Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

Megújul a kalapácsok világa Reng a főid, a falak is mozognak, a kemencék ontják a melegei. A hőség Kicsalja a verejtéket. A fehérre izzított acéj úgy nyúlik a gépeken, akar a vaj. Mire vörösre hűl, már kész l'éjsze vagy éppen csákány. A százéves gyárban ma is nagyon sokféle mező­gazdasági széráru készül, de egyre több gép mellen látni új termékét is. — Az idén mi is bekapcso­lódtunk az országos gépjármű- programba — újságolja Halász Árpád, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek kovácsoló gyá­rának vezétőheiyettése. — A Öyó!*i Magyar Vagon- ' és Gépgyárral kooperálunk. 14 fé'e alkatrészt, termékei állítunk élő, sajtolással és bel­ső fogazató fogaskerék-koszo­rút kézi kovácsolással. Hu­szonhatmillió forint termelési érték lesz ebből az idén — mondja. Kalapács, fejsze, csákány, gereblye, ásó és kapa is ké­szül különböző nagyságban és típusban ezer, tízezer szám. aiig győzik elszállítani á tar­goncák. Mégis azt mondják: a hagyományos termékekből mindig kevesebb kell. viszont a gépalkatrészekből növekszik az igény. — Újra gyártjuk a franeía- kulcs-alkatrészéket és angol szabvány szerint a ti&éii tál- cohkulcsokat. A lengő karok a Pásztói Gépjavító Vállalatnak készülnék. Amott meg a Zagyvapalfalvi Gépgyár acél- szemléltetné a fejlődést — otí tám-, acélsűveggerénda-alkat* van a meg jelenleg is aikai­részei — mutalja az üzemve- mázott hőkezelő-berendezés, zető-helyettes. ahol kézi munkával történik — A hatezer méterkiló- mviVden. grammos ellenütéüű légkala- — Körforgást végez majd a pács új gép. Kaptunk egy ha- hókezelésre szánt anyag. Csak romezer métei'kilögrammosat. felakasztják és leveszik a vé- egy 250 tonnás excéhtérprést, gén. Ennyi lesz a kézi mun- és egy izzító kemencét is. Egy ka. Előtér veink alapján a szer- ékszíjas éjtőkalajoáesot fel- késztési osztály készítette a újítottunk. A járműprogram rajzokat, a kivitelezők, a té- nem a hagyományos termé- emkások. Október közepén kék kárára, hanem ézzel * már ezt is üzembe helyezzük, kapacitásbővítéssel valósul Decemberben talán megjön a meg — mondja Halász Árpád, földgáz is. Mi kapunk belőle Faluról fa'nrn ezután a köszörűkhöz invitál Sivító hang, fii »szú szikra­csíkok. féryesedő fejszék: — Nagyon nehéz htunké éz, szeretnénk könnyíteni. Ott van már egy félautomata fej- szeköszörülögép. Kísérlet alatt áll. Ha a kísérlet sikerül, rneg­elöször, és áttérünk a gene­rátorgázról, olajról és paku­ráról a földgáz-melegítésre. A csővezeték már készül, a ke­mencék kábelcsatornája és o beton műszeralapok pedig már el i;s készültek. Az üzemjárás végén még szüntethetjük a nehéz kézi néhány dolgot megtudok a Ro­munkat. A kényszer is ösztő- rácsok eredményeiről. A lét- nöz bennünket, hogy taikaré- szám- és a korábbi alapanyag- kositodjuhk az élőmunkával, hiány miatt még ötven tonna mert kevés az utánpótlás, pótolni valójuk van. Enoer; most is hiányzik vágy húsz ellenére nyolc hónap alatt be (áhított munkás. NéZze azt nyolcmillió forint nyereségtö- a köszörűt, egv nő dolgozik meget értek el. Az idén hét ti- rajta. Az utóbbi időben né- zed százalékkal kevesebb alap- hány humkaholvre. ahóvá le- anyagot, acélt használtak fel a hetett nőket állítottunk, mert késztermékek előállításához, közülük inkább van jelent- félév alatt 74 tonna alap- kező. anyag-megtakarítást. jelent, ami igazán szép eredmény. * Üj téliéi mindig van a ke­,, , , , méfieéfc. kalapácsok világában, •i 7’ i ?u'g ’’ Nemcsak