Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

1 I lia a kenyérről (??.) jé bornak is kell cégér o . Balázs Sándor, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkatársa tehát bemutatta a reggeli vizsgálat alkalmával magához vett mintákat. A süteményekből, kenyerekből rög­tönzőit, de tanulságos kiállítás állott össze az egyik tárgyaló­asztalon. Láthattunk túlsiilt fehér (népies nevén: barna!) kenyeret, megrepedt finom fehér kenyeret, sületlen kifliket, deformálódott, rosszul sült bucit, súlyhiányos vajaskifliket, A kiállított árut itt szabadon meg lehetett fogdosni. mitöbb: rövid idő után fel is vagdostuk a „kiállítási tárgyakat.” A kenyérszeletelés művelete indította el a szünet alatti, rend­kívüli, félhivatalos vitát. IGAZGATÓ: (megfogja a kettőbe szelt bucit, összenyom­ja. mint a spongyat, de az nem ugrik vissza,) BALÁZS: (figyeli a művele­tet): Sületlen! IGAZGATÓ: Tökéletes. A prés alatt minden kenyér ösz­szeall. BALÁZS (kicsíp egy darab­kát a buci közepéből és golyót formál belőle)': Sületlen! Olyan hetven százalékos lehet. De ezek a kiflik még sületleneb- bek. KÖZBESZÓLÁS: Régiek. száradtak. BALÁZS: De akkor sem vol­tak kisülve. Az üzletben, ahonnan a mintákat hoztuk, kétszáznyolcvan darabot ta­láltunk belőle. FŐMÉRNÖK: Ilyet nem sza­bad átvenni! (A vajaskifliket nézik az ankét részvevői. Mé­rés nélkül is megállapítható, hogy kicsik, hiányzik a sú­lyukból, Gécziné, a kiskeres­kedelmi vállalat egyik képvi­selője megsúgja, hogy reggel a vállalati büféjükben is lemér­ték a kifliket, de átlagban alatta voltok a 42—46 gram­mos előírásnak. sőt a 40 grammot sem érték el.) FŐKÖNYVELŐ (megemeli az egyik kiflit): Sok függ at­tól. milyen töménységű a massza BALÁZS: Ez így is rossz, úgyis rossz. Szemmel látható­an kevés, de hát ezt a repedt kenyeret kell megnézni! (Fel­emeli. az alján széles repedést mutogató kenyeret). Az üveg- gyári boltban a kenyér lega­lább húsz százaléka ilyen re pedt volt. IGAZGATÓ: Technika! probléma. Bármit mond az ÁKF. ezen nem tudok segíte­ni Tlven van és lesz is. Mit csinállak? BALÁZS: El kel) adni á sü­tőipari vállalat szakboltjaiban. A sületlen és súlyhiónyos klf ükkel együtt! IGAZGATÓ: Látom, nem is­merik a* elvtársak: mi az oka annak, hogy megrepednek a kenyerek. Mindjárt elmagya­rázom. (A jelenlevők felsorakoznak az asztal köré.) IGAZGATÓ: Ezekből a ke­nyerekből hét kerül egymás mellé. A gépek, amelyek ezt a kenyeret készítik és sütik, lé­nyegében egykilós kenyérre készültek Ügy látszik a kétki- los kenyér nagyobb masszája nagyobb lehűlést idéz elő. Va­lószínűleg a kemencék hőkii- lönbözete idézi elő ezt a je­lenséget. hogy a kenyerek egy része megreped, de ettől füg­getlenül jók: sültek, ruganyo­sak, nagyszerűen fogyasztha- tók. BALÁZS: Én nem akadé­koskodni akartam. Én az Ál­lami Kereskedelmi Felügye'ö- séget. s ezért a lakosság érde­két képviselem. Akkor járok el helyesen, ha felvetem a problémákat, IGAZGATÓ: Azért magya­ráztam meg. hogy mi a hely­zet. Nem szándékosan csinál­juk. A jelenlegi technikai fel­készültség mellett, ismétlem, ez a szépséghiba előfordulhat. MUNKATÁRSUNK: A la­kosság áruválaszték-bemuta­tót kér. Keveslik a választé­kot. VAJ VÖD A: Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat no­vember húszadikától a József Attila művelődési központban rendez kiállítást a vállalat húszéves évfordulója alkalmá­ból Ez alkalmas lenne a sütő­iparnak is egy nagyobb sza­bású bemutatóra. IGAZGATÓ: Sok bemutatón részt vettünk, de vagy a ke­reskedelem, vagy a lakosság közömbösségén megbukott a dolog. Príma volt a pacsni. de a kereskedelemnek nem kellett. A paprikás kiflivel is megindultunk, meg a rozscipó­val. diétás kenyérrel... Én most is benne vagyok az áru­bemutatóban, de csak a keres­kedelemmel. közös érdekeltség, közös költségek alapján... A bemutató után a kisker pro­pagálja és forgalmazza az új választékokat. Az árubemuta­tó nem lehet potyakóstoló. VAJVODA: Kockáztatni is kell. Minden üzlet nem sike­rülhet jól. BÉRÉNYI: Az új választé­kok gyártására át kell állni Az átállás pedig költségekkel jár. VAJVODA: A reklámra is áldozni kell. Példa erre az OMNIA kávé. Már rendeztünk egyszer bemutatót belőle, s most az olimpia ideje alatt kétszer lesz ingyenkóstoló, a 138-as és a 201-es boltunkban. Szeretettel meg is hívom a kerelcasztal-konferencia részt­vevőit. A propagandára, rek­lámra is áldozni kell. GÉCZINÉ: Megnézte-e a sü­tőipar. hogy nem minőségi romlás miatt csappant-e írscy a kereslet az említett válasz­tékok iránt? MUNKATÁRSUNK: Az biz­tos. hogy a minőségre sokfele megjegyzés elhangzik. Megír­tuk például, hogy barna csík volt a finom fehér kenyérben Erre valaki azt mondta, ez azért van. mert a sütőipar a nyakán maradt száraz, kenye­ret ledarálja és besüti a tész­tába. IGAZGATÓ: Aki ezt mond­ja. nem ért hozzá. Mi a NÖG- FtAD cikkére azonnal poziti­ven reagáltunk. SERÉNYI: Ügy van, A gyarmati huszonhetes üzem. ben történt a hiba. Utasító: tűk a dagasztókat, brigádveze­tőket, táblásokat, hogy a bar­na kenyértészta feldolgozása után. vagyis a finom fehér ke­nyértészta felöntése előtt kö­telesek az osztógépet a bar­na kenyértésztától megtisztíta­ni. Mert ez az átállás csiko- síthat a kenyéren! A szünetben elhangzott, he­venyészett vita után a kerek- asztal-konferencia résztvevői újból elfoglalták helyűket, hogy a legégetőbb kérdést, n kenyér és a sütemények minő­ségi problémáit megvitassák és tisztázzák. Lakos György Új klubhelyiség Érsekvadkerten a községi pártszervezet támogatásával új klubhelyiséget kaptak a fiatalok. A régi — meglehető­sen szűk helyiség — kevésbé biztosította a folyamatos klub­munkát. A község KlSZ-esei- nek eey Csoportja Csabák Fe­renc KISZ-titkárhelyettes ve­zetésével jelentős társadalmi Házasodj — tovább élsz! Eny érdekes évkönyv — vi lat: unitról Az ENSZ New York-i székhelyén csütörtökön köz­zétették a világszervezet de­mográfiai évkönyvét. Az évkönyv érdekes adatokat tartalmaz, amelyek betekin­tést nyújtanak a Föld túl­népesedésének folyamatá­ba. 1967 közepén Földün­kön 3 milliárd 429 ezer em­ber élt — 65 millióval több, mint I960 közepén. Eszerint a földkerekség lakossága na­ponta átlag 180 000-rel gya­rapodik. — JTa a jelenlegi növekedési ütemet vesszük alapul. akkor 2006-ra a Föld lakóinak száma meg­kétszereződik. Az összla­kosságnak több mint a fele Ázsiában található. 1963 és 1967 között a la­kosság évj növekedése Afri­kában 2,5 százalék, Ázsiában 2 százalék, Európában 9.8 százalék, Latin-Amérikában 2.9 százalék, Észak-Am éri ká­bán 1,3 százalék, a Szovjet­unióban pedig 1,2 százalék volt. A hárommilliónál na­gyobb lakosú városok száma 14, köztük is vezet Tokió, New York, Sanghaj, Moszk­va és Sao Paulo. Az évkönyv adataiból ki­derül, hogy a házasságban élő férfiak és nők magasabb kor érnek meg, mint az egyedülállók. Ezen belül a nők tovább élnek. A halál­okok között — kivéve a tró­pusokon lakókét — első he­lyen szerepelnek a szív és érrendszerbeli megbetegedé­sek és a rosszindulatú daga­natok. Érsekvadkerten munkát végzett a klub mun­kálatainál. A takarítástól kezdve a festésig és a cserép­kályha átrakásáig mindent ők végeztek. A végzett munka értéke mintegy 8000 forint. Télen már a mintegy 100 sze­mély befogadására alkalmas új helyiségben tartják foglal­kozásaikat a KISZ-fiatalok. Bérfejlesztés és óvatosság A piacról élünk — hallani nagyon sokszor. F. mondás mögött ott van. hogy a munkás elismerését a fizetési borítékon keresztül érzi. Ez is a kézzelfogható, vagy ha úgy tetszik: mindig ható ösztönző. A nagyobb bér , igénye állandó az emberek részéről és van ebben sok jogos, de jogtalan is. Lehetőség is van. de határa is a bérfejlesztésnek. Az idén a . rendcletek mint maximumot határozták meg a négyszázalékos bérfej­lesztést. Ennél több nem lehet, de ezen belül a válla­latok gazdasági, anyagi helyzetéhez mérten lehet bért fejleszteni. A kollektív szerződések viszont már hatá­rozottan előírták, hol mennyit fejlesztenek. Az alá­írással a kollektív szerződés törvénnyé vált Elöljáró­jában hangoztatni kell ezt. mert úgy látszik, néhol megfeledkeztek róla. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Nógrá­di Szénbányáknál a bérfejlesztésre betervezett össze­get jói használták fel. Csökkent a feszültség, az elosz­tásnál érvényesült az eltöltött idő. a szakmai hozzáér­tés és az ösztönzés lehetőségével is éltek. Sok helyen viszont túlzott óvatosság tapasztalható és mindent egy kalapba akarnak tenni, az év végi nyereségrészesedés­sel pótolni. Csak néhány példát erre. A Nógrád me­gyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál az úgyne­vezett hármas kategóriában például nem tapasztalni a bérfejlesztést. A szakszervezet legutóbbi felmérése alapján inkább egyszázalékos bércsökkenés tapasztal­ható. Hasonló a helyzet az építőknél, az ács, víz­vezetékszerelő és villanyszerelő munkakörben. A Sík­üveggyárban a csomagolóknál, letörőknél és kovácsok­nál volt keresetcsökkenés. A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál az idei munka mérlege jó. hiszen az évi részesedési alapnak csaknem 80 százalékát már biztosították. Ki is fizettek eddig 43 ezer forint jutalmat, de a kollektív szerződés­ben előirányzott háromszázalékos bérfejlesztésből a legutóbbi népi ellenőrzési vizsgálatig semmit sem va­lósítottak meg. Vajon milyen meggondolásból vagy gazdasági érdekből tartják vissza a bérfejlesztésre szánt összeget? Példa persze akad a szövetkezeti ipar­ban is, a lakáskarbantartó és építő ktsz-nél is túltelje­sítették a • nyereségtervet, de a bérfejlesztés elmaradt. Az említett példák nemcsak a rosszul értelmezett takarékosságot, a túlzott óvatosságot tükrözik, de fi­gyelmeztetnek is: egyes szakszervezeti szervek érdek­védelmi munkáját javítani kellene. A kollektív szer­ződés végrehajtása nem egyoldalú kötelezettség. Mint a fenti példa is bizonyítja, a munkások teljesítették kötelezettségeiket, mert másképp nem lenne akkora részesedést alap. de a vállalatvezetés nem teljesítette, amit a bérfejlesztésre vállalt. Nem vagyunk a jogtalan, megalapozatlan követe­lések pártolói, de a jogos és törvényes lehetőségek ki­használásáért szót kell emelnünk. Ha van mód. hogy bérfeszültségeket enyhítsenek, a törzsgárdát bérfej­lesztéssel is megbecsüljék, a jogos panaszokat orvosol­ják, akkor miért ez a túlzott, szűklátókörűségrc valló óvatosság? Nem hasznos ez. nem ösztönöz semmire, sőt visszaüthet az emberek hangulatában, munkaked­vében. végső soron a termelésben Is. Ha az egyik olda­lon van jog és kötelesség, akkor a másikon is, és a kettő csak párhuzamosan képzelhető el. Rendezni kell (ellát, amit törvényben határoztak meg. de eddig el­feledkeztek róla. Bodó János UH Sa'qótarjóni piac Kevés a friss áru Ezen a héten nem kényez­tették el a megyeszékhely háziasszonyait a piáéi áru­sok^ A hét végén — s kü­lönösen tegnap — ló néhány standon állott, fonnyadt volt az áru. Friss készlettel csak Hatvan és környékének ős­termelői jelentkeztek. A ter­melőszövetkezeti árudákban alig lehetett árut látni. A MÉK-árudákban szép az áru és gazdag a választék, s ami fontos, lehet náluk tojást kan- ni Gyengébb viszont a eyü­mölcsellátás. Egyébként a pi­acra egyre jellemzőbb a téli áruk megjelenése, habár még mindig tartja magát a gö­rögdinnye. Egyre többen ke­resik a hagymaféléket, a kü­lönféle savanyúságokat, sütő­tököt és a napraforgó magot Igen kiváló sütőtököt árul oéldául a boldögi tsz, amely­nek a standján tizenöt má­zsa is elkel hetenként. Ugyan» csak itt árusítják a közked­velt paradicsom ivóiét. Az ái-pit pénteken így alakultak: Cikk MÉH ár Fi kg '•zab.piac FUkg burgonya 2,(10—3,60 3.20 karalábé 2 — 2.— fejeskáposzta 1,80 1,80 vereskáposzta — o ü,-­v ereshagyma 3.10 3.20 paradicsom 4.20 2,5« sárgarépa 3.— 3.— gyökér 6.60 7.— karfiol 4.60 3.-----6— z öldbab 3.— 2.80— zöldpaprika 4.— 3,— saláta — L—fej alma 2.60—3,— 3,50 szőlő 11 — 6.-----8.5« t élikörte — 5,— görögdinnye — í.— tojás 1.90 — méz *>í>. _ líppilések és felelelek Nincs ok az elégedettségre — Gyerekek! Mindenki ve­gyen elő papírt és ceruzát. Ne­veket ne írjatok, ne tudják meg. melyiket ki írta. Legye­tek őszinték, senkinek sem származhat kellemetlensége a ieírottak miatt. A balassagyarmati járás egyik iskoláját látogattuk meg a minap — A környék történelmi ne­vezetessége a „drégeT’-i vár és híres kapitánya: Szondi György. Mit tudtok róla? — Minden gyerek gondolko­dás nélkül kezd a válasz meg­adásához, A csendben csak a papír sercegése hallatszik. Nem egészen három perc alatt mind a negyven tanuló befejezi a választ. Szépen szerkesztett mondatok, helyes • alaszok, pontos az esemény fátuma is. Egyetlen elfogadha­tatlan választ találunk: ..Szon­di várvezér volt. A törökök 1882-ben támadták meg a vá­rat, A másik vezér szabadsá­gon volt”. (Szó szerinti idé­zet.) A helyesírással baj van. lyik ebből a szempontból ki­fogástalan. — A következő kérdésekre csak igennel vagy nemmel válaszoljatok: Ki fürdik rend­szeresen? A cédulákon nem lehet látni „nern”-et. Bevallásuk szerint rendszeresen fürdenek. Nézem bőrük színét, kezük, arcuk tisztaságát, hajukat, a válasz­nak csak tizenöt—húsz száza­léka lehetett őszinte. — Ki fogyasztott már sze­szeszes italt? — szólt a követ­kező kérdés. A gyerekek mosolyognak, eay-két fiú cinkosan összenéz. Negyven papír közül csak kettőre kerül a „nem”. Mind­két tanulónak gyöngvírása van. látszik, hogv kiegyensú­lyozottak. szorgalmas, jó tanu­lók lehetnek. — Ki volt már részeg? — ez a negyedik kérdés. Egyetlen papíron sem látunk „igent” Ezek szerint a tanu­lók megkóstolni már megkós­tolták, de túlzott mértékben még nem fogyasztották a sze­szes italt. tok már ittasan?” — egészen más választ kapunk: „hár­mat” ............hetet”... „ötöt”. . „ hatot’ stb. Tehát mégis elő­fordul, hogy a noha bor a gyermekeknek is nagyobb mértékben jut? Két gyermek szemén most is látni valamilyen csillogást. Csak remélni merjük, hogy nem a bortól van. S ha már a káros szenve­délynél vagyunk. kérdezzük meg a cigarettát is. — Ki ,róbálta már meg a dohányzást? A létszám jó háromnegyed része igennel válaszol. Nagyon kevés a nem... — Ki dohányzik rendszere­sen ? A válaszok szerint senki. — Hány társatokról tudjá­tok. hogv rendszeresen dohá­nyos ? így már más: háromról, né'zvről. hatról, kilencről stb. Összeszedtük a papírokat, hogy ezután szóban kérjünk feleletet. — Álljanak fel azok. akik rendszeresen olvasnak valami­lyen újságot. Mindenki feláll. — Most mindenkitől fogunk kérdezni a legutóbb olvasot­takról, tehát aki nem olvas rendszeresen, most még leül­het. Három kivételével mindenki leül. — Ti milyen újságot olvas­tok? — Pajtást — válaszolják. — Mit olvastatok el a legu­tóbbi számból? — Én a Fekete lovagot. (Képregény). — Én is — Én is. Meg még a. . Hármójuk közül csak egy olvasott el mást is, s ő a ke­resztrejtvényt is meg szokta fejteni. Vagyis: napilapokat nem olvasnak, sőt a saját lap­jukat Is csak egy olvassa el­fogadhatóan, holott csaknem teljes létszámban járatják a Pajtást A szépirodalomról már nem is kérdezünk, valószínű hogy erre is hézagos választ kap­nánk. Egy iskolában kérdeztünk, a válasz nem általánosítha­tó. ugyanúgy a következtetés sem. Az iskola tanulmányi át­lageredménye nem rossz. Fe­lette van a közepesnek. Meg­elégednek ennyivel a pedagó­gusok ? Román Dénés Hosszas keresgélés után egvet- A következő kérdésre — len dolgozatot találunk, ame- „Hány osztálytársatokat láttá­NOGRAD - 1968 október 19., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom