Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÁD «tGVEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 247. SZÁM ARA: 1 FORINT 1968. OKTÓBER 20., VASÁRNAP A szovjet— csehszlovák Nagy fontosságú nemzetközi okmányt iktatott törvénybe a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, valamint a csehszlovák nemzetgyűlés. A prágai szerződés értelmében a szovjet alakulatok többségét, valamint a bolgár, magyar, NDK-beli és lengyel csapatokat két hónap alatt, szakaszo­san és fokozatosan kivonják Csehszlovákia területéről. A kétoldalú szovjet—csehszlovák megállapodás alapján a szovjet csapatok egy része ideiglenesen továbbra is Cseh­szlovákiában állomásozik majd. A két ország egyezménye részletesen szabályozza ennek gyakorlati vonatkozásait, technikai részleteit, s kimondja: „a szovjet csapatok ideigle­nes csehszlovákiai jelenléte nem sérti az ország szuverenitá­sát. A szovjet csapatok nem avatkoznak be a Csehszlovák Szocialista Köztársaság belügyeibe”. A hatályba lépett szerződés tehát új módon rendezte a Szovjetunió és Csehszlovákia, illetve a hat szocialista ország kapcsolatait, és megveti a további kibontakozás alapjait. Cernik csehszlovák miniszterelnök a szerződés parlamenti vitájában erről így nyilatkozott: „e szerződés a szocialista országok közötti kapcsolatok normalizálásának és az együtt­működésnek fontos eszközévé válik.” De ezen a fontos té­nyen túlmenően kihatással lesz egész földrészünk békéjére és biztonságára. Sohasem felejthetjük el, hogy Csehszlová­kia nyugati határai egyúttal a szocialista közösség nyugati határait is jelentik, a két ellentétes katonai és politikai szövetség választóvonalát; biztonságuk garantálása tehát valamennyi szocialista ország alapvető érdeke. Amíg a világban olyan bonyolultak és veszélyesek az el­lentétek, amíg az imperializmus katonai tömbjei a békét fe­nyegetik, a szocialista országok a maguk belső fejlődése mel­lett, kénytelenek a helyzet súlyának megfelelően foglalkoz­ni a nemzetközi viszonyokkal is. A második világháborút követően köztudomásúlag új helyzet, új erőviszonyok ala­kultak ki földrészünkön. Lényegesen megerősödtek a béke és a szocializmus pozíciói. Az Egyesült Államok viszont létre­hívta, s azóta is erősíti az agresszív Atlanti Szövetséget. Nyugat-Európát amerikai katonai bázisok, atomtámasz­pontok hálózzák be, harmincöt percenként repül át felette cgy-egy hidrogénbombákkal is ellátott B—52-es repülő­őrjárat. Amerikai ösztönzéssel felélesztették a német milita- rízmust, s a Bundeswehr, a nyugatnémet hadsereg ma már jelentős erőt képvisel. Az NSZK-ban elburjánzottak a re- vansista, neofasiszta irányzatok, s Kiesinger koncellár nyíl­tan kijelentette: az európai status quo (az adott helyzet) nem felel meg Bonn érdekeinek. A szocialista országok mindennek ellensúlyozására ala­kították meg varsói védelmi szerződésüket. Közben több íz­ben — legutóbb az ENSZ-közgyűlés általános vitájában — átfogó javaslatokat tettek az európai biztonság rendezésére, a katonai szövetségek kölcsönös feloszlatására, leszerelési intézkedésekre. Amíg nem születnek olyan eredmények, amelyek garantálják biztonságunkat, könnyelműség lenne egyoldalúan letenni a fegyvert. Ellenkezőleg: a történelmi tapasztalatok és a józan ész parancsa, hogy erősítsük a szo­cialista országok védelmi képességét, biztosítsuk határaikat. Ebben a közös tevékenységben valamennyi szocialista or­szágnak részt kell vállalnia, de különösen nagy felelősség nyugszik a Szovjetúnión. a szocializmus atomfegyverekkel is rendelkező szuperhatalmán. Nem titok, hogy az imperialista körök nagy reményeket fűztek a csehszlovák fejleményekhez. A sokat emlegetett globális stratégia számos rétegből tevődik össze. Vietnamban agresszív háborút folytat az Egyesült Államok. A harmadik világban súlyos provokációkat, reakciós puccsokat szervez, amelyek egyes válságterületeken helyi háborúkba torkollot­tak. Az európai erőviszonyok ugyan visszatartják Washing­tont a közvetlen kalandoktól, de célja a feszültség fokozása, a szocialista front gyengítése, végső soron kontinensünk egyensúlyának megbontása. Ez volt a céljuk Csehszlovákiá­ban is. A szocialista országok internacionalista kötelessé­güknek tettek tehát eleget akkor, amikor katonai lépésük­kel megelőzték egy ellenforradalmi fordulat lehetőségét. Az amerikai törekvésekkel szemben olyan globális antiimperia- lista politikát kell folytatnunk, amely Vietnamtól Európáig mindenütt leleplezi és meghiúsítja az ellentábor elképzelé­seit. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ennek fontos része a szovjet—csehszlovák szerződés. Természetes tehát, hogy minden jó szándékú, realitás- érzékkel rendelkező ember üdvözli a fontos megállapodást. Nyilván lesz másfajta visszhang is. „A szocializmus ellensé­gei liáborogni fognak s megpróbálják majd kiforgatni szer­ződésünk tartalmát, megpróbálják élezni a nemzetközi fe­szültséget — figyelmeztetett jó előre Koszigin. szovjet mi­niszterelnök. — A csehszlovák—szovjet barátságot rossz szemmel néző erők semmit sem szeretnének inkább, mint válaszfalat emelni, bizalmatlanságot szítani népeink között. Mást nem is várhatunk tőlük. Ezzel a törekvéssel azonban szembe kell helyeznünk egységünket, amely szilárd, mivel közös osztályérdekeinkből, s a szocializmus és a kommuniz­mus felépítésére irányuló azonos céljainkból fakad.” A mérleg tehát nem rossz. Ha egyszer barátaink örül­nek és ellenfeleink háborognak, akkor elégedettek lehetünk a szerződéssel. Áz országgyűlés után A kormány tevékenysége, közlekedés—vasút, népj ellen­őrzés — ez volt címszavakban a háromnapos parlamenti ta­nácskozás tárgysorozata. Vol­taképpen eléggé szerteágazó témakör, amely az előterjesz­tések és a csaknem félszáz képviselői hozzászólás tanúsá­ga szerint is, a végzett mun­ka, a mai élet és a jövő meg­annyi fontos kérdését érintet- 1e. Aki azonban összefoglalni és jellemezni kívánja az el­hangzottakat. az természetsze- (Folytatás a 2. oldalon.) lUlai számunkban: Kezdődik a pártoktatás (3. oldal) ★ Művészek Balassagyarmatért (4. oldal) ★ ítélet: kötél általi halát (5. oldal) ★ Mexikó 68 «. alttal.) •k A „zajnélküli” ember (7. oldal) Tolmácson elvetettek Szép hírt közölt velünk telefonon Vass József, a tolmács} Szabadság Tsz el­nöke. A rétsági járás e jó­hírű szövetkezetében szom­bat estig maradéktalanul befejezték az ősziek veté­sét. Tizennyolc holdnyi ta­karmánykeverék. 50 hold­nyi árpa, 360 hold,nyi búza, 40 holdnyi ta­karmánybúza került a földbe. Az őszi takarmány­betakarítással hasonló jó ütemben haladnak. Már csak néhány holdnyi kuko­ricát kell letörni és maguk mögött tudnak minden me­zőgazdasági munkát, az őszi mélyszántás kivételével. A burgonya és cukorrépa be­takarításával már régebben végeztek, az előbbiből. 80, az utóbbiból 215 mázsás át­lagtermést értek el. ÚJ SZÍNFOLT A salgótarjániak nagy érdeklődéssel fogadták a Ruházati Ktsz méretes szalonjának megnyitását. A város centrumában elhelyezett divatszalonban az első naptól nagy a for« galom. Képünkön: Bodor Júlia és Verbói Erika tanulók a reprezentatív kirakatot rende­zik (Foto: Román Dénes) Kisebb harcok Dél-Vietnamhan SAIGON A dél-vietnami szabadság- harcosok szombat hajnalban rakétákkal lőtték a Saigontól 67 kilométernyire délkeletre fekvő Vung Tau város lakta­nyáit, ahol a dél-vietnami kor­mányhadsereg egyik kiképző központja van. A támadás né­hány órával azelőtt zajlott le, hogy Thieu elnök katonai vezetőkkel való tárgyalások céljából Vung Tauba érkezett, de hírügynökségek megjegyzé­se szerint a támadás és Thieu tervezett látogatása között va­lószínűleg nem volt összefüg gés. A kétnapos csend után ezen a rakétatámadáson kívül is volt még néhány csatáro­zás Dél-Vietnam területén. A Reuter szombat reggel közölte, majd később vissza­vonta azt a hírét, amely sze­rint Thieu dél-vietnami el nők Vung Tauban újságírók' nak kijelentette, tudomása sze­rint Hanoi elfogadta a bom­bázások beszüntetésére vonat kozó újabb amerikai javasla­tokat. «a isörn^fälcnäl Kétmillió céijutaSomra A KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére fo­lyó munkaverseny és a szoci­alista brigádmozgalom helyze­téről tárgyalt legutóbb a Nóg­rádi Szénbányák pártbizott­sága. A vállalat legfontosabb feladata a gazdaságosság ja­vítása. Ezt a célt tűzte maga elé az a 363 brigád is, ame­lyek felajánlást tettek, közöt­tük 193 a szocialista és 43 KISZ-brigád. A háromnegyed- évi verseny értékelése szerint 61, közöttük 20 szocialista és nyolc ifjúsági brigádnak nem sikerült eddig felajánlását tel­jesíteni. Az elmaradásnak több ob­jektív oka is volt. A nagyfokú létszám-átcsoportosítások, munkahelyi, geológiai gondok mellett azonban több helyen a munkaszervezés nem kielégítő volta is szerepel az okok kö­zött. A legtöbb brigád mégis nagyon szép eredményekkel rukkolt ki, sőt évközben még módosította is felajánlását. Ilyenek a Zagyvái Bányaü­zemnél Csontos István, Vi­lágosi József és Varga Géza szocialista brigádja. Mátrano- vákon Gajdár Ernő, Bóna Fe­renc, Susán István és Susán Balázs brigádja került az él­re. Mizserfán Kecskés József, Kovács Z. Ferenc és Tőzsér József, Nagvbátonvban Palicza Pál, Csegöldi Sándor és Csi- kortás Gábor brigádja ért el legszebb eredményt. A szocialista brigádmozga­lomnak nagy szerepe van ab­ban, hogy háromnegyed év alatt 14 ezer tonna szenet ad­tak terven felül. Szüksége volt erre a népgazdaságnak. Javult a termelékenység, az összüzemi teljesítmény. Egy- egy műszakra az idén a ta­valyinál 38 kilóval nagyobb teljesítmény esik. Tonnánként 2 forint 10 fillér megtakarítást vállaltak az önköltségből és 3 forint 38 fillért csökkentet­tek. A minőség javításával a fajlagos árbevétel 1 forint 32 fillérrel való növelését ígér­ték. A teljesítés: 3 forint 78 fillér többletbevétel minden tonna szénen. Végső soron a költségszint a tervezettnél kedvezőbben alakult, a tava­lyinál csaknem 9 százalékkal alacsonyabb, űe jóval elmarad a versenytársakétól. A verseny anyagi ösztönzése az Viv eleji gondok óta sokat javult. A lépcsős bérezés ha­tására nyolc hónap alatt 443 ezer forinttal több alapbér ke­rült a bányászok borítékjába. Az utolsó negyedévben össze­sen kétmillió forint cél jutal­mat tűztek ki a vállalatnál. A cél: a piaci igényeknek meg­felelően folyamatossá tenni a termelést Jobban szervezni a munkát, tovább csökkenten' 07 önköltséget és a minőség iavf- t.ásával értékesebb szenet ter­melni. Végső soron az egész vállalat gazdálkodását kell javítani. Szibériai vendégünk ismerkedése a megyével Kemerovói vendégünk, a KUZBASSZ című szovjet na­pilap főszerkesztő-helyettese, Valentin Ivanovics Gyenyisz- kin pénteken a megyével is­merkedett. Délelőtt ellátoga­tott a szécsényi II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezetbe, ahol Sümegi János országgyű­lési képviselő, a termelőszö­vetkezet elnöke tájékoztatta a közös gazdaság eredményeiről, s mutatta be a gazdaságot. Látogatást tett vendégünk a szécsényi tejüzemben, ahol Ta­kács István üzemvezető kala­uzolta a szovjet újságírót. Délután Balassagyarmattal is­merkedett, a házigazda sze­repét Géczy Imre. az MSZMP városi bizottságának első tit­kára és Lombos Márton, a vá­rosi tanács vb elnöke töltöt­te be. Megtekintették az uj Lenin lakótelepet, a KlSZ-la- kásokat és a Palóc Múzeumot. Az esti órákban Drégelypa- lánkon a szörpüzemet nézte meg, aho] Kapás József. a termelőszövetkezet elnöke adott tájékoztatást. V. I. Gyenyiszkin tegnap Salgótarjánban azokkal az úttörőkkel találkozott, akik a közelmúltban Kemerovóban jártak. Vendégünk ellátogatott a salgótarjáni úttörőházba is. Tegnap délután baráti be­szélgetést folytatott Nagy Bé­lával, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnökével, Marczinek István­nal, a Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kárával, a kora esti órákban pedig Baglyasalján azokkal az internacionalistákkal találko­zott. akik 1918—1919-ben Szi­bériában harcoltak az orosz forradalom győzelméért Este a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vendége volt V. I. Gyenyiszkin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom