Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-13 / 189. szám
Küzdelem az erózió ellen Vadászvizsga lulujvédö gazdálkodás „hegyvidéki" szövetkezeteinkben A nógrádi dombhátakon veszedelmes ellensége a termelőszövetkezeti parasztoknak az erózió. De a völgyek sem mentesek a természet csapásaitól, mert egy-egy nagyobb esőzés alkalmával tengerré duzzadnak a patakok Igaz, az utóbbi években sok erőfeszítést tettek a közös gazdaságok, hogy megvédjék a termőföldet, de nem eleget, s nem mindig a legszervezettebben. A Lókos patak meríti termelőszövetkezetek már bizonyítják, hogy a talajvédő gazdálkodás mennyire fontos és hasznos. Formálódik a helyzet a salgótarjáni járásban is. Van és még sincs A salgótarjáni járásban, a Zagyva folyó vízgyűjtő területén sok gondot okoz a folyó. A Zagyva vízgyűjtő területéről — megközelítően 100 ezer hold — évente 44 millió köbméter víz hagyja el a megyét. Tehát van víz, s mégis hiánynyal küzdenek a gazdaságok. Á talajvédő gazdálkodással — szükség' szerint kiegészítő meliorációval — 5,5 millió köbméter vizet vissza lehetne tartani, s a növénytermesztés hozamainak fokozására hasznosítani. Ezzel a vízmennyiséggel — amely 55 milliméter csapadéknak felel meg — a vízgyűjtő szántó-, rét- és legelőterületének minden holdján a jelenleginél 215 kilóval több szárazanyagot lehetne előállítani. Az 51 ezer hold- nyi területen termelhető többlet megfelel 13100 vagon közepes minőségű vöröshere, széna vagy 12 640 vagon árpa szárazanyag tartalmának. (A növényeknek általában fél köbméter vízre van szükségük egy kiló szárazanyag előállításához.) A talajvédő gazdálkodás hiányát tükrözi a nagyfokú talajpusztulás is, ami évente 46,6 tonnát tesz ki holdanként. A lejtőkön elhelyezkedő szántókon ez lényegesen több, meghaladja általában a 150 tonnás holdanként! átlagot. A mátramindszenti termelőszövetkezet legmeredekebb területén 225 tonna is pusztulásba megy holdanként. A kazári közös gazdaság szántóinak átlagában 112 tonna holdanként a talajpusztulás, míg a Cered- völgye Tsz bárnál üzemegységének sík részein is eléri a ■22—50 tonnát holdanként. Hihetetlen számok A talajpusztulás jelentős humuszveszteséget is jelent. A lezúduló vízzel együtt évente 29—30 ezer tonna — holdanként mintegy hét mázsa —- humusz pusztul el. Hihetetlenek tűnnek ezek a számok. Am egy-egy nyári zápor, vagy a kiáradó Zagyva iszapos vize a hitetlenkedőt is könnyen meggyőzi. Hogyan lehetne a pusztulást megakadályozni? Sokat ígérő biztatás, hogy a talajvédő gazdálkodás meghonosításával, meliorációval, a számítások szerint a töredékére — 15—5 százalékra csökkenthető a talajpusztulás és a humuszveszteség. A szervezett talajvédelem, áttérés a talajvédö gazdálkodásra megkezdődött a megyében. Ezt bizonyítják már a Lókos vízgyűjtő területén elért eredmények. A salgótarjáni járásban azonban ezzel niég a kezdetnél tartunk. Jelentős az a feladat, ami ebben a vonatkozásban a termelőszövetkezeti vezetőkre, szakemberekre hárul. A talajvédő gazdálkodás szükségességéről es megvalósításának lehetőségéről részben még önmagunkat, a termelőszövetkezeti tagokat, de a községek egész társadalmát is meg kell győzni. Egy lépést sem jutunk előbbre, ha nem győzzük le a konzervativizmust. (t)iiiui támogatással A talajvédö gazdálkodás kialakításához a lehetőségek ma sokkal inkább adottak, mint az előbbi években. Igen kedvező helyzetet teremtett a párt és a kormány gazdaságpolitikája, az új gazdaságirányítási rendszer. Egyrészt, megszüntette a termőhelyi adottságoktól elvonatkoztatott tervezési gyakorlatot, ami nemcsak gátolta a talajvédő gazdálkodás bevezetését, hanem még gyorsította Is az eróziót. Másrészt, az üzemek önállóságának növekedésével a helyi kezdeményezések lehetőségei is kitágultak. S nem utolsósorban, éppen a párt helyes gazdaságpolitikájából fakad, hogy a talajvédő gazdálkodás meghonosításához, bevezetéséhez, a meliorációhoz megkülönböztetett állami támogatást kapnak a rászoruló mezőgazdasági üzemek. Az eddigi intézkedések, az állam segítsége meggyőzően bizonyítja, hogy a talajvédelem, az erózió elleni védekezés megoldásra váró, élő gond. Erre a célra az idén, s a következő években is szánni kel! anyagi erőket az állami támogatás mellett, a szövetkezeteknek is A salgótarjáni járás termelőszövetkezetei részére az idén több mint hárommillió forint állami segítség áll rendelkezésre. A talajvédő gazdálkodás szükségességének felismerése az üzemekben, a védekezés iránti eltökéltség és a nagymérvű állami támogatás nem maradhat eredmény nélkül. Viszont a termelőszövetkezeteknek nem szabad tovább késlekedni a talajvédő gazdálkodás munkálnak megkezdésével. . Téta Ferenc Húszéves o TEFU Ä „műszak" MIT VARUNK A MŰSZAKTÓL? — kérdez vissza Telek György, a 2. sz. AKÜV forgalmi szakszolgálat vezetője. ahogy mondják a műszak „ellenfele". — Ismerjük nehézségeit. És tekintve, hogy a fuvarfeladatok csökkenése amúgy sem köti le a TEFU kapacitását, s a bevételcsökkenést a MAVAUT többlet bevételeiből kell pótolnunk, azt várjuk, hogy az autóbuszok javítószázalékát tizenegyről legalább kilencre szorítsák le¥ KT OSZTÁLYVEZETŐ irodája az egyik műhely tőszomszédságában van. — Ez a járműfennturtó osztály- Amelyet többnyire úgy emlegetnek: a műszak — tájékoztat Szalay László osztályvezető. — Valójában a műszaki szakszolgálat, melynek vezetője a vállalat főmérnöke, rajtunk kívül része az anyaggazdálkodási csoport, a műszaki fejlesztési osztály és a főnökségek műszaki vezetői, — Mi a járműfenntartási osztály tennivalója? — Ránk tartozik a tervszerű megelőző karbantartás, vagyis az egyes és a kettes szemle. Bizonyos, típusonként előírt távolság lefutása után a kocsinak be kell a műhelybe állnia, akár rossz, akár Jó, hogy rendelkezésekben előirt, műveleteket elvégezzük rajta. A szemlék közti futójavítás is a mi dolgunk. Főjavítást nem végzünk, ez az úgynevezett számozott, specializált javító vállalatok feladata. Újabban vita kezdődött arról, vajon az AKÖV-vállalatok műhelyében célszerű-e úgynevezett házi középjavítást elvégezni, ami helyettesítené a főjavítást, felújítást. A vita azonban még kezdeti stádiumában van, és mert a gyakorlati tapasztalatok nem elegendőek, azzal kapcsolatban, hogy mi a helyes, gazdaságos, mi nem — korát lenne nyilatkozni. — Ml teszi ezt a munkát oly bonyolultá és sok tekintetben kockázatossá? — Csak néhány jellemző tényezőt hadd említsek. A legtöbb AKÖV-vállalat gépkocsiállománya egységesebb a mienkénél. Sajnos, nálunk úgyszólván minden Magyarországon létező koeaitipus megtalálható. Magától értetődik, hogy a különböző típusok javítására vonatkozó normák sem egyformák. Nem könnyíti a munkánkat, hogy a nógrádi útviszonyok közismerten nem a legjobbak az országban. Sok az olyan járművek száma, amelyek a hatszázezer kilométeren is túl vannak, holott a „normájuk” esetleg négyszázezer. De a selejtezést még sem könnyű eldönteni, mert nem ritka, hogy a hatszázezer, vagy még ennél is nagyobb távolságot befutott kocsikon már csak a rendszámtábla a régi- Nehezíti a dolgunkat, hogy a mintegy hatezer féle- fajta alkatrészből. melyre szükségünk van, néhány tucatnyi, néha száz, rendre hiányzik. Aztán, nézze, ha ide beáll két egyforma műszaki állapotban levő kocsi és két különböző brigád javítja ■— már nem egyforma az eredmény. De ha tegyük fel, egyforma: javítás Után más-miié útviszonyok közepette közlekednek, más és más a rakományuk, más tehát az igény- bevétel. Ezért az egyiket esetleg hónapokig nem látjuk a másik két hét múlva „lerongyolódva” újra visszatér. Még egy: a gépkocsi rakománya, és maga a jármű is nagy népgazdasági érték. Műszaki hiba miatt történhet baleset, s ez nemcsak anyagi érdekekben, fmberi életekben is kárt tehet. Nagy felelősség ez... — Gondolom, annál inkább nagy jelentősége van a megbízható törasgárda kialakításának, — Van ebben egy furcsa ellentmondás nálunk. „Különböző körülmények miatt — s ez különösen a központi műhelyben érződik — nem alakult kt helyt törzsgárda. A régi, legjobban bevált szerelők zöme vidéki lakos, A termelőszövetkezetek fejlődése az utóbbi Időben nagy elszívó erő. Ennek ellensúlyozására mi nem tudtunk eddig olyan kereseteket biztosítani legjobb szerelőinknek sem. mint amennyivel a téeszekben biztatják őket. A szakközépiskola-rendszer bevezetésével az utánpótlásban is törés következett be az idén... S az a tapasztalatunk, hogy a felszabadult segédek legjobbjai is olyan vállalatok felé gravltál- nak. amelyek a mienknél jobb anyagi feltételeket tudnak nyújtani. Abban bízunk, hogy az igazgató elvtárs nemrég hozott határozata — mely lehetővé teszi, hogy a legjobb, legmegbízhatóbb szakmunkásaink teljesítményét kiemelt órabérrel honoráljuk — kedvezőbb feltételeket teremt a törzsgárda megszilárdításához. ■* MEGBÍZHATÓSÁG. FELELŐSSÉG? — irányítom a beszélgetést a közérdekű témára* A felnőttek sokszor jobban izgulnak a vizsgán, mint a gyerekek. Az apró irodában — itt a megyei tanácson — nyolcán szoronganak. A vadászjelölteket vizsgáztatják, — Beszéljen a mezei nyálról — ismerteti a feladatot Kollár József, a megyei tanács erdészeti, vadászati és természet- védelmi előadója. Az őszülő, idősebb ember nagy levegőt vesz, s folyamatosan válaszol. Majd a mezei és az üregi nyúl közötti különbségeket firtatja a vizsgáztató. De a koros jelöltnek ez is megy. — Hogyan jön létre a vadásztársaság? — kérdezi dr. Bognár Géza, a MAVOSZ megyei választmányának titkára, a másik vizsgáztató. — Először is terület kell, majd engedély... sorolja a felelő. Mindenki mosolyog, mert kihagyja a legfontosabbat, az embereket. Kozári István rendőrőrnagytól — a harmadik vizsgáztatótól — érdekes kérdést kap. Hogyan készítene sörétes töltényt mindenféle segédeszköz nélkül. Erre a legprecízebb a válasz. Látszik, hogy a gyakorlati részt sokkal jobban ismeri a jelölt, aki immár vadász lett. Átadják neki az igazolványt, amelyen ez áll: Prezenszki Pál, pásztói Béke Tsz Vadásztársaság. Mindegyik jelöltet alaposan kifaggatják, hogyan készült fel, mennyire sajátította el azokat a sokoldalú ismereteket, amelyekre egy vadásznak szüksége van. — A vadászjelöltek, illetve már vadászok, néhány hónapos tanfolyamával, $ ezzel a vizsgával nem lehet lezárni a tanulást — mondja Kollár József a vizsgáztatás befejeztével. — További tanulásra össztönözzük a vadászokat, hogy minél többen sajátítsák el az okszerű vadgazdálkodást. P. A. Hazajöttek Nyári gyakorlaton Négyen ülik körül az asztalt: Lakatos József Zagyvarónáról, Oláh Péter Zagyva- pálfalváról, Szeberényi László Kisterenyéről, Karádi László pedig Salgótarjánból. Kötelező nyári gyakorlatukat töltik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, minden kötelezettség nélkül. Az idén végezték el a felsőfokú gépipari technikum első évfolyamát Kecskeméten. — Két hely között lehetett választani. Mi a kérdőíven Salgótarjánt .jelöltük meg. Ezt elfogadta az iskola vezetősége. Tizhónapi távoliét után hazajöttünk — Indítja a beszélgetést a Oláh Péter. — Hatodik hete vagyunk a gyárban. A hengermű GYEGO műhelyében kezdtük. Most a kovácsoló gyárrészleg szer- számmühelyében ismerkedünk a gépekkel, munkafolyama, tokkal, technológiákkal — mondja Karádi László. — Mindig azt keressük, ami számunkra is új — fűzi a szót Szeberényi. — Nagy élmény volt dolgozni a szikraforgácsolón — így Lakatos. — Igen. A mi üzemünk, mint a malom: a kocsikat, gépeket kijavítjuk, újra elromlanák. Említettem, hogy a jármű én terhe : óriási érték. Baleset miatt az ember testi épsége is veszélybe kerül. Nálunk a bizonylati fegyelem is ehhez igazodóan szigorú: a szerelő az elvégzett műveleteken kívül beírja a javítás napját, óráját, percét. És aláírja! S ha baleset műszaki hi. ba következménye, akár a törvény előtt is felelnie kell, A rendőrség akkor is utánanéz a műszaki hibának, ha a gépkocsivezető történetesen tökrészeg volt- És előfordult az ts, hogy az egyik művezetőnk már vádlottként állt a bíróság előtt. Két hétig nyomoztunk, mire kiderült, a műszaki hibát a gépkocsivezető Idézte elő, de azt a magú mentésére eltitkolta. ★ A NAr MINDEN REGGEL hét órakor a műszak! vezetők, művezetők katonás állapot- jelentésével kezdődik; hány javításra váró kocsi tartózkodik a műhely területén. Nos, általában huszonöt-harminc teherautó, tizenöt-húsz autóbusz a központi műhelyben, Ugyanennyi a főnökségek műhelyeiben. Szakadatlan folyamat ez, melyet a vállalat több száz járművéből egyetlen egy sem kerülhet el. A „műszak" háromszázhúsz főnyi gárdája vizsgálja, gyógyítja a köz- utak vándorait. Nem mindig győzik erővel. Most például egy öttagú soförbrigád segít) őket, hogy a forgalmi szakosztály kívánságainak eleget tehessenek. Persze, más lenne, ha egyik-másik gépkocsivezetőnek akkor i6 eszébe jutna a műhely, amikor még Jó a kocsija, ., Csizmadia Géza — Okos kis masina az univerzális másolómaró, a szovjet automata másológép. De dolgoztunk különböző eszterga- és gyalugépeken — folytatja Oláh Péter. — A szikraforgácsoló működését Kozakovics Endre esztergályos ismertette meg velünk — mondja Karádi. — Nagyon ért hozzá ~ vélekedik Oláh Péter. Túlestek az első, ilyenkor szokásos tűzpróbán. Az egyik szakmunkás kíváncsiságból levizsgáztatta őket. Eléjük tett egy rajzot és azt .mondta: nem tudok eligazodni rajta, segítsenek. A fiúk hamar rájöttek a dolog nyitjára: a rajz valóban rossz volt. Nem ők, hanem aki leadta, gyorsan kijavította. A másik esetben meg az egyik esztergályos azzal hozakodott elő: mutassák meg hogyan kell a kezében levő mintadarabot meg- esztergályozni. A fiúk talpraesetten válaszoltak: „Mi nem értünk mindenhez. Azért jöttünk ide, hogy amit nem tudunk, azt megtanuljuk, öntől és az önhöz hasonló többi jó képességű szakembertől". 4 válasz jól hangzott Ezt követően arról beszélgetünk, hogy ki hová szándékozik menni az iskola elvégzése után. — Lakatos kezdi: ösztöndíjasa vagyok az Acélárugyárnak, tehát visszajövök ■ i • — Karádi? — Még nem tudom 1 — Oláh? — Én sem.. t — Szeberényi? — Még nem döntöttem ... Később szavaikból kihámozom- Lakatoson kívül nem biztos, hogy a többiek hazajönnek. Úgy látják, másutt gyorsabban juthatnak előbbre az életben. Jó szakot választottak maguknak. A pneumatikában, a hidraulikában és a villamosirányítás-technikában szereznek felsőfokú képesítést* Ebben a szakágban ők lesznek az első fecskék. Mire e sorok megjelennek, már búcsút mondtak a gyárnak, letelt a nyári üzemi gyakorlat ideje. Ki mivel tölti a hátralevő szabad idejét? Mindegyiküknek van még egy vizsgája, a politikai gazdaságtan. Ha ez jól sikerül, jó és köze- pesrendűek lesznek. Aztán? — Balatonra és Csehszlováklába megyünk üdülni — így Karádi. — Nekem is ilyen terveim vannak - folytatja Szeberényi. — Én pedig majd kijárok a strondre, ha jó idő lesz — mondja Oláh. —- Szüleimmel megyünk le a Balatonra és kirándulunk Egerbe — közli Lakatos* Végül Kefll Józsefnek, ■ gyártóeszköz-gazdálkodás műszakvezetőjének véleményéi tolmácsolom: — A fiúk figyelmét elsősorban azok a technikai érdekességek ragadták meg, ami számukra teljesen új. Jövőre, amennyiben újra hozzánk jönnek egy-egy témából már szakdolgozatot kell készíteniük. Ennek Ismeretében én is többet tudok majd mondani. Előlegezzük a bizalmat; reméljük sok jót... . Venesz Károly Védekezés az aranka és a mezei pocok támadása ellen A rendkívüli aszályos időjárás kedvezett a különféle mezei kártevők elszaporodásának. A pásztói járásban különösen az aranka és a mezei pocok veszélyezteti a növényi kultúrákat. A járás termelőszövetkezeteiben nem váltak be az idén a lucerna felültelepítések, s így nagyon fontos, hogy a tervezett magfogások sikerüljenek. Arankával fertőzött aprómagoi azonban nem vesznek át a szövetkezetektől, így rendkívüli jelentőséget nyert az aranka elleni védekezés, amit több közös gazdaságban már megkezdték. A mezei pockok kártevése néhány helyen már fenyegető méreteket ölt. A szurdokpüspöki, csécsei termelőszövetkezetben és a Sziráki Állami Gazdaságban mór elkezdték az irtást. Ugyancsak tetemes károkat okoznak a talajlakó kártevők, mint például a mocskospajor, drótféreg, cserebogárpajor stb., amelyek a jövő termését veszélyeztetik. A növényvédelmi jelzések nagy fertőzöttséget bizonyítanak, s így elengedhetetlen a védekezés. A Nógrád megyei Növényvédő Állomás segítséget nyújt a talajvizsgálatokhoz, a fertŐzijttség felderítéséhez, a védekezéshez. Különösen fontos ez. ott, ahol gabona gabona után kerül a talajba. A talajlakó kártevők elleni védekezést most, a szántások idején lehet a legjobban elvégezni. A pásztói járásban jelentkezik egy speciális tennivaló is. mivel itt terülnek el a megye összefüggő szőlőterületei: a pásztói peronoszpóra előrejelző állomás ugyanis peronoszpóra- veszélyt Jósol. NÓGRÁD — 1966. augusztus 13., kedd 3 i
