Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

A régiek is így kcardíék ,%* iát niiififleniái cloü esi f<>i*asisa Van aki őszintén válaszol, más pedig kialakulatlan, he­venyészett véleményét közli, de akad, aki valami miatt titkolja szándékát, azt, hogy csak átmenetinek tekinti je­lenlegi munkahelyét. Ha jobbat talál magának, rögtön továbbáll. Emellett ezernj'i más indok késztethet mara­dásra, ösztönözhet vándorlás­ra dolgozókat. Mit mond ezekről a Váci Kötöttárugyár kazári telepének három jö­vendő varrónője hely, itt szeretnék maradni vették fel. Ugyanennek a vál- akkor is, ha egyik napról a lalalnak a központjában je másikra nem lesz a nevem mellett kiváló teljesítmény. Ha lehet nyugdíjig — véle­kedik a Nemtiből bejáró Da- nyi Géiáné. *■ Mihalik Julianna tizenhat éves. Új munkahelyéért a Mát­rai Erdőgazdaságot hagyta ott, ahová vonattal járt. — Az er­dőgazdaságban nem volt ál­lentkezlem az idén tanulónak. Elkéstem. Ezt a helyet édes­anyám testvére ajánlotta. Ter­vem, hogy varrónő leszek két­évi otthoniét és háztartási munka után — valószínű si­kerül. A szakma megszerzésén túl pénzt akartam keresni. Harmadik hete vagyok tanuló. Közeledek a száz százalékhoz. Jelenleg zsebeket varrók. Egy műszakban kétszázat kell el- 130-nál tar­— Két dolog miatt hagy­tam ott előző munkahelye­met, a Mezőkért. Reggel hat­tól, késő délutánig nehéz munkát végeztem. Ügy gon­doltam, nekem is jobb lesz, ha követem a lányomat, aki­nek én tanácsoltam: jöjjön ide dolgozni, ha már a gim­náziumban nem tudott hár­masnál jobb eredményt el­érni. Sógornőm, özvegy Var­ga Istvánné, a jánosaknai telepen dolgozik, ő is bizta­tott. „Biztos, hogy Kazáron lando munka. Itt ege® even kÉS2Íteni. Már a at doígozhatom. Mielőtt ide tok. Szeretnémi ha a tanuló- jöttem szomszédasszonyunk- idő végére teljesíteném a nor- tól, Juhász Ferencnétől kerdez­tem, nehéz-e a varrás? Ha azt mondja, hogy igen, biztos nem jövök. Féltem, hogy nem ta­nulom meg a szakmát, bár az iskolában már tanultunk varrni. Június 22-től dolgozom, mint tanuló. Egy hétig beteg voltam. Még három hét van hátra. Már ötven százalékot teljesítek. Minden feltétel adott ahhoz, hogy később el­érjem a száz százalékot. Igyek­szem, tudom, hogy rajtam mú­lik minden. Egyesek azzal ijesztgetnek: nem tudom tel- sem rosszabb, mint nálunk, jesíteni a normát, mert szoros. A kereset a munkádtól függ”, Eddig nem bántam meg, hogy ide jöttem. Tanulóként, rövid idő alatt elértem az Orosz D. Margit két éve fe­jezte be az általános iskolát. ötven százalékot. Nem leszek Ez az első munkahelye. elkeseredve, ha hamarosan nem lesz meg a száz száza­lék, hiszen egészen gyakor­— Korábban is szerettem volna dolgozni. Nagybátony- ban, a Nógrád megyei Textü­latlan vagyok a szakmában, ipari Vállalat telephelyén je- Tetszik nekem ez a munka- lentkeztem munkára. Nem mát. Meg kell mutatnom, hogy értek a varráshoz, oda­haza már gyakoroltam. Egy­két évig kívánok csak itt ma­radni. Nem a norma és a ke­reset miatt, attól nem félek. Azért mennék el, hogy köze­lebb legyek az otthonhoz. Senkit sem lehet azzal ál­tatni, hogy máról holnapra eléri a régi, begyakorolt mun­kások teljesítményét, és kere­setét. Az út azonban minden­ki előtt egyforma. Ami pedig a szoros normát illeti: ezzel dolgoznak a régiek, ennek alapján kapják fizetésüket a vállalat többi telephelyén is. A türelmetlenség, a „jólérte- sültekre” váló hallgatás cisak árthat, a szorgalom és az igyekezet azonban hasznot hoz a dolgozni akaróknak. Venesz Károly Ai itMékes válaszol Miért nem jár egészségügyi pótszabadság? A Salgótarjáni Kohászati üzemekben Oravecz László kovácsológyári szocialista bri­gád vezető megkérdezte: a 44 órás munkahét bevezetésével ugyanis, hogy hány nap szá­mít be a szabadságba. Akinek például egy évben 24 mun­kanap szabadsága van, és 5,5 napos munkahéttel dolgozik, miért csökkentik fizetett két szabad napot számítanak szabadságot, .szüntetik meg az egészségre ártalmas munka­körökre engedélyezett Há­rom, illetve hat nap pótsza­badságok A kérdésre az üzemi szak­szervezeti bizottság válaszolt: „A munkaidő-csökkentés be­vezetésével kapcsolatos irány­elvek a fizetett szabadság mértékének megállapítására az alábbiakat írják elő: A 6/1967. (X. 8) MŰM szá­mú rendelet 14. §-a szerint a szabadság kiadása szempont­be a szabadságba, mivel a négy hét alatt ennyi szabad napja van. A pótszabadság megszünte­tésével kapcsolatosan a 6/1967. X. 8. MŰM számú rendelet szabályozza. Ha a egészségre ártalmas munkakörben dolgo­zó munkaidejét heti 44 órá­ra, vagy annál alacsonyabb mértékre csökkentik, az e cí­men adott pótszabadságot a rádioaktív sugárártalomnak kitett munkahelyeken és a föld alatt dolgozó bányászok részére járó pótszabadság kl­jéből a szabadnap is munka- vételével meg kell szüntetni napnak számít. A szabadság kiadását tehát nem a mun­karend és a munkaidő, ha­nem a heti munkanapok szá­ma befolyásolja. Ettől és a szabadnapok számától függ A fentieknek megfelelően az alkalmazotti dolgozóknál be­vezetésre kerülő 44 órás mun­kahét kialakításával ugyan­úgy csökken a fizetett sza­badság mértéke.” Leánykereskedőt kozott az Impala A pásztó járásban nem ke- A takarékos gazda tűrelem- vesen csodálták meg azt a ra- mel várt a pénzére, amiért be- gyogó Chevrolet-Impala gép- csülettel megdolgozott. Hiába kocsit, amelyben — főleg, ha várt. Szelecz „úrnak” se híre, ámuló akadt —, gazdája meg- se hamva. A kölcsönző nem szólaltatta a beépített, a leme­zeket önműködően cserélő gramofont. A luxusautó farán a GB jelzés büszkélkedett, s parancsolt alázatot azoknak, akik készséggel hasra esnek minden előtt, ami nyugatról érkezett. A kocsin törvénye­sen, útlevéllel jött az a Géza Szelecz, aki az ellenforrada­lom idején még mint Szelecz Géza szökött ki az országból. Szelecz „úr” tavaly szep­temberben érkezett. A kö­vetkező hónapban Egerben mutogatta öklét és — a foga fehérjét. A Pettyes Eszpresz- szóban belekötött egy békés vendégbe, ezután az utcán garázdálkodott Harminc nap­ra elzárták, majd kiutasítot­ták. Távozása előtt elautózott Szárúkra. A Cifra-majorban Cs. István juhásztól kölcsön- képpen kikunyerált három­ezer forintot. A kocsit köny- nyed gesztussal hagyta ott. csekély meglepetésére egy na­pon hivatalos személyek je­lentek meg, s elvitték az au­tót. Joggal tették; gépkocsit — bizonyos időtartamon túl — csak engedéllyel szabad tartani. Nem vitás, hogy a pénz visszavonhatatlanul oda­veszett. Angliából tudtuk meg, hogy „Mister Géza Szelecz” jó ide­ig legföljebb olyan gépjármű­vet vehet igénybe, amelyet köznyelven rabomobilnak hívnak —, hivatalosan rab- szállító gépkocsinak. Ezzel a ténnyel Icapcsolatban követ­keztethetünk arra 's. hogy a Chevrolert-Impala árát Nagv- Britanniában nem becsületes munkával kereste meg, ha­nem bűncselekménnyel sze­rezte. Szelecz Gézát a szigo­rú angol bírák azért a bű­nért, amit általában leány-ke­reskedés néven emlegetnek hatévi fegyházra ítélték. Halló, itt Balaton... Népszerű énekesekkel köny­nyűzenei est lesz augusztus 19-én Salgótarjánban, a József Attila művelődési központ színháztermében Halló, itt Ba­laton 1968. címmel. A vidám zenés műsorban közreműködik Zalatnay Sarol­ta, Aradszky László, Koós Já­nos, Szécsi Pál, Fenyvesi Gabi, Késmárki Marika, Hofl Géza, valamint az Express-zenekar. A műsort Brachfeld Siegfried konferálja; Jobb előkészítés Az idei mezőgazdasági be­ruházások elmaradásának egyik oka, hogy az év elején még sok közös gazdaságban nem döntöttek az építkezések­ről. A jövő évi beruházások megalapozása érdekében a MEZÖBER vállalat salgótar­jáni kirendeltsége már ezek­ben a napokban felméréseket végez. A kirendeltség vezetői felkeresnek minden termelő­szövetkezetet, hogy a tsz-veze- tőkkel megbeszéljék a követ­kező évi terveket, s rögzítsék az elképzeléseket, lehetősége­ket. Augusztus végére a ME­ZÖBER elkészíti a jövő évi programot. Az eddigi tapasz­talatok szerint hasonló nagy­ságrendű beruházási igény je­lentkezik a termelőszövetke zetekben, mint az idén. Ötezer mázsa gabona A varsányi Űjkalász Terme­lőszövetkezetben már most számolgatják meglesz-e a ter­vezett jövedelem az esztendő végén. Amint azt a főkönyve­lő mondotta, az előzetes szá­mítások biztatóak. A jelek szerint a rendkívül mostoha időjárás ellenére is elérik a tervezett jövedelmet. Különö­sen a gabona fizetett szépen. A község legidősebb emberei sem emlékeznek hasonló jó termésre. A közös gazdaság­ban mintegy ötezer mázsa ga­bonával többet takarítottak be a nyáron a tervezettnél. Búzából 19. tavaszi árpából pedig mintegy 15,5 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. A terméstöbblet csaknem két­millió forint bevételt jelent a szövetkezetnek. A közös gazdaságban a ter­méshozamok állandó növelé­se mellett arra is figyelnek, hogy munkát adjanak a ter­melőszövetkezeti tagoknak. Különösen a nőtagok foglal­koztatása okoz gondot. Ezért jövőre 20 holdon dohányt ter­melnek a rimóci üzemegység­ben. Á munkaigényes, jól jö­vedelmező dohánytermesztés­sel a szövetkezet jövedelme is emelkedik majd. A varsányi üzemegységben pedig ipari melléküzem létesítésén fára­doznak; Az előzetes számítá­sok szerint október elején megkezdődne a üzemben a munka is. Egy otromba fogalom Lányom most van abban a korban, amikor a szavak tényleges értelmét és jelentését kutatja, s szinte nem győz az ember válaszolni a sok „miért?”-re. A napokban családi hármasban sétáltunk az utcán, és az egyik kirakatban olyasmit láttunk, amit már rég keres­tünk. Be is mentünk volna az üzletbe, csakhogy a gyerek kis biciklijét hova tegyük addig... Szerencsére ismerőst láttunk, megkértük vigyázzon rá. Amikor hazaértünk, megindult kislányom kérdésözöne: — Édesapa, miért kell vigyázni a biciklire, ha megyünk az üzletbe? Miért nem lehet azt csak úgy otthagyni? Stb. Önkéntelenül is saját gyerekkorom vetült elém, jó har- mincegynéhány év távlatából, amikor a „lopni” ige az ak­kori világ gyakran használt szava volt. Lopni. Micsoda otromba fogalom. Valakit, valakiket megkárosítani, jogtalanul eltulajdonítani másokét. Hímeztem-hámoztam kislányom előtt, próbáltam meg­magyarázni, miért kell vigyázni a kis biciklire. S manőve­rezve, egy kicsit szégyenkezve is, megkerültem a szót. A kis eset tanakodásra késztetett: lányom előbb-utóbb úgyis hallani fogja, és tényleges jelentésében megismeri a „lopni" igét. Mégis, képtelen voltam kimondani. Arra gon­doltam: amíg csak lehet, ne ismerje meg ezt a szégyenle­tes fogalmat. Optimista vagyok. Talán mire gyermekem felnő, vagy amikor nagy lesz már az ő gyermeke, nem lesz „forgalom­ban” — sem szóban, sem tettben a lopás. S addig is szű­kíteni tudjuk érvényesülési körét. Hiszen a „tisztesség”, a „becsület” sokkal nemesebben hangzó szavak; az emberek nagy többsége már ma is szívesebben él ezek elvei szerint. Mégis, naponta találkozunk a rendőrségi tudósításokban, egyének, vagy a társadalom kárára elkövetett lopások hí­reivel, áruházi tolvajlástól autólopásig. Ravasz machiná­ciókkal közösségeket lopnak meg elvetemült személyek. S még hány vállfája van a lopásnak — elvonatkoztatva szigorú jogi értelmezésétől —, amelyek egyelőre még mind­mind koloncaink. Igyekezzünk társadalmunkat megszabadítani a kölön­cöktől, hogy ne kelljen szégyenkeznünk kislányunk előtt. V. Gy. Sok áru, jó jövedelem Jelentős árumennyiséget ér. termelőszövetkezet 100 vagon tékesítettek az elmúlt hóna- gabonát ad az államnak. A pókban a szécsényi járás tér- litkei Kossuth Tsz pedig már melőszövetkezetei. Különösen kilenc vagonnal teljesítette túl a kenyérgabona felvásárlásé- értékesítési tervét, ban értek el kimagasló ered- . ... _ ményeket. Annak idején a kö­zös gazdaságok 420 vagon tér- ”^gfele!6en hflad' *0­més értékesítésére kötöttek ^ zott sertést es csaknem 000 hízott marhát adtak az állat­később 138 vagonnal toldották So^naÄemrta ke’ meg. Az aratást, cséplést a szagoK nagyresze exportra ke­szokásosnál korábban kezd­ték a járás szövetkezetei, és így már meghaladja az 500 vagont az eddig értékesített pasztaiható a baromfihús-ér gabonamennyiség. A szécsényi tőkésítésben is. szerződést a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattal. Ezt rült. Tejből és tojásból a várt­nál kevesebbet értékesítettek a gazdaságok. Elmaradás ta­ót félkarika — a tengely korul (1.) A szófiai „szálláscsinálók” útja A Rosa Dimitrova kollégium diákjai között régóta nincs osztály ti smétlő és tanulmányi eredményüket tekintve a leg­jobbak egész Bulgáriában. , .Sóder a talpam alatt ” Miután a magyarok közül A rendőr is integet nőnket a VIT városában, és ta’áii egyetlen utcából son elsőnek mi érkeztünk — Szó­------------------------------- Hozzánk Sztanyiszláv került, hiányoznak a fák. Másfél ezer .fiában sokan azt gondolták V itosa hegy elmondta: Budapesten tanul, park, hegyek, szikrázó sző- mi vagyunk a hivatalos ma­- - - - - egyetemre jár, matematika kőkutak, aranysárga lebegő és szakra. A csendes, beat-fri- virágok, virágok mindenütt — zurás Sztanyiszláv nagyon el- ez Szófia, fogódottan viselkedett, szót- <A bolgárok, a világ kerté- lanul nézte az integető szófi- 520' régóta készültek az if ;ó­aiakat és csak akkor moso- sági találkozóra. A oarkok­lyodott el — elsőnek aztán ban, a forgalmasabb helye­Szófia sem a lábánál, vagy az Iszkar folyó partjánál kezdődik. Magyar- országról elsőnek az a há­romszáz fiatal indult útnak a szófiai találkozóra, akiket a KISZ központi bizottságának utazási irodája — az Expressz szervezett. A hét új Ikarusz a budapesti Szabadság tér­ről indult egy teljes nappal megelőzve a hivatalos dele­gációt A bolgár határhoz Jugo­szlávián keresztül haladva értünk. Szófiával, vagyis a VIT hangulatával ott talál­koztunk először. Hosszúhajú, tarkainges csehszlovák hip- jjank :a pik ültek a határsorompó --------— m ellett sorban, végig a járda szegélyén. Hatalmas, fedett tehergépkocsival utaztak és bebocsátásra vártak. Egy má­sik, valamivel kisebb csoport nehezebb helyzetben volt A meggypiros, méregzöld gyár delegáció. A 850 ezer la­kosú Szófia régóta és türel­metlenül várta a világ 142 or­szágának fiatal küldötteit, de a magyar fiatalokat külön is szeretettel köszöntötte. Bankjában késő este is ha­egészen szélesen —, amikor a ken virágokból, örökzöld no- talmas tömeg vette körül az magyar Ikarusz utasainak vénvekbő! rengeteg feliratot Expressz buszokat, a kollégi' még a forgalmat irányító formáltak. A virágfeliratok um előtti téren a színes lam- rendőr is integetett. A rend- leggyakoribb szava a „druzs- plonfüzérek alatt a bolgár őr boldogan mosolygott, pon- ba”, a barátság. Ezt a szót küldöttek integettek. Kétna- tosan úgy, mint aki régvárt egyaránt ismeri a tanzániai pos utazás sem lehetett any- barátokkal találkozik, fehér- és a japán, vagy amerikai fi- nyira fárasztó, hogy elkerül- kesztyűs kezét felénk lengette, atal, elég odakiáltani a világ jük azt a nagy kört, amelyet körülötte leállt a forgalom,.. másik végéről érkezettnek — a bolgár fiatalok és az FÖJ­azonnal visszakiáltja és mo­solyog. A druzsba ugyanazt jelenti mint a béke és leírva piros virágokkal, örökzöld cserjékkel a legszebb.) Az „expressz’-küldötteket nki megjegyzi, alti egyszer tizenhét kilométerre Szófiától portjával nagyon sok ifjúsági is megfordul a Balkán félszi- Bankjában helyezték el. Kel- és úttörővezető utazott Szófi- get közepén épült bo'gár fő- lemesen csalódtunk, hiszen ába (Nógrádból valamennyi __r______, meg városban. Pedig Szófia két- eredetileg arról volt szó, hogy járási, városi KISZ-titkár!) t engerkék blúzos fiatalok ki- ezer éves. Négy mezőre ősz- iskolákban, hat-nyolc ágyas néhány perc alatt bolgárok, cslt kétségbeesetten várták, lőtt címerében a város óko- tantermekben szállásolnak el németek ugyanazzal a lelkese- hogy egyik társuk utolérje ri elődjének Serdicának ko- bennünket. Bankja a szófiai- déssel járták a ,.sóder” nevű ronás istennőjét, a települést ak üdülőtelepe, a gyógyvizű táncot. A lelkesedés teljesen védő erős falaltat, a gyógyvi- strandon reumátokat láttunk érthető, ha meggondoljuk z;ket jelképező forrást és a tornázni, labdázni. Két lka- hogy a kis dalocska végén hatalmas Vitosa-hegyet lómi. rusz utasait a fürdővel szem- Párt kell választani, akivel Szófia nem öregszik. Leg- ben álló Rosa Dimitrova kol- szemben állva tenyeret csap­inkább egy tisztalenelletű, légium fogadta régi. vastag k°d az ember, a legvégén pe­„Szófia növekszik, de nem öregszik”. Ezt a mondást min­denki jelvényt viselő, kék inges, NDK-ból érkezett fiúk és lá­nyok alkottak- Ahány nép if­júsága — annyiféle „zakato­lás” játék. Miután az Ex­pressz első, háromszázas cso­őket. Autóstoppal jöttek Cseh­szlovákiából, az útlevelük csak az egész csoport együt­tes áthaladásával volt érvé­nyes. Szófia előtt hosszú szaka­szon széles, egészen új autó­sztrádán haladtunk. A város határánál újra megálltak a piros-fehér-zöld jelzésű bu. szók. A bolgár ifjúsági szer­vezet, a Dimitrov! Kommu­aranvbőrű, termékeny és na gyen S2ép nőhöz hasonlít. A városban mindig nagy a tisz­taság (este, éjjel erős v'm- gurakkal mossák az apró kot­njsta Ifjúsági Szövetség kép- ' <an tiszta a levegő (viszony- hat éves gyerekeket nevelnek, viseletében magyarul beszé- lag kevés a füstöt, kormot lő bolgár fiatalok szálltak fel okádó gyárkémény, viszont a buszokra, köszöntöttek ben- sok a villamos és trolibusz) falai közé. A kollégium veze- dig meg is csókolja. A „só­tője Veszelina Garkova el- der” az első alkalommal haj- mondta — régóta kapcsolat- nalig tartott és a következő ban állnak a Tóth László ve- napon fesztlválszerte ismert zette debreceni kollégium- volt. mai. Ott is, itt is nyolc-tízen- (Folytatjuk) Pataki László NÓGRÁD — 1968. augusztus 7., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom