Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

•? Mit szólnak a csehszlovák eseményekhez ? az ottani vezetők is tudták, hogy mi volt nálunk 1956-ban, az ellenforradalomban. Tanul­hattak volna a mi példánkból Oláh István, nádújfalui tehenész: Megyénk közvéleményét is foglalkoztatják a Csehszlová­kiában zajló események. Nem­csak azért, mert szomszédok vagyunk, hanem mert sokun­kat személyes, baráti és ro­koni kapcsolatok fűznek egy­máshoz. Éppen ezért többek­től megkérdeztük: mit szólnak a csehszlovák eseményekhez? Csammer Emil vájár: „Aggódás volt emögött.. — Az utóbbi időben külö­nösen sokat foglalkoztattak bennünket itt, Forgács-aknán is a csehszlovákiai esemé­nyek. Aggódás volt emögött _és sokszor találgatás is, va­jon sikerül-e a csehszlovák elvtársaknak úrrá lenniük a nehézségeken. Az utóbbi idő­szak egyre inkább azt bizonyí­totta, hogy nem. Ezért nem volt túlságosan meglepő szá­momra, amikor szerdán reg­gel értesültem a rádióból, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak egyesített hadereje segítségre indult Baráti és internacionalista kötelessé­günket teljesítettük ezzel. Miért mondom én ezt?... A januári plenum után azt várta az ember, hogy szom­szédainknál fokozatosan halad egy megújhodási folyamat. De milyen megújhodás az, ahol becsületes embereket, vezető­ket támadnak és elbocsátanak állásukból? Ahol egyre nvil- tabban támadják a pártot es a szövetségeseket? Arra is le­het következtetni, hogy kik állanak emögött. Én úgy vé­lem, ugyanaz az imperialista erő, ami tizenkét évvel ezelőtt a magyarországi események mögött.. Szerencse, hogy még időben akadt Csehszlová­kiában is olyan marxista cso­port, amely reálisan értékelte a helyzetet és kérte a segítsé­get, amíg nem késő. Monostori Ottó, kohomernöfc: „Az utolsó pillanatban../' — Olvastam a csehszlová­kiai helyzettel kapcsolatos sajtóközleményeket, meghall­gattam a rádió tájékoztatá­sát. Meítélésem szerint a ja­nuár óta kialakult helyzet megkívánta, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült szocia­lista országok, a szocialista vívmányok védelme érdeké­ben egységesen lépjenek fel Csehszlovákiában. Ugyanis az utóbbi időben egyre nyilván­valóbbá vált: a csehszlovák vezetők egy része csak sza­vakban védte a proletárhatal­mat. közben semmit sem tett a jobboldali elemek megféke­zésére, visszaszorítására. Még az a szerencse, hogy az igazi forradalmi csehszlovák erők az utolsó pillanatban gyorsan felismerték a helyzetet és se­gítségül hívták a szocialista országokat. Látták, hogy csak így fékezhetik meg az ellen­forradalmi téboly elhatalma­sodását. Szerintem, ha előbb kérik a segítséget, akkor nem fajulhatott volna idáig a do­log. Gembiczki József, szuhai vb elnök: „Nem engedhető meg.,/' — Nekem személyes kap­csolatom is van Csehszlováki­ában élő rokonaimmal. Éppé:» ezért különösen január óta fi­gyelemmel kísérem az ott fo­lyó eseményeket. Tőlük érdek­lődtem, hogyan látják a hely­zetet, hiszen közöttük nem egy a párttag. Véleményük az volt, főképpen az utóbbi i.lo­bén, hogy főleg a középrétegek élveznek külön jogokat. a munkásosztály és a paraszt­ság háttérbe szorult. Azt is elmondották, hogy az utóbbi időben több volt a szó, az ígéret, mint a cselekedet. Bi­zalmatlanság nyilvánult meg a párt- és a kormány vezetés iránt, ami nem egyszer han­got is kapott. A sajtóban és a rádióban pártellenes, szélsősé­ges cikkek, vélemények jelen­hettek még. Még ezt sem tud­ták megakadályozni. Hogyan oldották volna meg azokat a fontos tennivalókat, amelyek­re a különböző tanácskozáso­kon szavukat adták?... Aztán az öt szocialista ország a nyújtott segítséggel elejét vet­te a vérontásnak. Nagyon várjuk, személyesen is