gépek, berendezések, do.goznak. Az i most készüli korszerűsödnek, hanem a ter- kiirfórgő szerkezet iesz a fél- félték és az emberi munka is. automata hőkezelő — magya­rázza. Méfléffe — míriífta csak 8. $. A JSŐGttJt) mai kérdésé a hajitipfcr/iés s/tík segítségéről A megyeszékhelyet átszel# patak fölött több csővezeték húzódik keresztben. A tizen­évesek fiatalabbjainak ked­velt — és hajmeresztő — szó­rakozása. hogy a csöveken kfi- téltáncosdit játszanak. Különö­sen Izgalmas az attrakció a koltégiumkeft közelében, ahol a meder kezepén. körülbelül három méteres mélységben fejbetörésre alkalmas k# Is kínálkozik. A Salgó Étterem mögötti ját­szótér eszközei elégtelenek az „igényesebb” ifjoncok számá­ra. Ök szépen besétálnak a bányavlllamos hajdán baktér öntötte állomására, felkapasz­kodnak arra a fémdarabra, amelynek az a rendeltetése, hogy a villanyvezetéket tartsa s azon lóhálóznak. Elgondolni is rémes, mi történne, ha éppen egy tlyen „vllágssám" bemutatásakor haladna arra a mozdony. Kérdésünk: Lehétséges vol­na-e az emlftétti a rosszalkodó gyerekek által artistafelszere­lésnek használt tárgyakra olyasmit — például szeges drótot — szerelni, ami lehetet­lenné tenné a felnőttek haj* meresztését. t gyerekek élet­veszélyes szórakozását? Jutalom az fHicaigáért Megyénkben tizenkét álta­lános fogyasztási és értékesíté­si szövetkezet foglalkozott az idén étlcsiga-felváséflással. összesen 624 mázsa étiCSigát szállítottak a gödöllői telepre, s ebből 203 mázsa a széesényi szövetkezet gyűjtéséből való. A teljesítmények összesíté­sét a közelmúltban hajtották végre, s ennek alapján a szö­vetkezetek felvásárlást irányí­tó dolgozói összesen csakhem tizenháromezer forint célpré­miumot kaptak a MAVAD-tól. Ismerkedtek a munkäwal Jávában tart már a tanítás, de a gyerekek között még napirendén szerepelnek a nyá­ri élmények. A széesényi Mik­száth Kálmán Általános Is­kola Vill a osztályának 3l ta­nulója közül a legtöbbnek nagy élményben volt része á nyáron. Megismerkedtek a fi­zikai munka nehézségeivel és szépségével. Némelyek csak kóstolgatták. tötték, a többit takarékba tet­tük.. — De nemcsak dolgozóéi a szünetben? — Néhány hepoí a főváros­ban töltöttem, azután az út­törőkkel voltam kirándulni. Tornyos Gábor is kétezer forinttal gazdagodott. Sztan- csik József és Horváth Ferenc a kábel üzem ben töltötték a de az osztály fele különböző szünidő egy részét. A lányok vállalatoknál dolgozott. Közti- 's kerestek maguknak ratin- lük Végh Lajos kereste a leg- *á‘ Siba Mária és Pintér Ka- ... , . .. , ,, . talin a termelőszövetkezetben többet, összesen kétezer-négv száz forintot. télin segített. — Hol dolgoztál? — A téglagyárban — vála­a pénzé­Megerősödve, egészségesen tértek vissza az iskolapadok­ba a gyerekek, felkészülten az általános iskola utolsó osz­tályának eredményes elvégzé­sére. Jót tett nekik a munka. Mint ahogyan a fiúk mond­ták s nemcsak írén zt kerestek, — Az első fizetést boldogan de erősebbek is lettek és meg* vittem édesanyámnak — ismerkedtek a fizikai mufiká- mondja büszkén. — A kere- val. setém egy részét rám köl- Ste. E. szolja. — Mire költötted det? Maqyargéci ürültek, hogyne örültek volna a gcciek. amikor hírül vettek: épül a Sóshartyán—Benezúrfalva közötti útszakasz. Késedelem nélkül lebontották a szövetkezet gazdasági épü­letét, hogy semmi ne gátolja az útépítők tevékenységét. Am az építők, mintha Csak szándékosan bosszantani akarták vol­na a géclcket, a falu két szélén befejezték a munkál. A többszöri sürgetésre ts csak az ígéret érkezett nem pedig a gépek. Elmúlt a tavasz, a nyár, lassan az Ősz Is. ám magyaf- géei út itgye még mindig nem mozdult előre. A falu üisye nincs kátyúban J Szerencsére a falubeliek nem vissza a faluba a fiatalok. Igaz, a mintegy 800-as lélek­számú Magyórg'éc — a hozzá­tartozó Kisgéecel és Kisme- gyerrel is alig haladja meg a lakosság száma az ezerkei- százat — nem rendelkezik semmiféle ipari üzemmel Bő­ven kínál azonban munka- alkalmat a termelőszövetke­zet. ahonnan indokolatlan «zö­ldi féltés tartja egyelőre tá­vol a fiúkat, lánvokat. S a szomszédaik. Tiszta a lakás, virágos az udvar, rendesen já­ratják gyerekeiket. A községi tanács jóindulata kereset sem rossz azonban kevés Rácz Géza há- ilyén tétlenek. Sok szép tér- zához. Telek kall hozzá, még vet megvalósítottak ezen a pénz. amit az öt gyérek mel- lAostani nyáron is. Ilyen a tett igén nehéz összegyűjteni, kezet pénzügyi helyzete még kuífúrház tatarozása, anjely a telket megvették, ám köl- egv ellep esztendőben sem voll körül Zsélyi Lajos, a járási esönt: a1 házhoz nem biztos, annyira biztos, mint mos*. 4 műszaki felügyelő. Rípó Balázs h0gy kapnak. S most az egy- rendkívül mostoha gazdátko- kőművesmester és Mohtár Jó- szer nem a bizalmatlanság dásl viszonyok ellenére is ha zsef tanácselnök vizsgálódik, fogja •« pénzt. Szécsényben. n ladnak előre Sorra nézik a két iskolát, az járási tanács műszáki osztó- autóbusz-várótermet, a járda-, jván kaptám á tájékoztatást: javításokat, szóval mindazt, lakást kedvezménnyel mlnd­A szövetkezet dolgai rend­ién mennék. Úbrán Pál mező­gazdász újságolja: a szövet* . Igaz. sokát kell dolgozni » földdel, gyorsáb- bán kopik, törik a gép. mű­trágyából is többet ké* ez a amit a fiatal kőművesmester 0*37* négy cigánycsalád én«- föld. mint. a laposabb. .16 fék irányításával helyrehoztak. S hét a járásban az idén. A mi mindent hoztak itt helyre meglehetősen szűkre Szabott az elmúlt húsz esztendő tóettf keretben nincs benne tUUts Molnár József tanácselnök Géza háza. S ki tudja jövőre szívesen szól a községbeliek sort kerül-e ró? Valámikéöpen építkezési kedvéről. Arról, kellene keresni á mótí­hogy a íétózáoadulás óta va­lóságos falurészek épültek. A szó legszorosabb értelmében a földből nőttek ki Kisgéc takaros portái, hogy ma már háromszáz embernek adjanak otthont. Az 1950—52-es évek­re egészen jól emlékszik Mol­nár József, abban az Időben került a tanácshoz. Nos. alt­ját. hogy a Kácz Gézák vá­gyakozása az emberibb élet után, ne váljon füstté rentin/cr Ezekről a gondokról beszél a tiszta, világos iskolában kor negyven szálrnatetős hó- Gondos Bertalan igazgató is, zat számoltak a faluban. Ma Később szóba kerül aZ oktató, mar csak egyetlen család él nevelő muoitr. Törekvésük zsúpfedél alatt.. Az sem Jó- nem sikertelen. A fiatalok szántukból. A t.errnelőszövet- nagv része továbbtanul Ha kezet zetorosár61 van »zó. aki nem is gimnáziumban foly­sz Alföldről származott Nőg- látják tanulmányaikat, de nem rádba. A Széesényi Gépjavító vesztegetik tétlenül az éveket. Állomáson dolgozott, de itt Rendkívüli módon me an öt t m szántott a magyargéei határ- érdeklődés a szakmák iránt, ban. Megismerkedett egy kis- Kár. hogy a tanulmányi évek lánnyal, feleségül vette, s itt- befejezése után nem jönnek maradt a szövetkezetben ____________________. ... J obb, elfogadhatóbb házát item tudtak neki ajánlani. Megvette ezt. Nyilván nincs szándékában, hogy a kis „mú­zeumban” élje le »« életét. vé«d területek, de nincs okuk panaszra. (Au lógatják h fiatalokat S még valamit. A biztos megélhetés ténye, ha lassan is. a szemléletet sem hagyja nyugton: azt, miszerint a ter­melőszövetkezet csak kiegé­szíti a családok jövedelmét. Mert a férj, az apa Hozza a biztos pénzt a gyárból, h bá­nyából. Az asszonyok, a nyug­díjasok meg elég, ha meg­keresik » jószágnak való ter­ményt. Magyorgécen tavaly is. az idén is többre képes éri­nél a szövetkezét. S a közösség valamennyi tagja azon fára­dozik. hogy az elkövetkező években megtalálják otthon « számításukat azok a fiatalok is, akikét most még a bá­nya Vagy valamelyik gyár csábít el a faluból Vine*# Istvánná A füstbe ment terv Az emberek igényei egyre nőnek. A község vezetői igen okosan az igényes életre ösz­tökélik a lakókát, Azt a száz­hetven családot is, ámellyek ed­dig a falu szélén a félig föld- bevájt vályogkunyhóban per* gették, s pergetik napjaikat, éveiket. Azokkal a cigányok­kal, akik évek. évtizedek óta dolgoznak, mint Rácz Gésa, vagy Rács Béla is, könnyebb szót érteni, fláez Géza 17 éve jár Salgótarjánba, az üveg­gyárba. Most adta be a ta­nácshoz a kérelmét: eljönne a Petőfi útról és benn a fa­luban építene házat. A tanáé? támogatja kérelmét. Már csak azért is. mert a faluba tele­pedett cigánycsaládok, ponto­san ügy próbálnak élni, mint Kétcsillagos mindentudó A fala járó Móricz £*10« hinné as ember, ilyen kórnyé* mérésé kéi&tt érdekes »mbe­mond, a pontosságból jötte nyíl ken nehéz a kézbesítés, pedig rek is akadnak, mini az oi- sém engedő Zola számára kin- nem. Aki pénzt Pár. hetekkel, vaSni nem tudó olvasók. Oh eset érő kalauz lelt volna MIS- napokhái előbb érdeklődik már megveszik a lapot, amit uz- ka postás, akit így Kistere, a postásnál, A helle mellén tar* tán Oláh-Liba Pista olvas /el nyén ismernek, — unta nagy- talmú térit vényen kUltíemé- részükre, könyvben pedig fíobotlra Mi- nyékre pedig az előrelátó ha- Robotba Mihály körzetében hály kezelő néven tartjék nyit tóságok Jobbadán felírják a is népesedik a iv-tnlajdonosok vOn, Kezelői voltáról e piros rugadváhynevet is, tábora, csakúgy mint bárhol paroUnjdn fényesedö két Háromszáznál több családot másutt országszerte, NóGrAO ezüstcslljng bizonykodik: min- ismer, jót « kétestllegos min- előfizetőinek száma azonbun deíttudói mi hőségé fői pedig den tudó, akt napfát ez úfsá- nemhogy csökkenne, hanem saját maga. A; ö területén — gok, s köztük Is elsőnek 6 lassan, dé biztosan emelkedik, á Várhegy utcábatt — nines NOOHÁÖ átböngészésével ke;, — Más a képernyő, más az dl, Ézétl hívhatja, fel figyel- újság — vallja lapunk béröt- mél például Sebők Jó- ja, terjesztője, — Aki egyaránt zsef Iparetkkbolt-vezetönek ar- tájékozott akar tenni a világ re, hogy érdekes sakk-elkhet és szííkebb hazája eseményei talál «3 újságban,! ezért szót- között, nem elég csak a lé­sükhöz hasznos d köittsség hat Btíiás Űéneséknek, htwy vét néznie, nem elég epuetlen adományoiia ragadványnév, meg leimt a RAGAfí, ezért napilapot járatnia. Milyen amilyen — például — a Kon* nyithatta ki a lapot az ötödik furcsa tenne, ha a kisterenyei nő. a Bird, a Botár. A Bánni oldalnál a labdarúgásért lét* ember jól tudná, mi történt a és a Kutya eredetét még csak- kesedö Szomszéd Gyula me- tbéll-earkón, de sejtelme sem csak lehet találgatni, de hogy utas előtt, ezért mutathatja, a tenne arról, ml a téma Snlgó- hOMdn ered a Pesti, a Faj- tudományos témájú iránt Css- turjánban, szécsényben vagy ser, annak tán még nyelvész kei László Salgótarjánba já- akár a közeli Pásztó» • < megmondhatója, sem akad. Azt ró munkásnak. Temérdek is- b. z. könnyű dolga a postásnak; le mérnék az azonos nevű csa­lád, sut személy. Csupán Csi­kós Józsefből ötöt lehet eUi- száni látni; megkülönböztet é Biztosítás és bizalom Az ablaküveg pendult egyet, fentiül lefele végigfutott a re­pedés. Ez kész, mondta a fe* leségem. Szakértőén még hoz­zátette: valószínűleg feszül t­síólitoft számlát, múlva fiatal hölgy meg. Felmutattam u a kötvényt, *— arra épp, hogy rápillantott —, kérte a sze­mélyi igazolványt, „Foglaljon sége9 volt. majd felszólított helyet, várná kell. Nem sokat’* az intézkedésre, Ablakügyben — tette hozza. általában a férjek a re szór- tosak, kihívtam hát az üve­gest, az új üveget lett a re Leültem és vártam a Biz­tosító támadását. Rajtam nem fogtok ki —- gondoltam. „Tessék pedt helyére, aztán leült, még- parancsolni!”, „Tessék helyet írta a számiét, aláírta, lepe esöttelte, a pénzt átvette, s tá­vozott. Irány a biztosító — szólt a következő hitvest fel­szólítás. Hiszen „bevasalni” a javításért kifizetett összeget, szintén férj! kötelesség. De könnyű azt mondani, és nehéz elindulni a biztosító hi­vatalába. „Á, teljesen remény. foglalni!’’ „Azonnal megnez* zük”, miegymás, Csak étrér* ségt — Biztattam reszkető ide­geimét — áz összecsapás ez után következik. Éles szemmel követtem irataimat, ahogy az alkalmazottak kezei között vándoroltak. Rápillantottam az órámra. Már majdnem öt perce itt vagyok, Egyszer egy felen az ügy! Tavaly nálunk idősebb hölgy feláll, a pult­ig betört egy ablak. Kihívtuk hoz lép, letesz fá egy számla- a kisiparost, megcsinálta, me- blokkot, pénzt, „Itt szívesked- gyek a biztosítóba, de az is Jók aláírni”, Kábultan aléír- [ baj volt, hogy nem szóltunk kun, elvettem a kilencver.há­eldre. az is hogy kisiparossal csináltattuk. Legyintettem, s hagytam Veszni a pénzt’1. — Mesélte egy ismerősöm. „Kő­vel dobáltak a gyerekek. Be­törték PZ ablakot. Olvasom a kötvényen, az üvegkárt is elö­rom forintot, A hölgy köszönt, fordult volna vissza a mun­kájához. de éii nem engedtem. „Tessék mondani, mtért fizet­ték ki egy sző nélkül a kár­talanítást? Hiszen nekem azt mondták ,,A hölgy mosoly­re be kell jelenteni, hogy mód gött. „Csak akkor vitatkozunk. ha rossz a számla, csak akkor indítunk vizsgálatot, ha Ugyanaz a biztosított egy év­ben négyszer-ötször kér kár­talanítást. s cssk akkor kér­jük a kár előzetes bejelenté­sét, ha a kártalanítás nagy összegű. S hogy ki Üvegez: kátéesz vágj' kisiparon «*- az teljesen mindegy, ha a szám­la rendben van.” Köszönöm — rebegtem én is. És távozóban arra góildó’­1 egyen vizsgálatot tartani. Ugyan! — mondtam a féle- séfemnek. — Fúj a szél, esik az eső, Csők nem fogok na­pokig arra Várni, míg a biz­tosító meggyőződik arról, nem Hazudtam-e?” — háborog egy másik ismerősöm, így hát nem csodálja az ol­vasó, ha feleségem biztatásá­tól felbátorodva, elszántan, harcra készen, de remegő makkal beállítottam az Álla­mi Biztosító salgótarjáni hí- töm, azért ha ma már semmi vatalába. A portástól érdeklődtem, bová kell menném. „Tessék pftfancs&lni invitált •—* er­Sém igaz a rémhírekből, an­nak tán az is oka. hogy egy idő óta a Biztosító hisz is az ügyfeleinek. Mert ügyé. a bíz­re!” Elkísért az ajtóig, el ne te«tás i.s üzlet, s a gyanakvás, tévesszem ez irányt. Bent a tágas irodában megálltam a pult előtt, egv- másodperc a bizalmatlanság rossz Üzlet­kötőnek bizonyult. . . — Csizi — NÓGRÁD - 1968. szeptember 25., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom