Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-07 / 210. szám
a reöjAr-tói jelentjak Betegségek megelőzése védőoltásokkal Csökken a mulasztók száma — Tifuszgócok A veszettség veszélye nem múlt el Szerteágazó a munka a KŰJÁL-ban. Legfőbb feladatuknak tekintik: vigyázni az emberek egészségére, megelőzni a fertőző betegségeket Dr. Csendes Oszkárnét kerestük fel, aki az oltások irányítását végzi. Évente csaknem félmillió forint értékű szérumot használnak fel. A védőoltások között fontos helyet foglal el a kisgyermekkori diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz elleni védőoltás. Az eddigi gyakorlat szerint a gyerekek 97-98 százalékát sikerült védőoltásban részesíteni. A KÖJÁL-nak ezekben a törekvéseiben legfőbb segítőtársai a védőnők. Néhány gyermek azonban — a szülők hanyagsága miatt — kimaradt a védőoltásból és azok rendszerint megbetegedtek. Az idén már ebben is változás történt. Amíg az elmúlt értendőben öt, addig ez évben csak három gyerek beoltását mulasztották el a szülők. A KÖJÁL természetesen rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel kényszerítheti a szülőket az önmaguknak bajt okozó mulasztás pótlására. A megyében kimagasló eredményt értek el a Sabin- oltásban. Hároméves kórig minden gyermek részesült benne. Gyakorlatilag a gyermekbénulás a megyében megszűnt. Végrehajtottak minden kötelező oltást és újra- oltást a gyerekeknél. A megyében még mindig gondot okoz az egészségőröknek a tífusz elleni védekezés. Karancsságon, Drégelypa- lánkon, Vizsláson beteggócokat tartanak nyilván. Ezeken a helyeken folyamatosan oltanak. Az elmúlt évben mint rendkívüli eseték szerepelnek a KÖJÁL feljegyzésében a veszettség elleni védőoltások. Egyes helyeken könnyelműen hozzáértek a veszett állatokhoz. A szörnyű betegség elkerülése végett sok embert kellett védőoltásban részesíteni. Az állategészségügyi szolgálat szerint a veszettség veszélye még nem múlt el. Üjabb fertőzött állatokat fedeztek fel, elsősorban rókákat. A KÖJÁL gondoskodik azok védőoltásáról is, akik külföldre utaznak. Az idén 45 személyt részesítettek különböző oltásokban. Legnagyobb éberséggel a fertőző májgyulladás megelőzésére ügyelnek az egészségőrök. Ez a tisztálkodás elhanyagolása miatt terjed a megyében. Piszkos kézzel terjesztik a piacokon, üzletekben. Nagy erőfeszítéseket tesznek a betegség meggátlására, de legtöbb segítséget az emberek adhatják a rendszeres tisztálkodással. „Tapintható99 geometria Két szovjet pedagógus — F. Jefremov és B. Lukasov — „láthatóvá” tette a vak gyermekek számára a bonyolult geometriai, trigonometriai, földrajzi, fizikai, elektrotech. nikaj fogalmakat. E segédeszköz használatával a vak iskolások pontos elképzelést alkothatnak a szögek, a háromszögek. a trapézek sokféleségéről, s maguk is készíthetnek geometriai ábrákat. Ez a segédeszköz tulajdonképpen mérő- és rajzeszközökkel felszerelt asztalka. Tetején dombomyomású négyzet alakú rácsos tábla van és két kör O—360 fokos beosztással. Az asztalka közepén egy tengely található. Erre illesztik a tanulmányozott tárgyat: a háromszöget, a para- lelepipedont, vagy bármilyen más ábrát. A községgazda Huszonnégy éves, mosolygós fiatalember. Ha valahol az utcán találkoznánk, jókedvű iskolásnak vélném. Pedig s'isák József ifjú családapa, s nagyon fontos feladatot teljesít a pásztói községi tanácson. Beosztása: községgazda. Arról faggatom, mi is az, hogy községgazda? Belekezd a felsorolásba. A harmadikat még lejegyzem, a hetediknél megadom magam. De ő még foly^ tatja. Bizonyságul megmutatja \3 tanács ügyrendjét is. amelyben mindez pontos megfogalmazást nyer. A skála gazdag és igen változatos. Gondolnia kell a köz- tisztaságra, az épületek felújítására, s ha valaki építkezni akar, őt keresi fel, ha birtokháborítás történt, neki kell igazságot szolgáltatni. A község minden apró-cseprő gondjával- baíával törődnie kell. Az elnevezésben egyébként benne van: gazda. Nehéz lehet egy csaknem tízezer lakosú község gazdájának, jó gazdájának lenni. Am az ifjú községgazda lelkesen, nagy szorgalommal igyekszik betölteni tisztét. Habár a szomszédos Tarról jár be Pásztora, vallja: szíve a pásztóiaké. A község- beliek szeretik-e? Mosolyogva • válaszolja, akadnak, akik néha haragszanak rá, mert nem nézi el a szabálytalanságokat. Ez az e?^'es ember számára pillanatnyilag kellemetlen, de a köz javát szolgálja. S a községgazda mindig ezt tekinti fontosnak. P A. A tanuló a négy különböző hosszúságú vonalzó segítségével bebizonyíthatja a szóban forgó tételt, például a háromszögek hasonlóságát. Az ábra elkészítése mindössze né. hány másodpercet vesz Igénybe. A segédeszközt a lipecki vakok intézetében é$ pedagógus továbbképző intézetében egyaránt kipróbálták és használatát javasolták a vak és a csökkent látású gyermekek Iskolái számára. A megye térképét nézegettük. és úgy találtuk, régen jártunk már Kállón, a megyehatárra eső községben. Érdemes volna kicsit körülnézni: mi újság a faluban. Ilyen előzmények után indultunk el azután örömöket, gondokat kutatni. Az utak Pásztó felől általában a Palotás—Szirak—Vanyarc útvonalon szokás a községet megközelíteni. Ámde ennek az útvonalnak a gépkocsivezetők körében rossz a híre, ezért másikat választottunk. A nagyszerű hatvani műúton, rpajd Nagykökényesen és Versegen át közelítettük meg Kállót, ami nem kis tanulsággal szolgált. A műúttól Kálióig futó bekötő út ugyanis három megyét érint: Hevest, Pestet és Nóg- rádot. A Heves megyei részen gondosan karbantartott, szinte újnak tetsző makadámon haladtunk. A Pest megyét jelző táblánál hirtelen portalaní- tott úttá változott a makadám. Végül; amikor Nógrádba értünk, olyan kriminálissá züllött az útszakasz, hogy a kátyúkban szinte elveszett a gépkocsi kereke. — Mintha nem is ugyanabban az országban járnánk! — tört ki gépkocsivezetőnkből, aki vakmerő bűvészmutatványokat végzett a volánnal, hogy megmenekedjünk a tengelytöréstől. Azon már ném is csodálkoztunk azután, hogy a tanácsházán egyik fő gondnak éppen a vérségi és erdőtarcsai országutak rendbehozását tartják. Állattenyésztői szakközépiskola Szécsényben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szak- oktatási Főosztálya az idén bevezeti az irányítása alá tartozó középfokú iskolákba az új reformot. Ennek megfelelően a mezőgazdasági és erdészeti technikumokat szak- középiskolák váltják fel. Amint azt Mikes József, a szécsényi mezőgazdasági technikum igazgatója mondta, a szakközépiskolák korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújtanak a négyesztendős tanulmányi év alatt. A változás alapvető célja, hogy a gyakorlati tennivalókhoz jobban igazodó szakmai ismeretekkel lássák el a fiatalokat. Az érettségi után a fiatalok előtt többféle lehetőség áll majd. Azok részére, akik eredményesen végeztek és le- töltötték az előírt gyakorlati időt is — előreláthatólag két esztendő lesz — technikusi előkészítő tanfolyamot szerveznek. Aki ezt elvégezte, leteheti a technikusi vizsgát. Amint az iskola Igazgatója elmondotta, a szécsényi intézet is jelentős változáson megy át. Már az idén csaknem félszáz tanulóval beindul az állattenyésztői szakközépiskola. Sz. F. Tala j védő gazdálkodás Kutasón A kutasói Béke Termelőszövetkezetben az idén hozzáláttak a talajvédelmi tervek gyakorlati végrehajtásához. A munkálatokra mintegy 105 ezer forintot fordítanak ebben az esztendőben. Ugyanis a talajvédő gazdálkodás kialakítása több esztendő folyamatos munkáját kívánja, s Kutason ebben az évben a tervezett tennivalóknak mintegy harmadát végzik el Hasonlóképpen ■ talajvédelmi mintaterület a mátraszől- lősl közös gazdaság határa is. A pásztói járásban mintegy félmillió forintot fordítanak az idén arra, hogy bevonják a tala.ivédő gazdálkodás kia-, lakításába azokat a szövetkezeteket, ahol eddig még nem folyt ilyen munka. Az ipar, a kereskedelem és a vásárló találkozója (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarjáni Gyáregysége, akár a BNV-n és a Szegedi Ipari Vásáron, itt is felvonultatja valamennyi új termékét. A Salgótarjáni Síküveggyár edzett biztonsági üveggel, gyümölcsös, kompótos készleteivel, az öblösüveggyár szervizkészleteivel szerepel. Ezek a vállalatok felismerték, hogy elemi érdekük felhasználni minden alkalmat, ahol termékeik — és a vállalat képviselői — közvetlenül érintkezésbe léphetnek a fogyasztóval — még akkor is, ha jelenleg egyiknek sincsenek különösebb értékesítési nehézségei. Több Nógrád megyei gyár nevét, áruit azonban hiába kerestük. Hiányoznak a hazai ipar, kereskedelem és vásárlók őszi seregszemléjéről. Falfogható ez talán úgy is, mint e vállalatok önkritikája: nem rendelkeznek új, modern termékekkel, amellyel méltóképpen képviselhetnék gyárukat, s a megye iparát. Találkozni azonban olyan szemlélettel is. amelyben az új mechanizmus elveinek, céljainak hiányos ismerete tükröződik. Érdeklődésünkre egyik-másik vállalatnál azt válaszolták: „Nincsenek értékesítési gondjaink!” Másutt azt a választ kaptuk: „Ügyis rendezünk Salgótarjánban kiállítást.” Van, ahol a részvétel költségeire hivatkoztak. A harminc—negyven—százezer forint ráfordítást állítólag nem éri meg az őszi vásáron való részvétel- Amely ráadásul „a részesedési alap rovására megy” — mondták. Nos, meglehetősen gyenge lábakon állnak ezek a kifogások. Tükrözik a hírverés, a reklám, a propaganda, a piackutatás alábecsülését, a távlatokban való gondolkodás hiányát. Természetesen nem kétséges, hogy egy vállalat részvétele vagy távolmaradása .az őszi vásárról, a vállalat belügye. Mindenesetre, sajnálattal vettük tudomásul, hogy a vásáron látni Merklin- rendszerű raktári berendezést* Salgó-Dexion-t nem. Van hétvégi ház sokféle, de balassagyarmati nincs köztük. A Pax-tollak új változataival ■ lilén t meg a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat, az írószerkészítő Ktsz nem vitte el a vásárra a Scripto-t. S a bájos gyermekruhák lót- rn senki sem fogr. ni, hogy ezt a tarjáni Textilipari Vállalat készítette. De a most megtakarított harminc— negyven—százezer forintok következménye nehogy később, akkor jelentkezzék majd, amikor e vállalatok rádöbbennek: volna mit eladni, de a vásárlók nem ismerik a terméket- Mert az is a részesedési alap rovására megy, .. Csizmadia Géza Volna mit elbírálni, de... Miért aludt el egy kistoronyéi ügy? K. Ferencné kisterenyei lakos ez év márciusában kapott iparigazolványt művirág készítésére azzal, . hogy az ipart az Arany János utcában gyakorolhatja. Az asszony a koszorúk, művirágok értékesítésére szánt bódé építését nem ott, hanem a Kossuth Lajos utcában kezdte meg egy telken, amely részben a férje tulajdona. A másik telektulajdonos kérésére a községi tanács vb elnöke március 30- án felszólította K. Ferencnét, hogy a mozi melletti telken hagyja abba az építést. Ugyanerre kötelezte öt április feléjén a salgótarjáni járási tanács vb műszaki csoportja. Mint sejthető, az építkezés ennek ellenére folytatódott, — hiába tiltakozott az ellen K. István, a másik telektulajdonos. A járási tanácsnál április tizenkettedikén újabb határozat született; e szerint a bódé három esztendeig jelenlegi helyén maiadhat, mivel „közös természetben megosztott területen áll;> köz- és magánérdeket nem sért.” K. István — a törvényes lehetőséggel élve — megfellebbezte a határozatot. Hónapokig várt türelmesen, de beadványára nem kapott választ. Szerkesztőségünkhöz fordulva panaszolta el, hogy hiába reménykedik, a tanácsi szervek nem segítik igazához. Megvizsgáltuk az ügyet. Megállapítottuk, hogy az említett bódétól néhány száz méternyire — a piacon, a népkert bejáratánál — működik egy másik művirág-árus; a vasúton túli területen azonban nem találtunk Ilyet. Távol áll tőlünk, hogy családi viszály régi okai7 után kutassunk; az azonban kétségtelennek látszik előttünk, hogy K. Istvánék és K. Ferencák nincsenek egymással teljes harmóniában. Az sem lenne helyes, ha elébe vágnánk a K. Istvánék beadványára hozandó, megyei szintű határozatnak; annak meghozatala előtt van bőségesen elbírálni, mérlegelni való. A járási tanácsnál arról tájékoztatott bennünket á csoportvezető, hogy a fellebbezést május tizenkettedikén felküldte a megyéhez. Mivel ott hiába keresték az aktát, a járás pedig átadását nem tudta igazolni, csak egy maradt hátra: a megyei szakigazgatási szerv utasította a járásit, kérje meg a fellebbezőt, pótolja az eltűnt iratokat. Szerencsés véletlen, hogy K. Istvánék rendes emberek; másolatok birtokában teljesíthetik a kérést. Nem szerencsés dolog azonban, hogy a tanácsházán elveszhet egy akta, amelynek elintézését két család várja. — b. z. — Faluról falura Jelenleg is traktorosokra és állattenyésztőkre lenne szükség. S az is gond, hogy az őszi betakarítás nehéz rakodómunkáihoz legfeljebb tizenöt férfit tudnak mozgósítani. — Hogyan küzdenek ez ellen a reális veszély ellen? Ott mondták el azt is, hogy nemrégiben egy 59 éves látogatót kaptak az Egyesült Államokból. Az amerikai vendég, aki tizenhét éves korában származott el a községből, nagy lelkesedéssel nyilatkozott Kálié anyagi és kulturális fejlődéséről. — Csak az út! — tette ára- dozása végére. — Az talán még rosszabb, mint akkor. volt. Fogy a nép — A munkásjáratokkal együtt naponta legalább huszonkét buszjárat közlekedik Verseg felé, a fővárosba — magyarázta Varga Lajos tanácstitkár, majd tréfálkozva hozzátette: — Ügy tudjuk, azért nem javítják meg az utat, hogy a Pestről jövő, alvó munkások, a döccenőktől még idejében felébredjenek. A község túlságosan a főváros vonzásában él. Az Ika- ruszgyárba, a Ganz-MÁVAG- ba, az Ikladi műszergyárba és a különböző építőipari vállalatokhoz mintegy 420 férfi és nő jár el. A fiatalabb munkások igyekeznek üzemük, munkahelyük közelében letelepedni, ami nemcsak a kiöregedéssel, hanem állandó létszámcsökkenéssel fenyegeti Kállót. Tíz éve még 2237 lakost tartották nyilván, az idén már 1887 lélek él itt. Kilencven család hagyta el a községet végleg. Pedig a község vezetői mindent elkövetnek, hogy vonzóvá tegyék a kállói életet. . Szemlátomást szépül, korszerűsödik a falu. Jelenleg például orvosi lakás és fogorvosi rendelő épül a községbeliek és a szomszédos községek példamutató összefogásával. A „megye” 88 ezer forintot adott erre a célra, 85 ezer forintot községfejlesztési alapból tettek hozzá, a község lakói pedig száztízezer forintnyi társadalmi munkát ajánlottak fel. Az érdekelt szövetkezetek a szállításhoz adtak segítséget: a kállói Űj Tavasz Tsz 6500, az erdőkürti November 7. Tsz 5400, az erdőtarcsai Szabadság Tsz 3600 és a kállói vegyes ktsz négyszáz forint értékű szállítást vállalt magára. Harmincezer forintot fordítottak arra is, hogy a vízvezetéket az iskolába bevezessék, s ebből újabb tízezer forint a társadalmi munka. S hogy a község régi lakói mennyire szeretik falujukat, arra jó példa, hogy mindezeken kívül még csaknem kétszázezer forint értékű társadalmi munkára vállalkoztak. Társadalmi munkában gondozzák, tisztogatják az árkokat, ápolják a parkokat, a virágokat, tisztán tartják a járdákat, vigyázzák és csinosítják a falut. Fő a fej A ki járók és elköltözők egyre növekvő száma okozza a legtöbb gondot a kállói Üj Tavasz Tsz vezetőinek is. A szövetkezet egyike azoknak a keveseknek, ahol a különféle új törvények, nyugdíj, társadalombiztosítás, családi pótlék stb. sem oldották meg a munkaerő-problémát. Ebben a tsz- ben munkáskézből továbbra is hiány mutatkozik. Erről folytattunk érdekes beszélgetést Sándor Lászlóval, a szövetkezet elnökével és Dudok János párttitkárral. Kiderült, hogy a háromezer holdas szövetkezet mintegy négyszáz tagjából csak kétszáznegyvenen végeznek munkát a közösben, és ebből a létszámból is sokan csak a részesmű- velésben vesznek részt, vagy csak néhány napot teljesítenek a szövetkezetben. Ha csak egy mód van rá, a fővárosi üzemekben vállalnak munkát. Az üzemeknek is munkaerőgondjaik vannak, ennélfogva nehéz elképzelni, hogy a tsz- ekkel a munkaerő-kivándorlásról tárgyilagos megbeszéléseket folytassanak. NÓGRAD - 1968. — Idegenből hozunk munkaerőt — válaszolta a tsz-el- nök. — Most szerződtettünk egy tehenészcsaládot a Horto- bágyról. A négytagú családból hárman a fejészetben, egy pedig a lovasfogatoknái fog dolgozni. / — Két próbaidős traktorosunk is van — toldja hozzá a párttitkár. — Persze fő a tejünk . .. Az idén frontális támadást indítottak a munkaerőhiány leküzdésére. A kapások gondozását már a télen, tehát iő- előre leszerződtették a tagokkal. A munkaigényes feladatokra pedig az ipari dolgozók feleségeit is mozgósítják. Ahol csak lehet, gépesítenek. Teljesen gépesítették a szálas takarmány betakarítását, az állattenyésztésben bevezették a gépi fejést, és az úi, százférö- helyes tehénistálló is teljesen gépesítve lesz. A részesművelés is átmeneti megoldást jelent a kapások zökkenőmentes betakarításához. Kállón tehát minden területen igyekeznek eredményesen megküzdeni a gondokkal. Az elvándorlási hullámot azonban egyelőre a nagyarányú fejlődés, az őslakók összefogása sem tudta megakadályozni. A gondozatlan, kátyús országút kifelé vezet... Lakos György 7,, szombat 3
