Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVF.. 218. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968. SZEPTEMBER 17., KEDD UtiiSjPi A község szép távlatai (3. oldal) Kapaszkodj Malvin ,., (4. oldal) Miért nincs rendőri ügyelet a piacon? (6. oldal) Zavaró Korunkban a rádió nemcsak a szórakozta­tásnak, de a propagandának is egyik legfonto­sabb eszközévé vált. Segítségével egy ország állami rendjét megerősíteni, a politikai veze­tés céljait szolgálni lehet, — az ország ellen­ségei, a kormány ellenfelei a hatalom meg­gyengítésére, megingatására is felhasználhat­ják. Nem hiányoznak a pédák. Arra, hogy mi­ként válik hatalmi eszközzé, döntő politikai fegyverré a rádió, Franciaországban láthat­tunk példát. Amikor 1960 januárjában, majd 1961 áprilisában De Gaulle tábornok ellen Al­gírban előbb az ultrakolonialisták, a gyarma­tosítás szélsőséges hívei, majd a szélsőjobbol­dali katonatisztek kíséreltek meg puccsot. mindkét alkalommal az fordította meg a helyzetet a köztársasági elnök és az általa képviselt állami rend javára, hogy az Algé­riában állomásozó francia „kiskatonáknak” volt — tranzisztoros rádiójuk... Hiába beszél­tek nekik bármit gőzfejű tisztjeik, ők a rádió­ban hallhatták Párizs állásfoglalásait, tisztá­ban lettek az államcsíny reakciós jellegével. A döntő pillanatban nem engedelmeskedtek a puccsista tiszteknek, a „francia Algéria"’ hí­veinek. .. Arra vonatkozóan, hogy ellenséges rádiók mekkora zavar keltésére képesek, nekünk megvannak a magunk szomorú tapasztalatai is. 1956-ban a magyarországi ellenforradalom­nak egyik propaganda-központjává vált a Münchenben székelő és főleg az amerikai kémszervezet, a CIA pénzén fenntartott, úgy­nevezett Szabad Európa Rádió. Semmilyen politikai meggondolás nem tartotta vissza a SZER-í attól, hogy pontos katonai tanácsokat ne adjon a fegyveres ellenforradalmároknak. Amerikai utasításra, de a saját meggyőződésé­ből is politikai követeléseket fogalmazott meg a javarészt egykori nyilasokból álló szer­kesztőség. S ami annyi ezer és ezer magyar családnak okozott könnyes tragédiát: külföld­re, a „szabad világba” csábította az egy pilla­natra megtántorodettakat... Az imperialista propaganda-gépezet rendkí­vüli aktivitást mutatott a csehszlovákiai vál­ság egész ideje alatt. Rádióik talán még több műsort sugároztak Csehszlovákia felé, mint 1956-ban tették. Taktikájukban azonban jó­kora változást lehetett felfedezni, módszerei­ket módosították, hogy — hatásosabban dől­adások gozzanak. Emellett, — nyilván — a magyaror­szági ellenforradalom kínos kudarcából okul­va, visszavonulásra is lehetőséget akartak biz­tosítani maguknak. S nem kívántak túlságo­san látványos bizonyítékot szolgáltatni, hogy ami Csehszlovákiában történt, abban meg­volt a maguk része... Amint azt az utóbbi években az imperialis­ta országok fellazító taktikájában, „lélektani liadviselésében” megszoktunk, most is megmu­tatkozott a nagyfokú, fegyelmezett — munka­megosztás. Más-más hangvétellel foglalkozott a csehszlovákiai eseményekkel az Amerika Hangja és a kölni Deutsche Welle, a Szabad Európa és a nyugat-berlini Rias, vagy a lon­doni BBC. Volt „hűvös mérséklet” is és volt dühödt tajtékzás, volt sajnálkozás a csehszlo­vákiai „igazi szocializmus” szomorú sorsán és volt áílúrek terjesztése. Nem célunk itt „pro­pagandát csinálni” egyik vagy másik ellensé­ges rádiónak, amely taktikai okokból álob­jektivitást mutatott, ezért nem akarunk „osz­tályzatokat adni” a különböző adók szerkesz­tőségeinek és a mögöttük álló imperialista propagandistáknak. csupán arra kívánunk rámutatni, hogy napjainkban már kifino­multabb, árnyaltabb az imperialista propa­gandának ez az ága... Az álobjektivitás sem akadályozta meg ugyanakkor a nyugati rádiókat, hogy — ille­gális csehszlovák adókra hivatkozva — ne adjanak hangot a legvadabb rémhíreknek. Persze a felelősséget mintegy elhárították maguktól: „Nem mi mondjuk, a föld alatti cseh rádiók jelentik..Ami pedig ezeket az illegális „csehszlovák” adókat illeti, bizonyí­tást nyert, hogy nagyobb részük nem Cseh­szlovákia területén működött, hanem attól nyugatra... A mesterkedés annyira átlátszó volt, hogy jó néhány nyugati polgári lapban, például a brüsszeli Le Soir-ban is, kétkedő megjegyzések kíséretében tették közzé az ezektől származó állítólagos csehszlovákiai je­lentéseket. A nyugatnémet Stern című hetilap pedig szabályszerű leleplezéssel^ szolgált, ho­gyan működött ez az álhír-gyár. A szakértői szem nyugati képeslapok hasábjain a „töld alatt működött csehszlovák rádiókról” közölt képes beszámolókon érdekes technikai részle­teket is képes felfedezni: hol gyártották az ott alkalmazott készülékeket... Pálíy József Salgótarjáni Művészeti Hét Darvas József előadása népművelőknek Szombaton a Debreceni Cso­konai Színház nagysikerű elő­adásával kezdődött az I. Sal­gótarjáni Művészeti Hét. A vá­ros történetében, kulturális életében kétségtelenül az ed­digi legjelentősebb vállalkozás vasárnap több eseménnyel folytatódott: kiállítás nyílt a József Attila művelődési köz­pont üvegcsarnokában — Sal­gótarján a fényképeken cím­mel, s. ugyancsak vasárnap nyílt Tamási Ervin festőmű­vész kiállítása is az új gimná­ziumban. Tegnap délelőtt 11 órai kez­dettel Darvas József, kétszeres Kossuth-díjas író, a Magyar írószövetség elnöke tartott elő­adást a salgótarjáni SZMT- székház nagytermében a me­gyei népművelőknek, pedagó­gusoknak, s a közigazgatási szervek kulturális vonatkozású osztályainak vezetői, a megyei művelődési házak irányítói számára. Darvas Józsefet a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályának nevében Csík Pál köszöntötte, majd a salgótarjáni úttörők és kisdobosok képvise­letében virággal üdvözölte az írót egy pajtás. Darvas József előadásának elején ismertette azokat a kér­déseket, amelyeket a megyei népművelők juttattak el hoz­zá: a magyar irodalom helyze­téről, értékeléséről, tendenciá­iról, a kritika helyzetéről, az írószövetség munkájáról, a ha­táron túli magyar irodalom­ról. — Először azt szeretnem el­mondani — szólt előadásának bevezető részében Darvas Jó­zsef —, hogy irodalmi életünk egészséges, kiegyensúlyozott, konszolidált képet mutat, ha­zánkban talán a legkiegyensú­lyozottabb a magyar irodalom jelenlegi helyzete. Ez a ki­egyensúlyozottság a párt és a kormány helyes politikájának egyik erediményeként jelentke­zik irodalmi életünkben. .Az egészséges pezsgést elsősorban az jellemzi, hogy ma, akiben van szándék, részt vehet — és részt is vesz — a hazai iroda­lom művelésében. — Jó az, ha minden tehet­séges versenytárs ott van a pályán — hangsúlyozta —, hi­szen ma senki sincs diszkvali­fikálva, s ez a körülmény rend­kívül egészségesen hat az iro­dalmi élet fejlődésére. A ma­gyar irodalom talán soha olyan sokszínű nem volt a felszaba­dulás óta, mint éppen mosta­nában. Megemlékezett arról a te­hetséges fiataj írógárdáról, amely, mint mondta: folytatni tudja a megkezdett munkát. Előadásában utalt Kádár elv­társnak az írószövetségben el­mondott beszédére, az iroda­lom és a politika mai kapcso­latára, az egészséges egyen­súlyra, amely arra ösztönzi a magyar írókat, hogy állampol­gári felelősséggel politizálja­nak. Egy kérdésre válaszolva, amely- a lég: népi-urbánus el­lentétek mai magyar irodalom­ban fellelhető ellentétére vo­natkozott, így válaszolt Darvas József: — Az úgynevezett népi és urbánus írók közti ellentét mostanára feloldódott, de vala­milyen — nem elég nyílt vita — él a mai magyar irodalom­ban. Fehnérhetően, kimutatha­tóan létezik irodalmunkban egy olyan irányzat is, amely igyekszik elszakadni a magyar valóság ábrázolásának mai író­ra kötelező feladatától. Az irányzat jellemző vonása, hogy témáját periférikus körökből választja —, s ez érthetően vi­ta tárgya írói körökben. Darvas József ezután az írószövetség munkájáról be­szélt, a szövetség legfőbb tevé­kenységét az irodalom és az írók érdekképviseletében — a szellemi érdekképviseletben — jelölte meg. Részletesen szólt azokról a kérdésekről, amelyek íróinkat, az írószövetséget fog­lalkoztatják. Tegnap még két jelentős ese­ménye volt az I. Salgótarjáni Művészeti Hét-nek. Délután öt órakor megyei gyermekrajz- kiáltítás nyílt á Képcsarnok Vállalat galériájában, estc hat­órai kezdettel pedig irodalmi ankét kezdődött az SZMT- székházban: Benjámin László, Darvas József, Garat Gábor, Váci Mihály és Veres Péter írok és költők részvételével. A. Ny. Selepin a BŐV-on A szakadó trópusi esőzések következtében magas víz árasztotta el a Londontól dél­re eső területeket. A képen: nehéz hétvége a Kent gróf­ságban, (Cikkünk a 2. olda­lon,) A \ATO letHHIe ..ieMeü *iSni***£il A szovjet sajtó Csehszlovákiáról A Pravda különtudósítói ír­ják Prágából, hogy egész Cseh­szlovákiában folytatódik a moszkvai megállapodások kö­vetkezetes végrehajtásával kapcsolatos politikai feladatok megvitatása. Lehetetlenség ész­re nem venni, hogy igen erős az a tendencia, amely realista módon közelíti meg a jelenlegi időszak legfontosabb kérdé­seinek megoldását. Sokan rá­mutatnak — írják a tudósítók —, hogy a párt legaktívabb és legöntudatosabb részének igen nagy munkát kell még elvé­geznie. Várható a politikai és társadalmi erők differenciáló­dásának bizonyos folyamata. Ugyanis csak az elvi alapokon nyugvó egység és összeforrott­ság lehel jelenleg a párt veze­tő szerepe erősítésének, a szo­cializmus gyarapításáért, és a szocialista közösség népeivel való barátságért folytatott harc eredményességének legfőbb zá­loga. Végül hangsúlyozzák a tudó­sítók, hogy a szocializmussal ellentétes erőknek is van még befolyásuk a lakosság elég je­lentős rétegeiben. Ebben a kérdésben nyilvánvalóan meg­mutatkozik a jobboldal, erők szervezett aknamunkája. A hétfői Pravda vezércikke, amely a szovjet hadsereggel foglalkozik, kitér Csehszlová­kiára is. Az elmúlt hetek meg­(Folytatás a 2, oldalon.) A. Ny. Selepin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke, aki több más szocialista ország szakszerve­zeti vezetőivel együtt Budapes­ten, a magyar szakszervezetek és a Szakszervezeti Világszö­vetség képviselőivel tárgyalt, hétfőn a Budapesti Őszi Vásár­ra látogatott. A vendéget Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO igazgatója fogadta, majd A. Ny. Selepin megtekintette a bútor­ipar, a könnyűipar és az élel­miszeripar pavilonjait. A rövid körséta után az MTI munkatársának adott nyilatko­zatában elmondotta, hogy igen jó ötletnek tartja a Budapesti Őszi Vásárt, mert ez lehetővé tette az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók közvetlen ta­lálkozását, tapasztalatcseréjét. A vásár jó propagandája a magyar áruk egyre bővülő vá­lasztékának, a szép és prakti­kus bútoroknak, a divattal egy­re inkább lépést tarló ruhák­nak, cipőknek. MOGRA m-napok 3sé«ss@raifl»eit A mai naptól kezdve, szeptember 22-vel, a vasár­napi számmal bezárólag céltudatosan, tervszerűen több szécsényi cikkel, tudósítással, hírrel jelentke­zünk naponta. A szokásos NŐGRÁD-napot ezúttal NÖGRÁD-napokká bővítjük, hogy minél átfogóbb képet adhassunk a fejlődő nagyközségről, minél sokoldalú bban tegyük szóvá a szécsényi lakosság, a dolgozók különféle problémáit. Zsúfoltak a salgótarjáni járás könyvtárai Ülést tartottak a városi, járási tanácsok végrehajtó bizottságai Tegnap délelőtt ülést tartot­tak a városi és járási taná­csok végrehajtó bizottságai. A rétsági járási tanács vb ülé­sén a többi között megvitat­ták azt a tájékoztató jelentést, amelyik a járás növényvédel­mi helyzetével foglalkozik. Megállapítást nyert, hogy a növényvédelemben jelentős előrehaladás tapasztalható a járásban. Ugyanakkor szüksé­gesnek tartja a végrehajtó bi­zottság, hogy fokozott gond­dal kezeljék a termelő üzemek a rendelkezésre álló növény­védőszereket. Határozat szüle­tett arra, hogy valamennyi termelő üzemben és a keres­kedelemben a növényvédő szerek tárolására megfelelő raktár álljon rendelkezésre. A járási könyvtár területi, hálózati tevékenységéről szóló jelentést tárgyalta a Salgótar­jáni járási Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek során je­lentős eredményeket értek el elsősorban a könyvtárak mi­nőségi munkájában, a sikeres könyvtári rendezvényekben, s a munka során igyekeztek minden lehetőséget kihasznál­ni és megteremteni a községi könyvtárak elhelyezését — mint például Mátranovákon, Etesen és Dorogházán — az utóbbi két évben lényeges, kedvezőbb feltételeket nem tudtak biztosítani a községi könyvtáraknak. Ezt korlátozta a meglevő gazdasági lehető­ség, hiszen a könyvtárakkal szemben támasztott igények lényegesen gyorsabban növe­kednek, mint a gazdasági le­hetőségek. A salgótarjáni já­rás területén 44 működő könyvtár közül csak 24-et tudtak művelődési intézmény­ben elhelyezni. A könyvtár- helyiségek zöme nem erre a célra készült. Zsúfoltak, s legtöbb helyen csak egy he­lyiség áll a könyvtár rendel­kezésére. Pedig a könyvtárak forgalma egyre nő, gyarapo­dik az olvasók száma is. Csu­pán az elmúlt évben a salgó­tarjáni járásban tfzezer-négy- ezázkilencven olvasó. több mint kétszázötvenháromezer kötetet kölcsönzött a könyv­tárakban. Ez lényegesen több, mint a korábbi olvasók szá­ma. A végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy a járási és a községi könyvtárak vezetése nem kielégítő. Több könyvtáros nem megfelelően tölti be hivatását. A szécsényi járási tanács végrehajtó bizottsága a há­roméves oktatási és népműve­lési terv első évi tapasztalatait vitatta meg. A szeptemberi tanácsülés anyagát vitatta meg tegnapi ülésén a Pásztói járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. A tanácsülés elé terjesztik a gazdasági mechanizmus eddigi tapasztalatait a tanácsi gaz­dálkodásban, valamint a köz­ségi tanácsok hatósági és gazdálkodást segítő tevékeny­ségét, amelyet a termelőszö­vetkezetekben végeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom