Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
Jó szomszédság Ahol a szövetkezet kimagaslóan jó módot biztosít szorgalmas tagságának, különös jelentőséget kapnak a közös ünnepek. Ilyennek ígérkezett augusztus 20-án Drégelypalán- kon a hagyományos aratóünnep is, amelyre a Szondy György Tsz tagsága szeretettel meghívta Bálint Lajost, a csehszlovákiai Ipolyhídvég termelőszövetkezetének elnökét is. Szívesen látott vendég ő Palánkon. Évek óta szoros barátságot tart fenn a két szövetkezet, amelyet csak a szeszélyes Ipoly választ el egymástól. Zárszámadáskor is népes küldöttséggel képviselték magukat a ipoly- hídvégiek Drégelypalánkon, azonkívül a drégelypalánki tsz- tagok és vezetők is gyakori vendégek odaát. Szinte el sem tudHlf képzelni a nagy mezőgazdasági közösségek ünnepeiket barátaik, versenytársaik részvétele nélkül. Jön-e vagy nem ? Emlékszem, hogy Ipolyhíd- végén ugyanilyen szeretettel várták Kapás Józsefet és az általa vezetett küldöttséget, csakhogy a palánkiakat az idő tájt valamilyen halasztást nem tűrő munka kötötte le, ami akadályozta őket. a vendégeskedésben. Működésbe hozták tehát az Ipoly-telefont. A palánk! íöldieper-táblák és rétek lenyúlnak ugyanis az Ipolyig, odaát pedig szinte az Ipolyra buknak a hídvégi házak. így azután, ha sekély a víz, akár közös értekezletet is tarthat a két tsz a határt alkotó Ipoly fölött. A tsz-elnök is ezt a közvetlen módját választotta annak, hogy kimentse magát távolmaradásáért. Ezt nevezik tréfásan Ipoly-telefonnak. Csakhogy a csehszlovák szomszédok sehogysem tudtak megnyugodni, hogy a palánk! elnök nem kóstolhatja meg a birkapörköltet és a jó csehszlovák sört. Átdobtak tehát néhány üveg pilsenft és a palánkiak aZ innenső,'- á hídvégiek' -a-túlsó parton ittak á szom'széd,os tsz- ek további sikereire. Ez persze nem az igazi közös mulatság, de némiképp ellensúlyozta a csalódást. Eziért várták nagyon augusztus 20- án a palánkiak Bálint Lajost Ipplyhídvégről; Azonban reményüket a baráti találkozásra nagyban csökkentette, hogy az Ipoly-telefonon át olyan hírek érkeztek, miszerint a hídvégi elnököt Bánszká-Bisztricára rendelték be értekezletre. Pedig a csehszlovákiai események miatt különösen várták őt, szerettek volna közvetlenül tájékozódni. Bálint Lajost ugyanis higgadt, széles látókörű, politikailag érett embernek ismerik, akinek a véleménye irányadó lehet. A késő délutáni órákban azután végigfutott a hír az ünneplők között. — Megjött Bálint Lajos. Többen azt is tudni vélték, hogy egyenesen a bisztricai értekezletről érkezett, hogy le ne maradjon az ünnepség javáról. Barátok között Fölösleges leírni a barátságnak azokat a külső jeleit, amellyel ezúttal is körülvették. Az azonban komolyabb volt, amire a hivatalos ünnepség végeztével, a fehér asztalnál a beszélgetést terelték. Hornok Lajost, a drégelypalánki termelőszövetkezet párttitkárát mindenekelőtt a csehszlovák kommunisták és munkások, parasztok állásfoglalása érdekelte. — A dolgozók véleményét legjobban kifejezi - mondotta Bálint Lajos —, hogy mélységesen elítélik a jobboldali, uszító felhívásokat. S az is kiderült, hogy a szélsőjobboldali uszítások fő fészke az országon belül Prágában van, ahol cinikus hippik és huligánok a csehszlovák párt megújulását szeretnék a felelőtlen, pártellenes erők támogatására felhasználni. A dblgozók azt is jól tudták, hogy ezek a nyíltan jobboldali megnyilatkozások készséges támaszra találnak nyugati gazdáikban, különösen a Német Szövetségi Köztársaság militarista, revan- sista erőiben- Sajnálatosnak mondotta, hogy a jobboldal aktivitását nem sikerült hasonló vagy még nagyobb aktivitással megfékezni. — A jobboldal mozgolódása akadályt gördít a párt és a kormány jő határozatainak végrehajtása elé. Kialakult- a közös vélemény, hogy a határozatlahságot és tétovázást a nyugati imperialisták szeretnék kihasználni, úgy gondolják, itt az ideje, hogy megsüssék a maguk pecsenyéjét. — Csakhogy arra hiába 'számítanak — mondta Bálint Lajos. — A csehszlovák dolgozók, munkások és parasztok a párt mögött állanak. Azután számíthatunk a Szovjetunió és a ti (mármint a magyarok. Szerk.) segítségetekre Is. Ilyesféle témákról, ehhez hasonló hangvétellel folyt a beszélgetés, amikor az ünneplők is hírét vették, hogy a Varsói Szerződés öt országának katonai alakulatai átlépték a csehszlovák határt, s nem messzire Palánktól, Parassa- pusztánál is magyar egységek vonulnak át. „Ez csak megnyugtató” Először fordult elő, hogy a magyar vendéglátók nem maradásra, hanem mielőbbi Indulásra biztatták Bálint Lajost. Azzal érveltek, hogy jó az, ha nagyobb események idején a vezető, kiváltképpen, ha ilyen tisztánlátó, otthon tartózkodik. A vendég indult volna, azonban az új határforgalmi intézkedések miatt Drégelypalánkon rekedt. Három napot töltött el várakozásban magyar barátai között. S amikor feltették a kérdést neki, hogy nem nyugtalan-e. magabiztosan jelentette ki. — Barátok vigyáznak ránk odaát, és ez megnyugtató. Amikor a harmadik napun kocsiba ült, hogy haZaslessen Ipolyhídvégre. talán még forróbb, szívélyesebb volt a búcsúzás, mint máskor. A két tsz barátsága régen szövődött, azóta kölcsönösen figyelik egymás eredményeit, segítenek egymásnak; ha módjuk van rá. Szorgos, munkás, fejlődéssel mérhető éveket töltöttek el barátságban. A napokban hosszasabban elbeszélgettem Kapás Józseffel, a drégelypalánki szövetkezeti központ virágokkal, sétányokkal és padokkal díszített udvarán. — Jó lenne már megtudni, mi a helyzet Lajoséknál — mondta a palánki elnök. — Hátha kifogytak az üzemanyagból* hátha akadozik az élelmiszer-ellátás Híd végen. Mert küldünk mi nekik mindent, amire szükségük van. Volt Idő,, amikor ők is, segítettek rajtunk. Még aznap meghozta a hírt Hornok Lajos, a párttitkár, hogy a hídvégi tsz- ben serényen végzik az őszi munkákat. Mert lám a jó hír is gyors szárnyakon száll. Lakos György rmmmmmmmmmmmmmm Tegnapokról — mai tollal Pihen as olvass tár „Begyújtották az Acélgyár maiUitueiUcjucejét. Augíi»2ius 30-án, délelőtt 9 óra 20 perckor a Salgótarjáni Acélgyár rohammunkával, idő előtt helyreállított martinkemencé- jébé bebocsátották a fütőjjázt, hogy ismét új lendülettel induljon meg az acélgyártás. A többtermelés érdekében végzett nagyszerű munka a kőművesek részéről 25-én fejeződött be . . . Ménesi József olvasztár, az egész Martinke- menfce személyzete ... valamennyien dicséretre méltó munkát végeztek,.. Azt hisz- szük elegendő azt mondani: az élüzem dolgozói újra élmunkát végeztek a magyar demokrácia érdekében.” (A Szabad Nógrád 1948. szeptember 2-1 számából.) — Húsz év távlatából már minden szépnek és jónak tűnik — emlékezik vissza az 1948-as esfemények egyik főszereplője, az idős olvasztár, Ménesi József. — Pedig igazán nehéz napok voltak .azok. Országépítés termelésnövelés, a munkásosztály hatalmának megszilárdítása. Egyszerre kellett valamennyit megoldani. Ezért dolgoztunk mi már akkor is megfeszített munkával. Azt mondom, megérte.. Ménesi József most lesz 58 éves. A kormány korábbi rencjeiete alapján a kohászok 55. évükben mennek nyugalomba. A haja megőszült, korát viszont meghazudtolja. Takaros portája van Zagyva- pálfalvén, útra engedte három gyermekét. — Harminc évet töltöttem el a martin kemencénél. Megszerettük egymást. Én a’ kemencét, a kemence rheg engem. Igaz. a harminc év alatt sokat rakoncátlankodott, de sikerült minden esetben meg. fékezni. Égési sebet például, ami egyébként igen gyakori a kemencék környékén, egyetlen egyszer sem szenvedtem. Csupán egyszer. 1953- ban pattant egy meleg salakdarab a szemembe, de azt is megúsztam minden különösebb következmény nélkül . . . Harminc év valamennyi emlékét ma már nagyon nehéz viszaidézni. Volt abban sok ló. még több rossz különösen az eleién. Ellenállás a németekkel szemben, hogv ne tegyék tönkre a martinke- meneét Aztán sok szép. Az első begyújtás, olvasztás, amit már az ú,i országért tettek a martinászok. A sztahanovista műszakok, a rohammunkák és a többi, 1 — A fasiszták elől sikerült megmenteni a kemencét. Hogy nfe essen össze a zsugorodás után, az összekötő vasakat húztuk össze. A felszabadulás után így azonnal indulhattunk. Az volt ám az öröm, amikor az első adagot csapoltuk. Aztán négy-röt hónaponként következtek a felújítások. nagy javítások. Ésszel élt az ember, csaknem minden esetben alkalmaztunk valamilyen újítást, hogy gyorsabb és 10bb munkát végezzünk. Nekünk az volt az öröm. ha jól ment a Martin. Akkor senki sem törődött velünk. Ha viszont csökkent a termelés, állandóan érdeklődtek, mi van veletek, miért nem adtok többet. Többet. Mindig többet, ez volt a jelszavuk is. Most harminc év után számoltuk ösz- sze: Ménesi József olvasztár a három évtized alatt több mint 100 ezer tonna acélt olvasztott, csapolt a Salgótár-i jani Acélárugyárban. — Az olvasztárnak legnagyobb ellensége a kemence- lvukadás vagy a tetőszakadás. Ilyenből is volt néhányszor részem. A nyakrész kooott legjobban. A kemencében 1800 fokon olvad az acél. Ha kilyukadt a kemence, vagy beszakadt a tető nem állhattunk meg. kellett az anyag. Olyankor kétszáz fokos melegben dolgoztunk, javítottuk a fenéket, építettük a tetőt. Azbesztlemezekkel védekeztünk a hőség, az égés ellen. A kitüntetések egész sorát őrzi Ménesi József olvasztár. Sztahanovista jelvénnyel kezdődött, kiváló dolgozó kitüntetéssel folytatódott, majd a miniszteri elismerés következett. Még 1965-ben. a nyugdíj előtti utolsó évben is elnyerte a Kiváló dolgozó megtisztelő címet. (Már főolvasztár voltam. Jött az üzemvezető, s azt mondja; Józsi bácsi baj van a martinkemencénél. Segítsen. Hozzáláttunk a munkához, jóval határidő előtt végeztünk a munkával. Ezért volt ^ kitüntetés. Sokoldalú ember Ménesi József. Most -is szívesen vállal bármilyen munkát, hogy az 1525 forintos nyugdíját megtoldja még valamivel. — Nem lenne nékem erre szükségem, megélünk mi ketten a feleségemmel. A két Iá. nyom férjnél van. a fiam őrnagyi rangot visel, egyszóval megtaláltuk mi a számításunkat. A három unoka meg külön öröm Mondom is az asz- szonynak: „Ketten lakunk, de heten eszünk”. Mert. ugve. el. látogatnak hozzánk a gvere- kek, az unokák. Csak hadd jöjjenek. Minél többet, annál jobb. Hogy mit csinálok, ha nincs munka? Olvasok rá. diózok és szeretek ultizni a barátokkal. Hadd teljen az idő Azt mondják néha viccesen a fiúk: pihen az öreg olvasztár ... Somogy vári László Kakas vagy tyiík? Eddig nem lehetett előre tudni, hogy tyúk vagy kakas kel ki a tojásból. Ennek a talánynak a megoldását segítik elő O. Budnyikov fiatal le- ningrádi tudós táblázatai. Budnyikov ugyanis összefüggést állapított meg a tojás elektromos ellenállása, valamint a tojóssárga és a fehérje sajátosságai között, amelyek végső soron meghatározzák a kikelő csirke nemét. Budnyikov ezernél több tojást vizsgált meg, amíg sikerült megtalálnia az összefüggést a tojás sajátossá«®! és a csirke neme között. Ez az összefüggés annyira bonyolult volt, hogy a magasabb matematikához, kellett folyamodnia, s elektronikus számftóberendezést kellett használnia a táblázatok ósz- 6zeállításához. O. Budnyikov felfedezése nemcsak tudományos szempontból érdekes, hanem gyakorlati hasznot ígér, — lehetővé teszi, hogy kétszeresére növeljék a keltetőgépek hasznos teljesítményét. A talajvíz törvényszerűségeit kutatják Kecskemét mellett a nagy nyíri erdőben működő talajvíz kísérleti telepen. A Vízgazdálkodási Kutató Intézet munkatársai mintegy 40 észlelő kút segítségével figyelik a talaj vízszintes változásait, és a hagyományos eljárások mellett izotópos módszereket is alkalmaznak a talajnedvesség mérésénél. Képünkön: Fazekas József és Gergelyfi Pál kutatók a szabadtéri víz párolgását mérik. (MTI foto — Bcreth Ferenc felvétele) A dörzsölt Pékár kalandjai A rokoni pálinka — Csak az ebcsont forr be? lehet némi fifikával hasznot húzni egy régi-régi . motorkerékpár-balesetből. Így: 1951-ben Tóth motorkerékpár-balesetet szenvedett; sérülése meggyógyult. - Tíz esztendővel később Taron, egy tömegverekedés alkalmával ittasan az árokba esett, bán- talmai ekkor kissé kiújultak. noTóth Sándornak hívják a ban.- Azért, hogy ne- és mert beavatkozott az áru- Nógrád megyei Sütőipari Vál- hezebben jöjjenek rá az ellen- sft.ásba lalat — jelenleg táppénzes ál- őrök a turpisságra. felesélományban levő — pénzügyi sót és az egyik asszonyt le- Tóth Sándorné — férjének A ravasz Pékár .tavaly osztályvezetőjét, de van aki ánykoii nevén szerepeltette, előzetes tárgyalásai után — vemberben hozzálátott, hogy Pékárnak Ismeri. A „pékár" A visszaélések miatt a megyei múlt év október elsejétől a üzemi balesetté „formálja” az szláv nyelven „pék”-et jelent: tanács vb ipari osztálya kár- Nógrád megyei Vendéglátó árokba potyogást. A tari oc- a mi Pékárunk a BTK-val térítésre kötelezte Tóthot, aki Vállalat üzemi felvásárlója, vos megtévesztésével, az. ese- össze nem egyeztethető ötlete- e mellett fegyelmi büntetés- —. havi ezerháromszáz forint- mények „kozmetikázásával” két sütött ki — a maga javá- óén részesült. Tóth a fegyel- ért. Három hónap alatt any- sikerült az SZTK-val elhitet- ra, a társadalmi tulajdon ká- mi után felmondott, majd nyit „dolgozott”, hogy helyet- nie, hogy még mint a nyomda rára. Míg vígan italozott, terjedelmes beadványban ki- te október folyamán Tóth munkavállalója egy gép szál- aligha sejtette, hogy a megyei sérelte meg. hogy visszakö- Sándor tett két üzleti utat az lításakor sérült meg. Tanú- rendőr-főkapitányságon hal- nyörögje magát. Hankó János, Alföldre. Lekötött nyolc-tíz- ként, — arra számítva, hogy mozódnak a reá vonatkozó, a megyei tanács vb akkori el- ezer liternyi pálinkát, s „alko- senki sem hallgatja .meg súlyosan terhelő adatok. A nöke dicséretes eréilyel uta- tott” egy fiktiv útiszámlát őket —, három nyomdai dol- nyomozást a főkapitányság sította vissza ezt a próbáiké- ötszáznegyven forintért. Két- gozót nevezett meg. Balsze- vizsgálati osztálya végezte a zást. napos utazás négyezer-vala- rencséjére mindhárman beszokott alapossággal és teljes Földi Tibornénak a Nóg- Mnyszázért.. . Nem is ros'-z csületesen megmondották, sikerrel. A szerteágazó bűn- ród megyei Sütőipari Válla- üzlet, — amíg rá nem jönnék, bogy Tóth Sándort nem érte ügyhöz igazságügyi könyv- la. adminisztrátorának kö- De lám. rájöttek... Persze, üzemi baleset. Addig, míg a szakértőül a több nagy ügy- szönhető, hogy ezt a vállala- őrlési tévedés lenne azt hin- nem derült, r°tb ben jó munkát végzett Praj- tot nem sikerült a pénzügyi ni- ho^ « vendéglátó válla- érintőt zsebelt da Gyulát kérték fel. Az ada- oSZtályvezetőnek „átdobnia". latnál Pékár szép szeme tettokat a Salgótarjáni városi és Cere{jr6l ezerkétszáz forint szett valakinek annyira, hogy Szó sincs arról, hogy Tóth ■„fh! Ugyeszseg f°8lalta vad~ értékű, úgynevezett sterbé- az asszony munka nélkül ez- Sándort nehéz anyagi helyzeiratba- lyeg érkezett a vállalathoz se- reket vehetett fel. Tóth Sán- te sodorta volna többszörö1960 áprilisától 1964 áprili- lejtezés végett. A bélyegek dór előbb a maga, majd fe- sen a bűnbe. Fizetése havi sáig a Nógrád megyei Nyom- télét Tóth elzsebelte azzal a lesége rokonai kapcsolataira kétezer-háromszáz forint. £edaipari Vállalat főkönyvelője szándékkal, hogy néhány hivatkozott, mondván, hogy lesége is keres, kertes családi volt Tóth Sándor. Feleségé- boltvezetővel összejátszik, s azok révén juthat pálinkához házuk van. A jellemgyengenek, valamint két asszonynak jogosulatlan vagyoni előnyre a vállalat. ség, az alkohol iránt érzett azzal kedveskedett, hogy az tesz szert. Földi Tiborné . ... ,. csillapíthatatlan szomjúság állományi dolgozókat megille- ébersége leleplezte a csúfos . A. kozn'jondai| *zerlut , tette bűnözővé. Ezért áll — tő anyagi kedvezményekben kísérletet. Érdemes megje- * szerint^öbbnyire ^beforr előreláthatólag szeptember.észesítette őket noha csak gyezni hogy ez az után tör- £ S 7tS Sándor ben - a salgótarjáni járás2i0lTS3Lt£réltlal' tent- aü8y ,T<f,tellT af SÜtr megtalálta a módját, hogyan bíróság elé. - borváro - tek. A jogosulatlan összegek iparnál is indult már íegyei- kifizetésével kárt okozott mi eljárás, mivel egyes bolto- j 1 '-------------------------------------------------——— a társadalmi tulajdon- sokat köicsönökért zaklatott, | NÓGRÁD — 1968, szeptember 1„ vasárnap $
