Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-24 / 224. szám
Évente félszáz öngyilkos Európában ma évente több ember bal meg öngyilkosság következtében mint tbc-ben. * Az elnevezés után egy laikus számára nem sok érdekeset ígér a tavaly. Lengyel- országban megtartott II. Pszichiátriai Kongresszus téma- anyaga — a szakemberek számára viszont annál többet mond. Ugyanis ezen a kongresszuson vitatták meg és értékelték — csehszlovák és lengyel szakorvosok részvételével — a két országban nemrég bevezetett „telefon segélyhívó- szolgálat” működését, létjogosultságát. Prágában „bizalom-vonal". Brnóban „remény-vonal” annak a telefonszolgáltatásnak a neve, amely mellett állandóan egy-egy tapasztalt idegorvos tart készenléti ügyeletet. A vonalakat meglepően sokszor veszik igénybe. Az emberek legkülönfélébb lelki problémáikkal a számukra ismeretlen orvoshoz fordulnak, aki pszichiátriai ismeretei révén még telefonon elmondott tünetekből, panaszokból is képes Vasárnap a salgótarjáni piacot is elmosta az eső. Az árusok szerint az utóbbi időszak leggyengébb napja volt a hét vége. Tegnap sem nyitott a piac nagy árukészlettel. A termelőszövetkezeti standokon általában volt áru — a termelők sem a szokásos tömegben érkeztek —, azonban nagyobb árumennyiséget csak a hét közepére várnak. Több megyebeli és megyén kívüli közös gazdaság jelezte szállítmányát. így a cerediek, terényiek, lucfaíviak és a pásztóiak, míg más vidékről a orvosolni a hozzá fordulók oroblémáit. A remény- és bizalom-vonalnak — bármily furcsán hangzik is — a legnagyobb szerepe az öngyilkosságok megelőzésében van. Az emberek, akik úgy érzik: nekik már minden mindegy, búcsúzóul gyakorta felhívják még a közismert számot, s ha a telefon másik végén helyet foglaló idegorvos kiutat tud mutatni, képes felrázni őket, akkor elállnak öngyilkossági szándékuktól. A Wroclawban folytatott első kísérletekről a lengyel orvosok számszerű eredményeket tártak a nyilvánosság elé. Az ottani telefon-segélyt havonta mintegy kétezren vették igénybe, 64 százalékuk nő volt. A beszélgetések időtartama tíz másodperctől negyvenöt percig változott. A telefonálók 35 százalékánál lehetett kóros lelki elváltozásokat kimutatni, 20 százalék rokon vagy hozzátartozó aggasztó állapota miatt telefonált, s 38 százalékuk konfliktus-helyzetben (házassági, pubertárskori stb) kért tanácsot, A kongresszus résztvevői rámutattak: az egyéni problétiszakécskeiek és a Debreceni Állami Gazdaság. Jobbára vegyes zöldségfélét és gyümölcsöt szállítanak a salgótarjáni piacra. A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz pedig egy teherautó-rakomány baromfi és tojás érkezését jelezte. Ez különösen sokat jelent, mivel mind baromfiból, mind tojásból hiány mutatkozik, ugyanakkor az árak is emelkedtek. A hétfői ellátás viszonylag kielégítő volt, a kereslet nem haladta meg a kínálatot. A tegnapi árak: mák megoldásán túlmenően a telefon segély-szolgálat kiválóan alkalmas arra, hogy a lelki kórelőzmények szociális összetevőit is kimutassa, rendszerezze. E kettős hatás, s különösen az öngyilkosságok megelőzésében betöltött különleges szerepe folytán a te- Lefon-segélynek egészségügyi ellátásunknak állandó részévé kell válnia. * Tízezer ember közül évente három lesz öngyilkos: csak Nógrádban ötven—hatvanra tehető az egy év alatt halállal végződő öngyilkossági kísérletek száma. Indokoltnak tűnik a kérdés: nem lehetne-e az előbbihez hasonló módszerrel megelőzni az öngyilkosságokat, vagy legalábbis csökkenteni számukat? Van-e lehetőség megyénkben is hasonló telefonszolgálat létesítésére? A balassagyarmati kórház idegosztályainak orvosai szívesen válaszoltak a kérdésre. Elmondották: „Segélyszolgálat” címén nem látnak el telefonügyeletet, de úgy a férfi, mint a női osztályon van telefon, elérhetők az orvosok. A telefonálóknak mindig szívesen adnak tanácsot, s ha indokolt, szükség esetén elintézik, hogy az illető pár napra bekerüljön valamelyik osztályra, ahol kipihenheti idegfáradtságát. Elképzelhető, hogy egy ilyen beszélgetés, vagy a kórházba való felvétel következtében elhárítható egy, egyébként ön- gyükosságot eredményező döntés. Az élet eldobására irányuló belső kényszer olykor ugyanis pillanatnyi izgalmi állapot következménye, és ha az illetőnek tartós mérlegelésre, illetve érzelmi feszültségének levezetésére nyílik módja, akkor az öngyilkossági szándék elenyészik, helyét újra az élet célszerűségébe vetett hit foglalja eL * Magyarországon ma évente több ember lesz öngyilkos, mint ahány tbc-ben hal meg. A tuberkulózis leküzdésére korszerűen felszerelt szanatóriumok, hivatásuk magaslatán álló orvosok állnak készenlétben — ezen a téren megtettünk minden tőlünk telhetőt. De mit tettünk egészségügyileg az öngyilkosságok megelőzése érdekében? Baranyai László Ma Salgótarjánban lép fel a Duna Művészegyüttes A fegyveres erők napja alkalmából érdekes művészeti esemény helye lesz ma délután a salgótarjáni József Attila művelődési központ. Ünnepi program keretében a működésének immár 11. esztendejében járó, Európa-szerte jól ismert Duna Művészegyüttes ad itt műsort. A népszerű művészgárda 1957-es alakulásától napjainkig számos kiváló tudású hivatásos táncost és hangszeres művészt tömörített tagjai sorába. Műsorán a rendkívül mutatós, változatos magyar tánckultúra legjavát eleveníti meg, többek között a híres üvegestáncot, a vidám népszokásokat bemutató farsangi tánckompozíciót, a virtuóz legényest. Az együttes népi zenekara Bihari, Lavotta, Rózsavölgyi legszebb kompozícióinak avatott tolmácsolója, de állandó műsorán tartja Liszt, Bartók, Kodály műveit is. Cikk MÉK ár Ft Sz. piaci ár f burgonya 3,20 3.— gyökér 7,20 7,— sárgarépa 4,— 4,— paprika 2,40 2-, 3,paradicsom 2,— 2—, 3,— kelkáposzta 2,20 2,10 zöldbab — 6,— alma — 4.— szőlő 8,40 6. —8,— körte 4,40 6,— tojás , — 2.— 4 NÓGRÁD — 1968. szeptember 24., kedd Cikkünk nyomán Dolgosnak as útépítők Két írásunkban is szóvá tettük, hogy Patak és Bor- sosberény között szinte járhatatlan az út, pedig a Nagyoroszin áthaladó nemzetközi főútvonal építése miatt a forgalom jelentős része ezen bonyolódik le. A három érintett község — Borsosberény, Horpáes, Patak — már korábban ígéretet kapott arra, hogy megjavítják, por- talanítják ezt az útszakaszt, amin hosszú idő óta „lépésben” bukdácsoltak a járművek. Mindenki számára világos volt, hogy a minősíthetetlen terepviszonyok már nemcsak a turizmus zavartalanságát, fellendülését, de a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik. Az útépítők már kora tavasszal megtették az első szükséges lépéseket, követ, bitument hordtak a helyszínre, de egy idő után az előkészítő munkálatok megtorpantak, úgy látszott, mintha a „három falu ügye” elakadt volna. Maradt minden a régiben, csak a gödrök mélyültek, a járművek tovább zötykölődtek, a pilóták káromkodtak. Legutóbbi glosszánkban aztán újra szóvá tettük az áldatlan állapotot, aminek megjelenése után ismét elkezdődött a munka, bebizonyosodott, hogy az ígéret nem volt pusztába kiáltott szó, s a jóindulatú „interpelláció” pedig soha sem falrahányt borsó: Borsosberény és Horpáes között már kifogástalanok az útviszonyok, az útépítők a Horpáes—Patak közötti szakaszon dolgoznak. Piaci jelentés: Elmosta az eső a vasárnapi piacot A művészeti hét esemenyei: A Postás Szimfonikus Zenekar hangversenye Az I. Salgótarjáni Művészeti Hét rendezvényeinek sorában a zene is méltó helyet kapott a budapesti Postás Szimfonikus Zenekar hangversenyével, Az együttes az elmúlt évad folyamán szerepelt már városunkban, így régi ismerősként hallgathattuk. Ha produkciójában ezúttal halványabbnak is hatott, műsorával méltó sikert aratott az egyébként fejlődőképes zenekar. A hangverseny műsorát —, melyet a XIX. és XX. század legnagyobb magyar zeneszerzőinek alkotásaiból állították össze — Erkel Ferenc Ünnepi nyitányával indították. A művet Erkel Ferenc a Nemzeti Színház 50 éves fennállásának ünnepére írta 1887- ben. A kényes fúvós állásokat szépen oldotta meg a zenekar, ha itt-ott érezhető volt is az „évad eleji forma”, — hisz a hangversenyévad ezekben a napokban kezdődik országszerte. A mű gyors, verbunkos ihletésű része is sikeres volt, és ismét hatásosnak, hálásnak bizonyult a mű végén felhangzó Szózat-motívum. Igen népszerű — ugyanakkor technikailag és zeneileg rendkívül nehéz — feladatot oldott meg Antal István zongoraművész, amikor Liszt Ferenc Magyar fantáziáját tűzte műsorára. A most hallott zongora-zenekari változat eredeti formája a Magyar rapszódiák sorozatból ismert, ez az átírat utólag készült. Antal István előadását még a zenekar többszöri megingása, bizonytalan belépése sem zökkentette ki. Kitűnő zongoristát ismerhetett meg személyében a salgótarjáni hangversenylátogató közönség. Szünet után századunk magyar zenéjéből kaptunk némi ízelítőt. Előbb Szervánszky Endre Klarinétszerenádját hallhattuk, Kuszing János fiatal klarinétművésztől. A szerenád a felszabadulás utáni zeneirodalom egyik legismertebb alkotása, szívesen tűzik műsorukra előadóművészeink, mivel a szerző alaposan kiaknázza a hangszer alsó és Eelső regisztereit, ezért hálás feladat a mű megszólaltatása. Kuszing János a mű technikai nehézségeit magabiztosan oldotta meg, szép tónusával, technikai fölényével méltán aratott sikert. Megérdemelt volna a zenekartól precízebb kíséretet is. Bodonyi István hegedűművész Bartók Két arckép című művének hegedűszólóját játszotta. A hangverseny egyik legszebb élményét nyújtó mű volt Bartóknak ez a viszonylag fiatalon szerzett zenekari kompozíciója. A kezdeti elfogódottság után igen szép tónussal, dallamvezetéssel, fölé. nyes technikával játszotta a rendkívül igényes szólót. A hangverseny befejezéseként Kodály Galántai táncok című műve hangzott fel. Az előadásban már világosan érződött, hogy a Postás Szimfonikus Zenekar kitűnő együttes. Éretten, szépen hallhattuk tőlük a nagy nehézségeket támasztó Kodály-művet. Külön meg kell említeni a hangverseny karmesterét, Vasadi Balogh Lajost, aki igen lendületes átélt dirigálásával nagyban hozzájárult az est sikeréhez. Virág László Néptánc — irodalmi színpad — jazz Legördült a függöny: befejeződött az I. Salgótarjáni Művészeti Hét rendezvénysorozata. A város történetében első ízben megrendezett kulturális seregszemle egyik fő jellemzője, a műfaji sokrétűség a hét végi programban domborodott ki leginkább: a néptánc, az irodalmi színpad és a jazz rajongói hódolhattak szenvedélyüknek. A produkciók közös jellemzői, hogy a salgótarjáni közönség előtt jól ismert, nagy tiszteletnek örvendő együttesek látogattak el ismét városunkba, és olyan művészeti ágakban járultak hozzá műértő közönség nevelődé- séhez, amelyekben a néző „szem- és fülnyitogatása” eddig jobbára kimaradt a népművelés hatóköréből. A magyar néptáncművészet élvonalába tartozó Bartók Béla Táncegyüttes, ezúttal tízéves fennállása alkalmából összeállított jubileumi műsorával szerepelt a József Attila művelődési központ színpadán. Az együttes törekvéseinek keresztmetszetét adó produkció szinte valamennyi darabja díjat nyert rangos táncversenyeken. Így, csokorba kötve hatásuk megsokszorozódott. A Bartók Béla Táncegyüttes — Tímár Sándor művészeti vezető és koreográfus, valamint Sári József zeneszerző-karnagy vezetésével — névadójához méltón a népzene gazdag ritmus- és dallamvilágát kelti életre, szólaltatja meg rendkívül igényes, művészi szinten. Túllépve a népi táncot, csupán dekoratív, látványos műfajnak tekintő felfogáson, a korábbinál szélesebb érzelmi, műfaji skálán, a zeneiség és drámaiság, sok esetben a mély gondolatiság hatja át táncaikat, táncjátékaikat. Magas színvonalú, maradandó élményt nyújtó műsorukat szervesen egészítette ki az önálló zenekari szám, az énekszóló és a hegedű duó. A sikerhez nagymértékben járultak hozzá Kastyák Margit és Witz Eva látványos jelmezei. A művészeti hét során Salgótarjánba meghívott lírikusok — Benjámin László, Garai Gábor és Váci Mihály — versei alkották a Budapesti Irodalmi Színpad „szemelvények a mai magyar irodalomból” című műsorának gerincét. Az életöröm ezernyi színe változatossá, a felemelő optimizmus pedig egységessé tette az összeállítást, amelyben — az író 80. születésnapja tiszteletére — helyet kapott Tersánszky Józsi Jenő néhány rövidebb lélegzetű műve is. A jellegzetes Tersánszky- humor az irodalmi matiné alaphangját teremtette meg, de sok derűs percet okoztak a közönségnek Weöres Sándor gyermekversei és Rákos Sándor lírai groteszkjei is. Kitűnő előadóművészek — Nagy Mariann, Szentpál Mónika és Tallós Endre — tolmácsolták a „szemelvényeket”, Farkas Gabi pedig önmagát gitárral kísérve kedves bájjal és nagy sikerrel adott elő néhány dalt és balladát. Az 1966-os és 1967-es Salgótarjáni Amatőr Könnyűzenei Fesztiválon arany diplomával kitüntetett Baj tala-trió jazzhangversenyére a József Attila művelődési központ hangulatos üvegcsamokában került sor. A „fesztiválgyőztes együttes” kamara jellegű műsora két részből állt. Az elsőben külföldi zeneszerzők — — Ray Charles, Frank Sinatra, Georgia Fame, Little Richard, Joseph Kozma és mások — számait, a másodikban saját szerzeményeiket játszották Zenéjük a jazz, a beat és a hagyományos tánczene különös, — de jól sikerült — ötvözete. Ami amatőr együtteseknél ritkaság, énekes nélkül is meghódították a közönséget. A kitűnő zenei érzékű, zongorán és jazzorgonán játszó Bajtala Jánost jól egészíti ki a basszus-gitáros Vigyázó László és a dobos, Szigeti Béla. Csongrády Béla Elsietett házasság El lehet-e sietni egy házasságot a hatvanadik év körül? Meglehetősen groteszk a kérdés. Ennek megfelelően próbál választ adni a felvetésre Gyárfás Miklós és Keleti Márton új, közös vállalkozása, az Elsietett házasság című magyar film. Az író, Gyárfás ügyes mesterségbeli ismerője a helyzetteremtés trükkjeinek. ez már jó néhány színpadi művéből kiviláglott, ezúttal azonban alig jutott túl mondandók tekintetében egy mutatós alapötleten, mely az expozíció után éppen további mondanivalók híján önmagába fullad, s alig képes további fejletekre. Az alaptéma egyébként sem különösen új, veszedelmesen hasonló szituációval magyar filmvígjátékban is találkoztunk már, s talán ennél szerencsésebb, ötletesebb feldolgozásban. A forgatókönyv eredendő vérszegénységén ezúttal a nagy rutinú rendező, Keleti Márton sem sokat tudott segíteni, így az Elsietett házasság megítélhetően a gyorsan feledésbe merülő produkciók sorába kerül. Amiért mégis érdemes megnézni a filmet, az két ragyogó színész, Tolnay Klári és Básti Lajos alakítása. Az a néhány önfeledt pillanat, melyben megfeledkeznek feladatuk szűkre szabott lehetőségeiről, fölébe emelkednek az írói és rendezői instrukcióknak, s szinte önmaguk és egymás kedvére játszanak, önmagukat ironizálják aranyos szívvel, meleg, bölcs emberi derűvel. A film fiataljairól már nem ilyen elismerő a véleményünk. Halványak, jellegtelenek a két „nagy” árnyékában — vagy épp a két kivételes méretű és egyéniségű művész mellett fakultak meg? A szereplő együttesből Tolnay és Básti mellett legszívesebben a két kis gyermekszínészt dicsérem, a maguk feladatát rengeteg csit- ri és kamasz közvetlenséggel töltötték be. Hogy az Elsietett házasság a Salgótarjáni Művészeti Héten közönségtetszést aratott, az mindent összegezve az ironikus alapötletből fakadó néhány jó vígjátéki helyzet és az említett művészek érdeme. A film azonban semmiképp nem sorakozik sem a forgatókönyvíró, sem a rendező legjava munkái közé. Érzésem szerint egy kicsit elnagyolt téma elsietett produkciója, amit láttunk. (b. t.) Költözik a Fogtechnikai Vállalat A városrendezés során a Rákóczi u. 53. sz. házat lebontják, ezért a Fogtechnikai Vállalat 25. sz. laboratóriumát a megyei kórházba, Salgótarján, Vöröshadsereg u. 64. sz. helyeztük át. Ezúton értesítjük megrendelőinket, hogy megrendeléseiket ide szíveskedjenek küldeni. Fogsorjavítást kedden és pénteken végzünk. Így ezeken a napokon 9 óráig beadott fogsorjavításokat még azon a napon elkészítjük. A javítás térítési ára 24,20 Ft. A kórház a 6-os autóbusz vonalán van. A Fogtechnikai Laboratóriumnak a megyei kórházban való elhelyezése átmeneti jellegű. Ugyanis a végleges elhelyezés a megyei tanács épületével szemben — a Rákóczi úü iskola mellett — épülő házban lesz.
