Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

D-napoli Síécs^njl>on A község szép távlatai Cipészek a szalag mellett mm Régi település Szécsény. A krónikákban Budával egyen­rangúnak jelzik. Dúlták vi­harok. népét sanyargatták az elnyomók de túlélt mindent Most új történelmét írja, er­ről beszélgettünk Varga Fe­renccel, a községi pártbizott­ság titkárával. Háromszoros az üzletek forgalma — Szécsény, megyénk jelen, tő s települése, hogyan érté­kelik a fejlődését? — A múlttól súlyos örök • géget vettünk át. Elmaradott volt a gazdasági, szociális, kulturális ellátás. Még a fel- szabadulást követő években is a lakosság csupán a me­zőgazdaságban dolgozhatott. Néhány magániparos és a tej- begyűjtő jelentette az ipart. — A fordulat éve után ro­hamos fejlődésnek indult. Létrejött a gépállomás, az ál­lami tangazdaság, amely az­óta többszörös élüzem. Meg­alakult a földművesszövetke­zet. Ezt kővetően alakult a ma már országos hírű terme­lőszövetkezet. Szécsényben megkezdődött az Iparosodás is. Régi kisiparosok alakítot­ták az első üzemet, a vegyes­ipari vállalatot. Megindultak a téglagyárak. Az állami er­dőgazdaság, a ruházati és szolgáltató ktsz. járási hiva­talok, kirendeltségek kezdték meg a munkát. — Az évszázadokon ke­resztül cselédek, zsellérek új életet kezdtek. A keresőké­pes lakosság 71 százaléka bér­ből és fizetésből él, amely­nek többségét az ipar bizto­sítja. A mezőgazdaságban a lakosságnak csupán a 29 szá­zaléka dolgozik. Az életszín­vonal emelkedését bizonylt­ja a kereskedelem forgalma, amely húsz év óta három­szorosára emelkedett. Javult a lakosság szociális és kul­turális ellátottsága is. Telepekből vállalatot — Milyen feladatokat tűz­tek célul a község további fejlesztésére? — Széesényt a kornak meg­felelően kell továbbfejleszte­nünk. Ezzel azonban új gon­dok jelentkeznek. Egyik a fog. lalkoztatás amely nem csu­pán a községet, nancm a Já­rást is érinti Szécsény hely­zete sajátos. Ipari üzemeink csak teiepjellegűek. Ez gátol­ja a politikai, társadalmi igé­nyek megfelelő kielégítését Nincs céltudatos szakmunkás- képzés. munkaerő-gazdálko­dás, iparfejlesztés. — Szeretnénk ha a jelen­tősebb ipari telepek önálló vállalattá fejlődnének. Az üzemek gondoskodnának a szakmunkás-képzésről. Meg. oldódna a foglalkoztatottság. Ilyen körülmények között az állami támogatás mellett tár­sadalmi erőkkel is hozzájá­rulhatnánk az ipar fejleszté­séhez. Mezőgazdasági üzemeink fejlettek. A község távlati jövője szempontjából azon - ban újabb feladatokat kell megoldani. Ezek: a vállalat- szerű gazdálkodás, a bevé­teli források növelése, a tag­ság egész év* foglalkoztatá­sának biztosítása. A. meg vekedett anyagi erőből na­gyobb ráfordítást biztosíthat, nak a szociális és kulturális ellátásra. Ennek elsősorban a tsz-tagság venné hasznát. A faluközpont terve — A távlati tervek? — Elkészítettük a község fejlesztésének távlati tervét, amely az anyagi erőnkhöz mérten fokozatosan valósul meg. A faluközpont részletes terve alapján megkezdtük az építkezést. Az új gimnázium a közeljövőben megnyitja ka­puit. A következő években a lakásgondok enyhítésére a volt piactéren 63 lakást épí­tünk. Felépítjük az új ven­déglátó kombinátot, a szol­gáltató házat. A közelmúlt­ban befejeztük az ivóvíz há­lózat építését. Hosszabb elő­készítő munka után megte­remtettük az anyagi lehető­séget a község csatornaháló­zata első ütemének elkészí­téséhez. A munkát még az ősszel megkezdjük. — Dolgozóink szeretik a szépet, a kulturáltat. A vár- kertben anyagi erőnkhöz mérten megkezdtük a feluji tást. Szórakozó központtá fej­lesztjük. Itt pihenhetnek, spor­tolhatnak. Ezzel a községben élő diákoknak is lehetőséget biztosítunk szabad idejük ki­töltésére. — Már megrendeltük a ki­vitelezési tervét a tOO férő­helyes új óvodának. Jövő­re megkezdjük az építését. Folytatjuk a község utcáinak korszerűsítését. A magánépít. kezőknek folyamatosan biz­tosítjuk a telkeket. Gondos­kodunk a kommunális ellá­tásról. — Ezekkel még nem feje­ződött be a község fejlesz­tése. A következő ötéves terv. időre újabb eazdag progra­mot dolgoztunk ki. amelyet szorgalmas dolgozóink hozzá­járulásával szeretnénk meg­valósítani. Ami máris hiányzik — Gondjainkról js néhány szót. A község egészségügyi ellátása nem kielégítő. Egész, ségügvj központra van szük­ségünk. amely ellátná a já­rást is. A lakosság létszámá­hoz és igényeihez méltó mű­velődési ház is hiányzik. A kereskedelem továbbfejlesz­tése érdekében egy áruház építését Igényeljük. Gondot okoz a történelmi nevezetes­ségű volt Forgács-kastély ál­lapota. Fel kell újítani múlt­jához méltóvá tenni. A nö­vekvő gépjárműforgalom megkövetelj az új autóbusz- megállót. Mindezeket a kö­vetkező öt évben szeretnénk megvalósítani, mint kiemelt feladatokat, amelyekhez fel­sőbb szerveink hozzájárulá­sa nélkülözhetetlen. Bobál Gyula Kapunk talán olcsóbb cipőt? A felsőrész elindul, mire a szalagon végigér, sok kézben megfordul és elkészül a cipő. Még egy hónapja sincs, hogy a Salgótarjáni Cipész Ktsz-nél felszerelték a szalagot, de már megközelítették a távlatra ki­tűzött célt: a napi 170 pár új cipőt. Zökkenők persze van­nak, ée bizonyára lesznek is még egy ideig, de az már be­bizonyosodott: jól számolták a szövetkezet vezetői. A cipésziparban a javítás- szolgáltatás évről évre csök­ken. Az ok egyszerű: ki ren­del cipőt, ha az üzletben ol­csóbbért válogathat? Ki jár ma foltos cipőben? A szövet­kezetnek, ha állandó munkát és keresetet akar biztosítani tagjainak — és melyik nem akar —, más utat kell járnia. A javítás mellett egyre in­kább előtérbe kerül a készáru­gyártás. így van ez a salgó­tarjáni cipészeknél is. A szán­dék azonban önmagában ke­vés. a készárunak állni is kel! a versenyt, minőségben és ár­ban is, mert nagy a konkur- rencia. — Egy pár cipő előállítása kézi munkával egy jó szak­ember nyolcórás munkaidejé­be kerül — mondja Pálkerti Gyula elnök, majd így foly­tatja: — Olyan pár cipőt, ami­lyeneket most gyártunk 65 forint munkabér terhelt. Ez sok. Egyrészt ez adta az ötle­tet: úgy fejlesszük, hogy ol­csóbban termelhessünk és ép­pen a piac törvényeit figye­lembe véve legyen elegendő megrendelésünk. — A szalagberendezés, a gépek technológiai sorrendbe sorolása, a szak- és betanított munka szétosztása ezt a céit szolgálja. Egy-egy cipő most 34 műveletre van felosztva. Természetes egy sor műveletet egy-két nap alatt meg lehet tanulni, tehát nem szükséges hozzá szakképzettség. Már ez is olcsóbbá teszi a termelést. Ezenkívül a, gépek növelik a termelékenységet. Pontosan kiszámítottuk: ha a 40 fős lét­számmal — amiből jelenleg 15 fő a betanított — 170 párat el­készítünk. akkor 2 óra jut egy pár cipőre. Ez pedig egyne­gyede a korábbi időnek. A cipő termelési árából a bér­költség 65 forint helyett 27 forint 50 fillér. Ezt nem a munkás fizeti meg, mert azt is kiszámítottuk, hogy a cél elérése esetében átlagosan 20 százalékkal növekszik a szak­munkások keresete, de a ma kezdő segédmunkás is meg­keresi az 1300—1500 forintját havonta. A korábbi 340 forin­tos termelői ár 272 forintra csökken. Ennyivel olcsóbban tudjuk adni a kereskedelem - nek, és ez a lényeg, mert. úgy várhatunk kellő megrendelést — mondja. Egy űj dolog bevezetése mindig kezdeti gondokkal jár Régi megszokás ütközik az új munkarenddel A munkás ér­deke hogy minél magasabb keresetet érjen el, viszont a lehetőségnek határa van. A betanulás, begyakorlás is idő­be telik. Ez az időszak most van a cipészeknél. A szalag mellett először nem mindenki egyformán dol­gozott. Erre csak egyetlen példát, amit elmondtak: ko­rábban egy sarkaló kézi sze­geléssel és a sarok kézi kö- rülfaragásávaj 40 párat ké­szített el egy nap alatt. Most csak szegelnie kell, mert a faragást gép végzi Érdekes: azt akarták bizonyítani, hogy 35 párnál többet nem lehet elkészíteni. Most már 60 pár is elkészül. Teljesítménybérezés van már a szalagon, de azért sen­ki nem állíthatja, hogy az em­berek leterheltsége a 34 mű­velettel egyenlő. Nem is le­het, a gyakorlat hozza maid magával a különbségek meg­szüntetésének lehetőségét. Egy biztos: ha a tagság is egyet akar a vezetőséggel — egyéb­ként ez saját érdeke is —• ak­kor meggyorsul a felkészülés és valóban az jön le a sza­lagról. amire számítanak ci­pőben és tegyük hozzá kere­setben is. Az idén nincs gond a meg­rendeléssel. Mód van a jelen­legi termelés fokozására is, A jövő évre is van igény ele­gendő. s ahogy a vezetők mondják: a válogatásra nyí­lik mód. Elsősorban azt a megrendelőt fogadják, ame­lyik gyorsabban fizet. A pénz forgási sebessége nem kö­zömbös. A megye kiskereske­delmi vállalataival pedig köl­csönös előnyt biztosító üzleti kapcsolatokat teremtettek. A közvetlen áruszállítással a nagykereskedelmi árrésen osz­toznak. Jól jár a szövetkezet, de a kereskedelem is olcsóbb árat fizet. Ha a számításunk néni csal, talán olcsóbban is vásárolhatunk. B J Piaci iolentés: Gyümölesdomping? Salgótarjánban a pénteket és s hétfőt tartják a heti piaci na­poknak Amíg pénteken zsúfo­lásig megtelt a piac áruval, ad­dig -hétfő inkább a hét ellátá­sa előkészítésének jegyében zajlott. A MÉK-árudák ellátá­sa folyamatos, ezzel szemben a tsz-standokat a hét elején töltik fel áruval. Tegnap in­kább a termelők uralták a pia­cot. ami bizonyos mértékig ér­ződött az árakon is. Hiány azonban nem volt semmiből. Továbbra is a gyümölcs — elsősorban a szőlő — tartja az első helyet, mind mennyiség­ben mind választékban, de a magas árban is. A zöldségfé­lék kielégítették a napi keres­letet. Gombából különösen so­kat árusítottak tegnap — igaz, hat forintért csomóját. A TÁSZI (Termelőszövetke­zeti Áruértékesítést Szervező Iroda) megbízottja örömmel közölte, hogy ezen a héten je­lentősebb szállítmányok vár­hatók — elsősorban gyümölcs­ből. Ma érkezik a Debreceni Állami Gazdaság — a tarjáni piac kipróbált megbízható partnere — s csemegeszőlőt és almát hoz. Most Arany Par- ment, később jelentkeznek a Jonathánnal. A tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet gyü­mölcs- és zöld »égszállítmánya pedig a hét közepére várható A jelzett nagyobb szállítmá­nyok remélhető, hogy kedve­zően befolyásolják az árakat A tegnapi árak: Cikk MÉH ar'Ft Sz. piaci ár burgonya 3,20—3.60 3,-----3.60 v öröshagyma 3.40 3.-----.3.50 k arfiol 3#0O 3.— fejes káposzta 2,40 2.40—3,— kelíváposzla 2.60 2,50—3.— paprika 2,80 2.80 uborka 1.20-2.80 1,-----3.— g yökér 7,60 5.-----7,— .sárga répa 1.— 4.— görögdinnye 1.20—1.50 1.50 csemegeszőlő 7.20 6.80 síim a —1 3.— ziiva — 3,——4.— őszibarack — 1.-----5 — p aradicsom 2.10 t,S0— zöldborsó — 8,— zöldbab 3,60 4.— tojás 1,60—1.79 1.30—2.— saláta — 1 .—------­Félmillió dohányból Az idén a szokásosnál előbb megkezdődött a dohány átvé­tele a megyében. A dohány­beváltó szécsényi telepén már több termelőszövetkezet érté­kesítette az első dohányszál- lítmányokat. A napokban ke­reste fel a dohánybeváltót az tlinyi közös gazdaság is. Ez alkalommal már a második szállítmányt, csaknem 10 má­zsa jó minőségű dohányt adtak át. Ezzel összesen 34 mázsára emelkedett az eddig értékesí­tett mennyiség. Az ilinyiek 10 holdon termeltek dohányt, s a számítások szerint több mint félmillió forint bevételük lesz belőle. A számításokat az ér­tékesítés is megerősíti, mivel az eddig átadott dohány má­zsáját 3000—3200 forintért vet­te át a beváltó. Aminek örülnek, s ami fáj A dejtári népes pedagó­gusgárda csaknem három­száz fiatalt oktat, nevel. Kö­zülük bárkivel beszéltünk, örömmel emlegette: az utób­bi nyolc, kilenc évben je­lentős erőfeszítések történ­tek az ifjabb nemzedékek nevelése érdekében. Korsze­rű óvoda épült a községben, az idén birtokba vették az új iskolát. Néhány évvel ez­előtt épült a művelődési otthon, amely hajlékot nyújt a különböző klubok­nak, mozinak, színháznak. A pedagógusok nyugodtabb munkájának elősegítése ér­dekében vásároltak három lakást is. Eddig terjed a tanítók, ta­nárok öröme. Illetve akik­nek lakásuk van — jó. laká­suk — felhőtlen a boldog­sága. Néhányán azonban még mostoha körülmények között kénytelenek lakni. A Szabadság úti pedagógus- házat csak kolóniának neve­zik a dejtáriak. Az egyik községi vezető úgy nyilat­kozott, „nem lehet ott so­káig bírni”. Egyelőre azon­ban nincs lehetőség sem vásárolni, sem építeni job­bat. Pedig amennyi pénzt az utóbbi években a kolónia felújítására, foldozgatására fordítottak, annyiért két új lakást lehetne építeni. D® hogy csak így történt. az nem a községi vezetők hibá­ja ... Az ayfé, és a a „zebra” rendőr ságra is, mégsem ezt tapasz­taltuk. A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy a megyei tanács építés-, közlekedés- és vízügyi osztályán elkészítették Salgótarján baleseti térképét. Erről leolvasható, hogy a Rá­A minap történt. A reggel tőségbe. Arról nem beszélve, isi És ne csak reggel csinál- kóczi út összes kereszteződé­hogy ez az eljárás az állomás- nák, hanem napközben is. sein, csomópontjain ijesztően vonásnak Mert a gyalogosok a Rákóczi gyakori a súlyos és halálos sajátságos formája, úton már-már rettegve lépnek végű baleset. Amíg a huszon-- gott a Rákóczi útnak. A gép- figyelemre méltó a gépkocsi- le a járdáról. Az Arany Jó­llét óra ötvenöt perckor Indu­ló baglyasi autóbusz kikanya- főnöki felelősségre rodott a Fő térről, és nekivá­beletaposott a vezető védekezése is, melynek de a Szabadság lényege kocsi vezető gázpedálba téri gyalogátkelőhely közelebe érve észrevette, hogy a közle­kedési rendőr megálljt int. A sofőr „blokkolt”, a buszban egymásra estek az utasok. Egy egyes számú út párhuzamos, nos utcától a Felszabadulás mentesítő útvonala meg nem , A közlekedési rend- térig nyolc „zebra” követke őr szabadot mutatott, majd zik egymás után. de eddig pár évet hirtelen megfordult és tilosra egyetlen egy sem nyújtott vé- Rákóczi állította az utat. Ezért voltam delmet száguldozó gépkocsik ellen Különösen az utóbbi esztendőkbe”: szinte szokás­kénytelen blokkolni”. Ezt a magyarázkodást kör­épül — márpedig erre még jó várnunk kell — a út forgalma nem csökken, inkább sűrűsödik. Nem szabad eltűrni, hogy ez egyben a balesetek szaporodá­anyuka. ölében kétéves kis- mönfontnak tartjuk, hiszen az sá vált, hogy a gépkocsiveze- js magával hozza, lányával leesett az ülésről, tvá derül ki belőle, hogy a hirte- tők — tisztelet a kevés kivé­a gyerekre. A kocsiban kiál- len fékezésnek és követkéz- telnek — a zebra előtt nem Ezért üdvözöljük a közleke­tozás, a gyerek sír, anyukája ményeinek voltaképpen a köz- csökkentik, inkább fokozzák a désrendészet kezdeményeze- sír. Amikor a közlekedési rendőr szabadot intett, a gép­kocsivezető indított. Anélkül, nem szabad örülnünk annak. lekedési rendőr az oka. S ha sebességet, ez így van, akkor egyáltalán Természetesen a gépkocsi­vezetőknek sincs könnyű dol­guk Salgótarjánban. A várost arról meggyőződött volna, órákban közlekedési rendőrök átszelő egyetlen útvonal, a hogy hátr&pUlantvg legalább hogy néhány napja, a reggeli helyreállt-e az „európai egyen­súly” a kocsiban A salgótarjáni Piac téri au irányítják Salgótarjánban a közúti forgalmat a Rákóczi út — Pécskó utca — Felszabadu­lóbusz-állomás vezetőjétől tu iás tér kereszteződésénél. dakoltuk a gépkocsi rendszá mát és vezetőjének nevét Csakhogy mi örülünk nekil Sót azt szeretnék, ha ezt az Rákóczi út keskeny, kanyar­gós. túlterhelt. Ugyanakkor a városközpontban egyre na­gyobb a gyalogosforgalom. De éppen ez int nagyobb óvatos­sét a Felszabadulás térnél, ezért üdvözölnénk e kezdemé­nyezés kiterjesztését — pél­dául villanyrendőrök alkal­mazásával is. A város közle­kedésének helyzete már jócs­kán megérett erre, s a remél­hető többi határozott hatósági intézkedésre. Csizmadia Géza Ehelyett a gépkocsivezetőt ellenőrzést, irányítást kiter- másnap elküldte a szerkesz- jesztenék más csomóponlokra NOGRAD - I960, szeptember 17,, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom