Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

A lakosság segítségével Reális célok Balassagyarmat várospolitikai tervében A város, története során többször indult fejlődésnek, és ha­nyatlásnak. A mai városkép a századforduló tájékán alakult ki, s a két világháború között alig változott valamit. Számot­tevő fejlődés először a felszabadulás után 10—15 esztendővel mutatkozott, majd 1966-ban, a megyei párt-vb határozatai ad­taik új lendületet fejlődésének. A folyamatot tervszerűen befolyásoló várospolitikai terv az idén először készült a városban. Hároméves időszakot ölel fel. Munkatársunk kérdéseket intézett a várospolitikai terv elkészítésében és végrehajtásában érdekelt balassagyarmati intézmények, tömegszervezetek vezetőihez. A kérdésekre Gé­czy Imre, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Lom­bos Márton, a városi tanács vb elnöke, Kmetty Kálmán, a vá­rosi tanács vb elnökhelyettese, Zsidai László, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára, és Kovács Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára válaszolt. Melyek azok a fő szem. hangulatát, és az iparosítás zaj­pontok, amelyek irányadók jal, szennyezett levegővel ne vet ismertető nyomtatványból. A népszerűsítés, a terv tudato­sítása nehezebb feladat, mint gondolnánk. Nemrég a műve­lődési ház filmszakköre a vá­ros eddigi fejlődéséről filmet készített. A magukat tájéko­zottnak vallók közül is sokan elcsodálkoztak, amikor meglát­ták a város egy-egy, számukra ismeretlen részletét. Legfonto­sabb feladat tehát megláttatni az eddigi eredményeket, és ez­zel további fejlesztésre serken­teni az embereket. Milyen szakaszt zár le a várospolitikai terv meg­valósítása? Biztosítottak-e a további, folyamatos fej­lődés lehetőségei? Lombos Márton: — Évszá­voltak a várospolitikai terv bolygassa meg a városközpont 7^dok nem hoztak akkora vál­kés-iíésénér nyugalmat. Az utóbbit könnyű ^ Balassagyarmat történe­készitesénel. voit megvalósítani mert eleve Wben> mim ez a két és fél év Géczy Imre: - Egyik leg- $SÄ városközpont' hoz‘ Balassagyarmaton most fontosabb volt, hogy részletes ban létesítsenek, Ezek a kívá- „,ran, Útmutatást adjon, összehangol- nalmak egyáltalán nem valtak énve^ WnVötT élő ia a fejlesztés különböző áea- .. . _-Aj.i.xtAj.,/. rulmenyek kozott, elő a z a fejlődés zajlik le. amely egy, a huszadik századbeli kö- város történelmében a legjelentő­sebb: fokozott iparosítás törté­nik, s — mint már erről szó esett — az irányítást teljesen a ja a fejlesztés különböző ága- a fejlődés kerékkötőivé. zatait: az ipar, a kommunális ellátottság, a kereskedelem, az Kovács Sándor: — A tervet egészségügy stb. fejlesztését, jóváhagyó városi pártbizottság Szakaszolta a három évvel ez- a legmesszebbmenőkig figye- munkásc^tálv’veszi* kézbe előtti rendezési tervet, es pon- lem,be vette a KISZ városi bi- mktly kezbe. tosan meghatározott irányelvei- zottságának észrevételeit. Je- *_ T , mnr vei biztosítja, hogy az eredeti lenieca varosban mintegy 2200 J1* Ä megkezdődött a elképzelésekétől ne történjen KisZ-tas él A várospolitikai me9valo,sult’ megkezdődött, a spontán elkalandozás. Másik terv két részében vagyunk ér- Alázat ^éphT^—'Tzek^lz fontos szempontja a munkások dekeltek. Az egyik a művelő- n letelepítése a városba^ Célunk, dési központ fennek a har. SbW hogy az értelmiség közömbös madik ötéves tervben csak a ----- ­részét a munkásság számszerű tervei készülnek el, a másik az növelésével is formáljuk. Or- úttörőház, amelybe viszont már vendetes, hogy a munkásság jövő év elején be is költözhet­megjelenésével — éppen a mun- nek a pajtások, kásfiatalokbói — kezd kiala­kulni Balassagyarmaton ed- Lombos Márton: — A tér­dig ismeretlen műszaki értei- vezetet a város vezetői készi- .... , miség és egyre inkább növek- tették, de a legszélesebb rété- 20 tervidőszakban felépülő mű- szik a párttagok aránya is. gek is hamarosan megismer- velődési központ terveit, neki kedtek vele. Az elképzelések a kell látni az új fiúkollégium Lombos szakosztályokhoz kerültek, építésénekí hozzákezdeni a kulturális hagyományainak amelyek az államfő bizottságok . , . . , , megőrzésén kívül az iparosítás bevonásával tárgyalták meg, tantermek szamának növelése- és a kommunális létesítmé- söt tanácsot kértek minden ba- kéz. A folyamatos fejlődés lé­nyek fejlesztése az, ami vala- lassagyarmatitól, aki valami- hetőségei adottak, csak élni újabb öt évre szóló részletes terv készül. Az akkori fejlődés lehetőségeit már a mostani terv is magában foglalja. így két éven belül el kell készíteni például az új, csak a követke­mennyi ágazatra rányomja bé- iyen módon érdekelve volt a lyegét. Az 1966. augusztus 26-i várospolitikai terv valamely megyei párt-vb az iparosítás részében. A részletesen kidől- minden területére kiterjedő gozott javaslatokat aztán a ta- irányelveket szabott meg. A nacs terv-, pénzügyi és építési várospolitikai terv kidolgozása osztálya hangolta össze. A ezek figyelembevételével tör- pártbizottság és a párt-vb jó- tént. váhagyásával, Illetve apróbb módosításaival nagyjából egy- Lehetővé teszi-e a va- időben a tanács vb ülésén is ros pozitív hagyományai- részletesen megvitatták a ter- nak megőrzését, és tovább- vet, majd véglegesen a június kell velük. Baranyai László Tegnapokról — mai tollal 6g: dolgozik a munka régi hőse „Kitüntettek a munka hő- Százszor és százszor vette a gyárhoz, amelynek koráb- rÖkaűuttnléímünkaídi leu szemügyre, hol más a fénye, ban használt kemencéit még az meg és megbecsülését. A nógrádi iparvidéken augusztus elején több mint 50 új élmunkást tün­tettek ki, A pálfulvl üveggyár­ban Jászfalvi Valter vágó jo. gos büszkeséggel vette át szom­baton a megérdemelt élmun­kás kitüntetést” (Szabad Nög- rád, 194*. augusztus 5.) család Drezdából telepedett Magyarországra. — Harminckét éve voltam ott utoljára, rövid látogatóra, — emlékezik a sokszorosan kitüntetett munkás, — Nem jól éreztem magam. A hileráj foga fehérét akkor már lát­ta, aki látó szemmel nézett körül. Sehová sem kívánkq­gozó kapott élmunkáa Jel- , — - .......... , _ , , v ényt. Augusztus i-én, a 3 hol nem síma az a felület, ő édesapja epitette. A Jorde- éves terv egyéves évfordulóján amelynél levágták. A vágó a munka hőseinek, az élmun- tévedhet mert ha té­kásoknak minden üzemben ün_ ne™ leveanei, mert na te nepélyes külsőségek -között ad- ved, oda a tabla. Oda ezer ták át az ezüst ötágú csillagot, forint. Nehéz volna eldönteni, Azok a munkások, akik meg- :-n _ iApppk vaSv az iz­kapták szorgalmas munkájuk va3?n az idegek vagy az íz után ezt a kitüntetést, büsz- ücLgyOOb m<?gt6rndŐsé'fc kén viselik mellükön, mert a jelenti-e Jászfalvi Valter mun- kitüntetéssel együtt kapták kaia magyar nép széretetét ' A mester-vágó saját eszkö­zeivel dolgozik; az ipari gyé­mántot természetesen a gyár zom Tarjánból; persze, a be­adja. A gombostű fejnyi gyé- rekfürdői üdülésnek, együtt mánt darabja nyolcvan fo- az asszonnyal, a gyerekkel rint. A gyémántok között rit- őszintén örülök, kaság a feketés színű, ez a legjobb; sárgás itt-ott akad; Ifjabb Jaszfalvi Valter sze- Akkor már huszonhat éve a többség fehéres, zöldes. Cink mefénye az édesapjának Szín­dolgozott a pálfalvi üzemben tartja szilárdan a gyémántot ötös a nyolceves fiú. Az elet Jászfalvi Valter A kiváló az üvegvágó vasában. A vas adta kárpótlás az üjusaga vi- szakmimkás a háborús éveket oldala egy-két milliméter ragjában tragikus halait halt U a gyárban töltötte mint né!- mélységben megkopott. Tech- nővérért. A tizennyolc éves le- külöSetetlent felmentették a nikus legyen a talpán, aki ki- g^ány brigantik gyU^l. katonai szolgálat alól 'Munka számítja, hány százezer — tak meg egy evtizede. Az aput körében má s a legjobb A vagy millió? - méteren ko- lesújtotta, de nem törte meg régT kUüntetés pereire még Pott a vas a fa-vonalzó mel- a ■ csapas. Van kikért es van jól emlékezik, noha azóta há- amíg ennyire megkopott, romszoros • sztahanovista, há- S amint a szerszám kopott, romszor nyerte el a szakma ügy lett egyre fényesebb gaz­kiváló dolgozója Címet, öt- üája becsülete.. A gond, amit említettünk, az utánpótlás gondja. A fia­talok nemigen törekszenek a vágóasztal mellé, ahol ke­mény a munka, nagy a fele­lősség, s amely mellől nem vezethet műszak végeztével az út a söntésbe ... Jászfalvi Val­tert, igaz, oda nem húzza sem- , , Annál eltéphetetlenebbül méS a £la névjegykártyáján. venkilgnc éves. Gondterhelt arccal szól a következő év­ről, amikor — előrelátható­lag — nyugdíjba megy. — Küldik? — kérdjük hi­tetlenkedve. — Igen — feleli, majd hosszú szünet után hozzáteszi: — A karjaim, a lábaim küldenek. hol lelkesedéssel dolgoznia. —- Mit nevel a fiából? — Amihez igazában kedv« lesz. Egy ekkora lurkó még minden iránt érdeklődik. Ad­dig szeretnék élni, amíg be­csülettel felnevelem. Dr. ifjú Jászfalvi Valter mérnök. Nem is hangzik rosz- szul.. . Szívből kívánjuk az édesapjának, hogy olvassa Az üvegvágó szerszám csak néhány dekás; könnyebb egy töltőtollnál. De az üveg! Egy- egy tábla másfél mázsa, sőt majdnem kettő. Két ember emeli. A terhet nem négy kéz viseli, csupán kettő; a másik kettővel az egyensúlyt kell tartani, óvatosan dönteni az óriási táblát a vágóasztalra, ízelítőül két méret: 204x420 centiméter, 255x380 centimé­ter. Nélkülözhetetlen az erő, á jó érzék, az elővigyázat. Sze­rény számítás szerint ezer fo­rint egy, vágásra váró tábla. Július 30-án Jászfalvi Valter hatszáztizenhárom üvegtáblát vágott a megadott méretre. mi. húzza ellenben munkájához és — b. z. — A Hold egykor és ma Műnk amerikai geológia-pro- apály-váltakozás lényegesen fesszor (La Jolla, Kalifornia) a intenzivebb volt, mint ma: a meteorológusok és fizikusok dagály kilométernyi magasság- Hamburgban megtartott nem- ban hömpölygött végig a szá- zetközi értekezletén m egem lé- razföldeken. Amint a kalifor- kézett egy német tudós, a han- niai tudós kifejtette, jelenleg noveri dr. Gerstenkorn Hold- amerikai tengerfenék-kutatók elméletéről. Eszerint a földtör- foglaIkoznak a Gerstenkorn- tenet korai szakaszában a Hold ° . sokka] közelebb volt a Földhöz féle elmélet helytállosaganak a és ennek következtében az ár- vizsgálatával. fejlesztését? Kmetty Kálmán: — A po­zitív Hagyományok megőrzését a terv készítése során egyik szempontnak tekintettük. Ezek bizonyos értelemben meghatá­rozzák a város jellegét: Balas­sagyarmat mint kereskedelmi és' egészségügyi központ, vala­mint kultúrcentrum. Kereske­delmi gócpont jellege nyilván­való, nemcsak egy járás, hanem a megye nyugati felének köz­pontja is. Egészségügyi intéz­ményei — rendeltetésüknél fogva — szintén a járás közsé­geinek ellátását biztosítják. Kulturális vonatkozásban nem lehet ilyen egyszerűen határt vonni: hagyományai és a kul­túráért tenni is hajlandó em­berek lelkesedése következté­ben a megye határain túl is is­merik. Rózsavölgyi Márk, Ma­dách Imre, Mikszáth Kálmán, Szabó Lőrinc neve Balassagyar­matot idézik. Híres a város 100 éves kórusmozgalma is, ismert a művelődési ház irodalmi színpada. Elmondható, hogy ta­lán Nógrád — és ebben Balas­sagyarmatnak komoly szerepe van — az egyetlen megye az országban, ahol az iparosítás mellett eredeti formában tud­ták megőrizni a népművészet haladó hagyományait is. A várospolitikai terv el­készítésénél mennyiben vették figyelembe a külön­böző társadalmi szerveze­tek (Népfront, KISZ) és a tanácstagság véleményét? Zsidai László: — A Népfront egyik kérése az volt, hogy a terv őrizze meg — természete­sen csak külsőre — a város hosszú évek során kialakult 20-i tanácsülésen fogadták el. Végrehajtásánál számíta­nak-e az említett tömeg­szervezetek és a lakosság aktív támogatására? Tör­tént-e intézkedés a vég­rehajtáshoz megfelelő po­litikai szellem kialakítá­sára, és milyen intézkedé­sekkel kívánják népszerű­síteni? Zsidai László: — A nép­front a társadalmi munka meg­szervezésével tudja a várospo­litikai terv megvalósítását se­gíteni. Szó esett akcióbizottsá­gok létrehozásáról is, amelyek szakértelmükkel tevékeny tá­mogatást nyújthatnak. A kész tervet ismertető népfrontbizott- sagi ülésen a felszólalók min­degyike ígérte, hogy üzemi rendezvényeken, rétegtalálko­zókon népszerűsíteni fogják azt. Így a nem politizáló tö­megek is megismerhetik. Az is­mertetést a feltett kérdések nyomán mindenütt az ellenve­tések leküzdését célzó magya­rázat követi majd. Kovács Sándor: — A KISZ­szervezet erkölcsileg és társadal­mi munkával is támogatja az elképzeléseket. Annál is in­kább, mert a jövőben a fiatalok élvezik a mostani munka gyü­mölcsét. A tervet ismertettük az alapszervezetek titkáraival, azok pedig a taggyűléseken le­galább egy napirendi pontban foglalkoznak vele. Géczy Imre: — A tanácsta­gokon kívül a pártalapszerve- zetek titkárai is kaptak egy-egy példányt a várospolitikai tér­Amit elmulasztottak Húgyagon Gondterheltek a hugyagi termelőszövetkezet vezetői. Érthető, hiszen csaknem két­millió forint értékű beruhá­zást terveztek az idén — amelyből alig valósult meg még valami. S mór eltelt az évből hét hónap! Riczi István, a közös gazda­ság építőbrigádjának vezető­je magabiztosan mosolyog. „Félkézből” magyarázgatja, hogy nem lesz semmi baj a szövetkezetben, megépül minden. — Ha rámbízzák, a sertés- hizlaldát is felépítem — mondja — pedig az nem egy­szerű kis tatarozás... Igaz, egy jól felszerelt bri­gádnak nem okozhat nehézsé­get a munka. A termelőszö­vetkezetben is nagyon keltene ez az épület. — A sertésnek „szava” van a gazdaságunkban — hangsú­lyozza Járosy Pál főagronó- mus. — Egy százférőhelyes épülettel kínlódunk, ahonnan évente ötszáz hízott sertést adunk el. Jövőre nem létezhe­tünk a háromszázas hizlalda nélkül... Az új épületnek azonban még csak a helye van meg. Az anyagelőkészítés hiányos, a tervet is csak nemrégiben kapta meg a gazdaság. — Hiába szaladoztam ter­vekért, csak mo6t tudtam szerezni az AGROTERV-től — magyarázkodik a brigád­vezető. — Az adaptálás is időt vett igénybe... — Mikor kezdik a munkát? — Augusztus első napjai­ban meg kell kezdenünk, ha az idén be akarjuk fejezni. Már­pedig be kell fejezni! A hugyagi építőbrigád ki­lenc emberből áll. Ezek közül négy kőműves, a többiek se­gédmunkások. A brigád nem dolgozik teljes létszámmal a termelőszövetkezeti építkezé­seken. Néhányan örhalom- ban vannak, egy magónház építésénél, Hamarosan kide­rül, hogy a jövőben is végez­nek szövetkezeten kívüli mun­kát. A kérdés most már az, hogyan fejezik be az idén a szövetkezeti építkezéseket? Az ifjú brigádvezető magya­ráz: — A brigád megalakítása­kor megbeszéltük, hogy a munkások egy része, helyeseb­ben egyharmada külső mun­kát végez. Ezek besegítenek a szövetkezeti munkán dolgozók bérének előteremtésébe... Kérdőn nézek a jelenlevő szövetkezeti szakvezetőkre, mire Járosy Pál főagronómus megszólal. — Eredetileg az én elkép­zelésem ez a megoldás, de most inkább az üzemi építke­zésekre kellene fordítani az erőket... A brigádvezető közbeszól. — Kezdetben megmondtam, kevés a kilenc ember. Egyéb­ként is tizenhatra terveztük a brigád létszámát. Csend van egy ideig. Aztán szóba kerül, hogy a létesítmé­nyek többségéhez még tervek sincsenek. Riczi István felkapja a fe­jét, éles hangon mondja. — Nem lehet ám úgy dol­gozni. hogy a termelőszövet­kezetben még a tavasszal sem tudják megmondani mit is akarnak építeni az idén!... — Nincs igazad Pista! — vág vissza Ferenc József fő­könyvelő. — Már tavaly ősz­szel megbeszéltük mit kellene építeni. Hiszen ebben a szö­vetkezetben az eltelt nyolc év alatt szinte semmi nem épült. Éppen azért, hogy hoz­zákezdjünk a fejlesztéshez, az idei amortizációt — ami több mint négyszázezer forint — építkezésre fordítjuk. De biz­tosítottunk még hozzá több mint háromszázezret... Ha az összeghez hozzászá­mítjuk az egyes épületek után járó állami támogatást, majd­nem a duplája jön ki ennek. A támogatást azonban csak akkor kapja meg a termelő- szövetkezet, ha a rendelke­zések szerint járnak el, s még az idén rendbe teszik a szám­lákat is. Különben úszik a pénz! A borjúnevelő, amelyet a balassagyarmati szövetkezeti építési vállalkozás két éve kezdett el, készen áll. A hi­ánypótlásokat már mi végez­zük — sorolja az építési bri­gád vezetője. — A központi major körülkerítése félig kész. Az üzemi darálót két héten belül átadjuk. A háromszázas sertéshizlalda építését napo­kon belül elkezdjük, s a két közművet is össze lehet hozni néhány hét alatt. A szövetkezeti vezetőknek azonban semmiképpen sem tetszik a nagyvonalúság. Ag­gályaikat mondja is a főköny­velő: — Sok pénzt költöttünk az építőbrigád felszerelésére. Olyannyira, hogy már megha­ladja az erőnket. Riczi István megígérte, minden rendben lesz. Rábíztuk a két közműve­sítés megoldását is, hiszen mi­kor megkérdeztük, azt vála­szolta, meg tudja oldani... A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az épületek­nek, a közműveknek nincs terve, vagy nincs elintézve az építési engedély és sok egyéb „apróság”, amelyek hiányá­ban nem lehet folytatni a munkát. A két közművet pél­dául addig kezdeni sem le­het, amig el nem intézik s nagyüzemi kutak vízjogi en­gedélyét. — Mikor kérdezték meg a brigádvezetőtől, hogyan állnak az építkezések? — kérdem Bállá István elnököt. — Meghívjuk a vezetőségi ülésekre is, megbízunk ben­ne — válaszol. — De feltétle­nül előkapjuk, mert most már nem lehet tétlenkedni, szorít az idő. De még mennyire, hogy szo­rít az idő. Aztán jobb lett volna néhány hónappal előbb „előkapni” az építőbrigádot. Arról már nem is szólva, hogy időközben rendszeresen figyelemmel kellett volna kí­sérni a beruházások sorsát. Riczi István lelkes, szorgal­mas brigádvezető, de fiatal­ember. akit nemcsak „előkap­ni”. hanerrí támogatni is kelle­ne. Ezt azonban elmulasztották Hugyagon. S, ha a beruházá­sok nem a terv szerint való­sulnak meg, azért nemcsak az építési brigád vezetóje felelős. „Részük van” abban a terme­lőszövetkezet vezetőinek is. Pádár András NŐGRÁD — 1968. augusztus 4,, vasárnap §

Next

/
Oldalképek
Tartalom