Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

tfalaszték is mechanizmus Hu valamiben visszatükröződik az új mechanizmus hatása, az elsősorban a választék bővülésében észlelhe­tő, amint az érdeklődő végigsétál a Pécskő Áruház textil- ruházati osztályán. A nyári ruhákat, könnyű kö­penyeket, fürdőruhákat őszi és télikabátok. bundák, meleg bükié kosztümök váltották fel. De úgy látszik, a salgótarjáni nőknek, a nyárral együtt nem kell búcsút venni a derűt sugárzó pirostól, csautól, kéktől. A téli - kabátok között láttunk fekete műszőrméből készült ka­bátot, amelyet ugyancsak műszőrméből készült fehér sálgallér díszít. Az ötlet annyira tetszik, hogy egymás mellett próbálta a kabátot egy idősebb asszony és egy fiatal lány. A műszőrme téükabát egyébként is újdonsága — megjósolhatjuk — népszerű újdonsága lesz a salgótar­jáni divatnak. A teveszőr hatású, de a teveszőrnél szebb, csillogó, kellemes tapintású kabátok csati, né­gerbarna. fekete színválasztékban, különböző színű sál­gallér kombinációkkal — elegánsak és viszonylag ol­csók. Csináltak ebből az anyagból fregoli télikabátokat a gyermekek számára is. Most már csak a férfikabátok vannak hátra, reméljük az ipar ránk is sort kerít. Per­sze van itt import bükiéből is kabát és újvonalú teddy, panofix, ocelon. Borsos áron. Ez az új mechanizmus másik hatása: van, de drága. Ugyanez vonatkozik a hasított bőr, velúr kabátokra is. Ma már nem hiány­cikk, de tavasz óta hároin-négy-ötszáz forinttal meg­ugrott az áruk. Lehet, hogy ez is átmeneti jelenség? Hiszen lassan hozzá kell szoknunk, hogy a fogyasztási cikkek jó né­hány kategóriájában a kereslet.és a kínálat befolyásol­ja a kiskereskedelmi árakat. De ez a mozgás irányul­hat nemcsak fölfelé, hanem lefelé is. Mint például a la­minált kabátok esetében. Két, de még egy évvel ezelőtt is a laminált — habszivacsra ragasztott — szövetka­bát keresett cikknek számított. Ma már az ipar any- nyit bocsát a kereskedelem rendelkezésére, hogy a kí­nálat kiegyenlíti a keresletet. Ennek következménye a laminált áruk ti/.—tizenöt százalékos árcsökkenése a tavaszi árszínvonalhoz képest. Csak ennek? Valljuk be. hozzájárult ehhez az is, hogy a laminált szövetek mi­nősége is elmarad az igényektől. Még egy, az új mechanizmusnak tulajdonítható jelenséget regisztráltunk, tallózva az áruház őszi-téli. és „időtlen”, tehát évszakhoz nem köthető újdonságai között. A jelenség úgy észlelhető, hogy a kereskedő el- dicsekszik: „már nemcsak a Luxusban kapható”. Pél­dául: az áruház még a nyár végén meglepte vásárlóit olasz, francia, angol szintetikus férfi ingpulóverekkel. Tavaly csak a Luxus Áruházban lehetett kapni csipke­nylon női harisnyanadrágot, most Salgótarjánban is v an. Olasz import kismintás nylon kombinék. lastex pánttal ellátott csipke melltartók szintén. A színes ala­pú pepita szövésű férfi nylon ingeken a Pharao fantá­zia elnevezés alatt ott van a Luxus Áruház emblémá­ja. Hiába, hogy csak a Luxusnak készült, s salgótarjáni kereskedők is szereztek belőle. Mint ahogyan szereztek a zsugorított műbőrből is — amelyet ezen ' az őszön már nemcsak kész kabát, kosztüm, de méteráru formá­jában is léhet vásárolni. Igen, az élelmes kereskedők, arra törekedve, hogy mind több vásárlót hódítsanak magukhoz, biztosítva ezzel az üzlet nagyobb forgalmát, nagyobb nyereségét — tehát saját magasabb jövedelmüket is — egyre bát­rabban küzdenek a „nagy” cégek monopóliuma, a nagykereskedelmi vállalatok diktátuma ellen — növek­vő, a bolti választék szépülésében, gazdagodásában megnyilatkozó sikerrel. , i Cs. G. .1945. február 6-án a londoni konferenciára. Negyvenkét ország hatvanmillió dolgozója nevében 204 küldött vett részt ezen a ^nemzetközi ta­nácskozáson. Az AFL ezúttal is ellenezte az új nemzetközi szervezet létrehozásának gon­dolatát, s ehelyett az Amsz­terdami Internacionálé fel­élesztésén fáradozott. Állás­pontja ellenére a nemzetközi tanácskozáson kompromisszu­mos javaslat született, amely­nek alapján 41 tagú bizottsá­got hoztak létre, egy újabb nemzetközi konferencia előké­szítésére. Erre a konferenciá­ra várt az a feladat, hogy elő­készítse és megvitassa a vi­lág szakszervezeti munkássá­gának általános programját es a konferencia által létrehozan­dó Szakszervezeti Világszövet­ség új szervezeti szabályzatát. A 41 tagú bizottság május 25-én adta ki felhívását, amely szerint szeptember 25. és októ­ber 8-a közötti időszakra hív­ta egybe Párizsba a világkon­ferenciát, amely azután az előkészítő bizottság által ki­dolgozott program szerint kezdte meg tanácskozását, és október 3-án a Szakszervezeti Világszövetség alapító kong­resszusává alakult át. ötven országból hatvanhétmildió szer­vezett munkás nevében 346 delegátus vett részt. A jelen­tősebb szakszervezeti szövet­ségek közül egyedül az AFL maradt távol. A Szakszervezeti Világszö­vetség most 23 éve történt megalakulása ismét nagy lé­pést jelentett a szervezett munkásság internacionalista egységének megteremtése fe­lé. Alakuló kongresszusán el­fogadott programjában nem a forradalmi munkásmozga­lom végcélját, hanem helye­sen: a munkásosztályt közvet­lenül érintő napi problémák megoldását hangsúlyozta. El­lentétben az Amszterdami In- ternacionáléval, széles körű gazdasági és politikai koncep­ciót képviselt, elvetette a sem­legesség és az osztály-együtt­működés káros politikáját. Fe­lülemelkedett a szűk szakmai szervezeteken, és a politikai harc szükségességét vallotta. Programjában az internacio­nalizmus szellemét és elvét hirdette, tevékenységében is a világmozgalom egységét kép­viselte. Az egység problémái A Szakszervezeti Világszö­vetség létrejöttéve] a szak­szervezeti világmozgalom egy - sége mégsem lehetett teljes. Viszonylagos és átmeneti egy­ség volt csupán. Több szakmai titkárság sem adta fel önállóságát. Az AFL nem lett tagja a Szakszerve­zeti Világszövetségnek, A Ke­resztény Szakszervezetek Nemzetköz] Szövetsége, amely hárommillió tagot tömörített ekkor, ugyancsak kívül ma­radt a világszövetségen, mi­ve] az alapító kongresszuson visszautasították az önálló szervezeti működési igényét. De a világpolitikában gyor­san bekövetkezett váratlan események és fordulatok sem maradtak hatás nélkül a vi­lágmozgalomban. A hideghá­borús uszítás, a Truman-elv, Gabi bácsi bizonyítani akar A tsz-elnók Moszkvában tölti napjait, az iroda sze­mélyzete már befejezte a na­pi munkát, a központ udvara kihalt. 'régre cserépcs'rgésre figyelünk föl és a tetőn két kőművest fedezünk föl az es­téli hományban. — Kit keresnek ? — szólt le az egyik, miközben akrobata módra hajolt közelebb hoz­zánk a tetőről, az eresz me­redélye fölül. — A főagronómust. — Barlai Gabi bácsi!? Mindjárt megnézzük. S erre társa, aki közelebb munkálkodott a tető nyergé­hez, a távolba vetette tekin­tetéi. mint egy fürkésző őr­szem. — Látom már — szólt le — Kinn van a majorban. A major még így, légvonal­ban is legalább egy kilomé­terre van. Ámde az élesszemű kőműves a szürkületben is jól látott. Barlai Gábor főag- ronömust valóban a major udvarán találtuk jneg, a nyi­tott színben pihenő erő- és munkagépek mellett, * Az új főagronómusról tudni kell. hogy mielőtt a mátrave- rebélyi Március líj. Tsz-be felvették, a megyei tanácson és a tsz területi szövetségen állt alkalmazásban, csaknem tíz esztendőn át. Bár ott is szoros kapcsolatot tartott a gyakorlattal, ezt a tevékeny­ségét sokan egyszerű irodai munkának könyvelték el ma­gukban, Igv a népszerű Gabi bácsi kivonulása a gyakorlat mezejére némi meglepetéssel és várakozással társult. Ezt a figyelmet csak fokozza, hogy a mátraverebélyi közös gaz­daságot a különleges, sajátos tsz-ek között tartják nyilván. Ebben a tsz-ben ugyanis az utóbbi években még egyszer sem fizettek kevesebbet öt­ven forintnál, pedig a fejlő­dés cseppet sem volt töret­len. meg. Ebben a tsz-ben kisüze­mi módszerrel, nagyrészt az asszonyok szorgalmára, inten­zitására építve dolgoztak. Be­ruházásokra vajmi keveset költöttek. A majort készen vette át a tsz, és a gépekhez is jutányosán jutott hozzá. Még műtrágyát se vásároltak, a szervestrágyát hordták ki csupán, s ez a talaj minőségét alaposan ’ differenciálta. Így következett be az a csoda, hogy bár búzából Csak nyolc mázsás termést takarítottak be, és sok más fontos növény­ből is gyenge átlagot értek el. a jövedelmező ágazatok meg­hozták a jövedelmet. — De hiszen ez a kisüzemi módszerek dicsérete! — igye­keztem vitát provokálni. A főagronómus nyomban cáfolt. — Nem. Ez bizonyos fokig rablógazdálkodás volt — mondta. — A talajt nem lehet a végtelenségig becsapni. Aztán nagyüzemi gazdálkodást sem lehet büntetlenül kisüzemi módon folytatni. Tavaly már csak kozmetikázással sikerült kihozni a tagok által megszo­kott ötven i forintos jövedel­met. Még, most is tartozunk' fával a tagoknak, amit már a tavalyi zárszámadáskor le­vontak a jövedelmükből. — Tehát nehéz helyzetben vette át hivatalát? — Nem átvettem — tilta­kozott. — Csak megkezdtem. Itt ugyanis soha nem volt fó- agronómus. Legfeljebb nagyon rövid időre. A szakembert is fölöslegesnek tartották. Saj­nálták a pénzt rá. , — De most változott a hely­set — vetettem közbe. — Igen. És- ez alaposan megnöveli a felelősséget is. Mindenki azt várja, hogy bi­zonyítsak. A gyakorlatban kel) megmutatnom, hogy ezen a talajon is meg lehet termel­ni annyi búzát holdanként, mint a közeli tsz-ekben itt is fe] lehet tárni a rejtett tartalékot, egyszerű agrotech­nikai eszközökkel. Azzal, hogy jó magágyat készítünk, mű­trágyát is adunk a földnek és optimális időben vetünk. Azt a megdöbbenést kellett volna látniuk, amikor bejelentet­tem. hogy mennyi műtrágyát tartok szükségesnek. Az Itt egészen új dolog volt. Aho­gyan azt is furcsállották ele­inte, hogy nagyobb fegyelmet követelek a fuvarosoktól és traktorosoktól. Italos trakto­rost nem engedek traktorra ülni. A fogatosok hetenként csak egyszer, mégpedig szom­baton mehetnek fuvarba, s így nem lazítja a fegyelmet a. közös munkában a borravaló igézete — Milyenek az első benyo­másai ? — Most, néhány hiányosság­ra tereltem a figyelmet. De ez nem téveszthet meg senkit. Mert a verebélyiek szorgal­masak, S ha el is szoktak kis­sé a fegyelemtől, nem ellen­ségei a pontos munkának. S ez az asszonyokra különösen vonatkozik, hiszen ők versen­genek a munkaalkalmakért. Ezért javasoltam, hogy mun­kaigényes, jól jövedelmező növényekkel bővítsük a nö­vénytermesztési , munkalehe­tőségeket. Ma már az a gon­dunk, hogv nem tudunk ele­gendő munkát biztosítani — Tehát bizonyítani kell. — Bizonyítani. És ezt első­sorban a szakmai ambíció diktálja. Szeretem a gyakorla­ti munkát és azt szeretném, hogy ez a fizikai megerőlte­téssel is járó önkéntes kötele­zettség. meghozza a várt eredményt. Ez 'nemcsak a fő- agronómusnak. hanem a tag­ságnak is nagy örömet sze­rez. ... Lakos György Ünnepségre készül a széesényi könyvtár A KMP, a KISZ és a Ma­gyar Tanácsköztársaság 30 évfordulójának ünnepségé­re készülnek Szécsényben a járási Krúdy Gyula könyv­tárban. A közeljövőben je­lent meg a hármas évfordu­ló szakirodalmát és szépiro­dalmát tartalmazó bibliog­ráfia, amelyet a járási párt­bizottsággal közösen szer­kesztettek. A járás községei­ben kiállítást rendeznek. A salgótarjáni munkásmozgal­mi múzeum anyagát még helyi dokumentumokkal egészítik ki. Szécsényben a járási könyvtárban a fegy­veres erők napján kiállítást nyitottak., amelyet a KMP. a KIMSZ. s a Magyar Ta­nácsköztársaság megalakulá­sát dokumentáló anyag be­mutatása követ majd. Ugyancsak Szécsényben a könyvtár rendezésében szel­lemi vetélkedőre kerül sor a község KISZ-szervezetei kö­zött. Széles körben ismertetik azokat az új könyveket is. amelyek a könyvtárakból kikölcsönözhetők, s a két vi­lágháború közötti időszak történelmi képét adják. Több községben pedig író—olvasó találkozókra kerül sor. Ok­tóber végén dr. Mucs Sándor alezredes találkozik a Szé­chényi olvasókkal, s ..A ma­gyar internacionalisták har­cai a proletárhatalomért'’ címmel tájékoztató jellegű előadást tart. A nógrádme- gyeri olvasókhoz Fekete Gyula látogat november vé­gén. Szécsényfelfaluba pedig Földes Péter. Urbán Ernő litkei olvasóival találkozik decemberben. Előadást is tart a községben ,,A magyar kommunisták harcai a Ta­nácsköztársaság idején” cím­mel. (giorsabl) ütemet az osztáliozón — Mi a titka annak az el­lentmondásnak, hogy amíg a jövedelem szép volt, a gazdál­kodás sok kívánnivalót hagyott maga után? — szögeztük mel­lének a kérdést. A major bekötő útján sétál­tunk, úgy magyarázta. — Sokat elemeztem én is Mátraverebély helyzetét. S a titok magyarázatát éppen a vélt ellentmondásban találtam a Marshall-terv, az Európai Szén- és Acélközösség, a Kö­zös Piac stb. hatására a jobb­oldali szociáldemokrácia is­mét az osztály-együttműködés aktív szószólójává vált, ami­nek következtében azután ma­ga a Szakszervezeti Világszö­vetség is kettéhasadt Ma például négy nagy nem­zetközi szövetség működik. A Szakszervezeti Világszövetség a legnagyobb, százharmincmil-j Hó tagja van. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, az Amszterdami Szövetség ötven­millió tagot egyesít. A Keresztény Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetségének hatmilliós tagsága van. ' Húszmilliónyi szervezeti munkást tömörítenék az úgy­nevezett Autonóm Szakszerve­zetek, amelyek főleg a japán munkásságra támaszkodnak. Külön két szövetsége is van az araboknak, Jugoszlávia és Kuba szakszervezetei egyik szövetséghez sem tartoznak, Kína és Indonézia ugyancsak a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségeken kívül áll. Ezek ismeretében nem vé­letlen, hogy a Szovjetunió szakszervezetei, továbbá a szocialista országok szakszer­vezeti tanácsai és a fejlett tő­kés országok kommunista be­folyás alatt levő szakszerveze­ti szövetségei ismételten nagy erőfeszítéseket tesznek, — a Szakszervezeti Világszövetség, illetve a szakszervezeti vi­lágmozgalom harcos akcióegy­ségéért küzdenek. Nagy Ferenc Megöregedett már a nagy- bátonyi szénosztályozó. Amikor létesítették, berendezéseinek nagy részét Zagyvapálfalváról telepítették át. Később, re­konstrukcióval napi 500 va­gon szén szétválasztására tet­ték alkalmassá. Ezt az elmé­leti kapacitást az ötvenes években el is érte. A vas. a gépek, berendezések az idő múlásával jobban fáradnak, mint az ember. Korszerűtlen­né válnak és foltozásuk, javí­tásuk mind nehezebb. így van ez a nagybátonyi osztályozón is, a gondok napról napra szaporodnak. * A nógrádi bányászkodás az északi területekről fokozato­san a nagybátonyi mezőkre kerül. Ebből következik: ha nagyobb arányú fejlesztés nem Is történik, az osztályozó jelenlegi kapacitására még szükség lesz. Tavaly óta Ká- nyás és a többi nagybáto­nyi aknák szenét külön osz­tályozzák minőségi, gazdasá­gossági okok .miatt. A vásár­lók igényesebbek és a jelenle­gi piaci versenyben ragasz­kodhatnak is igényeik kielé­gítéséhez. Ha összességében nem is kell többet osztályoz­ni, de egyes termékekből túl nagy a leterhelés. Ha tízféle terméket továbbít az osztályo­zó. és főleg a por és dara sza­porodott meg annyira, hogy a berendezések leterheltsége üzemzavar-veszélyes. Készült terv korábban egv új osztályozó létesítésére, feli­hez több mint 100 millió fo­rint beruházás kellett volna. A pénzt nem tudták biztosí­tani, tehát kárba veszett a tervezés. Most úgy döntöttek: saját erőből, illetve hitelből valósítják meg a rekonstruk­ciót. A kész tervet felterjesz­tik az Egyesített Magyar Szénbányák tanácsa elé. de kérdéses még. hogy megkap­ják-e a hitelkeretet. A pillanatnyi javítás érde­kében a kányási részre be­építették egy körrostát. A tö­rő felszerelését is elengedhe­tetlennek tartják ahhoz, hogy az igényeknek megfelelő ener­getikai termékeket állítsanak elő. Az idén már 5—10 száza­lék porpótlékot fizetnek a dolgozóknak. A por jelentős csökkentése azonban csak a rekonstrukciótól várható. Beázik a tető. az elektro­mos kábelek és a víz életve­szélyes. Ennek kijavítása már nem tűr halasztást. ,A fűtést kazánokkal, melegvíz-rend­szerrel akarják megoldani, hogy a télen ne fagyoskodja- nak a palaválogatók. Tennivaló tehát bőven van addig is. amíg a hitelkeret sorsáról döntenek. Az ütem azonban lassú. Gyorsítani kel­lene a munkát, addig amíg nem késő. B J. Ludányhalászi változások Ezekben a napokban leginkább az a kérdés foglalkoztat­ja a ludányhalászi szövetkezel vezetőségét cs tagságát, ho­gyan sikerül túljutni ezen az esztendőn. A kíváncsiskodás nagyon is érthető. — Tavaly mérleghiánnyal zárt a szövetkezet — mondot­ta Garamvölgyi Géza, a szövetkezet főkönyvelője. — A fel­mérések azonban azt mutatják, hogy az idei év jobb lesz. Az elmúlt hónapok azt is bebizonyították Ludányhalá- sziban, hogy a magasabb jövedelem az erősebb vezetés. a szervezettebb munka függvénye. Magyarázta is a főkönyvelő: — Megerősítettük az üzemegységek vezetését. Élctre- hívtuk a növény- és állattenyésztő brigádokat. Szakosodik az állattenyésztésünk... A szövetkezet a tavalyi, csaknem egymillió forintos mér­leghiány nagy részét már kigazdálkodta. Igaz. a növényter­mesztés nem hozta a tervezett jövedelmet. Az állattenyésztés és a segédüzemek azonban „rásegítettek” a gabonafélékre, amelyek szép termést adtak. Dolgoztak a tagok is szorgalmasan. Az elmúlt években az volt a jellemző a gazdaságra, hogy a nagyobb munkák idején mindig munkásokat kellett „importálni". Az idén a tennivalók nagy részével már megbirkóztak maguk a szö­vetkezeti tagok. — A termelőszövetkezeti asszonytagok a növénytermesz­tési brigádokon belül munkacsapatokban dolgoztak. Terüle­tet vállaltak, s vállalásuknak becsületesen eleget is tettek. Ezt a szervezeti rendszert fejlesztik tovább a jövőben is. hagyta helyben Garamvölgyi Géza. A tagok munkája nyomán gyarapodik a közös gazdaság. Az idén elkészül a 108 férőhelyes korszerű szarvasmarha­istálló. Azt tervezik, rövidesen új körülmények közé kerül­nek az irodai dolgozók. Ugyanis megkezdték az új. az igé­nyeknek jobban megfelelő irodaház építését is. Sz. F. WÓGRÁD — 1968. október 3., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom