Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-13 / 189. szám

Küzdelem az erózió ellen Vadászvizsga lulujvédö gazdálkodás „hegyvidéki" szövetkezeteinkben A nógrádi dombhátakon ve­szedelmes ellensége a terme­lőszövetkezeti parasztoknak az erózió. De a völgyek sem mentesek a természet csapá­saitól, mert egy-egy nagyobb esőzés alkalmával tengerré duzzadnak a patakok Igaz, az utóbbi években sok erőfeszí­tést tettek a közös gazdasá­gok, hogy megvédjék a ter­mőföldet, de nem eleget, s nem mindig a legszervezet­tebben. A Lókos patak meríti termelőszövetkezetek már bi­zonyítják, hogy a talajvédő gazdálkodás mennyire fontos és hasznos. Formálódik a helyzet a salgótarjáni járás­ban is. Van és még sincs A salgótarjáni járásban, a Zagyva folyó vízgyűjtő terü­letén sok gondot okoz a folyó. A Zagyva vízgyűjtő területé­ről — megközelítően 100 ezer hold — évente 44 millió köb­méter víz hagyja el a megyét. Tehát van víz, s mégis hiány­nyal küzdenek a gazdaságok. Á talajvédő gazdálkodással — szükség' szerint kiegészítő meliorációval — 5,5 millió köbméter vizet vissza lehetne tartani, s a növénytermesztés hozamainak fokozására hasz­nosítani. Ezzel a vízmennyi­séggel — amely 55 milliméter csapadéknak felel meg — a vízgyűjtő szántó-, rét- és le­gelőterületének minden hold­ján a jelenleginél 215 kilóval több szárazanyagot lehetne előállítani. Az 51 ezer hold- nyi területen termelhető többlet megfelel 13100 vagon közepes minőségű vöröshere, széna vagy 12 640 vagon árpa szárazanyag tartalmának. (A növényeknek általában fél köbméter vízre van szükségük egy kiló szárazanyag előállí­tásához.) A talajvédő gazdálkodás hiányát tükrözi a nagyfokú talajpusztulás is, ami évente 46,6 tonnát tesz ki holdanként. A lejtőkön elhelyezkedő szán­tókon ez lényegesen több, meghaladja általában a 150 tonnás holdanként! átlagot. A mátramindszenti termelőszö­vetkezet legmeredekebb terü­letén 225 tonna is pusztulásba megy holdanként. A kazári közös gazdaság szántóinak át­lagában 112 tonna holdanként a talajpusztulás, míg a Cered- völgye Tsz bárnál üzemegy­ségének sík részein is eléri a ■22—50 tonnát holdanként. Hihetetlen számok A talajpusztulás jelentős humuszveszteséget is jelent. A lezúduló vízzel együtt éven­te 29—30 ezer tonna — hol­danként mintegy hét mázsa —- humusz pusztul el. Hihetet­lenek tűnnek ezek a számok. Am egy-egy nyári zápor, vagy a kiáradó Zagyva iszapos vize a hitetlenkedőt is könnyen meggyőzi. Hogyan lehetne a pusztulást megakadályozni? Sokat ígérő biztatás, hogy a talajvédő gazdálkodás megho­nosításával, meliorációval, a számítások szerint a töredé­kére — 15—5 százalékra csök­kenthető a talajpusztulás és a humuszveszteség. A szervezett talajvédelem, áttérés a talajvédö gazdálko­dásra megkezdődött a megyé­ben. Ezt bizonyítják már a Lókos vízgyűjtő területén el­ért eredmények. A salgótar­jáni járásban azonban ezzel niég a kezdetnél tartunk. Je­lentős az a feladat, ami ebben a vonatkozásban a termelő­szövetkezeti vezetőkre, szak­emberekre hárul. A ta­lajvédő gazdálkodás szük­ségességéről es megvalósítá­sának lehetőségéről részben még önmagunkat, a termelő­szövetkezeti tagokat, de a községek egész társadalmát is meg kell győzni. Egy lépést sem jutunk előbbre, ha nem győzzük le a konzervativiz­must. (t)iiiui támogatással A talajvédö gazdálkodás ki­alakításához a lehetőségek ma sokkal inkább adottak, mint az előbbi években. Igen kedve­ző helyzetet teremtett a párt és a kormány gazdaságpoliti­kája, az új gazdaságirányí­tási rendszer. Egyrészt, meg­szüntette a termőhelyi adott­ságoktól elvonatkoztatott ter­vezési gyakorlatot, ami nem­csak gátolta a talajvédő gaz­dálkodás bevezetését, hanem még gyorsította Is az eróziót. Másrészt, az üzemek önálló­ságának növekedésével a he­lyi kezdeményezések lehető­ségei is kitágultak. S nem utolsósorban, éppen a párt helyes gazdaságpolitikájából fakad, hogy a talajvédő gaz­dálkodás meghonosításához, bevezetéséhez, a melioráció­hoz megkülönböztetett állami támogatást kapnak a rászoru­ló mezőgazdasági üzemek. Az eddigi intézkedések, az állam segítsége meggyőzően bizonyítja, hogy a talajvéde­lem, az erózió elleni védeke­zés megoldásra váró, élő gond. Erre a célra az idén, s a következő években is szán­ni kel! anyagi erőket az álla­mi támogatás mellett, a szö­vetkezeteknek is A salgótar­jáni járás termelőszövetkeze­tei részére az idén több mint hárommillió forint állami se­gítség áll rendelkezésre. A talajvédő gazdálkodás szükségességének felismerése az üzemekben, a védekezés iránti eltökéltség és a nagy­mérvű állami támogatás nem maradhat eredmény nélkül. Viszont a termelőszövetkeze­teknek nem szabad tovább késlekedni a talajvédő gazdál­kodás munkálnak megkezdé­sével. . Téta Ferenc Húszéves o TEFU Ä „műszak" MIT VARUNK A MŰ­SZAKTÓL? — kérdez vissza Telek György, a 2. sz. AKÜV forgalmi szakszolgálat veze­tője. ahogy mondják a mű­szak „ellenfele". — Ismerjük nehézségeit. És tekintve, hogy a fuvarfeladatok csökkenése amúgy sem köti le a TEFU kapacitását, s a bevételcsök­kenést a MAVAUT többlet bevételeiből kell pótolnunk, azt várjuk, hogy az autóbu­szok javítószázalékát tizen­egyről legalább kilencre szo­rítsák le­¥ KT OSZTÁLYVEZETŐ iro­dája az egyik műhely tőszom­szédságában van. — Ez a járműfennturtó osz­tály- Amelyet többnyire úgy emlegetnek: a műszak — tájé­koztat Szalay László osztályve­zető. — Valójában a műszaki szakszolgálat, melynek vezető­je a vállalat főmérnöke, raj­tunk kívül része az anyaggaz­dálkodási csoport, a műszaki fejlesztési osztály és a főnöksé­gek műszaki vezetői, — Mi a járműfenntartási osz­tály tennivalója? — Ránk tartozik a tervsze­rű megelőző karbantartás, vagyis az egyes és a kettes szemle. Bizonyos, típusonként előírt távolság lefutása után a kocsinak be kell a műhely­be állnia, akár rossz, akár Jó, hogy rendelkezésekben előirt, műveleteket elvégezzük rajta. A szemlék közti futójavítás is a mi dolgunk. Főjavítást nem végzünk, ez az úgynevezett számozott, specializált javító vállalatok feladata. Újabban vita kezdődött arról, vajon az AKÖV-vállalatok műhelyében célszerű-e úgynevezett házi középjavítást elvégezni, ami helyettesítené a főjavítást, fel­újítást. A vita azonban még kezdeti stádiumában van, és mert a gyakorlati tapasztala­tok nem elegendőek, azzal kapcsolatban, hogy mi a he­lyes, gazdaságos, mi nem — korát lenne nyilatkozni. — Ml teszi ezt a munkát oly bonyolultá és sok tekintetben kockázatossá? — Csak néhány jellemző té­nyezőt hadd említsek. A leg­több AKÖV-vállalat gépkocsi­állománya egységesebb a mienkénél. Sajnos, nálunk úgyszólván minden Magyaror­szágon létező koeaitipus meg­található. Magától értetődik, hogy a különböző típusok ja­vítására vonatkozó normák sem egyformák. Nem könnyíti a munkánkat, hogy a nógrádi útviszonyok közismerten nem a legjobbak az országban. Sok az olyan járművek száma, amelyek a hatszázezer kilomé­teren is túl vannak, holott a „normájuk” esetleg négyszáz­ezer. De a selejtezést még sem könnyű eldönteni, mert nem ritka, hogy a hatszázezer, vagy még ennél is nagyobb tá­volságot befutott kocsikon már csak a rendszámtábla a régi- Nehezíti a dolgunkat, hogy a mintegy hatezer féle- fajta alkatrészből. melyre szükségünk van, néhány tu­catnyi, néha száz, rendre hiányzik. Aztán, nézze, ha ide beáll két egyforma műsza­ki állapotban levő kocsi és két különböző brigád javítja ■— már nem egyforma az ered­mény. De ha tegyük fel, egy­forma: javítás Után más-miié útviszonyok közepette közle­kednek, más és más a rako­mányuk, más tehát az igény- bevétel. Ezért az egyiket esetleg hónapokig nem látjuk a másik két hét múlva „le­rongyolódva” újra visszatér. Még egy: a gépkocsi rako­mánya, és maga a jármű is nagy népgazdasági érték. Mű­szaki hiba miatt történhet baleset, s ez nemcsak anyagi érdekekben, fmberi életekben is kárt tehet. Nagy felelősség ez... — Gondolom, annál inkább nagy jelentősége van a meg­bízható törasgárda kialakítá­sának, — Van ebben egy furcsa el­lentmondás nálunk. „Külön­böző körülmények miatt — s ez különösen a központi mű­helyben érződik — nem ala­kult kt helyt törzsgárda. A régi, legjobban bevált szere­lők zöme vidéki lakos, A ter­melőszövetkezetek fejlődése az utóbbi Időben nagy elszívó erő. Ennek ellensúlyozására mi nem tudtunk eddig olyan kereseteket biztosítani legjobb szerelőinknek sem. mint amennyivel a téeszekben biz­tatják őket. A szakközépis­kola-rendszer bevezetésével az utánpótlásban is törés követ­kezett be az idén... S az a tapasztalatunk, hogy a felsza­badult segédek legjobbjai is olyan vállalatok felé gravltál- nak. amelyek a mienknél jobb anyagi feltételeket tudnak nyújtani. Abban bízunk, hogy az igazgató elvtárs nemrég hozott határozata — mely le­hetővé teszi, hogy a legjobb, legmegbízhatóbb szakmunká­saink teljesítményét kiemelt órabérrel honoráljuk — ked­vezőbb feltételeket teremt a törzsgárda megszilárdításához. ■* MEGBÍZHATÓSÁG. FELE­LŐSSÉG? — irányítom a be­szélgetést a közérdekű témára* A felnőttek sokszor jobban izgulnak a vizsgán, mint a gyerekek. Az apró irodában — itt a megyei tanácson — nyol­cán szoronganak. A vadász­jelölteket vizsgáztatják, — Beszéljen a mezei nyálról — ismerteti a feladatot Kollár József, a megyei tanács erdé­szeti, vadászati és természet- védelmi előadója. Az őszülő, idősebb ember nagy levegőt vesz, s folyama­tosan válaszol. Majd a mezei és az üregi nyúl közötti kü­lönbségeket firtatja a vizsgáz­tató. De a koros jelöltnek ez is megy. — Hogyan jön létre a va­dásztársaság? — kérdezi dr. Bognár Géza, a MAVOSZ me­gyei választmányának titkára, a másik vizsgáztató. — Először is terület kell, majd engedély... sorolja a felelő. Mindenki mosolyog, mert kihagyja a legfontosab­bat, az embereket. Kozári István rendőrőrnagy­tól — a harmadik vizsgáztató­tól — érdekes kérdést kap. Ho­gyan készítene sörétes töltényt mindenféle segédeszköz nél­kül. Erre a legprecízebb a válasz. Látszik, hogy a gya­korlati részt sokkal jobban is­meri a jelölt, aki immár va­dász lett. Átadják neki az iga­zolványt, amelyen ez áll: Pre­zenszki Pál, pásztói Béke Tsz Vadásztársaság. Mindegyik jelöltet alaposan kifaggatják, hogyan készült fel, mennyire sajátította el azokat a sokoldalú ismereteket, ame­lyekre egy vadásznak szüksé­ge van. — A vadászjelöltek, illetve már vadászok, néhány hóna­pos tanfolyamával, $ ezzel a vizsgával nem lehet lezárni a tanulást — mondja Kollár József a vizsgáztatás befejez­tével. — További tanulásra össztönözzük a vadászokat, hogy minél többen sajátítsák el az okszerű vadgazdálko­dást. P. A. Hazajöttek Nyári gyakorlaton Négyen ülik körül az asz­talt: Lakatos József Zagyva­rónáról, Oláh Péter Zagyva- pálfalváról, Szeberényi Lász­ló Kisterenyéről, Karádi Lász­ló pedig Salgótarjánból. Kö­telező nyári gyakorlatukat töltik a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben, minden kötele­zettség nélkül. Az idén vé­gezték el a felsőfokú gépipari technikum első évfolyamát Kecskeméten. — Két hely között lehetett választani. Mi a kérdőíven Sal­gótarjánt .jelöltük meg. Ezt el­fogadta az iskola vezetősége. Tizhónapi távoliét után haza­jöttünk — Indítja a beszélge­tést a Oláh Péter. — Hatodik hete vagyunk a gyárban. A hengermű GYEGO műhelyében kezdtük. Most a kovácsoló gyárrészleg szer- számmühelyében ismerkedünk a gépekkel, munkafolyama, tokkal, technológiákkal — mondja Karádi László. — Mindig azt keressük, ami számunkra is új — fűzi a szót Szeberényi. — Nagy élmény volt dol­gozni a szikraforgácsolón — így Lakatos. — Igen. A mi üzemünk, mint a malom: a kocsikat, gé­peket kijavítjuk, újra elrom­lanák. Említettem, hogy a jár­mű én terhe : óriási érték. Baleset miatt az ember testi épsége is veszélybe kerül. Ná­lunk a bizonylati fegyelem is ehhez igazodóan szigorú: a szerelő az elvégzett művelete­ken kívül beírja a javítás napját, óráját, percét. És alá­írja! S ha baleset műszaki hi. ba következménye, akár a törvény előtt is felelnie kell, A rendőrség akkor is utána­néz a műszaki hibának, ha a gépkocsivezető történetesen tökrészeg volt- És előfordult az ts, hogy az egyik műveze­tőnk már vádlottként állt a bíróság előtt. Két hétig nyo­moztunk, mire kiderült, a műszaki hibát a gépkocsive­zető Idézte elő, de azt a magú mentésére eltitkolta. ★ A NAr MINDEN REGGEL hét órakor a műszak! vezetők, művezetők katonás állapot- jelentésével kezdődik; hány javításra váró kocsi tartózko­dik a műhely területén. Nos, általában huszonöt-harminc teherautó, tizenöt-húsz autó­busz a központi műhelyben, Ugyanennyi a főnökségek mű­helyeiben. Szakadatlan folya­mat ez, melyet a vállalat több száz járművéből egyetlen egy sem kerülhet el. A „műszak" háromszázhúsz főnyi gárdája vizsgálja, gyógyítja a köz- utak vándorait. Nem mindig győzik erővel. Most például egy öttagú soförbrigád segít) őket, hogy a forgalmi szakosz­tály kívánságainak eleget te­hessenek. Persze, más lenne, ha egyik-másik gépkocsiveze­tőnek akkor i6 eszébe jutna a műhely, amikor még Jó a ko­csija, ., Csizmadia Géza — Okos kis masina az uni­verzális másolómaró, a szov­jet automata másológép. De dolgoztunk különböző eszter­ga- és gyalugépeken — foly­tatja Oláh Péter. — A szikraforgácsoló műkö­dését Kozakovics Endre esz­tergályos ismertette meg ve­lünk — mondja Karádi. — Nagyon ért hozzá ~ vé­lekedik Oláh Péter. Túlestek az első, ilyenkor szokásos tűzpróbán. Az egyik szakmunkás kíváncsiságból le­vizsgáztatta őket. Eléjük tett egy rajzot és azt .mondta: nem tudok eligazodni rajta, segít­senek. A fiúk hamar rájöt­tek a dolog nyitjára: a rajz valóban rossz volt. Nem ők, hanem aki leadta, gyorsan ki­javította. A másik esetben meg az egyik esztergályos azzal hozakodott elő: mutas­sák meg hogyan kell a kezé­ben levő mintadarabot meg- esztergályozni. A fiúk talpra­esetten válaszoltak: „Mi nem értünk mindenhez. Azért jöt­tünk ide, hogy amit nem tu­dunk, azt megtanuljuk, öntől és az önhöz hasonló többi jó képességű szakembertől". 4 válasz jól hangzott Ezt követően arról beszél­getünk, hogy ki hová szándé­kozik menni az iskola elvég­zése után. — Lakatos kezdi: ösztöndí­jasa vagyok az Acélárugyár­nak, tehát visszajövök ■ i • — Karádi? — Még nem tudom 1 — Oláh? — Én sem.. t — Szeberényi? — Még nem döntöttem ... Később szavaikból kihámo­zom- Lakatoson kívül nem biztos, hogy a többiek haza­jönnek. Úgy látják, másutt gyorsabban juthatnak előbbre az életben. Jó szakot választot­tak maguknak. A pneumati­kában, a hidraulikában és a villamosirányítás-technikában szereznek felsőfokú képesítést* Ebben a szakágban ők lesz­nek az első fecskék. Mire e sorok megjelennek, már búcsút mondtak a gyár­nak, letelt a nyári üzemi gya­korlat ideje. Ki mivel tölti a hátralevő szabad idejét? Mind­egyiküknek van még egy vizs­gája, a politikai gazdaságtan. Ha ez jól sikerül, jó és köze- pesrendűek lesznek. Aztán? — Balatonra és Csehszlová­klába megyünk üdülni — így Karádi. — Nekem is ilyen terveim vannak - folytatja Szeberé­nyi. — Én pedig majd kijárok a strondre, ha jó idő lesz — mondja Oláh. —- Szüleimmel megyünk le a Balatonra és kirándulunk Egerbe — közli Lakatos* Végül Kefll Józsefnek, ■ gyártóeszköz-gazdálkodás mű­szakvezetőjének véleményéi tolmácsolom: — A fiúk figyelmét elsősor­ban azok a technikai érdekes­ségek ragadták meg, ami szá­mukra teljesen új. Jövőre, amennyiben újra hozzánk jön­nek egy-egy témából már szak­dolgozatot kell készíteniük. Ennek Ismeretében én is töb­bet tudok majd mondani. Előlegezzük a bizalmat; re­méljük sok jót... . Venesz Károly Védekezés az aranka és a mezei pocok támadása ellen A rendkívüli aszályos időjárás kedvezett a különféle me­zei kártevők elszaporodásának. A pásztói járásban különösen az aranka és a mezei pocok veszélyezteti a növényi kultúrá­kat. A járás termelőszövetkezeteiben nem váltak be az idén a lucerna felültelepítések, s így nagyon fontos, hogy a terve­zett magfogások sikerüljenek. Arankával fertőzött aprómagoi azonban nem vesznek át a szövetkezetektől, így rendkívüli jelentőséget nyert az aranka elleni védekezés, amit több kö­zös gazdaságban már megkezdték. A mezei pockok kártevése néhány helyen már fenyegető méreteket ölt. A szurdokpüspöki, csécsei termelőszövetkezet­ben és a Sziráki Állami Gazdaságban mór elkezdték az irtást. Ugyancsak tetemes károkat okoznak a talajlakó kártevők, mint például a mocskospajor, drótféreg, cserebogárpajor stb., amelyek a jövő termését veszélyeztetik. A növényvédelmi jel­zések nagy fertőzöttséget bizonyítanak, s így elengedhetetlen a védekezés. A Nógrád megyei Növényvédő Állomás segítsé­get nyújt a talajvizsgálatokhoz, a fertŐzijttség felderítéséhez, a védekezéshez. Különösen fontos ez. ott, ahol gabona gabona után kerül a talajba. A talajlakó kártevők elleni védekezést most, a szántások idején lehet a legjobban elvégezni. A pásztói járásban jelentkezik egy speciális tennivaló is. mivel itt terülnek el a megye összefüggő szőlőterületei: a pásztói peronoszpóra előrejelző állomás ugyanis peronoszpóra- veszélyt Jósol. NÓGRÁD — 1966. augusztus 13., kedd 3 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom