Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-06 / 183. szám

A képernyő előtt Sherlock Holmes-tól — IVengraüg: Ha úgy vesszük, az elmúlt példája, hogy „száraz” közgáz- jára. A fesztivál kétségkívül hét a televízióban voltaképpen clasági témát is lehet élvezete- széles körű társalgási témát szerdán kezdődött el, mert a sen tálalni. Ez alkalommal nyújt a műfaj kedvelőinek, és keddi műsor gerincét, — bele- Szellemi export címmel mérte ellenzőinek egyaránt. A három értve az Esti mesét is — fel- fel, és összegezte nemzetközi újítások tették. így került is- lehetőségeinket az új gazda- métlésre. A Morrison-ügy ci- ságirányítás adottságai között, mű tévéfilm, a Vaszjukovki Egyebekben is a csütörtök a torreádorok című kisjátékfilm, múlt hét egyik legtartalmasabb tetszik, a szélsőséges táborok s ez némiképpen szegénységi műsornapjának bizonyult, lassan közös nevezőre jutnak bizonyítvány a műsorszerkesz- Gyönyörködtető, melegen em- vasárnap.úételőtt Boglárt be- ,Arrji marf.kev^ <*- ben hfngyeteiu volt a Magyar szélgetések 1968 cínBnel egy hettek, hogy a szófiai VIT-rol. parasztitok nyomában, Van- pedagógiai tanácskozás-soro- a gálaestről jelzett közvetítés Ko Imrene Dudás Júliáról ke- . tana<wtslatnit ftwcrMerte is megszakadt, rossz vételi kö- szült dokumentumfilm mely rüimények miatt, s amit a köz- a sajátos palóc népi világ szó- ^ sülöknek és nevelők- veti tesbő] egyáltalán kaptunk kasait örökítette meg es vetet- n egyarant értékes szolgála. av inkuHH vidu/antf>na c volt ifi fisvhfi n narasztfesin assTnnv . .................... ... forduló alapján annyi minden­gazda- esetre kitűnt, hogy ez a zenei tonna az előbbi évhez mérten rengeteget „szelídült”, s úgy az is inkább bosszantónak volt te egybe a parasztfestő asszony jó, semmint szórakozásnak. témavilágával. Az esten a „ ■ ..... q. _ könnyedebb szórakoztatást a Ä S- rí B?s sor ízléses és a műfaj szintjén Partington-tervek megenyhíti igé keresztmetszetet mu- ------------------~ e lőző napi bosszúságunkat, de ^ ^ ;JZ ' színha/J történet alapja viszont - mint tot tett. A délutáni adásban nem túlzottan nagyigényű an­gol filmet láttunk Kivetettek címmel, egy anyagi okok miatt vidékre költöző fiatal párról. A évad sikeres müveiből. Szép bább történetet gyártottak az angolok, mint amit most kap­tunk. Szerencsére, ezt megelő­zően, a Cook kapitány nyomá­ban című sorozat ötödik, be­riportfilmet láthattunk Tá­masz nélkül címmel pénteken, a falusi öregekről, azzal a kü­lönleges értékkel, hogy a prob- „ . - . , lémáf emberi hangú felvázo­tejező részé az eddig látottak- Jásán Ü1 a témábúl fakadó me- szólaltatta meg, és késztette hoz méltó, igényes, lebilincse- leg derül js megcsillantotta. önvallomásra költészetéről es A szombati műsor két sza- társadalmi szerepéről, össze­gező igénnyel.. A képernyő vül létező kor jelenség. írók, könyvek, kritikusok cí­mű sorozatában a tévé ez al­kalommal a munkássága 25. évéhez érkezett Simon Istvánt lő és a legjobb értelemben vett tudományos ismeretterjesztést "‘kedveit nyújtotta. A sorozat értékét eredeti dokumentumok adják, labdarúgó-bajnokság nyi- arnelyek érzékletes elrendezés- tó ként a Vasas _f G*ö_ ben eleven tettek meg a nagy Vasas ETO mérkőzést, telíedezo útjait. este viszont s ^ hu_ sportbarátoknak. amennyiben egyik legrangosabb műsora, a Delta ez alkalommal is méltó színvonalú válogatásban nyúj­tott betekintést a tudomány és a technika legfrissebb esemé­Etismerő szót érdemel végre mór, költészet címmel, Szepesi nyeibe, este pedig Lengyel Jó­zsef novellájának tévéváltoza­az a sorozat, amelyet a televí- György vezetésével az Irodal­zió ipari műsora keretében mi Színpad különleges, egész- te, a Wengraf, a maradandó Bán János szerkesztő-riporter- ségesen szatífizáló műsorát él- élmény szintjen zárta le a tői láthattunk. Értéke az, hogy vezhették. Ennek folytatása­a tárgykörben kevésbé érdek- ként került sor a Táncdalfesz­tődőknek is figyelmet keltő. Jó tivál, 1968 harmadik forduló­sokban döcögős, meglehetősen egyenetlen szintű műsorhetet (barna) 1875—190$ A nógrádi középiskolák története (iskolatörténet) Helyi kuta- tendő középiskola építéséért a nak kialakulásáról, egy-egy in- tók munkája nyomán készül harc azonban csak a múlt szá- tézmény történetéből, Molnár Nograd monográfiája, amely zad harmincas éveiben kezdő- Pel tanulmányából, melynek iránt országos érdeklődés nyíl- dött. Az első középfokú fiúis- címe: Nógrád megye középis- vánul meg. Ennek szerves ré- kola, a balassagyarmati polgá- kólái működésének áttekinté- sze lesz — természetesen — rí iskola 1875-ben, a leányisko- se 1875-től 1944-ig. Nógrád, iskolahálózata fejlődé- la pedig 1879-ben nyílott meg. Az iskolatörténetet, Molnár sének végigkísérése, az okta- Később, az 1903—4-es tanév- Pál vezetésével, többen készí- táspolitika elemzése is. Ezt ben a főgimnázium megnyitá- tik. A középiskolák kialaku- Molnár Pál készíti. savai a polgári fiúiskola meg- lásának „előtörténete” 1948-ig Andrássy Péter elmondja, szánt. A balassagyarmati fő- már elkészült. Ez ugyancsak az hogy Nógrád középiskoláiban gimnázium 1925-ben alakult át ö munkája, körülbelül 15 éve nem adnak reálgimnáziummá, és vette fel Az 1948—1968 közötti idő­id évkönyvet. Pontosabban: há- a Balassi Bálint Gimnázium szakról több fejezet szól majd. rom évkönyv jelent meg, Sál- nevet. A salgótarjáni fiú és Gordos János, az ifjúsági szer- gótarjánban, a Madách gímná- leány polgári iskola 1901-ben vezet, valamint a párt és a zi urn ban, Balassagyarmaton és magániskolaként nyílj meg, szakszervezet kapcsolatát elem- Nagybátonyban. Holott az év- 1908-ban ment át állami keze- zi, természetesen, a középisko- könyveknek nemcsak állapot- lésbe. Iák vonatkozásában. A tantes­rögzító, hanem egy adott idő- (írók, iskolák.) A magát 1922- tületek által folytatott nevelő szak munkáját elemző, s a ké- 1:3611 várossá kinövő Salgótar- tevékenységről, a munkára ne- sőbbi korok számára ’megőrző Jánban — amelytől tekintélyes velésről dr. Szabó Károly és szerepük is van. Más megyék körzetben nem találunk közép- Versényi György ír. A tamil- középiskolái élnek is az általa iskolát — 1923-ban alakult az mányi munkát Kmelyi Ferenc, adott lehetőségekkel. Múlt év- els° középiskola, amely a „Fő- illeti*: Csík Pál elemzi. Az is- ben ezért igazgatói munkakö- gimnáziumi Előkészítő fanfo- kolahalóza-t fejlődését And- zösség elé került az ügy, s itt lyam” nevet viselte. A kezdeti rássy Péter kíséri nyomon, úgy határoztak: a Tanácsköz- évek kedves emléke, hogy az Nógrád középiskoláinak tőr- társaság évfordulójára közös 1925/26-os tanévben Móricz ténete szeptemberre elkészül, évkönyvet adnak ki a középis- Zsigmond lánya, Lívia is az is- Terv szerint tavasszal lát nap- kolák. Ezt követően pedig va- tanítványa volt. Maga az világot. (tóth) iamennyi középfokú intézmény lr° is többször járt ide, ekkor legalább kétévenként szer- ajándékozta az iskola könyv- készt évkönyvet. tárának megjelent műveinek dedikált sorozatát. 1926-ban Csukarin, Kuc és Brume! XX, A szovjet sportolók 1952- ben Helsinkiben vettek részt először az olimpián. Ez volt egyébként a Finnországban megtartott világverseny leg­nagyobb eseménye. A szovjet versenyzők megjelenése emel­te a küzdelmek színvonalát, érdekességét. A bemutatkozás nagyszerűen sikerült. A szov­jet sportolók pedig nem ren­delkeztek olimpiai tapasztalat­tal. Kitünően szerepeltek pél­dául a birkózásban, ahol hat aranyérmet nyerteit. Tornában Csukarin aratott feltűnést kelt3 sikert, három számban győzött és e mellett tagja volt az aranyérmes szov­jet csapatnak is. Hamarosan ő lett az olimpia egyik leg­népszerűbb versenyzője. A fin. nek, akiknél a sí és az atléti­ka mellett a torna nemzeti sportnak számít, elismerően fogadták Csukarin nagyszerű teljesítményét. A többszörös bajnok nemcsak tudásával, ha­nem szerénységével is meghó­dította Helsinkit. Nem sztár. Az olimpiai faluban amatőr filmesek keresik fel Csuka- rint. — Turkuból jöttünk az ön kedvéért, — mondják Csuka- rinnak. Nem hivatásos filme­sek, csak a négy aranyérem híre hozta őket ide. Gratulál­nak, majd előállnak a kérés­sel: — Színes filmet szeretnénk készíteni önről, valamelyik gyakorlatáról. Csukarin meg­lepődik, azután enged a ked­ves kívánságnak. Melbourne-ben még nagyobb sikereket értek el a szovjet versenyzők. Kuc kezdte meg a győzelmi sorozatot, bátor irammal, és jó . taktikával nyerte meg a tízezer méteres futást. A szovjet atléta nagy közön, ségsikert aratott. A nézőtéren ott ült Herb Elliott, aki Kuc káprázatos futása láttán hatá­rozta el, hogy rendszeresen edz majd. — Az összes olimpiai élmé­nyeim közül Vladimír Kuc teljesítménye volt a leglenyű­A szovjet Kuc, aki isss-ban meg­nyerte az öt- és tízezer méteres síkfutást gözőbb — emlékezett vissza Elliott, aki később Rómában aranyérmet nyert. — Minden­ki megbűvölten figyelte el­szánt arcát, amelyről csak úgy sugárzott az akaraterő. Látnivaló volt, hogy fáradt, de mégis újabb és újabb sprin­tekkel tört előre.' A fiatal Elliott a Mel­bourne-! stadionban felugrott a helyéről és úgy biztatta a szovjet atlétát. A verseny után pedig elhatározta, hogy vala­hogy megpróbál bejutni az olimpiai faluba. Mindenképpen gratulálni altart a szovjet versenyzőnek és meg szerette volna tud­ni edzésmódszerét. Kétségte­len, Kuc szerepet játszott ab­ban, hogy Elliott 1960-ban aranyérmet nyert. Baráti kap­csolat alakult ki közöttük. Ezt sok ezer ember láthatta Rómá­ban. Amikor ugyanis az auszt­rál atléta 3 perc 35,6 másod­perces világrekorddal meg­nyerte az ezerötszáz méteres futást, Kuc az elsők között sietett hozzá és angolul ezt mondta: — Csodálatosan futottál..: A római olimpián különösen a szovjet magasugrók hívták fel magukra a sportvilág fi­gyelmét. Mindenki az ameri­kai John Thomas győzelmét várta. Akkoriban a sportlapok többsége ezt jósolta: — Magasugrásban győz Tho­mas, a „222-es” ... A jóslat azonban nem vált be. Az amerikai atléta a ró­mai stadionban nem ugrott 222 centimétert. Nem bírta a versenyt, Savlakadze és Bru- mel egyaránt megelőzte. Ez volt Róma legnagyobb meg­lepetése. A két szovjet magas- ugró feljutott a 216 centimé­terig, végül Savlakadze győ­zött Brumel előtt, Thomas 214- gyel harmadik lett. Férfi magasugrás? Az ame­rikaiak biztos zsákmánya. Így volt ez Rómáig. Előbb Sav- lakadze szólt közbe, majd Bru­mel. Tokióban azután ő nyer­te az olimpiai bajnokságot. 218 centiméterrel. Thomas új. ra második lett, ugyancsak ilyen teljesítménnyel. Hivatalosan az olimpián nincs pontverseny, de általá­ban mégis mindig összeállíta­nak különböző táblázatokat a szakemberek. Érthetően ké­szült ilyen Tokió, „minden idők” legnagyobb olimpiája után is. A nemhivatalos pont­versenyben : 1. Szovjetunió 617 ponttá! 2. Egyesült Államok 584 ponttal s. Közös német csapat 340 ponttal 4. Japán 5. Olaszország 6. Magyarország 7. Lengyelország 8. Nagy-Britannia 9. Ausztrália 10. Csehszlovákia 238 ponttal 188 ponttal 177 ponttal 153 ponttal 1.36 ponttal 130 ponttal 101 ponttal (Folytatjuk) A NÓGRÁD közreműködésével Bíróság elé kerül u Táj ti házaspár A nyár elején „Börtönajtó att már elítélt —, sem felesé- előtt egy fiatalkorú” című cik- ge nem gondoskodott kellően künkben foglalkoztunk azzal, gyermekeik neveltetéséről. A hogy Tajti Mihály szurdok- járásbíróságon az ügyészség püspöki lakos gyermekei sú- vádirata mellett ott a NÖG- lyos erkölcsi veszélyeztetett- RÁD-nak az a példánya is, ségben élnek. A Pásztói járási amelyben a Tájti-gyermekek Rendőrkapitányság nyomozása aggasztó helyzetéről írtunk, igazolta alhtasainkat. Megalla- , , . , . pításai szerint sem Tajti Mi- A hazaspar e hónap tizen- hály —. akit a bíróság koráb- harmadikén áll a pásztói já- ban ifjúság elleni bűntett mi- rásbíróság elé. A Magyar Pedagógiai Társa­Juhász Gyula Makóról küld ság Nógrád—Heves megyei cső- . , - k . ~kö . portja ugyancsak feladatúi verset az ’r önképzőköré I- * i • • i i 4.« , . x '4 neK unnepelyere. A vers az is­tűzte ki iskolatörténet urasat. kola és di­E három irányból történt ákjainak „programja” is lett: kezdeményezés kapcsán kezdő- .A mélyben új harc kalapácsát dött meg Nógrád megye közép- Zengetik üllőn új erők: fokú oktatási intézményei tör- Az élet zúgó; örök ár jan tünetének kutatása, az anyag- Szerencse föl! bátrak, mezők1” gyűjtés és a feldolgozó munka. (Juhász Gyula: Prológus a sal­(1875.) Nógrád megye — a gótarjáni gimnázium diákjai- városias fejlődésben történt el- nak.) maradása, és az általános kul- Az iskola államosításának turáiis elmaradottság követ- évében kitört a második vi- keztében — későn kezdte meg lágháború. Az amúgy is kenye- középiskolai hálózatának ki- retten Tarjánban még nehe- építését. Az Osztrák—Magyar zebb évek következtek. Az is- monarchia időszakában a Nóg- kola nézőpontjából igen jel- rád közigazgatási területéhez lemző az 1941/42-es évkönyv tartozó Losoncon 1666 táján egyik megállapítása, amelyet keletkezett gimnáziumi szintű Zavilla Viktor igazgató jegy­középiskola, amely 1731-től in- zett be: ternátussal is rendelkezett, s ,,A jövőben többször vezet- utnelyet 1870-ber. főgimnázi- jük ifjúságunkat a bányai kö- uitrniá fejlesztettek. Ugyanitt zös fürdőbe, hogy a szappan­jött létre a református és az hiány mellett is fenntartsuk evangélikus gimnáziumok utó- testük tisztaságát.” daként a tanítóképző. Csak töredéket idéztünk A Balassagyarmaton Létesi- Nógrád középiskolai hálózatá­NÓGRÁD — 1968. augusztus 6., kedd Nem tolvajok! Megvizsgáltuk két olvasónk panaszát Szoinora Józsefné és Bárány« Istvánné ke­reste fel Kisterenyéről szerkesztőségünket. A két asszony elkeseredetten panaszolta, miként került tolvaj hírébe. Kérték, járjunk utána a dolognak. Nem csak a maguk becsü­letéért kérték, de férjükéért is. Mind Szomo- ra József, mind Baranyi István munkásőr, jó munkájáért kitüntetett bányász. Termé­szetesen ellátogattunk a községbe. Megállapítottuk, liogj' július végén a kc- nyérboltból titokzatos módon eltűnt három­ezer-kétszáz forint. A nem éppen csekély ösz- szeg Sz. J.-né vasutas-feleségé volt. Az asz- szony nem sokkal előbb az OTP-ből vette ki azért, hogy az épülő házukon dolgozó ács munkadíját megfizesse. — Ebben a villámzáras táskában volt a pénz, — mutatta Sz. J.-né. — A kenyérbolt­ban sokan várakoztak. A táskát betettem egy kenyérkosárba, s amikor kiemeltem be­lőle. a bankjegyeknek már nyoma veszett. Az üzletet azonnal lezárták. Otrok rendőr törzs- őrmester hozzálátott a benntartózkodok ru­házatának átvizsgálásához; a nőknél ezt ter­mészetesen nő végezte. Kérdezte, milyen kül­sejű vásárló volt a közelében a lopás előtt. Én úgy válaszoltam, hogy nem ismerem sze­mélyesen, de emlékezetem szerint Szomora Józseínéra vagy Baranyi Istvánnéra hasonlít. Szó sem lehet arról, hogy bármelyikük lenne a tolvaj. A pénz eltűnésének napján egyikük sem járt a kenyérboltban. A pénz elvesztése súlyosan érinti az Sz.- családot. Három esztendő takarékoskodásá­nak gyümölcse volt. A fiatalasszony kényte­len fizetés nélküli szabadságából visszatérni kereső foglalkozásához. Kezdhetik elölről a gyűjtögetést; kemény lecke ez a pillanatnyi könnyelműségért! Tudjuk, voltak Kisterenyén, akik Szomora Józsefnéről, illetve Baranyi Istvánnéról tol- vajlást híreszteltek- Felelőtlenül, bűnös mó­don tették. Mindkét bányászasszony megin­díthatta volna ellenük a büntető eljárást rá­galmazás miatt. Egyikük sem tette; ez okos­ságukat, békeszeretetüket dicséri. A kisterenyei eset jól példázza, miként kel szárnyra megalapozatlan, mások becsületét tépázó híresztelés. Megértjük, hogy Sz. J.- éknak drága az elveszített háromezer-kétszáz forint; — de a méltatlanul megbélyegzett asszonyoknak ennél is drágább nevük, be­csülete. — b. z. — Leoré^ebbi telekkönyvek és anyakönvvek Budán, a török korban, mind a királyi, mind pedig a városi levéltár megsemmisült. Néhány töredéken kívül elvesztek a ki­rályi oklevelek másolatait tar­talmazó ..királyi könyvek”, s a városi telekkönyvek. Megsemmi­sültek az udvar és a főváros számadáskönyvel, az egyházak anyakönyvel is. A régi Magyar- ország legrégibb telekkönyve 1379_ből. Pozsony városában ma­radt meg. Budán, a IT. világ­háború után több épület vako­lata alól napfényre kerültek régi házszámok, s a régészek felté­telezik. hogy a Xrv. században — Pozsonnyal egy időben — már Buda házait is számozták. A régi oklevelek azonban nem házszámokkal, hanem a szom­szédos tulajdonosok nevével, kö­zeli templomokkal emlékeznek meg a házakról. Gyakran cé­gérek. háztulajdonosok neve ra­gadt egy.egy épületre föl. Ka­maraház 1301; Szerecsen-n agy­ház 1409) A kettős főváros há­zait a török elűzése után 1696- ban számozták újra: felfektették a városok ingatlanainak ■Jegy­zékét. az úgynevezett Zaigere- ket (mutatókat.) Nem állunk iobban a haíőanl anyakönyvekkel sem! A régi or­szág területén a nyitra megyei Csejt.e község őrizte a íesré* gebbj matrikulát. Enne’' bejegyzése 1519-ből való. a fő­város első anya könyve5 ’««6- tól. a török elűzése évét*1 ke/„ dődnek. Buda legrégibb va­kön yveiben. így a Mátv ■ •un­iómban őrzőitekben mág azoknak az elárvult törö> -’ve. rekeknek nevét is meg,-:'i ';'ik; akiket 1636 után megkeresztel­tek és akiknek ivadékai a oc-'st- budai lakosságba olvadtak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom