Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-05 / 208. szám
Pásztó, a városar Az ötszázas létszámért Nógrád megyében kevés község akad, amelyet ne érintett volna meg a régmúlt történelmei- szele. De a legrégibb helységek közt is patinás helyet foglal el Pásztó, amelyet krónikájában Anonymus is megemlít. A honfoglaló Árpád serege állítólag itt tartott hosszabb pihengt, s innen indultak el a környező területek meghódítására. A középkori feljegyzések Pásztót városként tartják nyilván. Később pusztította török, tatár, de a megcsappant és községgé degradálódott helység lakossága sohase adta fel igényét a városi státusra. A Hazafias Népfront járási bizottsága 1963-ban lesokszorositotta Pásztó rövid történetét. Ebben olvashatjuk a felszabadulás előtti időszakról többek között a következőket is: Nemcsak a pásztói szegénység, hanem az egész falu sorsa aggasztó, kétségbeejtő, de jövője is alig reménykeltő. Kaluzsa Kálmán községi főjegyző mégis reménykedik: „Pásztó a felfelé ívelésben nem fog megállni, várossá fejlesztése a végállomás. Komoly szakértői vélemény szerint az ehhez szükséges szellemi és erkölcsi tőkével ma is rendelkezik. A hozzá szükséges anyagi erőt kell még nekünk összegyűjtenünk ...” Csakhogy a megalapozatlan, álmodozásnak tűnő szavak nélkülöztek minden realitást. Hogyan remélhettek „városiasodást” ott, ahol a főjegyző színes álmai idején a nem egészen hétezer lelkes községben ezrek szorultak segélyezésre. (Ma már 8120 lakgst tartanak nyilván!) A várossá fejlődés lehetőségét csak a felszabadulás biztosította, és az ezt követő életszínvonalbeli fejlődés növelte meg kétoldaliján az urbanizáció igényét. így gazdagodott a község középiskolákkal s mint járási székhely, hivatali és középületekkel. így vett nagy fejlődést mezőgazdasága, ipara és kereskedelme. Arculata mindinkább igazodik a városias igényekhez. Még sok minden hiány- . zik, de már külsőségeiben is megmutatkozik a városiasodás igénye. Népes vendéglátóipara, védett műemlékei, az új szövetkezeti áruház, művelődési ház, a folyó és várható beruházások már ezt a változó, új arcot mutatják. Ha nem is státusában, de gazdasági és kulturális fejlődésében Pásztó ismét város akar lenni. Kilátások szüret idején A Muzsikról valami fenséges a kilátás. A tanya tövéből szőlő indul lefelé a hegyoldalon. Betonoszlopokra, erős dróthuzalokra támaszkodik. A termelőszövetkezetben tegnap kezdődött a szüret. Érthető hát, ha Scheili László agronómus lázba jön minden szótól, amit a szőlőről ejtenek. — Ápoljuk a hagyományokat. Százötven holdon telepítettünk szőlőt. Az idén nem egeszen harminc hold fordult termőre. Jók a kilátások. Csemegeszőlő, borszőlő is lesz szépen —*• mondja. Lejjebb legelő váltja a szőlő, tőkéket. A kiadós .augusztusi esők után hirtelen kizöldült a fü. Legelheti a jószág kedvére. A közös gazdaságban az elmúlt években sok pénzt költöttek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Nem érdemtelenül. Ma már tehénből többet számolnak kétszáznál és a tejhozam meghaladta a 3200 litert a múlt évben. Az idei kilátások? Kelemen István, az elnök erősen fogadkozik: — Az idén se adjuk lejjebb! Az országút mentén, ahol a Mátra lankává szelídül, terülnek el a szántók. A búza fizetett itt a legjobban az utóbbi esztendőkben. Az első közös esztendőkben még hat, hat és fél mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Most az utolsó három évben 12 mázsa termett holdanként. De a gépektől, a műtrágyától, a nagyhozamú búzafajtáktól még többet remélnek a szövetkezetiek. Éppen úgy, mint ahogy Nagy József, a szövetkezet főkönyvelője többet vár minden esztendőtől. Tavaly is több volt, mint azelőtt. Az idén gazdagabbak, mint az elmúlt évben. — A húsz és fél milliós termelési értéket most már úgy hozzuk, hogy nem fizetünk rá a gazdálkodásra. Ha egyelőre még keveset is, mégis csak nyerünk rajta — magyarázza. Aztán a tagok kilátásairól esik szó. Mit kapnak az idén a szövetkezetben? Tavaly hét, az idén hét és fél millió a tagok és alkalmazottak részesedése. Tagadhatatlanul szép eredmény. Különösen, ha az sem marad homályban, hogy hét esztendeig a leggyengébbek közé tartozott a pásztói Béke. Nem beszélnek — dolgoznak A Pásztói Állami Gazdaságban évek óta nyugodt, kiegyensúlyozott a munka. Valamikor ez a gazdaság is a mélyponton állt, veszteségesen termelt. Belső gondok akadályozták a termelés növelését, a tisztességesebb eredmények elérését. A fordulópont néhány évvel ezelőtt következett be. A gazdaság vezetői rendezték a belső viszonyokat, mindenekelőtt a gazdaság régi dolgozóitól, a törzsgárdától kérték a segítséget a célkitűzések megvalósításához. A pásztói eredményeknek az is „titka”, hogy a gazdasági, párt- és Az iparosodás gondjai Pásztó iparosodik. Néhány éve ez még csak óhaj volt, ma viszont már tény. A község szempontjából igen fontos az ipar fejlesztése, mert foglalkoztatási gondokkal küszködnek a pásztói vezetők. Habár az eddig letelepült vállalatok jelentékenyebb számú női és iérfimunkaerőt alkalmaztak, sok még az elhelyezkedni vágyó lakos. Sokan járnak el a környék üzemeibe, bányáiba is. Fontos lenne a városiasodás szempontjából a kijáró emberek helyi foglalkoztatásának megoldása. Különösen nagy feladat a csaknem ezerötszáz kijáró bányász helyhezkötése. Mindezt esetleges újabb üzemek telepítésével s a meglevők fejlesztésével szeretnék elérni. A kézműipari vállalat reményteljesen fejlődik, .s már jelenleg is több mint kétszáz lány és fiatalasszony elhelyezését oldotta meg. A szerszám- és készülékgyár több mint háromszáz dolgozót foglalkoztat. Az idén csaknem tizenhatmillió forint értékű termelést végeznek. Ebben az üzemben készítik az ország összes üveggyárainak a különféle formákat, üvegipari gépeket, tartalékalkatrészeket. Foglalkoznak gépjavítással és vasszerkezeti munkákkal is. Az üzem fejlődés előtt áll. Elkészítették a szervezési javaslatot, a fejlesztési terveket, azonban a terjeszkedés akadályokba ütközik. Nincs terület a csarnokok és az öntöde felépítéséhez. Csaknem tízmillió forint értékű beruházást szeretnének végrehajtani, de ez csak abban az esetben valósulhat meg, ha az állami gazdaság központja máshová költözik. Ennek érdekében már tárgyaljnak az illetékes vállalatok felsőbb szervei, s remélhető, hogy rövidesen elhárulnak az akadályok a mechanikai üzem fejlesztése elől. szakszervezeti vezetők, egy- emberként irányítják a munkát. A kitartó, szorgalmas és tervszerű munkának évről évre gazdagabb gyümölcse érik. A termésátlagok példásak, az árutermelés jobb az országos átlagnál. A gazdaság dolgozói részt vesznek a különböző termelési versenyekben, s több alkalommal szép eredményeket értek el. Az utóbbi időben mind több anyagi erőt fordítanak a gazdaság vezetői a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Az évről évre végrehajtott korszerűsítések a dolgozókat is jobb hangulatra, szorgalmasabb munkára ösztönzik. Keveset beszélnek eredményeikről a pásztóiak. Kétségtelen, nem dicsekvő természetűek. A Pásztói Állami Gazdaságban azt mondják, dolgozni kell, nem beszélni, így igaz, de ne hallgassuk el a jót! Tejjel az éiiizem címért Nyolcvan dolgozót foglalkoztat a Budapest cs Vidéke Tejipari Vállalat pásztói telepe, ahol havonta kilencmillió forint értékben állítanak elő vajat és túrót, forgalmaznak tejet. A telepen az utóbbi években a munkaversenyben mindig a második helyen végzett, az idén viszont eltökélt szándéka az itt dolgozóknak, hogy kiérdemlik az élüzem címet. A célkitűzés megvalósítása felé jó útojj haladnak, amit az is bizonyít, hogy az idei első félévben 336 ezer forintos terven felüli megtakarítást értek cl. Naponta 30—32 ezer liter tejet vásárolnak lel a salgótarjáni és a pásztói járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. A mezőgazdasági termelőkkel két ellenőrük tartja a kapcsolatot, és ez fölöttébb jó. Erről tanúskodik hogy a felvásárolt tej 82 százalékban elsőosztályú, azonkívül a legforróbb nyári napon sem ér- ke.zett be hozzájuk savanyú tej. Télire pedig mintegy tíz vagon tejport ad ki a tsz-eknek a telep borjúnevelésre, hogy ezzel kiiktassák a szövetkezetek tevékenységéből a gazdaságtalan „házi” fölözést. A fiatalok nagy napja . Hétfőn jártunk Pásztón, amely a naptár szerint egyszerű hétköznap. Mégis mintha ünnepet köszöntöttek volna a pásztói fiatalok. Sötétruhás fiúk, matrózblúzos és miniszoknyás lányok, ünneplés úttörők és virágcsokrokkal megterhelt tanítók és tanárnők keltették ezt az ünnepi hangulatot. A hosszú vakáció után Pásztón is aznap nyíltak meg újból, ünnepélyes keretek között az általános és középiskolák. Ha az első osztályosok szüleit is számítjuk, ezreket mozgatott meg ez a nap Pásztón: újabb tízhónapi „munka” vár pedagógusokra és diákokra egyaránt. Amíg a fiatalok gondtalanul és vidáman töltötték a nyarat, azalatt a régi iskolák is megújultak. A főutcán, a 2. számú általános iskola felújítására például mintegy félmillió forintot fordítottak. Kulturált és korszerű környezetben kezdődött meg tehát ott is, másutt is a tanítás: diákok százai készülnek az életre. S ez az életre-nevelés a legközvetlenebb módon is megnyilvánul. Nem egyedülálló kép, hogy a pásztói gimnazistákat ott találjuk a helybeli Béke Tsz kertészetében, amint serényen segédkeznek a zöld- ' ségfélék, a termés betakarításában. Szorgos igyekezetét, jó tanulást kívánunk a pásztói iskolásoknak ! Űj lehetőségeket biztosit a gazdasági mechanizmus reformja a Pásztói Gépjavító Állomásnak is, amelynek szerepét egyáltalán nem csökkentette, hogy a gépjavító állomások központja, a Nógrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Állomás ugyanott székel. Az irányító és ellenőrző szerv részvétele, mint erről Kazinczi János igazgató tájékoztatott, nem csökkentette az állomás felfelé ívelő fejlődését. A fejlődést ékesen bizonyítja, hogy az állomáson az idén július 30-ig mintegy százötvennel nőtt a dolgozók létszáma a tavalyihoz képest. A létszám- növekedés világosan tükrözi a rövid idő alatt végrehajtott profilbővülést. Az állomás, korábbi tevékenységein kívül, amilyen a mezőgazdasági gépjavítás, a hűtőjavítás stb., az idén már újabb ipari tevékenységeket folytat. Az új tevékenységek sorában jól bevált a tehergépkocsi-javítás, a különféle vasszerkezeti munkák végzése és különféle gyógyszer-szárító szekrények készítése. Azonkívül a korábbi üzemek teljesítménye is növekedett: a forgácsoló három, a hűtőjavító két műszakban üzemel. Jelenleg az állomásnak 402 dolgozója van és legkésőbb 1970-ig ötszázra akarják növelni a dolgozók létszámát. A Pásztói Gépjavító Állomáson a legváltozatosabb vasszerkezeti munkákat is elvállalják. Természetesen ez csak kisegítő tevékenység, fő feladatuknak a mezőgazdasági gépek javítását tartják Közelebb a valósághoz Nincs szükség különösebb fantáziára. Elég csak egyetlen egyszer bebarangolni a Mátra festői völgyeit, lankáit, a magasba törő csúcsokat, hogy az ember ne tudjon szabadulni a gondolattól. Már tudniillik attól, Pásztón minden adva van ahhoz, hogy jelentős turisztikai központtá fejlesszék. A képzelet most újra közelebb jutott a valósághoz. A napokban a SZÖVOSZ képviselőivel tanácskoztak a pásztói fmsz vezetői arról, hogyan lehelne a lehető leggyorsabban felépíteni, a mostani Mátra kisvendéglő helyén, a modern vendéglátóipari kombinátot. A tanácskozás eredményes volt. Ezek szerint még 1970-ben elkezdik a munkálatokat. Szállodát, új éttermet, bárt és presszót kap a mintegy ötmillió forintból a járási székhely. Egy népszerű társulás Négy évvel ezelőtt kevesen bíztak a vízhálózat elkészítéseben. Azóta sokan megváltoztatták a véleményüket a pásztóiak közül. Az 1966-ban megalakult társulat kezdetben alig fogott össze annyi tagot, amennyi a megalakításhoz kellett. Napjainkban egyre emelkedik azoknak a száma, akik kérik felvételüket. Mihalik László, a társulat vezetője örömmel újságolja, hogy a munkálatok kivitelezője — a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság — as év végére szeretné átadni az első ütem építményeit: a két, egyenként kétszáz köbméteres víztárolót és a főnyomóvezetéket. S mivel mindenekelőtt a kórház vízellátásáról kívánnak gondoskodni, kiépítenek egy bekötővezetéket is. A vízellátást egyelőre hat kút biztosítja, amelyeknek vízhozama nagyobb, mint a vízigény. A tervben számoltak a bővítés lehetőségével is. Később pedig sor kerülhet Hasznos község bekapcsolására is. Az idei munkálatok befejezésével az elkészített rendszert átveszi a megyei víz- és csatornamű vállalat, amely gazdája lesz a vízműnek. A csaknem 18 millió forintos beruháÄ fogadónap A délutáni órákban fogadónapot tartottunk a községi tanácson.. Panaszukkal többen keresték fel munkatársunkat. Sz Mihály nyugdíjügyben kért felvilágosítást és segítséget. Kérését továbbítottuk a társadalombiztosítási igazgatósághoz. K. András munkahelyi áthelyezése ügyében kérte a szerkesztőség támogatását. Ebben a panaszügyben az illetékes vállalat központjához írtunk levelet. V. Andrásné id.ős szüleinek és gyermekének eltartása érdekében kérte a község vezetőit, segítsék az elhelyezkedésben. A fogadónapon jelenlevő tanágg- titkár több munkalehetőséget is felkínált panaszosunknak. E. Antalné a községfejlesztési hozzájárulás fizetését sérelmezte. Tanácsot kapott, hogy anyagi helyzetére tekintettel a községi pénzügyi állandó bizottság indokolt egyszeri felmentést adhu1 a fizetés alól 4 NÓGRÁD - 1968. szeptember 5,, csütörtök A pásztóiak nagyon reménykedtek abban, hogy augusztus ,20-ra átadják rendeltetésének a tágas, a sző legszorosabb értelmében „pompás” új művelődési házat. Ámde ezt a belülről fényesen kivilágítható épületet is elérte sok más beruházás sorsa: nem készült el időben. Egyelőre csak a műszaki átadásra került sor. Kívülről, a főútvonal mentén azonban már ezüstösen csillog a leiirat: Lovász József Művelődési Központ. Sokan nem tudják, hogy az új művelődési otthon elnevezése érthető, hiszen Lovász József Pásztón született, mégpedig 1908-ban, Hat elemi után került a bányához, ahol rövidesen röpcédulákon terjesztette a kommunista eszmét. Nemsokára a KIMSZ egyik titkára lett, tizenkilenc éves korában pedig felvették a kommunista pártba. 1931-ben letartóztatták, borzalmasan megkinozták, a veséjét is szétverték. A Vörös Segély támogatásával a Szovjetunióba került, ahol már a legjobb orvosok sem tudták megmenteni az életnek. Neve az új művelődési ház homlokzatán » szocialista eszme szimbóluma. zásból csupán négy és fél millió érinti a lakosságot, amely rövidesen tiszta, egészséges ivóvízhez jut. NOGKAD-napot tartottunk a héten is: ez alkalommal első ízben látogattunk cl egy nagyközségbe, a^iely egyúttal járási székhely is. A pásztói látogatás cikkeit hárman írták: Lakos György, Pádár András és Vincze Istvánné. Legközelebb szeptember 9- én, hétfőn tartunk NÖGRAD- napot Dejtáron. Egyidejűleg ezen a napon délután két órá- '01, a községi tanácson fogadónap is lesz.