kívá­nom, hogy mielőbb helyes út­ra terelődjön a csehszlovák politikai élet .. Horváth Gyula, esztergályos: „Szólj nekem.. — Ha valakivel összehaver- kodok, én azt mondom: „Ko­mám, ha bajba jutsz, szólj nekem, majd segítek.” Kor­mányunk is ezt tette, amikor a többi szocialista országgal együtt fegyveres segítséget adott az ellenforradalmi ve­szély leküzdéséhez csehszlo­vák elvtársainknak. Petre Istvánné. kisterenyei háziasszony: „Hl mór ismerjük..." — Nem lep meg a kérdés. Naponta hallgatom a rádiót. Ott a Népszabadság az ágyon. Bár gyűlés még nem volt. összefutunk naponként az asz- szonyokkal. Beszélgetünk. Párttag vagyok... Segíteni kellett. A csehszlovák élvtár­sak tudták, mit tesznek, hogy segítségül hívták a Varsói Szerződés országainak katoná­it. Mi már ismerjük ezt 58- ból. Nekünk is jól jött a segít­ség annak idolén Vietnamról naponta hallom a híreket. Sokszor azt mondom, men­jünk nekik, mert ami ott fo­lyik, az már embertelenség. Tudom, mi a háború. Apám az első világháborúban, bá­tyám a másodikban esett fog­ságba. Most meg itt kezdenék a szomszédban! A nyugatné­metekről naponta olvassuk, hogy készülődnek, fenyeget­nek. Azért is meg kell fékez­ni azokat az embereket, aki­ket mi is jól ismerünk az el­lenforradalomból. .. Két lá­nyom van. Az egyik férjnél. S egy fiú unokám: egyéves. A másik lányom az idén érett­ségizett. Dolgozik... Naponta beszélgetünk, mi lesz, hogy lesz. A jövőhöz béke kell. nem zűrzavar. Itt, a szomszédban is rendnek kell lenni 1 Lakatos Károly, esztergályos csoportvezető: „Becsületbeli ügyünk is .. — Január 1-től kísérem fi­gyelemmel a szomszédos test­véri Csehszlovákiában lezajló eseményeket. Bevallom, nem látom tisztán a fejlemények, összes mozgató rugóját, de annyit elmondhatok: csehszlo­vák barátaink azért jutottak Idáig, mert a vezetők a meg­újhodási folyamatban nem támaszkodtak elsősorban a forradalmi munkásokra. A további fejlődést nem a műn-’ kások vezetésével kívánták véghezvinni, teret adtak a szélsőséges jobboldali meg­nyilvánulásoknak. Gondolom „Háborúhoz vezethetett volna .. — Két világháborút megér­tem, én már nem akarok há­borút. Ami pedig Csehszlová­kiában történt, az utóbbi hó­napokban. az nagyon köny- nyen háborúhoz vezethe­tett volna... Az ellenforra­dalom alatt. 1956-ban az egyik alföldi termelőszövetke­zetben dolgoztam. A nagyhan­gú politikai kalandorok szét­hordták a közös vagyont, fel­oszlott a tsz. Megfenyegették az embereket, üldözték irtot­ták a kommunistákat. Én is párttag vagyok. Tudom, hol a helyem. De ahhoz, hogy nyu­godtan dolgozhassunk, béke kell! Mindenekelőtt béke! Tel­jesen egyetértek a Szovjetunió és a szövetséges testvérpártok és állami vezetők döntésével, azzal a segítségnyújtással, amelyre Csehszlovákiában ke­rült sor. Ezzel a cselekedettel rettenetes sok szenvedéstől mentették meg a csehszlovák népet.. Danyi Gyula, költő: „Csak erős karhatalommal., — Az ágcsernyői és mégin- kább a pozsonyi találkozó után minden reálisan gondol­kodó ember azt várta, hogy p csehszlovák állami és párt­vezetés meghallgatva a baráti figyelmeztetéseket és tanácso­kat. határozottan fellép a szo­cializmusellenes hangulatot szító, külső és belső erőkkel szemben. Véleményem szerint a bajok forrása, melyek végül a legutóbbi napok eseményei­hez vezettek az volt, hogy az új pártvezetés nem tudott erős kontaktust teremteni a munkásosztállyal, a dolgozó tömegekkel. Az államvezetes- ben anarchikus jelenségek mutatkoztak, ezek megfékezé­se energikus intézkedéseket kívánt volna. Pillanatnyilag még nehéz mindenben eliga­zodni, de a magyar 1956 tapasz, talatai alapján bizonyos: vég­leges rendet teremteni már csak erős karhatalommá! le­het. Az ellenséggel nem lehet kesztyűs kézzel bánni. Hatá­rozott, eltökélt vezetőréteg oldhatja meg sikerrel törté­nelmi feladatát a szocializmus védelmében. A Szovjetunió nélkül nem lehet szocializ­must elképzelni. Melléküzem Cj köntösbe öltöz­tek a régi bányai ■ epületek Kisterenyén. A munkatermek benépesedtek. Lapos rézből alakítanak, préselnek teker­cseket. A technológiai sorrend, ben beállított célgépeken már sorozatgyártás van. Munkaal­kalom a nógrádiaknak. Ho­gyan is kezdődött? — Februárban jártunk a Kohó- és Géipari Minisztéri­umban, foglalkoztatási lehető­séget kerestünk. A Ganz Vil­lamossági Műveket javasol­ták. így kezdődött — mond­ja Adorján Henrik, a Nógrá­di Szénbányák Gépészeti Osz­tályának vezetője, — Tárgyalásokat folytat­tunk, majd hosszabb lejáratú kooperációs szerződést kötöt­tünk a vállalattal a Diesel elektromos mozdonyok pólus tekercseinek a gyártására. Később ugyanezekhez a moz­donyokhoz, amelyekből kül­földre is szép számmal jut, vas- és lemezszerkezeti, vala­mint forgácsolási munkát is végzünk. Az idén mintegy hatmillió, jövőre már 30 mil­lió forint termelési értéket ad ez a „Ganz” üzemrész Kiste­renyén — mondja a főmérnök — Mikor ide kerültünk Pat­kó József technológus társam­mal .megijedtünk, mert olyan rossz állapotban voltak ezek az épületek — mondja Kovács István elektrotechnikus, az üzemrészleg vezetője, majd így folytatja. — Nagyon sok munka volt itt. Mi a gépészeti osztályon és a Ganz Villamossági Mű­vekben végeztük az előkészí­tést. A Nagybátonyi Szolgál­tatónál a Fazekas Miklós ve­zetése alatt álló technológiai csoportra is nagyon sok fel­adat hárult. Gazsi Zoltán fő­mérnöknek is rengeteg idejét, energiáját vette el az új üzemrész gyors megvalósítása. — Rajzok, tervek sem vol­tak — szól közbe Adorján Henrik. — Az idő viszont any- nyira rövid volt, hogy napi programozással dolgoztak az építők. Tímár József szocia­lista brigádja itt is ragyogó eredményt ért el, de ugyan­ezt mondhatjuk az üzem TMK részlegéről is. amely a tech­nológiai szerelést végezte. — Őszintén megmondom — veszj át a szót a részlegveze­tő — nem hittem volna, hogy júliusban a kétszer-húsz dara­bos úgynevezett nullszériát elszállíthassuk a megrende­lőnek. — HOGY VIZSGÁZOTT az első termék? — Jól. Nem találtait kifo­gást, ezért augusztus elején megkezdhettük a sorozatgyár­tást. Ez a részleg valóban na­gyon gyorsan kelt életre, és csak a teljes összefogással születhetett meg. Ebben a tröszt gépészeti osztályától az üzem vezetőin, különböző részlegein keresztül részt vet­tek azok is. akik a Ganz Vil­lamossági Művekben tanulták meg a munkafogásokat. Laka­tosok, villanyszerelők, teker­cselők, szigetelők, tehát szak- és segédmunkások 34-en kezdték az új profil gyártá­sát — mondja az osztályveze­tő. Az augusztusi program 240 ilyen hatvanegy kilogrammos polustekercs teljes, és 200 fél­készen kapott készregyártása. Szeptember elejére várja a gyár. Meglesz! A gyártás fo­lyamatosan fejlődik. Most 45 tagú a részleg, év végére a kétszerese lesz. — Távlatban mintegy 350— 400 ember foglalkoztatására számítunk a „Ganz” profilon — mondja Adorján elvtárs. A Nógrádi Szénbányáknál az utóbbi időben többféle melléktevékenységet folytat-, nak. Láda és fűrészárugyártás folyik, traktorkerekek készül­nek a Vörös Csillag Traktor­gyár számára. Az idén mel­léktevékenységből 55 millió forint termelési értéket ter­veztek, és fél év alatt már több mint 26 milliót meg Is való­sítottak. Ebből a legtöbb a gépészeti munka. Épül az új ládaüzem itt. Kisterenyén. Á Szolgáltató Üzem. jól tudom, még számos más vállalattól vállalt megrendelést, bérmun­kát. Vajon gazdaságos lesz-e ez a sokféle profil? Nem okoz-e kapkodást, zavart a jö­vőben az, hogy sokféle igényt kell kielégíteniük? Érdemes-e ilyen sok partnerrel dolgoz­ni? — JOGOSNAK TARTOM a kérdést, mert ezekkel szinte naponta foglalkozunk mi is — válaszol az osztályvezető. — A lehetőségeink korlátozot­tak. A cél, hogy minél kisebb ráfordítással hozzunk létre olyan részlegeket, ahol minél több embert foglalkoztatha­tunk és a gazdaságosságot is biztosíthatjuk. Ez az új profi­lú üzem például másfél mil­liós ráfordítással készült, de már jövőre hétmillióval javít­ja a vállalati gazdaságosságot. Épül egy gyártó csarnok is 1200 négyzetméter hasznos te­rülettel, a vas- és lemezszer­kezeti munkák részére A tralctorkerék-gyártás, ami 83 százalékos költségszinttel fo­lyik, az idén még 18—19 mil­liós termelési értéket jelent, jövőre viszont csak 14 milli­ót. Ilyen gazdaságosságot, sőt jobbat várunk a Ganz-profil- tól. Jövőre a Szolgáltató Üzem mintegy 80 millió forint érté­kű melléktevékenységet hoz a vállalatnak. Kétségtelen a sok profil, sok gondot jelent. Táv­lati célunk, hogy a bérmunkát, a leányvállalati jelleget cse­réljük az önállóságra. Ehhez azonban alapot kell teremteni. — mondja Adorján Henrik. A kisterenyei bányatelep ke­pe állandóan változik. A sze­nescsillék még ott gördülnek a kisvasúti pályán, de a régi műhelyek helyén egy új pro­filokat gyártó üzem halad a fejlődés útján. Botló János A hadtudomány népszerűsítése Nógrádban a TIT hadtudo­mányi szakosztálya 1966 má­sodik felében alakult meg. Ez­zel megyénkben a tudományos ismeretterjesztésben megje­lentek a hadtudomány képvi­selői. Szakosztályunk megalakulá­sától kezdve napjainkig mesz- szemenő támogatást, útmuta­tást és segítséget kapott az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságától, a TIT megyei tit­kárságától. Növelte eredmé­nyeinket tagságunk jó felké­szültsége, lelkes, fáradtságot nem ismerő, a hadtudomány eredményeit hirdető munká­ja. Rövid idő alatt országosan is komoly eredményeket ér­tünk el. 1966 októberétől 190«? májusáig százötvennégy had­tudományi előadást tartot­tunk, mintegy tízezer hallgató részvételével. A honvédelmi nevelés nem lehet csupán a honvédség, a többi fegyveres testületek és az MHSZ felada­ta. Ezzel sokkal szélesebb kör­ben kell foglalkozni. Szüntelenül arra töreked­tünk, hogy javítsuk a hadtu­dományi előadások tartalmi és módszertani színvonalát. Ezt célozták azok a színvonalas konferenciák, melyek megtar­tásához az országos hadtudo­mányi választmány központi előadókat biztosított. Előadá­sainkat a lakosság igényeinek megfelelően főleg katona-po­litikai. hadtörténelmi és hadi­technikai témákból tartottuk. A legnagyobb érdeklődés az alábbi témák iránt mutatko­zott: A katonai erőviszonyok ala­kulása a II. világháború után az 1950-cs évek végén; A szo­cialista országok katonai erő­fölénye az imperializmus fe­lett; Titkos háborúk a szocia­lista országok ellen; A fellazí­tás imperialista taktikájának katona-politikai vonatkozásai; Az USA katona-politikája a II. világháború után; A „kor­látlan általános atomháború” elmélete és veresége; Az atom- és hidrogénfegyverek­ről; Rakéta és a rakétaelhárí­tás. Szakosztályunk az elmúlt két év során arra törekedett, hogy tartalmas együttműkö­dést valósítson meg a TIT testvér-szakosztályaival. Sike­rült különösen jó kapcsolatot teremteni a történelmi és nemzetközi szakosztállyal. A szakosztály megszületésé­ben, megerősítésében pozitív szerepet játszottak a rétsági honvédségi alakulat parancs­nokai és tisztjei, a balassa­gyarmati határőr-kerület pa­rancsnokai és tisztjei, a BM Nógrád megyei Rendőr-főka­pitányság vezetője és a főka­pitányság tisztjei. A legna­gyobb eredménynek e téren azt tekintjük, hogy tovább erősödött és mélyült megyénk­ben a fegyveres erők tagjai es a lakosság közötti kapcsolat, egyre tudatosabbá vált a la­kosság körében, hogy a hon­védelem erősítése lényegében szocialista építő munkájuk szerves része. Az elkövetkezendő években legfőbb feladatnak tekintjük a Magyar Tanácsköztársaság 50., valamint hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulójára va­ló megemlékezés előkészítését. Szeretnénk a Tanácsköztársa­ság Vörös Hadserege hősi hon­védő harcának, a szovjet fegyveres erők megyénk fel­szabadításáért vívott hadmű­veleteinek ismertetéáével nagyban hozzájárulni a hon­védő szellem erősítéséhez és a Szovjetunió iránti szeretet fo­kozásához. ősztől az általános és a középiskolákban nagyobb súlyt kap a honvédelmi neve­lés, Szeretnénk az iskolákban végzett honvédelmi nevelő munkához ismereteinket, ta­pasztalatainkat és módszere­inket minél szélesebb körben átadni. Az elmúlt két és fél év alatt előadásainkkal nem sike­rült mindenhová eljutnunk. Vannak üzemek, intézmények, községek, ahol egyetlen elő­adást sem tartottunk ezért fontos feladatunknak tekint­jük a meglevő fehér foltok felderítését és azok fokozatos felszámolását. Terveinket még jobban össze akarjuk hangol­ni a tömegszer vezetekke!, mert a célkitűzések jobb is­meretében jobban tudjuk egy­mást segíteni. Különösen fon­tosnak érezzük a megyei, vá­rosi, járási KISZ-sze! való jő együttműködést, az ifjúsággal való foglalkozást. A jövőben több szerepet kell szánni az írott szónak, javítani kell a hadtudományi ismeretterjesz­tés írásos formájának növelé­sét. Javasoljuk valamennyi könyvtárnak ée az iskoláknak, hogy könyveiket honvédelmi nevelő jellegű kiadványokkal gyarapítsák, ez elsősorban a hadtudományi ismeret bővíté­sét segítené elő. Nagyobb sze­repet szánunk a jövőben az olyan fórmáknak is. mint a filmankét. Előadásainkon az eddiginél több filmet altarunk bemutatni. A nemes célkitűzések meg­valósításán fáradozva, tovább­ra is bizalommal fordulunk segítségért mindazokhoz, akik edaig is sokoldalúan támogat­ták tevékenységünket. Moravszki András Víz, út, bolt, székház Szécsény fejlesztési terve A járási és a községi tanács végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban együttes ülésen vitatta meg Szécsény község fejlesztési tervét. A járási székhely építését, szépítését 1970-ig konkrétan meghatá­rozta a két végrehajtó bizott­ság. Többek között elkészítették a község központjának részle­tes rendezési tervét, amely biztosítja a tervszerű fejlesz­tés lehetőségét. A terv magá­ba. foglalja a piactér lebontá­sát, amelynek helyére 170 la­kás épül. Nemrégiben épült meg a törpevízmű -hálózat, s így a községben újonnan kia­lakított házhelyek kivételével már mindenütt van jó ivóvíz. Gondot okozott azonban a korszerűtlen, szennyvízcsator­na-hálózat, ezért mintegy egy kilométer hosszúságban a Rá­kóczi, a Kossuth és az Ady Endre utcákban még az idén sor kerül a csatornaépítésre. Jelentős helyet kapott a községfejlesztési tervben az úthálózat korszerűsítése, bőví­tése is. 1970-ig mintegy három és fél millió forintot fordíta­nak a járási székhely útháló­zatának korszerűsítésére. Te­kintettel az egyre növekvő forgalomra, a községi tanács tervbe vette az autóbusz-meg­állóhely áthelyezését is. s a végleges cél, egy autóbusz­pályaudvar megépítése. 1989- ben befejezik a vendéglátó­ipari kombinát építését, több boltot korszerűsítenek, a la­kosság jobb ellátása érdeké­ben mintegy két és fél millió forintos beruházással meg­kezdték a ktsz székhazának építését. Figyelemreméltó tervek szü­lettek a járási székhely egész­ségügyi ellátásának, kulturá­lis lehetőségeinek további ja­vítására is NÓGRÁD — 1968. augusztus 23., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom