Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Ho garancia, legyen az... Hslgón a KISZ-iskola épüle­téi hosszas huzavona után végre ez év májusában garan­ciálisán átadta a kivitelező, a tanácsi építőipari vállalat. A festői környezetben elterülő épület távolról impozáns lát­vány. Közelről? Nézzük meg. A főbejárat két oldalán nines kerítés. Ahol van, ott szakadozott a háló. Mosdók: a férfiakéban kflazult csempék. Négy csapból kettő nem mű­ködik. A női mosdóban más a helyzet. Itt műkődnek a csa­pok. Sőt olyan jól. hogy mind­egyik alatt mosdótál van. hogy felfogja a vizet. A zuhanyo­zókból csorog a víz, rozsda« a fal. Az alagsorban is vannak mosdók. A csempe itt is válik. A csapokat több helyen fordít­va szerelték fel. A szifonok folynak, vizes a föld. Némely helyen, így például a folyosón, de másutt is beázik a tető. Az egyik wc-ben — fogantyúját, ha .tói megrántják — folyama­tosan ömlik a víz. A tanterem külön szám Nincs függöny. Nem tudják felrakni’ Nem is lehet, mert a függönytartó görbe. Dupla ablakok. Ha nyitjuk, az egyik szárny mozdul. A másik néni, mert odaszegezték a kerethez. A fénycsövek közül négy nem működik. Púpos a műanyag­padló. A szegélyléc — valószí­nű selejt — semmiképp sem idomul a padlóhoz. Az iskola kéménye kormos. Nem a tete­jén. az oldalfalon. Mellette gödör, vízfogásra. Korábban ugyanis befolyt a víz a kazán- házba. Az ebédlőben nem le­het fűteni. A radiátorok nem működnek. Itt a műanyag- padló — ugyancsak púposodik — foltozott. A konyha ajtaja még nyitható, de a fal már re­pedezik a keret mellett- Az öltöző ajtaja ellenben csak úgy nyitható, ha a radiátorról le­veszik a szabályozó gombot. A konyhában pokoli a hőség. Ventillátort nem üzemeltet­hetnek, mert a hálózat nem bírja. A konyha üvegfala ta­bu. Nem lehet hozzáérni, mert félő, hogy kidől. A mo­sogatóban nincs szellőzőnyí- lás. A vízlefolyó kicsi. A mo­sogatókagyló rendszeresen el­dugul. Az épületet körülfogó betonszegély repedezett, egyes darabokat ki lehet emelni. Az ebédlő teraszának kőszegélye — tessék, álljon rá valaki — leválik. Nem soroljuk tovább. Az épületet át kellett venni, mert télcn-nyáron három megye fiataljainak képzését bonyo­lítják le a salgóbányai KIS55- iskolában, A tanácsi építőipa­ri vállalat garanciát vállalt. Ajánljuk az illetékeseknek, te­gyenek egy sétát Salgóra- Nem kell megvárni, amíg a megye határain túlra is eljut, meny­nyit ér a garancia. SzoUács László A pénznek bizony volt szaga Különleges bűnszövetséget lepleztek le Salgótarjánban Vespasianus császár többel költött, mint amenyit nem ép­pen lekicsinylendő bevételei lehetővé tettek számára. A ró­mai birodalom teljhatalmú — és ötletes —- feje ekkor nyil­vános illemhelyeket létesített, s azok pénzhozamával töltögette o gyorsan ürülő kincstárt, A caesar fia úgy találta, hogy a mai szóval vécének mondott „intézmény”, mint bevételi forrás nem éppen méltó a vi­lág urához. — Fiam, — úgymond ekkor • császár —, tanuld meg, hogy a pénznek nincs szaga. Sajnos, nem sikerült meg­állapítanunk, folytatott-e ilyen irányú történelmi tanulmányo­kat Varga Károly (Kacsa) sal- gótarján-idegéri kisiparos. Azt viszont tudjuk, hogy a megyei rendőr-főkapitányság vizsgála­ti osztálya milyen alapossággal bizonyította be Kacsának és társainak az illemhelyekben — Varga Károly Maurer Gézá­val, Mészáros Jánossal és Oláh Istvánnal brigádban tisztította a Nógrádi Szénbányák derítőit, illemhelyeit. A nem illatos, vi­szont nem is nagyon megeről­tető munkáért köbméterenként hetvenöt forintot kapott. A munka elvégzését az aknász, a bányamestei vagy a művezető igazolta. Vargáék háromféle módon jutottak törvénytelen jövedelemtöbblethez. Az igazolások egy részén sze­repelt a ténylegesen elvégzett munkamennyiség. Ilyenkor a valóban kiemelt köbmétert megjelölő kétjegyű szám elé egy harmadik számjegyet ír­tak. Más igazolásokon csak annyi volt olvasható, hogy egy bizonyos munkahelyen elvé­gezték a tisztítást. Ide hamis mennyiséget írtak be. A har­madik metódus: a megrendelő­lapra vezették rá a munka el­végzését anélkül, hogy való­ban dolgoztak volna. A vizsgá­lati osztály igazságügyi könyv- szakértő bevonásával állapítot­ta meg, hogy a kár megközelí­ti a hetvenezer forintot, Az Országos Rendőr-főka­pitányság bűnügyi-technikai laboratóriuma részéről Meré­nyi Béla rendőr őrnagy írás- szakértő adott segítséget a nyo­mozáshoz. Szakvéleményében leszögezte, hogy a hamisítások Varga Károlyné, Maurer Géza és Oláh István kezétől szár­maznak. A bűnszövetség tagjai a vád­irat benyújtása után a salgó­tarjáni járásbíróság előtt nyil­vános tárgyaláson felelnek majd a társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító csa­lásért — b. s. — Mncs bérelt ... A nyereség tömege mellett sokat mondó jel­zőszám az értékesítési terv teljesítése. Mutat­ja, hogy gyáraink, üzemeink, vállalataink mi­lyen rugalmasan igazodtak a piac igényeihez, hol, és milyen mértékben tudták kihasználni a meglevő lehetőségeket. Ebből is látható: az űj helyzetben egyetlen gyárunknak, vállalatunk­nak, üzemünknek sincs bérelt helye a gazda­sági életben. A most formálódó új gazdasági szituációban a közgazdasági ösztönzőktől és szabályozóktól a termelés és gazdálkodás felgyorsulását vár­juk megyénk minden gazdasági alakulatában. Ennek megítéléséhez nyújt biztos támpontot, helyes eligazítást az értékesítés elemzése. A statisztika szerint nincs különösebb ok az aggódásra. A megyei székhelyen működő ál­lami iparvállalatok és kisipari szövetkezetek az első félévben befejezett termelésüknek 99 szá­zalékát értékesítették. Azonban baj volna, ha itt megállnánk, ha csak ezt látnánk és örven­deznénk. Mert a szép számok mögött egyik­másik üzemünkben, vállalatunknál nyugtala­nító jelenségek húzódnak meg Például zú­zott kőből, kályhacsempéből, húzott síküveg­ből, fehér palacküvegből kevesebb került a fogyasztókhoz az első félévben, mint a múlt év azonos időszakában. Pedig nagy szükség van ezekre a termékekre! Sőt egyíkből-másik- ból az igényeket sem tudjuk kielégíteni! Ugyanakkor több termékünknél épp az ellen­kezője tapasztalható: értékesítési gondokkal küzdünk. A Nógrádi Szénbányászati Vállalat­nál, a Hatvani Cukorgyár, az Országos Szesz­ipari Vállalat, a Budapesti Vegyiművek, a Papíripari Vállalat a rossz termésre, a terme­lési és értékesítési nehézségekre, valamint a nagy szénkészletekre hivatkozva mondta le több tízezer tonnás megrendelését. Bonyolí­totta a helyzetet, hogy a TÜZÉP az eredeti megrendelésén felül kért újabb 25 ezer tonna szénből a második negyedévben csak tízezer tonnát értékesített. A Nógrád megyei Textili­pari Vállalatnál a piac telítettsége miatt 21,8 százalékkal kevesebb finomkonfekciós , árut adtak át a kereskedelemnek. Ugyanakkor nö­velték azoknak a termékeknek a mennyiségét, amelyeknél monopoliszt!kus helyzetben van­nak. A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vál­lalat, bár kapacitását majdnem teljesen lekö­tötte, értékesítési tervétől, nettó termelői áron számolva, 6,2 százalékkal maradt el. Részben objektív okok miatt jegyeztek 21,1 százalékos elmaradást az értékesítést jelző statisztikában a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalatnál. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a 97,6 százalékos tételes tervteljesítés 1674 tonnás le­maradást takar. Egyesek azt mondhatják: hibás dolog volna kizárólag csak az igényektől való elmaradás­sal bizonyítani az értékesítési tervnél mutat­kozó kisebb-nagyobb lemaradást. Akadályozta a gazdasági élet felgyorsulását több alap- és segédanyag nehézkes beszerzése. Átmenetileg gondot okozott a kereskedelem megrendelései­nek késése. Az ígértnél később jöttek be az importalap-szállítmányok. Egyik-másik he­lyen sok időt vett el az árak körül kialakult huzavona. Mindezek valóban közrejátszottak a lemaradásban, de kizárólag ezzel magyaráz­ni a dolgokat, vétkes könnyelműség lenné. Még akkor is, ha tudjuk: megyénk üzemei, gyárai által előállított termékek zömének megvan a belső és a külső piaca. Például az Öblösüveggyár finomáruiból előreláthatólag csak öt év múlva tudja kielé­gíteni a belföldi szükségleteket. Amit gyárt, azt mind megvásárolja a külkereskedelem. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek több terméke ugyancsak monopolhelyzetet élvez. A Sík­üveggyárnak nincs hazai versenytársa. A nö­vekvő igényeket csak növekvő import segít­ségével tudjuk biztosítani. Átmenetileg telítő­dött a megyei piac egyik-másik területe sá- lakblokkból. De meddik? Az új mechanizmus első félévi tapasztalatai arra is figyelmeztetnek: a ma még fixnek hitt dolgok egy bizonyos idő múlva, átmenetileg vagy véglegesen bizonytalanokká válnak. S ez a változás tükröződik az értékesítési terv tel­jesítésében. Gyáraink, üzemeink, vállalataink vezetésében számolni kell ezzel az új hely­zettel. Az esetleges megrázkódtatások elkerü­lése céljából már most helyes megteremteni a feltételeket: olyan termékstruktúrát kell kiala­kítani, amelyek a jövő megalapozását szolgál­ják. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a Dexion-Salgó építőelemek, a műanyaggal be­vont huzalok gyártásának bevezetése, az ige* nyesebb, minőségileg jobb termékek mennyi­ségének növelése, valamint a járműprogram­ba való fokozottabb bekapcsolódás utal arra, hogy az első számú vezetők tovább látnak a gyár kapuján és az országhatáron. Megtehetik, mert a vezető közgazdászok és műszakiak többsége külföldi üzletszerző kőrútján tapasz­talta: ami ma új. korszerű és könnyen el lehet adni, az egy félév, vagy egy év múlva elavulttá, korszerűtlenné válik a nagy technikai ver­senyben. Más szóval: a gyártmánystruktúrát jobban s piac igényeihez kell igazítani. Fokozatosan, vagy robbanásszerűen? Ennek eldöntését az illető vállalat helyzete és a piachoz való vi­szonya határozza meg. Egy azonban már most is világos: nagyobb ütemre van szükség a korszerűtlen termékek megszüntetésénél. Eze­ket már most is csak nagy üggyel-bajjal, ese­tenként a közösséget károsító engedményekkel lehet csak eladni. Sajnos a gyártmányfrissítés még nem vált életelemévé gyáraink vezetői­nek. Erre utalnak a féléves értékesítési ered­mények és a gyártmánylisták. Csak elvétve akadriak új cikkek, termékek. Félő, hogy en­nek káros hatása később jelentkezik majd az értékesítésnél. Bekövetkezését megvárni azonban nem sza­bad, és nem is helyes. A mában meglátni a holnap követelményét, gyorsan felismerni 9 megoldás sokszínű lehetőségét, ma már elen­gedhetetlen vezetői követelmény. Az előrelá­táson, a hozzáértésen kívül hallatlan nagy ru­galmasságot követel. Ven esz Károly 'Az „Ör égjó*seff” és egyesek felületes munkájá­ban — gyökerező bűncselek­ménysorozatát. A felfedezés érdeme Kozik Andrásé, a Nógrádi Szénbányák belső el­lenőréé. ö figyelt fel arra, ami­re a Nógrádi Szénbányák mun­kásellátási osztálya egy éven át nem: Kacsák és brigádja — találóbban: bandája — szemér­metlen módon fosztogatta a társadalmi tulajdont Műsorváltozás —szeptemberre Eredeti program szerint a budapesti Vidám Színpad sal­gótarjáni vendégjáték-sorozata keretében szeptember 7-én került volna színre Kállai Ist­ván : „Ilyennek hazudtalak” című zenés komédiája. A sal­gótarjáni művészeti hét kívá­nalmai szerint azonban a da­rab bemutatója szeptember 18-ra tolódik. A Vidám Színpad a válto­zott program szerint szeptem­ber 7-én Claude Mágnier: „Oszkár" című kétrészes zenés vígjátékát mutatja be a Jó­zsef Attila művelődési ház­ban. A darab főszerepeit Ka­zal László, Balogh Erzsi, Gyurkovics Zsuzsa, Vaes Ma­ri, Csala Zsuzsa és Dévay Hé­di játsszák. rP udják-e önök, hol van * Salgótarjánban a Fáy András körút? Nem. Hát az öregjózsefi plató? Azt igen? Pedig a kettő ugyanaz. Üj nevét az OTP salgótarjá­ni igazgatóságénak köszönheti. Akkor keresztelték át, amikor elhatározták, hogy ezen a te­rületen. hegyek, erdők festői környezetében, . viszonylag mégsem messze a várostól, öt­hat év leforgása alatt négy- százötven lakást felépítenek. Szamoshelyi Jenő igazgatópál láttam a terület beépítésének rajzát. A lakóházakon kívül hagytak helyet iskolának, üz­letnek, garázsoknak, gépkocsi parkolónak. A közúti forga­lomtól védve, házak gyűrűjé­ben gyermekjátszótér körvo­nalai láthatók. Az új salgótarjáni lakótelep megvalósítása a felvonulással tavaly megkezdődött. A laká­sok építéséhez az idén láttak hozzá. Július 13-ra meghívták az elsőnek elkészülő tizenhat lakás — négyszer négylakásos épületek — tulajdonosait az OTP hivatalába, megkötni az adás-vételi szerződést, A ti­zenhat új otthon szeptember végéig beköltöztethető. Egyen­ként százhatvannyoleezer fo­rintba kerülnek- Három szo­básak, összkomfortosak. Alap­területük hatvan négyzetmé­ter. A tulajdonosoknak előre legkevesebb negyvennyolcezer forintot kell kifizetniük. Ez az összeg persze lakástípuson- ként általában ötven — és hetvenezer forint között vál­tozhat. De van olyan vásárló is, aki egyszerre százezer fo­rintot kifizetett. Hiszen amel­lett, hogy az OTP célja segí­teni a tanácsnak a salgótarjá­ni lakásgondok enyhítésében, ez üzlet is: aki többet fizet előre, előnyben részesül... * De az első átadások örömé­be üröm is cseppen. Amikor az építési programot jóváhagy­ták, úgy tervezték* hogy 1968-ban nyolcvankét lakást építenek fel. Ebből valamivel több mint a fele valósul meg. Augusztus 7-én az OTP a la­kásépítő kisipari szövetkezet vezetőivel megállapodott: a ti­zenhat, szeptemberig folyama­tosan befejeződő lakáson kí­vül október 3i-ig átadnak egy kétemeletes, tizenkétlakásos házat — amelyben egyébként nyolc garázs is létesül —, va­lamint egy hatlakásos, norvég típusú sorházat és egy szintén tizenkétlakásos épületet. Ez harminc lakás. A szeptembe­rig átadottakkal együtt tehát összesen negyvenhat. De miért nem nyolcvanket- tő? A salgótarjáni OTP igaz­gatójának közlése szerint ez a szám az idén — különböző körülmények folytán — eleve ötvennyolcra redukálódott- S hét az építés sem haladt a kí­vánt ütemben, Sajnos az út­építés, közművesítés üteme is aggodalomra ad okot. A „szep­temberi” lakásokba most ve­zetik be az ivóvizet, a villany bevezetéséhez még hozzá sem fogtak. Az ÉMÁSZ-nál és a Nógrád megyei Beruházási Vállalatnál elmondották, hogy a ktsz ta­valy nagy tömegű építőanyagot rakott le az út nyomvonala mentén, pontosan arra a sáv­ra, ahol a kábeleket, csatorná­kat kéne fektetni. Ez egyben az útépítést is hátráltatja. Egyeztető tárgyalások során követelték, hogy ezt a munka- területet szabadítsák fel, ne kelljen apró részletekben, költ­séges újra és újra felvonulások érán elvégezni a közművesí­tést. *i Zsóri Lajos, a ktsz műszaki vezetője elismerte, hogy a ki­vitelezés tempója lassúbb a vártnál. — Az OTP-vel úgy kötöt­tünk szerződést annak ide­jén, hogy a Fáy András körú­ton elkészülnek a végleges közművek és utak. Mi, a szer­ződésben bízva, tavaly „lehív­tuk" az anyagot, de kénytele­nek voltunk a kavicsos út mentén lerakni, mert a ko­csik képtelenek voltak az or­ganizációs tervnek megfelelő pontokat megközelíteni. Az út a mai napig sem készült el. Ez azt is megakadályozta, hogy nagy erővel vonuljunk fel az építkezésre. De jelenleg már nyolcvan emberünk dolgozik itt, pár hét múlva felszabadul egy kőműves brigádunk, azt is odairányítjuk. Az augusztus hetedikéi megállapodást tart­juk. Jövőre? Szerződést még nem kötöttünk, de betekintés­re megkaptuk a kiviteli terve­ket. Az áthúzódó lakásokkal együtt szóznyolc lakás építé­sét kell megkezdenünk. De, hogy jövőre ne ismétlődjék az idei kínlódás, meg kell építeni a közműveket, utakat. Más­ként folyamatos — csapadé­kos időben is biztosítható — munkát képtelenség végezni. * A Fáy András körúti lakó­telep út- és közmű építését a városi tanács finanszírozza. A testület illetékes képviselőitől nyert tájékoztatás szerint az egész beruházáshoz szükséges mintegy négy-ötmillió forint­ból erre az évre út- és közmű építésre egymillió-hatszázezer forint áll rendelkezésre. A ki­vitelező tehát — mint az or­szágban általában sehol —, itt sem számíthat ideális körül­ményekre. — Nem hiszem azonban — mondta Sándor Elemér, a vég­rehajtó bizottság elnöke —, hogy ez lenne az alapvető oka az idei elmaradásnak. A je­lenlegi útviszonyok mellett is hetven—nyolcvan lakás meg­épülhetett volna. Másutt, sok­kal rosszabb feltételek között, ennél jóval többet megépítet­tünk. Persze, hogy a lassúbb tem- póban részük van a felsorolt tényezőknek, az nem kétsé­ges. De meg kell említenünk más okokat is. Szamoshelyi Jenő igazgató ugyan vitatja, de többen úgy látják, tapasz­talják. hogy az értékesítés fel­tételei is nagy szerepet játsza­nak. A vásárlót az adás-vé­lelre vonatkozó előzetes tár­gyalások előtt is érdeklik az árak. Az év eleji hosszú hóna­pokig tartó bizonytalanság után, amikor az árak végre tisztázódtak, többen sokallták az előre kifizetendő ötven­hat van—hetven ezres summát. Ennek ellenére a városi ta­nács vezetői, dolgozói — kör­levélben és személyes beszél­getések során — számos lakost meggyőztek arról, hogy lakás­gondját másként nem oldhatja meg. Időközben közülük nem egy csalódott- Mert az OTP ál­talában az előre befizetett na­gyobb összeg alapján dönt a? odaítélés sorrendjéről, (Az OTP salgótarjáni igazgatósá­gának vezetője utólag közöl­te, hogy a szeptemberi 16 la­kásra csak 16 fizetőképes igénylő volt. De talán éppen ez a csak hívja fel a figyelmet arra, hogy a vásárlás feltéte­lei, az odaítélés módja változ­tatásra szorul.) Üj mechanizmus van. tiszte­letre méltó a hitelt adó szer­vezet törekvése az előnyösebb üzlet megkötésére. De nem lehet eltagadni a városi tanács igazát sem. Márpedig a város lakásgondjainak enyhítése így távolról sem lesz olyan haté­kony. minisem lehetne. Az „aki többet fizet, az az első” elv átmenetileg bizonyára elő­nyös. De sok tekintetben nem méltányos. Ráadásul évek táv­latában —- ha még oly várako­zásokkal is tekintünk az ilyen fajta lakásépítő akciók elébe —, alaposan lelassíthatják a Fáy András körúti lakótelep megvalósításának ütemét. Csizmadia Géza NÓGRÁD — 1968. augusztus 11„ vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom