Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Brigádvezetők az irodán A fal tövében kerékpárok sorakoznak. Benn az irodán pedig tanácskoznak a brigádveze­tők. — A szokásos napi „eligazítás” — adja a felvilágosítást Vitéz Ferenc, az érsekvadkerti szövetkezet föagronómusa... — Azért fonto­sabb a többinél, mert megkezdtük a burgo­nya szedését... Aki egy kicsit is ismeri Érsekvadkertet, an­nak nem szükséges külön magyarázni, a bur­gonya a homokos határ hagyományos növénye Nemcsak a közös gazdaságnak jelent évente három, ltárom és fél milliós jövedelmet. A szövetkezeti tagok is sokat visznek piacra. Mintegy 220 hold szedéséről, szállításáról kell gondoskodni a szövetkezetben. S ez bi­zony egészen szeptember derekáig munkát ad száz—százhúsz asszonynak, á gépeknek, a szállítóeszközöknek. Egyelőre három burgo­nyaszedő gép áll munkába. Am a brigádveze­tők kérik a többit is. A főagronómus ígéri: a szerelők folyamatosan javítják a gépeket, hogy ne legyen fennakadás a munkában. A továbbiakbn is olyan egészen gyakorlati kér­désekről esik szó, mint a zsákellátás, a búr. gonya védelme az esőtől, a naptól. Az óvatosság nem alaptalan. Mint kiderül, Érsek vadkerten csak vetőburgonyát termelnek. A követelmények szigorúbbak, mint korábban voltak. Ha nem ügyelnek, bizony könnyen megesik, hogy nem kell a burgonya. Akkor aztán jönnek a gondok esőstől. Ha találnak is piacot a termésnek, adhatják jóval olcsóbban. S ha ráfizetnek, akkor meggondolandó, érde­mes-e bajlódni véle. A brigádvezetők az irodán azonban bizakod­nak. A terméskilátások az aszály ellenére is jók. Különösen az Aranyalmától várnak so­kat. A főagronómus szerint az eső még sokat hozott a kései burgonyafajtán. Aztán ahogy fogy a szó, úgy lesz egyre ke­vesebb a kerékpár is a ház falánál. Messze még az este, a brigádvezetőknek tengernyi dolguk akad a határban. Ki korán kel, tán szenet lel Balassagyarmaton reggel félnyolckor nyit a TÜZÉP- telep. Most hat óra ötvennyolc perc. A kerítés mellett ki­sebb csoport: huszonnégy vá­bontás alapján diszponál sze­net a telepre. A diót nem vi­szik, mert valamilyen ok mi­att népszerűtlen, a brikett drága és kormot. Adódik olyan rakozó. Beszélgetnek, hogy tel- nap, amikor egyetlen vagon jék az idő. szén sem fut be. Nyílik a kapu lítás idejéről. Persze, a meg­rendelő-irodánál is fontosabb, hogy mielőbb elegendő meny- nyiségű, a fogyasztók által keresett szenet diszponáljon Eger Balassagyarmatra. A telepen hatalmas, szür­ke domb: tavaly begyulladt — Megrendelő-irodának Sál gótarjánban lehet értelme, garmada. A városi tanács vb mert oda azt szállít a bánya, jegyzőkönyvei szerint volt Csontkeretes szemüvegű né- amit a telep kér — így a he- olyan panasz, hogy abból is n-i büszkélkedik, milyen jól lyettes vezető. — Mi nem va- „rábeszéltek” a vevőre. Aki tud diószénnel fűteni a ta- gyünk ilyen jó helyzetben. karéktűzhelyben. Partnere a Ezért nincs megrendelő-iro­kányásit dicséri, egy közbe- dánk. szóló a darabos mellett tör lándzsát, vagy — aprófát... A szénmizéria miatt joggal Nevetés. Bizakodó a hangú- haragos Lombos Márton, a vé- lat, nemsokára nyílik a kapu. , , , ... . A létszám ekkorra félszáz r0S1 tanacs vb elnoke’ ** 1T0* fölé emelkedik, a jókedv pe- da ügyében pontosan az a dig alábbhagy, mert hírnök véleménye, ami a miénk: kell, jő, s pihegve szól: „Csak négy hogy a fölösleges járkálástól vagon érkezett.” megkímélje az embereket. A hazavitte a kirostált „szenet” pórul járt. A szén rég el­porladt, aminek szállításáért fizetett, aminek behordásávaj izzadt, nem szén, csak kő. Ez pedig — sajnos — éghetetlen. Helyes lenne azt a dombot mi. előbb elhordatni onnan; így még kísértésbe sem eshetne senki, hogy néhány kosárral a Tegnapokról — mai tollal '»—■ ........... , ■ ■ ■ * F ejlődés — gondokkal „Köszönet a falujáróknak. jgaz az eltelt évek során új ru- fejeződött be a tantermek mű- \ salgótarjáni falujárók va- ^át kapott. Sőt, négy évvel ez- anyagpadlózása. Az egyik tan* áíiTmSsno4ttnaegyházf Uk«- előtt egy új tantermet is épí- terem — a legsötétebb — új, iáját hozták helyre a tani- tettünk hozzá. nagy ablakot kapott. S lehetne tói lakással együtt, kís ist- még sorolni. A tanácselnök vin v. tanító meleg hangú A fejlődés kétségtelen, ha a még hozzáteszi, köszönőlevelet juttatott el bárnaiak nem is elégedettek — a « főnyi csoport vezetőié- most nem, az bizonyos. Húsz — Sajót televíziókészüléket amelyben "felsorolja, hogy évvel ezelőtt három összevont diafilmvetítője van az iskolá- a falujárók megjavították osztály működött, öt pedagó- nak. Viszonylag jól felszerelt az iskola tetőzetét, átépt- gussal. A jelenlegi nyolc ősz- a szertárunk is. Rendelkezünk tették annak öt kéményét, talyhoz kilenc pedagógus stá- a' legfontosabb biológiai, ké- ^"heVyVeés u^vVtottákaz túsz áll rendelkezésre, amiböj miai, s egyéb bemutató eszkö- ajtók zárait, a tanítói laká- négy betöltött. Augusztus 22- zölckel. Tekintélyes az iskolai son ugyancsak rendbe hozták ön! Az elnök panaszkodik. könyvtár is. a tetőzetet, hát ajtó meor­javítása után amelyekre ki- _ Ebben vajmi keveset na- A téma fonala azonban min- 'ÄwakVz“ abUkok .rZ; ladtunk előre. Négy helybeli dig' visszakanyarodik.a peda- ajtóküszöböt és hat helyi- pedagógusunk van, de közülük gógusokhoz. a lakáskérdéshez ségben beitii kőműves egy a szülési szabad,ságát töl- Ez a legfájóbb a bárnaiaknak. munkát is végeztek”. (A tj gokat kértük a járási ta- Hiszen nem mindegy, mennyi. eusztti« ’8-i"«7ámábón *“ nács művelődésügyi osztályát, re felkészült nevelők oktatják gusztus .8 szamából.) hogy segítsenek, dehát... Igaz lányukat, fiukat. Tavaly 171 Milyen nagy tett volt húsz legutóbb közölték velünk, hogy tanulója volt az iskolának. A2 évvel ezelőtt egy-egy falusi megkötötték a szerződéseket a jdén több lesz, s jövőre tovább középület, rendbehozása. A leg- pedagógusokkal. S ahogy hír- több helyen — mint az idézet Uk, képesítetteket kapunk is bizonyítja — csak a városi Mert eddig jobbára csak képe- emberek, a munkások segítse- sítetlen tanítók működtek ná- gével sikerült ezeket a tenniva- lünk. lókat megoidani. Az idősebbek probléma. Azért, mert tudjak — hiszen atelték —, „. . . .. mennyire fontos volt a szocia- Barnán nem tudják hova szál­lista kultúra, nevelés kibonla- lásolni a pedagógusokat. Az is. koztatásónak elősegítése, tó- holát szépen fejlesztették, hi- mogatása. növekszik a létszám. ■— A nagy kérdés a lakás —> mondja az elnök. — Jelenleg egy pedagóguslakásunk van. Jövőre szeretnénk két lakást építeni. Kapnánk kétszázezer forintot, de a feltételek rosz- szak. A járás elképzelése, 11» szen 1965-ben 300 ezer forin- ^etve a kötöttségek mellett nem Húsz év telt el. Vajon most tot költöttek rá a költségvetés- tu(junk két lakást venni ebből mi van Bárnón? bői. Külön tornapólyát, futó' pályát' építettek, egy kézilabda-pálya is. A bár már csak otthon találjuk, le- nniak nagy akal.ását bizonyít­Csörge Géza tanácselnököt telt a hivatalos Idő. Habár gyűlésre készül, előadást kell tartania, mégis szakít időt a beszélgetésre. ja, hogy több mint tízezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá gyermekeik zavartalanabb oktatásának, Nem emlékszem erre a nevelésének elősegítéséhez. Az a pénzből. Azt kértük, adják s elkészült i£je a szömlánkra a pénzt. Mi még teszünk hozzá ötven­ezer forintot, s építünk két újat, ahelyett, hogy vennénk drága pénzért két rozogát. — A sors kezében vagyunk, jelenlegi létszám elég volna szénszállítmányba csempész­barátaim, — így egy költői lelkületű ifjú házasember, aki. ről kisvártatva kiderül, hogy ő bizony ismét a sors balke­zében volt. Immár negyedszer. Férji tekintélyét érzi veszély­ben. felfogadja, hogy holnap már hatkor ideáll, hadd tisz­telje méltán az ideál. A békés természetű, vidám balassagyarmatiakat nehéz ki-’ hozni a sodrukból, jóllehet minden okuk megvan a TÜ- ZÉP-telepen tapasztalható je­lenségek miatt az elégedetlen, ségre. Nem biztos, például, hogy elég hat óra tájban föl­sorakozni a kapuhoz. Egy nyugdíjas háromnegyed Ötkor érkezett, akkor 6 volt a hato­dik ... Drága és kormol A telepvezető szabadságon van, helyettesével beszélge­tünk. Arról informál, hogy az egri TÜZÉP-központ országos a rendelés felvételéhez, a vá­sárlók kiértesítéséhez a szál­szen belőle. h 2. közleményre — mondja meg­lepődve a fiatal tanácselnök, s ezen nem is csodálkozhatunk. Mosolyog. Az idősebbek közül azonban biztos olvasták annak idén végre megoldódott az is­kola központi vízellátása is. Igaza van Csörge Gézának Remélhető, hogy mielőbb meg­oldódik a bárnaiak gondja, s az ő gyermekeik is jól felké­Valóságos kis vízmüvet kapott szítve- tudÄsban «azda2on ke' rülhetnek a felsőbb oktatási az iskola. Megszüntették a régi iskolák rémét, az olajos pad­intézményekbe. idején. Az öreg iskola még áll, lót. Az alkotmányünnep előtt P. A. Kiváló kos: több hús és gyapjú A juhtenyésztésben előtér­be került a hús, illetve a gyapjú-hús típusú juhok te­nyésztése. A megye hetven juhtenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteben ás az áLlami gazdaságokban ezek a típusok még nem alakultak ki az igényeknek megfelelően. A gazdasági érdekek, a kereske­delem és az exportkövetel­mények azonban ezeknek i típusoknak a mielőbbi kifej lesztését sürgetik. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség ennek elősegítése érdekében tenyeszkösokat szerzett be a nógrádi juhtenyésztőknek. A hús és a hús-gyapjú fajtajel­lege: kiválóan átörökítő ko­sokat — száz darabot — más megyékből kapták a megye­beli gazdaságok. „Meglopták 99 az időt HA VALAHOL, HÁT END­REFALVÁN ugyancsak meg­érzik, hogyha 6zeszélyeskedik az idő. Mondják, tavaly egy kiadós zápor után olyan nagy­ra duzzadt a patak, hogy víz alá kerültek a falu szélén a káposztaföldek. Háromszor dolgozták meg, tették bele a palántákat, mégsem szüretel­tek róla. Mert a végén aszály jött rá, s elvitte a káposztát. — Nagy volt a szárazság most is — magyarázza Kovács Erzsébet, az Aranykalász Ter­melőszövetkezet főkönyvelője. -— Emiatt aztán féltünk is az esztendőtől. Kárunk Is van, de összességében kellemesen csa­lódtunk. .. Mindenekelőtt a gabona az, ami eloszlatta a kétségeket. Igazán szép volt a termés. Terveztek holdanként 12 má­egységet fizetett. A tagok ra­gaszkodnak a természetbeni részesedéshez, mert azelőtt ez volt a legbiztosabb... Ha nem lenne régi hagyománya ennek, bizony már áttértünk volna a készpénzed díjazásra. — Az idén mennyit fizet­nek? — Valamivel jobb lesz a tervezettnél — magyarázza a fiatal főkönyvelőnő. — Az ár­pa, a fél kiló búza már a mun­kaegység értékét növeli... A pénz is meglesz a 25 forint, ahogy számoltuk... Papp Vencellel, az Arany­kalász elnökével nemrégiben felmérést készítettek a jöve­delem várható alakulásáról. A káposzta, a burgonya, ame­lyek még jelentősek a szö­vetkezet növénytermesztésé­tásunk. A hitelt megkaptuk, de nem használtuk fel... _ — Megint csak a búza se­gített — derül az asszony. — Korán kaptunk érte pénzt. Néhány gépet vásároltunk, & a lóistálló is meglesz... — Nagy becsük van vaknak... lo zsát is, lett belőle 18 és fél. ben, mind hozzák a várt ter­Leszerződtek a terményforgal­mival 20 vagon búzára. Aztán amikor az elnök, a főagronó­mus látta, a szemek szépek, nekibátorodták. Lekötöttek újabb tíz vagonnal. — A végén 35 vagonnal szál­lítottunk Szécsénybe! — Ne­vet a főkönyvelő. Mert ez a számok, a pénz világában azt jelenti, több mint egymillió forintot hozott a gabona. S — Az már igaz — kap a szón. — A mi adottságaink nem teszik lehetővé, hogy mindent géppel végezzünk el. Sokszor kifutnánk az időből, ha nem segítenének a lovak. Tavasszal a vizes területeken, nyáron a hordáskor, ősszel a betakarításkor is nagy hasz­nukat vesszük. Még télen is pénzt keresnek, mert szállíta- nivaló mindig akad a falu­ban. ,. EGYÉB ÁLLATSZÁLLÁ- SOKKAL nem állnak rosszul mést, s a jövedelmet is. Pedig úgy volt, már-már megsemmi­sül a termés a nagy száraz- Endrefalván. Tavaly elkészült a második százas szarvas­marha-istálló. A borjakat ita­tásosán nevelik, s a borjúóvo­da sem régen épült. A szarvas- marha egyébként a legtöbbet érő jószág a közösben. Mond­ják, a tehenészet mellett elő­szeretettel hizlalnak is. Meg­éri. Ezért aztán az idén , sem nyolcvan jószágot értékesíte­ságban. Az eső az utolsó órá­ban érkezett, s nemcsak a ká­posztán, a burgonyán segített. Megindult a csőképződés, a növekedés az addig csak síny­lődő kukoricán is. Dolgozik is a tagok közül, aki csak teheti. A falu szélén a káposztában népes asszonycsapat vágja a földet. De benn a faluban is mellette még a földadónál is minduntalan kapás asszonyok- nek, hanem száztízet, százhú­szat. Olaszországba, Nyugat- Németországba exportálják az állatok nagy részét, s a bí­zókért jól fizetnek. Legalább egymilliót várnak ebben az esztendőben is a jószágoktól. 100 ezer forintos kedvezményt Jelent. A TAGOK SEM MARAD­TAK ki az asszony számítá­sából, mert egyszercsak azt mondja: — Osztásra 2 kiló búzát ter­veztünk munkaegységenként. Kiadtunk helyette két és fé) kilót, meg még két kiló árpát — Szükség van ilyen meny- nyiségre egy családban? Tagadólag rázza a fejét. — Nyilván, hogy nincs. De a szövetkezet a korábbi évek­ben mindig alacsony munká­ba botlik az érkező. A határ­ba igyekeznek. MOST MÁR A BIZALOM SEM KEVÉS a szövetkezetben, nem úgy, mint a tavasszal. Akkor ugyanis nemcsak az aszály miatt főtt a vezetőség feje. Nem haladtak egyről kettőre a beruházás dolgában sem. — Építeni kellett, de nem volt miből. — Még most is ráncokba szalad Kovács Er­zsébet homloka, ahogy emlé­kezik. — Kértük, hitelezzék meg az amortizációs befizeté­sünket. Nem volt más válasz­Igy aztán, ha a 2100 hold földdel, meg az időjárással nem is a legszerencsésebbek az endrefalvi gazdák, minden­képpen élelmesek. „Kiszámol­ták” a pénzt az idén a lejtők­ből, a meredek domboldalak­ból. „Meglopták” még a zsu­gori időt is. Mert a forintot ugyancsak fogta volna vissza az aszály. Vincze Istvánné Tanácsok az iskolákért A pásztói járás több közsé- zei burkolták be. Ez 20 ezer gében a tanácsok jelentős gaz- forintba került. Béren 8x5 mé„ dasági segítséget nyújtottak az teres zsibongót építettek, iskoláknak. Palotáson 40 ezer amelynek értéke 25 ezer fo- forint értékben új kerítést rlnt. kapott az iskola. Egyházasden- Az iskolák szakmai felsze- gelegen nem kevesebb mint relése is gyarapodott. A ta* 60 ezer forint értékben ,vé- náCs pénzéből Héhalomban és gezték munkálatokat a közsé- Csécsén összesen 12 ezer fo- gi iskolánál. A héhalmi isko- rjntot költöttek a tanítást se* la falait színes farostlemez- gítő eszközökre. Utazni jó A nógrádiak szeretnek utazni. Közkedvelt a cseh—lengyel Tátra. Az IBUSZ szervezésében ebben az évben huszonöt cso­portban mintegy kétezer Nógrád megyei turista kereste fel a festői szépségű vidéket. Az IBUSZ az ősz folyamán újabb csoportokat indít társasutazás keretében a Tátrába. A magyar utazási iroda bécsi társas útjain is ott voltak a nógrádiak. Eb­ben az évben hét csoportban, több mint 280-an utaztak az oszL rák fővárosba. Brigádok találkozója Párosversenyben vannak a községben töltötték, megbe- jászapáti és a kisterenyei fű- szélték a párosverseny ered* tőház dolgozói. A két szocia- ményeit. Délután a brigádta- lista brigád tagjai felváltva g0^ családostól Salgótarján- látogatják meg egymást, ki­cserélik tapasztalataikat. Leg­ban tettek kirándulást, ahol utóbb a jászapátiak látogattak megtekintették a város neve- Kisterenyére. A délelőttöt a zetességeit. Siker Tatán Szép sikerrel szerepelt a kisterenyei FMSZ-táncegyüttes Tatán, az FMSZ által rendezett országos néptánc-fesztiválon. A kisterenyeiek Tímár: Galgagutai táncát és egy német pol­kát mutattak be, s fergeteges sikert arattak. Több bemutatón is felléptek. Így a tatabányai Népházban és a bécsi autósztrá­dán rendezett felvonuláson, ahol a fesztiválon részt vett 18 együttes táncolt. A zsűri a legjobb együttesek között említette a kisterenyei- ek produkcióját, kiemelte teljesítményüket, és díszoklevéllel jutalmazta. Az együttes vezetője, Almásy Ferencné pedagógiai nagydíjat kapott. A napokban érkezett a távirat Kisterenyére, hogy az együttes jövőre külföldi turnén vehet részt a Tatán nyújtott teljesítmény elismeréseként. NÓGRÁD — 1968. augusztus 25., vasárnap 5 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom