel. Kovács István a javítóműhely vezetője egy cseppet sem elégedett a ga­ranciális javításokat végző gépjavító állomással. A DT és a két U—28-as traktor gya­korlatilag nem dolgozik. A U—28-asokra azért nem ül­tetnek embereket, mert azok ______ fizetésük felét büntetésekre v ára is. A sötét betűk való- fizethetnék. Ugyanis a köz- sággai rikoltják: édes megle- úti forgalomban nem vehetnek petést a földművesszövetkezeti részt azok a traktorok, ame- cukrászdából! Endrefalván lyeknek a világítása nem töké- azonban nincs cukrászda, s letes. Már pedig a U—28-asok így elmarad a meglepetés is. világítóberendezése csődöt Marad helyette a valóság: egy mondott. De baj van a DT— szűk, füstös, sötét italbolt a vei is. Az sem dolgozik úgy. község központjában, aho- mint ahogy azt várni lehetne vá vasárnaponként egymást a drága géptől, lökve, taszítva préselhetik be magukat a fiatalok, az őre- S a szövetkezetben várják a gek. pásztóiakat. Azok meg ígérik, Az emberek kulturált szó- hogy jönnek. Mikor aztán rakozásának megfelelő tiszta, anélkül múlnak az órák, a na- világos cukrászda építése, ré- pok, hogy a szerelők jelen t- gi vesszőparipájuk már a köz- keznének, Kovács István dü- ségbelieknek. Sokat megfor- hében egészen cifrákat mond Káposzta, káposzta Lassan megkezdődik a káposztaszedés az endre- falvi határban. A szövet­kezetben régi hagyománya van a káposztatermesztés­nek. Húsz holdon termesz­tették az idén is a várt­nál jobb eredménnyel. Szállítanak a MEK-nek, mintegy 20 vagonnal. Ha szállítanak! Mert az árban sehogyan sem tud­nak megegyezni a szövet­kezet és a MÉK képvise­lői. Nyolcvan fillért kí­nálnak minden kiló ká­posztáért a szövetkezetnek. A tsz vezetői hajlanának is az egyezségre, ha a pia­con 1, 1,20 forintért adnák aztán kilóját. Ám a ká­poszta ennél drágább. Így a szövetkezetiek azon gon­dolkodnak, hogy jövőre esetleg más partnert ke­resnek, mert azt sehogyan sem tudják megérteni, miért érdemelnek azok kevesebbet, akik egész esz­tendőben dolgoznak a ká­posztával? Favorit a gáztűzhely Az iparcikkbolt színes ki­rakata valósággal vonzza az érdeklődőket, a vásárlókat. Van itt zománcozott edények­től a keresett olajkályháig minden. Horváth László a bolt vezetője nem is panasz­kodik a forgalomra: A fiatalokon is múlik Panaszkodik Bartus Judit, a KISZ-szervezet titkára. Árad a szájából a szó. — Nagyon nehéz ilyen körülmények között dolgoz­ni- .. Papíron majdnem hetven tagunk van. De talán tí­zen vannak közöttünk, akik itthon, a faluban dolgoz­nak. . . A többség Salgótarjánban, Szécsényben tanul, dol­gozik. így bizony ugyancsak nehéz összefogni a fiúkat, lá­nyokat. Még nehezebb olyan programot összehozni, ami­lyen felkelti érdeklődésüket. Csak lassan, nehezen halad­nak előre, s ez sok fiatalnak kedvét szegi, Bartus Judit előtt két KISZ-titkár váltotta egymást egészen rövid idő alatt. — Most egy jól sikerült szüreti mulatságot rendez­tünk a művelődési otthonnal együtt — mondja Bartus Jutka. Ám az a véleménye: nemcsak mulatságból áll az élet- — Szervezett klubnapokat, ismeretterjesztő, politi­kai témájú előadásokat terveztünk. Már előadónk is len­ne. Csak éppen nincs egyetlen szobánk, ahol összejöhet­nénk. .. « Később aztán kiderül, nem annyira sötét a helyzet A fiatalok jelenleg két lehetőség között válogathatnak. Kovács István, a községi pártszervezet titkára — egyéb­ként a fiatalok patrónusa — s Balázs Pál a községi ta­nács titkára egyaránt a fiataloknak „ígérte” a művelődé­si otthon egyik szobáját. S ha ez nem felelne meg, még mindig kínálkozik egy másik otthon, az úttörőszoba szomszédságában. A segítségben tehát nincs hiány- Ám a fiatalokon is sok múlik. Mert szobát ugyan adhat a tanács, de az életet a fiataloknak kell belevinni úgy, hogy következe­tesen megvalósítják a terveket, célkitűzéseket. Mert nem szabad megelégedni azzal, hogy a vállalás, az ezer tár­sadalmi munkaóra, mint eddig annyi más, semmivé fosz­lik. A munka sok-sok hasznot hozna még most is. Azon túl, hogy szépítenék a község parkjait, segítenének a szövetkezetnek, pénzhez is jutnának. Ebből már tovább bővíthetnék a szépnek induló jövő évi programot. Az úttörők rádiója — Mintegy 130—150 ezer forintot vásárolnak nálunk . , , évente. .. Ebben aztán benne Vl^rf dl° ' van a ruhanemű, a műszaki és a papíráru is. — Halló, itt az endrefal­ügye­Szívesen emlékszem vissza arra, amikor az úttörőkből álló szpíkerek és szereplők Az ellátás jó, s ahogy bejelentkeztek a lakpsság­mondja, a választék is kielégí- nak . szóló műsorral. Veze­tő. Ha valamiből hiány kelet- fékkel továbbították a ma­kezik, gyorsan intézkedni, tud, guk alkotta és közösen mag­mert közel van Szécsény. nószalagra vett műsort. ,... , , , . . ,,, Azóta ez a falunak szóló- Mit keresnek leginkább adás már megszűnt Mindez a vásárlók. nem jelenti azonban azt, Csak egészen rövid ideig hogy a nagy nevelő hatású kellékek nem babonás isme­gondolkodik, s máris mond- rádiózást abbahagyták vol- rettenek többé. na. Nincs tehát visszafejtő- Játékosan nevelődnek és dés, sőt sokkal inkább kor- nevelik társaikat. Dicséret a szerűsödött, bővült a rádiós pedagógusoknak, akik ezt a színészek, bemondók, letesek és ellenőrök. Alig harminc éve a gye­rekek még csodálattal tekin­tettek a varázslatos szerkezet­re, amely hangot, beszédet és zenét, különböző zörejeket képes továbbítani. Az endre* falvi gyerekek már jól isme­rik a rádiózás minden for­télyát, s számukra a konden­zátorok, rádiócsövek, mag­nók és a különféle műszaki ja: — Hát... a gáztűzhely a favorit. Az idén csaknem százat adtam el... Bizonyára sokat lendített az üzlet forgalmán, hogy a gáz­tulajdonosoknak nem kell szakkör tevékenysége. Az újabb adásokat nem a faluba, hanem az általános iskola osztályaiba továbbít­ják. Az úttörőpajtások to- Szécsénybe merini, ha kiürül vábbra is úgy tevékenyked­Szántanak, vetnek Tarka képet mutat ezekben a napokban az Aranykalász Terme­lőszövetkezet határa. Szántótrak­a palack. Cserélhetnek a köz­ségben, mert kétnaponként szállítják ide a szécsényi te­lepről a gázzal telt palacko­kat. nek, mint egy nagy stúdió sokoldalú munkásai. Köztük is, akár egy nagy rádióban, megvannak a műszakiak, a műsorszerkesztők, az írók, a nemes játékot tartalommal töltik meg és jó szándékkal növelik a felnövő generáció szaktudását, önállóságát, ön­tudatát. Bogaras tréfa Minden tsz-ben, ahol bur­gonyát is termesztettek, nagy gondot okoz a kolorádóbogár elleni védekezés. A mohó kár­tevőről az anekdota hangján emlékezünk meg. dúltak már emiatt Szécsény- arról, hosy szüntetnék meg a torok, vetőgépek járják a földe­ben a község, a szövetkezet garanciát, amire úgyis csak két, s munkához látnak a cukor­vezetői. ráfizetnek a szövetkezetek, s répa- meg a kukoricaföldeken a Most újra megcsillant a helyébe adnák olcsóbban a szorgalmasan dolgozó szövetke­remény. Talán 1970-ben tel­Javasoljuk a tanácsnak Deák Imre önkéntes rendőr hívta fel a figyelmünket ar- ^ ra, hogy a körzeti őrszoba nem felel meg a követelmények­nek. A felújított szép tanácsháza egyik szobácskájábán he- „ . . . . ,, ... lyezték el. Igaza van a panasztevőnek. Kicsi ez a helyiség. Spórolni kell a növény­el benne vedoszerrel — mondja jesül a községbeliek vágya, megépül a kis vendéglátó­kombinát. Bizonyára örülnek már a hímek is Endrefalván. Ha meg valóban elkészül, az lesz az igazi, édes meglepetés. gépeket. A szövetkezeti javí- zcti asszonyok is. tóműhelyekben majd orvosol­nák a bajt. Gyorsabban is, olcsóbban is, mint ahogyan most a gépjavító állomások teszik. Ahogy dolgoznak... A hagyományos munkaegy­ség helyett teljesítménybé­rekre tértek át a szövetke­zet állattenyésztő telepén. A gondozók fizetése most egé­szen attól függ, mennyit dol­goznak és hogyan végzik munkájukat. Ha a szorgalom, az igyekezet nagyfokú gon­dossággal párosul, akkor fi­zetéskor a borítékban is több a pénz. Mint mondják, az állat- tenyésztők jobban keresnek, mint eddig bármikor. A legfőbb gondot most az je­lenti Endrefalván, hogy mielőbb befejezzék a kalászosok vetését. Mintegy 500 holdon kell földbe tenniök a magot. Eddig jól ki­használták az időt és talán még 50 hold van hátra, hogy teljes egészében végezzenek. Munkával töltötték el a szövetkezetiek a vasárnapot is. Munkában vannak a mélyszán­tást végző traktorok is. egy tréfás kedvű fiatalember. — A krumpliföldön mi már a két fogpiszkálós módszert al­Három ember sem fér el benne, Endrefalva székhellyel Piliny, Szécsényfelfalu rendőr- hatósági feladatait látja el a körzeti rendőr- Panaszokat hallgat meg, kihallgatásokat végez és ehhez a helyisége va­lóban kicsi. Nem is szólva arról, hogy időközben a három halmaztuk. község önkéntes rendőreivel elég gyakran megbeszéléseket — Hát az meg milyen? — tart. kérdezzük egyszerre többen is. Abban a helyiségben ilyen feladatokat megoldani nem . lehet. Legalábbis a követelményeknek megfelelően nem. Se- fogsz két fogpiszkalot. gítséget érdemel a körzeti rendőr. Javaslatunk a következő: "z e9Vlknek a hegy ere rácsip- a falu központjában egy üres telek gazdát keres. A tanács Pentessz néhány porszemnyi erre építhetne egy házat, amely a mostoha körülmények kö- védekezőszert. A másikkal zött lakó rendőr családjának is megfelelne, az épület egyik megcsiklandozod a kolorádó­része pedig lehetne őrszoba. Újjászületés — gondokkal Jól jár a szövetkezet is. A tehenészetben emelkedett a tejhozam, s gyorsabban gya­rapodnak a hízóállatok is. A tervek szerint mintegy 80 jó­szágot értékesítenek az idén. Eddig csaknem 60-at szállí­tottak el, jórészt exportra. A A község vezetőinek leg- hálád át a községen. Űj, mo- két adnak az építkezni szán­jelek azt mutatják, hogy a főbb gondja, hogy Endrefalva dern lámpákkal világították dékozóknak. A Csurgó utcán közös gazdaságban túlteljesí­tik szarvasmarha-hizlalási tervüket. A jövő hónap köze­pén több mint 30 hízómarhát szállít el a közösből az Ál­latforgalmi Vállalat. Elnéptelenedik a cigánytelep Sok cigány él Endrefalván. A megyében talán a legnépesebb az itteni cigánytelep. Viszonyaik szomorúak­Maguk is érzik, ezért sűrűn felkeresik a tanács veze­tőit támogatást, építési engedélyt kérve- Nem utasítják el őket. A község belterületére adnak nekik építési enge­délyt. Már sok család kiköltözött a megkülönböztető telep­ről. Szép családi házakat építettek, és jól megértik egy­mást a szomszédaikkal. Jelenleg 12 család építési kérelme fekszik a tanácson. A tanács vezetői azt mond ták, hogy részükre is megadják az engedélyt a korszerűbb, emberibb életfeltételek meg­teremtéséhez. Lassan elnéptelenedik az egészségtelen cigánytelep. szerű közvilágítással látják el. A művelődési otthon mögött alkalmaztuk — mondja hangon. újjáépüljön, korszerű faluvá ki. Erre is tetemesen költőt- végig kikövezik a patakot. Ezt fejlődjön. Nehezíti munkája- tek. Fokozatosan kialakítják a követően portalanítják az út- kat a települést kettészelő község központját. Három- testet, járdát építenek és kor­patak, amely esztendőről esz- százezer forintot költöttek a tendőre pusztítja a házakat, parkosításra. A művelődési termőföldeket, a legelőket, ház, orvosi rendelő előtt virá- is parkot létesítenek, abban a Néhány évvel ezelőtt nyár de- gok díszlenek. gyerekeknek játszóteret építe­rekán annyira megáradt hogy legnépesebb utcákban jelenleíf.?é,f ™egbíle­mmtegy 20 millió forint kárt járdákat*építettek A régen lobb b5lyf" e^}k £el a kof okozott. Hazakat döntött hl- ^ terhes Csurgő Béke> seg. uzo toszertart ,s amely dakat rombolt, szantofoldeKet Dankó Deák Ferenc ut_ mogul mar lebontottak a ro­tett sartengerre. Megkezdték pormentesek. A apaiak szabályozását ötrml- Besztercebá J utcán is be. lio forintot fordítanak ra. A - , . elfítt „ i4rda építése község belterületén mélyített fe:,ezes elott a ]arcla epltese' ték a medret, falát pedig ki- A dolgozók ellátásának ja- Meghamisítanánk az i«a,_ kövezték. Sok pénzt emésztő vitását szolgálja, hogy Endre- . ,ö. »1 munka ez. meg ma sem fejez- falv«^ keleti bejárójánál, Ba- h mindez Dénzbe nasvon ték be. Kitartóan dolgoznak batfalván uj boltot nyitottak. pénzbe kerül A számi­azonban, hogy az árvízveszélyt A falu központjában is kor- ,, , p . ... • , . ‘ elhárítsák az endrefalviak fe- szerű önkiszolgáló bolt műkő- szerint o mi ío orin je felől. Saját erőből sokat dik. áldoznak rá és joggal várják Sok munkát igényel az állami támogatást is. Balázs Pál, a községi tanács maradást. Szépek a tervek, titkára mondta el. hogy a pa- megvalósíthatók. Tervezik. fáradoznak A tervek sz* taks7nhályozássai egy időben hogy a falu központjába eső ak a aao naK’ tervei s.-. más feladatokat is megolda- temetőt egv alkalmasabb hely- Pék, ha bogár hónalját. Amikor a bo­gár a röhögéstől eltátja a szá­ját, beadagolod a másik fog- piszkálóvai a vegyszert. Olcsó és hatásos... A társa sem hagyja annyi­ban. Rövid szünet után már ő ugratja az előbbi tréfálkozót. —1 Mi a micsurini módszert nagy mos épületeket. A tervezők már dolgoznak, hogy erre a helyre új parkot létesíthesse­nek De a község kasszájából évenként csak 150 ezer forin- tot fizethetnek. A lakosságnál, pótolni^ a múltból öröklött el- több társadalmi hozzájárulást kellene adni. Megéri, maguk megvalósulnak, to­— A burgonyabogarat a szentjános bogárkával keresz­teztük. így a kolorádó világít, mint a jánosbogárka, tehát éj­szaka is szedhető ... Endrefalván az újságírókból álló brigád a szépen fejlődd községben kötött ismeretséget a lakossággal, olvasóinkkal. Az endrefalviakkal való ta­lálkozás alapján az oldalt Bo­bál Gyula, Lakos György és Vincze Istvánná írta, a pa­naszokat Tóth Lajosné je­gyezte fel, a fényképet Ro­mán Dénes készítette. Legközelebb, októlvv 38-án, hétfőn Kisterenyére látoga­tunk, ahol délután két órától, a községi tanácson fogadjuk olvasóinkat, az érdeklődőket és a panaszosokat. nak. Forgalmas főútszakasz re telepítik. Űjabb házhelye- vább szépül Endrefalva.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom