Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

Rendkívüli intézkedések Kányás-aknán Jó minőségű, a piacon kere­sett, és Nógrádban a leggazda- sagosabban termelhető szén. a kányási Nem véletlen, hogy a Nógrádi Szénbányák itt igyek­szik elsősorban legjobban fej­leszteni a termelést. Az idén több aknaüzemben például gazdaságtalanság miatt már megszüntették a munkát. Ká- nvás viszont, a megyében első­nek korszerű Dobsont, önjáró gépi frontbiztosítást kapott. A gépet a bányászok megszeret­ték és az már az első hónapban bebizonyította életrevalóságát. Olyan eredményeket értek el veié, amilyenekre még nem volt példa a nógrádi szénbá­nya.a történetében. Csütörtökön a vállalat, az üzem és az akna íelelős mű­szaki vezetői a bányában, a helyszínen tanulmányozták a helyzetet, és több fontos szem­pont figyelembevételével rendkívüli intézkedésekről dön­töttek. Ennek azonban előzmé­nye van. Kányás az utóbbi időben nem tudott annyi sze­net szállítani, amennyit vártak tőle. Sok jogos reklamációt ka­pott vizes szenéért a vásárlók­tól. A Dobsonos frontfejtés, aminek a termelés zömét kel­lett volna biztosítani, fokoza­tosan annyira elvizesedett, hogy kínlódás volt ott a munka. A döntés: a jelenlegi Dobso­nos íronthomlókot feladják, a munkaerő átcsoportosításával, és egyéb műszaki intézkedések­kel biztosítják, hogy a ter­melés jelenlégi szintje ne csök­kenjen. Meggyorsítják a froot- előkéazítő munkát egy kedve­zőbb. illetve szárazabb szénme­zőben, ahová majd átépítik az önjáró biztosítást. Ez azonban még egy hónapot igényel, és addig is igen komoly feladatok várnak az üzem kollektívájára Elhatározták, hogy a gyors intézkedésekről és a részlet­feladatokról röpgyűléseken tá­jékoztatják a dolgozókat. Vaj útinak a hegnek... Egy tavaly év végi döntés ér­telmében a volt megyei kórház épületeinek. ' valamint a fűtést biztosító kazántelep kezelését a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vál­lalatnak kell átvennie. Tekintve. a kazántelep, valamint a hálózat műszaki állapota elavult, a kórházat kötelezték arra* hogy a felújítást végezze, illetve vé­geztesse el — erre a megfelelő pénzösszeget is rendelkezésére bocsátották —, mégpedig a fűté­si szezon befejezése után, a le­hető legrövidebb időn belül. A felújítás időtartamára a város egyetlen tisztasági, és gyógyá­szati célokat szolgáló közfürdő­jét is bezárták azzal, hogy a ka- zánftáz felújítása után — körül­belül két hónap múlva — ismét megnyitják a látogatók előtt. .Azóta — tehát ez év áprilisa őta — egy és más történt az említett ügyben. Például: a volt megyei kórház épületeinek ke­zelését mégsem as IKV-ra, ha­nem az azokba beköltözött vál­lalatokra, Intézményekre hárí­tották. (fgy tehát •* öszvér még öszvérebb lett, hiszen a komp­lexumnak, melynek azelőtt két gazdája volt: a megyei kórház és a vízmű, most szinte meg­számlálhatatlan kezelője lett.) Továbbá: megkezdődött a- be­rendezések felújítása IS., de állí­tólagos befejeztével ar IKV nem vette át a kazanhazat, terjedel­mes hiányjegyzékkei Is alátá­masztva a felújítás hiányossá­gait, fogyatékosságait. Ezenkívül lezajlott egy sereg tárgyalás, levélváltás, telefoná­lás, született akta, akta után. Üjra és újra előkerülnek kifo­gások, és problémák: milyen lét­számmal, milyen béralapból üzemelteti az IKV a fűtőberen­dezéseket. A* egyik tél hangoz­tatja: az IKV maximalista kívá­nalmakkal lép fel, a másik fél bizonyítja, hogy a ..félig” el­végzett felújítás kevés a kazá­nok, s az egész fűtési rendszer biztonságos üzemeltetéséhez. Egyszóval, tart a huzavona, amelyben már mindenre van ki­látás, csak működő közfürdőre, és a fűtési szezon küszöbé» — fűtésre nem. Vajúdnak a hegyek. .. Pedig egy sor megyei és várost szerv, testület, vállalat, s azok megany- nyi képviselője, innen-onnan egy esztendeje annyi erőt, fá­radságot, időt fordított erre a* :*gVre, hogy abból a határozato­kon, aktákon, tárgyalásokon. h és újabb bonyodalmakon kívül akár egy teljesen új fürdő és kazánház is megszülethetett volna. .. s» rsizi — Megtalálták Szolnoki Péter holttestét Mint jelentettük, a múlt hó­nap második felében nyoma veszett Szolnoki Péternek, a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat munkaügyi vezetőjének- Fel­kutatására munkába lépett a rendőrség, ugyanakkor széles körű társadalmi akció is meg­indult. Vasárnap, a megyei rendór-főkapitányság, a városi és járási rendőrkapitányság dolgozóiból, továbbá önkéntes rendörökből és munkásőrökből álló nagyobb csoport folytatta a keresést. Az akció délután fél egykor vezetett eredmény­re: Szánas mellett Bagtyasal- ján egy galagonyabokor tövé­ben megtalálták Szolnoki Pé­ter holttestét. Halálát az ed­digi megállapítás szerint gyógyszerrel elkövetett ön­gyilkosság okozta. A teljes bi­zonyosság érdekében a me­gyei rendőr-főkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Laborató­riumának segítségét vesz: igénybe. Biztonságos hizlalás. Elhullás vagy kényszei'- vágás esetén is megtérül a befektetett költség és munka. A termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók. kibővítés*« Háztáji h ház körül tartott valamennyi, hat hónapnál idösebn sertésre érvényes. A kártérítés összege darabonként: anyakoca 1500 Ft, egyéb hízó sertés élősúly kg-kint 10 Ft (de legfeljebb 1000 Ft). Egyéni állattartók az épület- és húxtartúBi bíxtosítAs keretében biztosíthatják sertéseiket pótdíj ellenében Kényszervágás esetén a kártérítést a megtérülés levo­nása nélküj fizeti az állami biztosító K öltözködés előtt Szécsényben Már áll a piros téglás épü­let Szécsényben. az új gim­názium épülete, nem messze a régitől- Átadási határidejét az iskolában nem merik egé­szen komolyan venni. Terv szerint októberben szeretné­nek elköltözni a Pégi helyről. Az új tskola nyolc tanterem­ből, három előadóból áll. ké­nyelmes, korszerű otthona lesz a mintegy 160 szécsényi és Szécsény környéki középis­kolás diáknak, s a nevelőknek Az új iskolában kerülhet sor a jelenleg még hiányos szer­tári felszerelés bővítésére is. Az iskolában egyébként fizikai szertárfejlesztés is folyik a gyakorlati képzésen belül. Okos kapcsoló Sok balesetet okozott már. hogy az autóvezető csak fél kézzel fogta a volánt, másik ke­zével pedig a mellette ülő höl­gyet karolta át. Egy amerikai mérnök különleges jelzőkészü­léket talált fel, amely azonnal kikapcsolja a motort, mihelyt az elöl helyet foglaló szemé­lyek közül valamelyik a kelle­ténél közelebb húzódik a má­sikhoz. A UipPMITÄ előtt Egy hét az emlékműsorok jegyében Ha az elmúlt hét televízió- műsorának legmarkánsabb mozzanatait keresem, akkor a szerdai, a csütörtöki, a pénteki és a vasárnapi oldalakon hú­zok „pipát” a műsorfüzetbe. Nemrég emlékeztünk Ka­rinthy Frigyes halálának év­fordulójáról, s az igényes válo­gatáshoz, — amelyet ez alka­lommal élvezhettünk az író műveiből — méltán csatlako­zott a sokoldalú Karinthy „vi­dám kisoperának” mondott műve, az Énekóra. Ez a hal­latlanul szellemesen szórakoz­tató persziflázs irodalmunk egyik olyan gyöngyszeme, amelynek értékére és fényére eddig szinte még alig figyel­tünk fel, pedig Karinthy írói hagyatékában szinte a legje­lentősebbek közé sorolható. A jelenetet Romhányi József dolgozta televízióra, Tamássy Zdenkó látta el zenei körítés­sel, s ez a vállalkozás csak méginkább kibontakoztatta a jelenetben „rejtett tartalék­ként” meghúzódó ötleteket és lehetőségeket. Nagy figyelemmel hallgat­tuk és néztük meg csütörtökön a Töretlenül, szüntelenül címmel, dr. Sík Endréről ké­szült dokumentumfilmet is. A magyar munkásmozgalom ne­ves veteránja hosszú és küz­delmes pályáról adott számot ebben a műsorban, s tegyük hozzá, rendkívül érdekkeltő formában. A televízió jószol­gálati feladatot tűzött maga elé, amikor a diplomata, a fe­lelős politikus memoár-köny­veihez személyes vonásokkal bővelkedő portré felvázolására vállalkozott. A napokban ünnepeljük két jeles írónk munkásságának hosszú évtizedeit is. Tersánsz- ky Józsi Jenő 80, Balázs Sán­dor 85 éves lett. A Televízió mindkét alkotónak műsorral tisztelgett ez alkalomból; Ter- sánSzkynak a péntek esti írók. könyvek, kritikusak című so­rozat portréfilmjével, Balázs­nak vasárnap a Történetek a régi időkből című, az író mű­veiből válogatott összeállítá­sával. A kettő közül Tersánszky- ról éreztem szegényesebbnek a megemlékezést. Az a doku- mentumfilm, amely „Kakuk Marci” pályáját kontúrozni kívánta, az agg mester jelen napjainak bemutatásával sze­gényesnek tűnt, nem összegez­te eléggé érzékelhetően a mester életművét, irodalmi rangját, helyét. Ennél szíve­sebben vettük volna, ha Ter­sánszky műveiben áll elénk, szólal meg, s ez a forma rep­rezentatívabb teljességet adott i .-ina roia. Balázs Sándor valahogyan „szürke eminenciása” maradt élő irodalmunknak. Ezért je­lentett sokaknak szinte megle­petést vasárnap a képernyőn, amikor egy gazdag, színes és eleven tükröződést életpálya keresztmetszetét szemlélhet­tük. Balázs Sándor ugyanis soha nem tartozott a közis­mertek közé, s most, 85 szü­letésnapján bizonyos szégyen­érzettel állapíthatjuk meg, hogy — méltatlanul. Ez talán visszahúzódó egyéniségével is magyarázható, de sokkal in­kább azzal, hogy nem olvas­tuk, nem figyeltünk írásaira eléggé. Pedig a válogatás, melyet a Televízió bemutatott, azt jelzi, hogy legjelentősebb íróink egyike, akár a Válság, akár az őszinte beszélgetés, akár az Amáli néni, vagy Az utolsó légy című művét néz­zük, s különösen e legutóbbit, mely szinte csehovi mércét üt meg nem csupán hangvételé­ben, de mondandói mélységé­ben iS. A műsorhét egyébként a kö­zepes átlag szintjén mozgott. (barna) Nemzetközi Audiovizuális Fesztivál \áeott Vácott éppen egy évtizede működik a Dunakanyar Fo­tóklub, amely ez idő alatt or­szágos hírnévre tett szert, s az utóbbi időben a Salgótarján­ban, a' megyei József Attila művelődési központban műkö­dő megyei fotoklubbal is a csolatba került. A Dunaka­nyar Fotoklub fennállásának évfordulójára Nemzetköz: Audiovizuális Fesztivált ren­dezett. A rangos fesztiválon, amely európai szinten moz­gott, Koós Pál Bolgár tenger­part, és Veres Mihály Salgó­tarján ’68 című munkáját is bemutatták Vácott vasárnap. A nógrádi fotoklub tagjainak e nemzetközi fesztiválon va­ló szereplése az eddig vég­zett munka elismerését is je­lenti. Színházi esfpk Oszkár színpadon is siker volt Akik a mozi vásznán is lát­ták, csalódottan beszélnek az Oszkár színpadi változatáról, akik viszont csupán a buda­pesti Vidám Színpad. produk­ciójára ültek be szombaton a József Attila művelődési ház­ba, elégedetten beszélnek Claude Magnier darabjáról. Kétségtelen, hogy a film le­hetőségeit egyetlen színpad adottsága sem követheti — ahogy a színpad közvetlen, eleven hatását sem pótolja a film — annyi azonban bizo­nyos, filmen és színpadon egyaránt, hogy Magnier víg­játéka, vagy pontosabban bo­hózata, hallatlanul szórakoz­tató, mozgalmas és fordulatok­ban dús történet. Hasonlót va­lóban csak a franciák nyújt­hatnak. A nézőt szinte elkáp­ráztatják azok a mesterség! manőverek, melyekre Magnier is képes, úgy. hogy egyetlen pillanatriyi figyelemlazulást nem engedélyez, s még a leg­utolsó jelenetekre is tartogat meglepetést történetében. A budapesti Vidám Színpad heves tempójú előadásban mutatta be az Oszkárt, első soron Kazal László érdemé­ből, aki minden szerepkínália lehetőséget kihasznált. Mellet­te leginkább Holló Eszter szo­balánya tetszett, valamint a masszőrt formáló Peczkay Endre és a talpraesett sze­relmest játszó Benedek Mik­lós. Dobos Attila muzsikája és Vogel Eric díszlete kellern»« körítést nyújtott az előadás­nak. (b. I.) Faluról falura Hasznos, a kapu küszöbe Azt mondják: Pásztó a Mát­ra nyugati kapuja. Ha így van, akkor Hasznos a küszöb ezen a kapun. Az alig több mint ezer lakosú „szalagfalun” min­denki keresztülhajt, aki a csú­csokra igyekszik. Jár erre honi turista, lengyel, csehszlovák, német, szovjet, de megfigyeltek a falusiak már dán és ameri­kai gépkocsikat is. Az óvoda és az utód A hasznosiak megszokták a főúton zajló forgalmat, s any- nyira lefoglal mindenkit a ma­ga gondja, hogy nincs ideje a leskelődésre. Nemrégiben járt erre egy külföldi úriember, aki meglepődött, hogy nem állnak csoportba verődve a felnőttek, s nincs kinek kiszórni a kocsi ablakán néhány pennyt, úgv, mint harminc évvel ezeiőtt. Meglepődött, rpajd búsan le­gyintett: nincs már romanti­ka. Mármint az általa elkép­zelt romantika, ő persze nem érthette, hogy a jól elvégzett mindennapi munka adja az iga­zi romantikát. Munka, tenni­való igazán sok van Haszno­son. Húsz—huszonöt falubeli­vel beszélgettem, s mindenki kivétel nélkül egyetlen fon­tos dolgot emlegetett — az óvodát. Mintha összeesküdtek volna az emberek. — Amikor összeszámoltuk a tanácstagi jelölő gyűléseken el­hangzott javaslatokat, a leg­több az óvoda felépítését sür­gette — magyarázta Illés Sán­dor tanácselnök. — így döntöt­tünk, emellett. Kevés volt a pénzünk, ezért javasoltuk:száz forintról emeljük kétszázra a községfejlesztési hozzájárulást. Megszavazták. Az óvodával kapcsolatban mesélik az alábbi históriát. Az egyik fiatalasszonyt ugratták a munkahelyén a kollégái, hogy miért nem gondoskodnak már utódról, mire ő rá vágta- „Most már biztos lesz óvoda, szólok is a férjemnek.” Humorosnak tűnik, pedig mély tartalma van. Hasznoson is, mint sokhelyütt nem dicsekedhetnek a népsza­porulat emelkedésével. Pedig gazdag a falu. az anyagi alapok megvannak, de megfelelő szo­ciális intézmények híján nem lehet hová tenni a gyerekeket. A hasznosiak szorgalmas em­berek, csak a nagybetegek nem dolgoznak. S manapság már nem djvat a gyerekeket a „szülére” bízni, mert a legtöbb esetben ő is dolgozik a terme­lőszövetkezetben . Erdő mellett A természet sosem kényez­tette «1 a hasznosiakat. A több mint kétezer holdas közös gaz­daság vezetői sokat törik a fe­jüket. miként lehetne megala­pozott, biztonságos megélhetést teremteni a kétszázhatvan tag­nak. Mivel a szántó kevés, sok az erdő, mindenekelőtt a le­hetőségek szabnak határt. — Két gond is gyötör ben­nünket egyszerre — panaszolja Illés Miklós elnök. — A foglal ■ koztatottság megoldása, s a nagyobb jövedelem biztosítása Az erdőn lehet munkaalkal­mat találni, a férfiembernek. S ezt nem is hagyják ki. Évente kétezer köbméter faanyagot termel ki a szövetkezet, amely­ből különböző választékú anya­gokat szállítanak a bányáknak, építőiparnak. Fűrészüzemük­ben ládaelemeket, hordódon­gákat készítenek. A tűzifát pe­dig a mészégetésnél hasznosít­ják. Az asszonyoknak már ne­hezebb a helyzetük. Egyelőre most telepítenek húsz holdon málnát, ettől remélnek némi változást. A foglalkoztatásban, a téli jövedelem biztosításában segít a tanács is. A fővárosi kézmű­ipari vállalat támogatásával szőnyegszövő tanfolyamot in­dítottak a nőknek, akik a fo­gások elsajátítása után bedol­gozók lesznek. Jelenleg már csaknem harminc hasznost és mátraszőPősi lány és as.sz.onv ismerkedik a magyar perzsa készítésének fortélyaival. Si­mon József né, a vállalat pász­tói telepének betanítója elége­dett a jelentkezők szorgalmá­val. A tanácselnökkel jártuk a ,falut. Portalanított út, higany­gőz lámpák, betonjárdák: na­gyobb részük Igen kopott. Da 1970-ig befejezik az egész falu iárdási fását, beleértve a régiek felújítását is. Illés Sándor mu­togatja a szebbnél szebb háza­kat, de az „egyik szeme sír. a másik nevet”. — Gazdag ez a falu, jómódú­ak az emberek — mondja csen­desen. s csak rövid hallgatás után teszi ‘hozzá. — Ez a gaz­dagság azonban külsődleges. Nálunk a tartalom hiányzik! Kétszeres energiával Magyarázza is. Nincs megfe­lelő hajléka a kultúrának, az iskola két helyen áll, három tanteremmel. Nagyon nemes, amit Pongracz Lajos iskolaigaz­gató vezetésével a tantestület produkáj, vagy Barna Judit pe­dagógus, egyben kultúrotthon­igazgató törekvései. Azonban minden eredményük kétszeres energiát követel a kielégítő tárgyi lehetőségek hiányában. Hasznos, fejlődés előtt álló falu, rengeteg feladattal, meg­oldásra váró tennivalóval. Ha gazdagabb lehetne az élet tar­talma. többen maradnának itt­hon a faluban a fiatalok közül is. Mert mind több munkaal­kalmat teremtenek a vehetők, s Pásztón is ysvre lobbak lesz­nek a lehetőségek. Pádár András NÓGRAD — 1968. szeptember 10., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom