Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-16 / 192. szám

i\em szaíóesbolt „A. szatócsbolt les; az feni — mondja Kovács Nán- — Ügy érzem megszerettek csak!" — jegyezték meg lob- dómé, a bolt vezetője. minket — mondja a csinos ben is, amikor februárban A kevesek száma azonban fiatalasszony — és szívesen megnyitotta a nagyoroszi egyre nőtt, s manapság már járnak ide. Különösen azóta Egyetértés Termelőszövetkezet jelentős számú törzsvendéggel nagy a forgalom, amióta az a tejkimérést. A kezdeti bi- is számolniok kell. Kezdetben útépítők is bejárnak vásárol- zalmatlanságot azonban hanta- csak a helybeliek lejellátásá- ni. Sok férfi lett már itt tej­rosan felváltotta a bizalom, a: nak megoldását tervezték, ivó .., ócsárló véleményeket az Alis- azonban az igények a vásár- _ Van-e valami sajátkészit­m erés. Persze nem ment ez Iák számával növekedtek. Ke- ményü árujuk? olyan könnyen! resik — s megkapják! boltban a friss kenyeret, pék- ~ E0V*l0re nincs, de tudó­- Nem. mert kevesen értet- ékeket cl£kát A hi bolt vezelöi tervezik «“*“ teper~ ték, hogy ezzel a szolgáltatás- T' ,1' A klsb°u méhek árusítását... forgalma most már meghalad- sal elsősorban az asszonyok ja havonta az ötvenezer fo- munkáján kívánunk könnyí- rintot. Kíváncsian várjuk. P. A. Kettős öröm Hz első fizetés*.. mjenirég több fiatal szer- már kevés időm van itt, ősz- — Befizettem a vállBlat ál- jl zett segédlevelet a szel katonának megyek, utána tál szervezett kétnapos kirán- Nógrád megyei Bútor- újra visszajövök. dulásra. Édesapámnak egy és Faipart Vállalatnál. Közű- — Technikumba nem szán- borotvakészletet vettem, édes­lük, hárommal beszélgettünk dékozok menni. Egyelőre elég anyámnak egy pulóvert néz- arról, miképpen jutottak el a volt a tanulásból. Tizennégy tem ki, de lehet, hogy pénzt felismerésig: kitanulják az évig csináltam. Aztán egy év adok, amiből olyat tud vásá­asztalos szakmát. Amilyen múlva én is katonának vonu- rolni, ami neki tetszik. A változatos volt a döntés előtti lók be. Addigra egy' kicsit többit félreteszem. — szól is- időszak, ugyanez jellemezte a anyagilag is össze szeretném méf Tátrái János, hároméves tanulóidőt is. Nem szedni magam. Mennyit kere- . .... , f startoltak egyformán, további sek? Mint a többiek. Örabé- — Odaadom szüleimnek. így elképzeléseiket sem az egyön-. rém hét forint. Már az első tettem tanulokoromban így tetűség jellemzi. fizetésemet is megkaptam. Ti- cselekszem ezután is. Annyit zenhat napra ezer forintot. — mindig kapok, amennyi ne- A kevés beszédű Szandai mondja Matyóka Péter kém kell. Szüleim előtt soha­Vince nagynehezen kimond- m sem titkoltam, mennyi páll­ja ~ .. Nfeke™ nyolcszazhar- zem van Nem vagyok köUe­J ' ”“nc°Í formtot számolták el kezö természetü _ monoja — Az általános iskola el- üzennarom napra így Tat- Matyóka Péter, végzése után még nem tud- ra* János. tam, hogy mi legyek. Sokéig — Csak a jövő hónap tize- * töprengtem, míg végül két le- dikén kapok pénzt, mert sza­hetőség közül választottam: badságon voltam. Mennyire ■» övid idő alatt az if'.iú ács vagy asztalos leszek, számítok? Havi ezerötszáz fo- szakembereknek két ­Édesapám azt tanácsolta: jó rintra — folytatja Szandai szeres örömük volt: lesz neked az asztalos szak- Vince. megszerezték a felnőtté válás ma. Ha igyekszel, jól megélsz — Ki mire költi a kelese- egyik bizonyítékát, a szak­belőle. Ekkor már Itt dolgoz- tét? munkás-bizonyítványt, pár tam, mint segédmunkás. Jól Szandai Vince így fűzi to- nappal ezelőtt pedig ketten éréztem magam ebben a kol- vább gondolatait: felvették az első fizetésüket lektívában. Talán ez is közre- _ A felét hazaadom a töb-'önállóak lettek, melyhez most játszott a döntésben: ha fel- blböl klfizetern a ihletet, s már párosul a nagyobb fele­tartok magamnál egy kisz6eí>- sség pénzt is. Vencs* Károly Nem rejtjük véka alá Ma már szinte általános a kicsinylő, a párt politikájától bele szólni” szemlélet alapián jelenség, hogy az üzem vagy a község életét érintő kérdé­seket, problémákat nem csak hivatalos üléseken, hanem különböző helyeken, baráti degen, demagóg nézeteket elengedi a füle mellett. A tár­hangoztatnak. sadalmunk építésen fárado­Mlnden józan gondolkodó- zúk. becsületes dolgozók egy sú és jó érzésű embert tneg- részé nem minden esetben botránkoztatnak az oiyan juttatja kifejezésre politikai beszélgetések közben is meg- megjegyzések, amelyek jogta- állásfoglalását nyílt és hata- tárgyalják. Vonaton, buszon ianui bírálnak például olyan rozott fellépésével. Jóllehet, utazók között szenvedélyes vi- tanácsi vezetőket,' akik sokat gyakran ez a hallgatás a----'• — “-----1 tpt-ípi, prím a aypr-t hoev konkrét ismeretnek, a tájéko­m ielöbb a városokra jellemző zottság hiányosságaiból is környezetben éljen a vidéki adódik. E területen bőven van lakosság. Ezt a munkát — ha- tennivalónk, A rendszeres es a párt és a gazdasági vezetés sonlóan, az elmúlt évekkel — aIaP°s tájékoztatással sok jó­munkájáról, a községi tana- a jövőben is a lakosság meg- hiszemű dolgozó véleményét értése, józan ítélő képessége lehet helyes irányban formál­ták folynak az üzemi élettel összefüggő kérdésekről, a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, a községfejlesztésről, csők tevékenységéről. A be­vitákban. sok hasznos és okos bírálat hangzik el. ]ózan ítéletet szélgetésekben. szenvedélyes jóindulatú támogatása se- n*- A történelem megtanított gíthetí elsősorban. bennünket arra: hogy a „té­vedhetetlenek” politikai í'elíö- A jelentkező problémák a gását, társadalmi életünkről feladatok megoldása érdeka- alkotott véleményét nem csu- ben a párt, a tanács, a tömeg- pán az osztályhelyzetük, műn- szervezeti fórumokon, a gaz- kásruhába öltözött mivoituk, A segítő szándékú véleme- dasági, műszaki vezetés mun- hanem a párt politikájával, a nyékre, javaslatokra — ugyan- kaértekezletein gyakran hosz- proletárdiktatúrával kapcsola- úgy, mint eddig — a jövőben szantartó és igen eleven viták tos állásfoglalásuk is megha- is szükség lesz. A probléma- folynak. A fórumokon elhang- tározza. kát, a különböző területen je- zó vitákban a demokratizmus teljesebb megvalósulása jut lentkező ellentmondásokat, fogyatékosságokat nálunk nem érvényre, szokás „véka alá rejteni”, ha­nem nagyon őszintén a nyil­vánosság elé tárjuk még ak­kor is. ha a vezetés hibájából, vagy egy-egy vezető mulasz­tásából származik. Ezt az őszinte tájékoztatási folyamatot kihasználva — Csakugyan a „nép nevében?" Az ilyen típusú figurák mind abban, amiben a társa­dalmi életünk életképessége, magasabb rendüsége és erősö­dése kifejeződik, csak turkál­nak. lekicsinylik, mindenben csak a hibát, a rosszat kere­sik, látják. Fel kell világosí­tanunk őket, hogy a minden­napi életünkben mit értelme­zünk szabadságon, társadalmi Sajnos, nem minden eset­ben van ez Így. Utazásaink ....... . közben, s máskor is tapasz­i dőn közön ként, illetektelenü! talható, hogy a vitatkozók életünk demokratizmusán és rosszindulatúan olyan sze- között a vélemények alupve- ®let“nK «u wiu8*"" mélyek 1, »tol ta,;- ^^5.1 tat heIlacnl, akiknek« térek- frázisokkal, demagóg „ónok- járatokon a szabadságol. lássál beszélnek ,,a nép neve- demokráciáról fecsegnek, sok­vésük a közvélemény szem­beállítása a vezetők tevékeny- ben-\ a nép érdekében, ök a ségével és az eddig elért ered­ményekkel. tudálékosak minden kérdés­ben rendkívül „jól tájékozot­szor a legdurvább megsértői e magasztos eszméknek. A szabadság nem menlevél vesznék, itt maradok. — Két helyre jelentkeztem. Budapestre műkövesnek, ide pedig asztalosnak. Édesapám­nak nem tetszett, hogy köve­tem őt szakmájában. Mondta is: elég ebből egy a család­ban. Édesanyám le neki adott igazat: — Maradj csak ideha­za, az asztalosság könnyebb, mint apád szakmája. Hát így lettem én asztalos tanuló — folytatja Tátrai János. Matyóka Péter íg.V formáz­za a szót: — Autószerelő akartam len­ni. de nem vettek fel, így kö­töttem ki az asztalossásnál. Utólag bevallom: eddig még nem bántam meg... Mindannyian közepes ered­ménnyel végeztek. Egyedül Szandai Vince mutatott fel kimagasló eredményt szerke­zettanból. A megyei verseny­ben első, a Győrben megtar­tott országos vetélkedőn pedig a harmadik helyezést érté el. Kész emberek? Nem hiszem. Csupán a kezdéshez kaptak olyan alapot, amire biztosan építhetnek, ha akarnak. Szandai Vince, Dénes Lász­lóra és Fekete Istvánra, Tátrai Janos Pribeli Sándorra. Ma­tyóka Péter pedig Hollósl Gyulára, Szke.an Lászlóra, Pityert Lászlóra és Pistyur Józsefre, a volt tanítómeste­rekre emlékezik szíves szóval. — Rendes gyerekek, szor­galmukkal sem volt baj. Még­is azt mondom: a szakmából még kevés ragadt rájuk. Nem csoda! Hol nekeln, hol pedig másik kollegának segítette«. Ez volt a szakmai gyakorla­tuk. Másképp nyilatkoznék, ha lenne tanműhelyünk és ott tanultak volna. Ettől függet­lenül állítom: ha akarnak, jó szakemberek lesznek, — sum­mázza a három év tapasztala­tait Fekete István. Máth Sán­dor művezető pedig kiegészíti: — Nehéz most nyilatkozni a gyerekek szakmai fejlődésé­ről. Egy biztos: gyakorlatuk igen kevés.. . Hogy látják ezt a fiatalok? Tátrai János: — Célom, hogy jól elsajátítsam az aszta­losságot. Erre bőven van Itt lehetőség. Szandai Vince: — Nekem A napokban a helyi járaton tak”, és „csalhatatlanok”, egy csoport igen élénk eszme- „Tévedhetetlennek”, „jó ke- cserét folytatott a község reszténynek”, „a legjobb ha- kommunális fejlesztéséről, a zárinak” vallják magukat, levegő szennyeződöttségéről, a „Le kell váltani a vezetőket, tanács munkájáról. A vétóimé- mert nem törődnek a dolgo- . az általuk egyoldalúan nyék alapvetően eltérőek vol- zók érdekeivel, csak azért értelmezett és hangoztatott sza- tak a helyzet megítélésében, vannak, hogy felvegyék a fi- hadság és demokrácia ellen szót Aki az eszmecserét hallgatta, zetésüket”. Ez már nem egy- emel> az már szerintük „eilen- hamaroson meggyőződhetett szerű tájékozatlanság, hanem söge az emberi jogoknak, az arról, hogy a vitát kezdenie- ugyancsak demagógia. A rossz- emberiségnek". Ezek a szeme- nyezők már nem a lakosságot indulatú megjegyzéseket saj- a szocializmus legrna­érintő problémák megoldását nos sok becsületes párttag és Sasztosabb eszméit csupán Rá­keresik, hanem a társadalmi társadalmi életünkkel egyet- ját önző céljai« megvalosuiá­értő dolgozó a „nem akarok rendünkkel szemben élló, űe­Faluról falura A herencsényi hagyománytisztelők TRAGIKUS ESEMÉNYRE szonyokon. Ahogy a heren- az áldozások, a bérmá- alkalmasak arra. hogy köz­érkezem Herencsénybe. Men tő- és teherautó áll a tanács­ugrott egy asszony. A falu meglepő nyu- zük, hogy godtsággal reagál, Illetve nem lesznek a reagál az eseményre. A kizá­esényi tsz eddigi eredménye- [ások száma. kutakká minősítsék őket. Ve­it Ismerjük, (a kezdeti 13 Arról viszont nein történt res János tanácselnök tájé­háza előtt: a községhez tar- forinttal szemben ma már 50 említés, hogy megyeszerte koztatása szerint a lakosság tozó Liszkópusztán a kútba forintot fizetnek összesen egy nagyértékű tárgyakat szokás szívesen venne részt törpe- háromgyarmekes munkaegységért) feltételez- ajándékozni a bérmálandó- vízmű-társulásban, de hiába, hamarosan úrrá nak (megint dicső hagyó- a családonként ' felajánlott nehézségeken, a Hiányok!) s hogy bérmálás, kétezer forint ehhez nem vezetőknek sikerül megoldani áldozás előtt „ajánlatos" hit- elegendő. Állami hozzájáru- t-ólag a családra tartozó do- az asszonyok gondját. Cseré- oktatásra is beiratkozni, mert tós egyelőre nem várható, logból senki sem csinál köz- be mindössze annyit várnak, esetleg nem vehetnek részt a marad " minden a régiben, ügyet. A józanság egyébként hogy a közgyűlés a munka- ceremónián. így már némi- , «, a herencsénylek egyik alap- egység-rendszer helyett sza- képpen érthető a falu, a fi- A IllBAK suhula, tulajdonsága. — Rendes, vázzá meg végre a garantált atalok nagyfokú „vallásossá- UTÁN —, hogy az oivaso csendes falu — mondják az bérezési rendszer bevezetését, ga!’ melynek illusztrálására a azért reális képét kapjon amelyben a tagok végzett t.sz-elnöktől is) kaptam fel- Eli a maga nyugodt munkájuk nyolcvan százaié- világosiikat: azokon a vasár­kát havonta, a többit pedig napokon, melyeken szamóca- az év végén egyösszegben átvételt tartottak, a falu nagy kapják meg. Bár az utóbbi része a földeken dolgozott, s . k i bérezési módszer nemcsak a templomban alig lézengett munkaegységéről mar beszel- korszerűbb, hanem a tagok- valaki. tünk. Szót érdemel az augusz­nak is kedvezőbb lenne, el- a HAGYOMÁNYOKNÁL tus 1-től üzemelő furnértemez- .o. » . á. fogadtatását eddig mégsem MARADVA a művelődésről, készítő segédüzem Is, amely­Három patak folyik at a koz- sikerült keresztülvinni. Az pontosabban a könyvtár Iá- tői a vezetők jelentős nyere­ségen. koztuk a térképén i* emberek — ősi magyar szó- togatásáról is érdemes ejteni ségnövekedést várnak. A száz­kás szerint — ragaszkodnak néhány szót. Katalin István, ezer forintos befektetés Temél- a bevált, régi módszerekhez. az általános iskola igazgatója hetóle3 «»r a* ev A MÚLTHOZ VALÓ RA- mondotta el^hoj «kJJva- JTgé­emberek, ha szóba kerül va lahol. — életét. Ezt a nyugodtságot azon­ban néha nem könnyű meg­“, ««r;r például alaposan probara tét- te a herencsényiek türelmét. feltüntetett Fekete-víz, de emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy mindhárom kiszáradt volna. A szárazság községről — a pozitív jelensé­geket is meg kell említeni. Ezek különben is többen van­nak, mint a hibák, hiányossá­gok A tsz ötvén forintos gal magyarázható az Is, hogy GASZKODAS és a környezet ®ok ki nyékét kielégíteni- Az i<; ko­a falu kereső lakosságának szokásainak kritika nélkül tanulok «oieo , mo]„ eredménynek számit, an mmtna a iemptie« . „„ „n olvasnának. Sok gyerek hogy a regen 20-30 holddal állít be. hogy szülei, rendelkező. ezen a vidékén foglalkoztató való átvétele nemcsak a bé- ~ nern mintha a felnőttek moly a falu kereső nagy részét „Lenin hagyatéka” Tsz problémákkal küzködik. A tervezett száz helyett csak temre huszonkilenc vagon pillan- tam a is rezesnél nyilvánul meg- Vá- nem roson nevelkedett ember lé- ázzál meghökkenve hallót- ... . zámadatot: az isko- szeretnék ezt es u uíván«áe-íra már nagybirtokosnak számító hozzatartozoi k gazdák teljesen beleüleszked­——-......— —=—■ — i«..., a iu. .„„u- .. ... 3 tek a közösségbe, magukénak g őstakarmány termett az Idén. lásgyerekek negyvennyolc yet elvinni. gy *>- ^ érzik a tsz ügyét. A községben A növendék- és hízómarhák százaléka fakultatív hitokta- kon y vol vasast Her e nősen \b i ^ után mintegy ellátására így Sürgősen öt- tósra jár. Később felvilágosí- Í1rakozás A koca? 120 új ház épült, a járdajaví­hat vagon takarmányt kellett tottak. hogy ez a szám még v]szont elveseknél an- téshoz rövidesen hozzá akar­Sí™ öli,«’ “Sí tt r |S *T mafcíe Sfe SS„Í S Sfo„”S. eS, »* ***<■■■ kát pedig helyi erőből. bun van olyBn község, ahol emlegetlk dlcsekedVe a falu Herencsény. A Cserhát lan­..................t csodaszép környe­r ü büszkeséget: az új ital- zetben fekszik, 1200 lakosa bolt helyiségét. van. Legtöbben a tertnelő­A problémák sorolásának szövetkezetben dolgoznak, so- yégén szóljunk még egyről — kan Balassagyarmatra, Salgó­SHfÄ’ Ät hetVen- My0!CVan SZ“t f kői SbaT^lémsT ká“n‘‘ísodas^; Val es silóval piouaijaK po arany. Most mar nem tud- - - — tolni. Az asizály miatt az hogy örüljek, vagy bosz­asszonyok Is bajba kerültek: szankodjam-e. Mindenesetre a kukoricatörésig egyszerűen megkerestem Kalácska Jó­sr- sssrzsrsxzzz s.'ssa kát biztosítani. Ha pedig az ^ mondana meg, van-e en- emb€,.ekben ,.ejlenek. A fa. dolgos falu - mondják az ern­lunak ninc-s elfogadható mi- berek, ha szóba kerül valahol, nőségű ivóvize. Két javíthe- “ Eh a hiaea nyugodt életét tó kút kivételével az összes Baranyai László közkút kimondottan rossz előírt száz munkanapot nem nek a «ülBőségekben meg- teljesítik. odavész a jövő évi nyilvánuló vallásosságnak háztáji-földterület is Kovács Kpi-a me háztáj tstván elnöknek most okozza a legtöbb gondot, hogy segítsen a bajba került asz­belső. megalapozottnak az Ideológiai indítéka ts? tűnő «óban vélik kifejezésre jutni, és nem veszik figyelembe társadalmi életünk ellentmon­dásait, bonyolultságát és sok­rétűségét. A szocializmust, az úgynevezett szabad akarattal azonosítják, amin azt értik, hogy mindent megtehetnek, amit akarnak, azt szónokol­hatnak, ami nekik tetszik. A közvélemény formáló erejével lehet hozzáseaíteni őket, hogy megértsék a társa­dalmi valóságot és helyesen értelmezzék azok is. akik nem ismerik, vagy nem akarják felismerni, és alapjában véve helytelenül értelmezik'1 jogai­kat és kötelességeiket. Vannak, akik szabadságon valamitől való mentességet, társadalmi é6 politikai köteie zeltség alól való kibúvást kötetlenséget, politikai semle gességet, függetlenséget érte nek. Gyakran halljuk ma :s ezeket a kifejezéseket: „nem szólok bele a politikai viták­ba, és nem teszek politikai ál­lásfoglalást, nem kötelezem e) magamat.". S ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy az ember nem létezhet sem ter­mészeten, sem társadalmon kívül, nem élhet a nagy kö­zösség és ebből eredően kö­töttségek és kötelezettségek nélkül. A társadalmi és poli­tikai élettől teljesen független magány az ember és u benne létező érték elpusztulásához vezetne, az élet céltalanná válna. A valóságos, reális szabad­ság, a társadalmi életünk de­mokratizálódási folyama la nem állhat csak tagadásból, csak a függetlenség, a kötele­zettség alól való kibúvásból. Sikereink forrása Nem szat ad megfeledkez­nünk arról, hogy sikereink forrása, jó eredménye és zá­loga a jövőben Is a becsülete­sen végzett alkotó munka, a párt politikájának gyakorlati Végrehajtása és az ezt segítő, ezen alapuló reális ítélőképes­ség, a jóindulatú és okos, jó­zan véleménynyilvánítás lesz. T oronyí László — Hogyne volna — felel- minőségű vizet ad, s a ma­te magabiztosan. — Emelke- gánosoknál levő kutak sem MőGRAD - 1$68. augusztus 16., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom