Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
KÜLFÖLDI DIVAT Két csinos alkalmi ruha a Bukarest Divatház modelljeiből. A pasztell színű, erősén bővülő szoknyájú alkalmi ruha empire vonalát, fekete gyöngyhimzéses dísz keretezi. A fehér, szélesebb, , félmagas sarkú cipőn is hasonló dls»- szel. Az áttört. pehelykönnyű muszlin anyag finoman hullik a sötét tónusú alapruhán. A magasított, álló gallérja is az áttört muszlinnal díszített. A fekete lakkcipő és mindkét modellnél hosszúszárú alkalmi kesztyű egészíti ki az együttest. s íme egy nagyon csinos, lár őszi modell a Név a partiról, Leningrádból. A fém- ambokkal díszített bársony iskosztüm, mindkét oldalán iselheto. És milyen prakti- us, hogy a hétyke kis bár- íny kalapot, az áll alatt sza- alyozliató pánttal rögzítette tervezője, tgy biztosan nem apja le a szél a viselője fejéről. MTI — külföldi képszolgálat) tAz Öt kenyér (hindu fabula) — Jó reggelt, kenyérárus! — Jó reggelt, idegen! — öt szép kenyeret kérek, mind ropogós legyen!... A város piacán ez nap mint nap így megyen. — Jó reggelt, kenyérárus! — Jó reggelt, idegen! Egyszer a kenyérárus tovább nem állja már, és az idegen ember mikor elébe áll, így szól, míg öt kenyérrel megtelik a kosár: — Kérlek, idegen, mondd el, hogy mire kell neked, mért veszel nálam minden reggel ö t kenyeret? Vajon ezt valamennyit te magad megeszed? Es az idegen ember válaszol szívesen: — Egy enyém. Ezt a kettőt kölcsönbe helyezem. S kettővel adósságom kell letörlesztenem. — Nem értem! — szói az árus Az idegen nevet, — Egy enyém. Fiamnak adok két kenyeret. S kettőt a szüleimnek. Értesz már engemet? — Értelek! — szól az árus. — így most már értelek! (Szűcs László) Jó, ha tudjuk... Ha vaj helyett zsírt 'teszünk tekerjük fel. Így lényegesen Sokkal finomabbak és táp- a tésztába, a receptben meg- hosszabb lesz az élettartama, lálóbbak lesznek a különböző adott mennyiségnél mindig zöldség- és becslnált levesek, 4—5 dekával kevesebben * ha rántás helyett tojássárgahasználjunk. Ha viszont a jával sűrítjük be. A tojássárvajat margarinnal helyette- Ha kelt tésztát sütünk, a gáját előbb egy kevés tejszinsítjük. abból 5—6 dekával sütő né legyen nagyon forró, nel ragy tejföllel jól elkever- többet gyúrjunk a tésztába. amikor a tésztát betesszük, jük és a leves levéből csak mert a kelt tészta nem tud lassan adunk hozzá egy kevebenne szépen fejlődni. A kül- set hogy meg ne túrósodjék. seje megég, a belseje viszont A keveréket a tűzről levéve A molyokat kámforral, nyers maradhat. Zsíros leve- globollal, naftalinnal, vagy les tésztánál viszont forró le- dohányporral tarthatjuk távol gyen a sütő, mert csak akkor a gyapjú holmiktól. Az így el- sül szépen a leveles tészta A rakott, szekrénybe zárt ruha- felvert tésztákat, piskótát kokat is vizsgáljuk át időnként zepes meleg sütőbe tegyük, s és szellőztessük ki. E moly- az ajtót legalább 13—20 percig ne * nyissuk fel, mert a öntjük a levesbe. űző szerek szagát ugyanis idő- vei megszokhatják a molyok, tészta Összeesik, s kárt tehetnek a féltett gyapjú vagy szőrme holmikban. Ezeknél is biztosabb, jobb védelem és a molyűzőA levesben kifőtt, száraz. szerek kellemetlen szagát is szálkás marhahúsból nagyon elkerülhetjük, ha szorosan be. finom, hideg pástétomot kéAllandóan biztosíthatjuk a háznál a finom vaníliás cukrot, ha egy jól zárható kon- zerves üvegbe, porcukor közé 1—2 rúd vaníliát teszünk. A lezárt üvegben a cukor teljesen átveszi a vanília intenzív illatát. Az elhasznált cukor helyett mindig frisset tölthekötözve nylon zsákba tartjuk szíthetünk. A húst legalább tünk az üvegbe. ezeket az értékes holmikat. kétszer, főtt, füstölt sonka kö- vérjével vagy füstölt szalonnával nagyon finomra ledaráljuk. Tehetünk bele 1—2 főtt tojást is, amelyet a hússal együtt szintén ledarálunk. Ízlés szerint finomra reszelt vöröshagymával, sóval, borssal és mustárral ízesítjük, és A nylon abroszt, műanyag térítőt használat után ne hajtogatva rakjuk el, mert az összehajtás mentén előbb- utóbb megtörik. Langyos vízzel lemosva, töröljük szárazra vajjal, legalább 15—20 percen és az abrosz szélességének át jó habosra keverjük. Lemegfelelő rúdra (megfelel er- hűtve kovászos uborkával, re a célra egy kiszolgált, de zöldpaprikával és paradicsomtisztára súrolt seprőnyél is) mai kitűnő vacsoraétel. Veszékes kedtencek A fertőző betegségek jó ré- szaladgál, szája habzik, sze- egy olyan fertőző betegség, szét valamilyen állat közveti- mei vérbe forognak. A közis- amelynek a kórokozója egy ti az emberre. A kutya, a macska és a díszmadarak terolyan vírus, amelynek legtöbbször a macska a közvemert dühöngő formán kívül azonban van a veszettségnek mészetes környezetükből kira- bénulásos alakja is. Ilyenkor títője, amely azonban a macs gadott állatok, amelyek a va- az állat szokatlanul nyugodt, kán ritkán vált ki kóros tüdőn élőkhöz képest gyakrab- csendes, állkapcsa lelóg, nyel- neteket, de karmolással ban betegszenek meg és be- ve habzik, tekintete gyötrel- emberi bőrbe jutva, fájdalmas tegségüket a velük érintkező met árul el. A gyanús állatot hólyagokat képez. Az elgeny- embereknek is átadják. azonnal jelenteni kell az nyesedő hólyagok pedig hoszállátorvosnak és megfigyelés szantartó szenvedést okozhatA KUTYA. Vidéken a ház- céljából zár alá kell helyezni, őrzés ma is szükségessé teszi Az általa megmart egyén pe- a kutyatartást. A városok dig haladéktalanul jelentkeznak a gyanútlan macskakedvelőknek. szűk, zsúfolt lakásaiban azon- zék orvosnál, hogy a szüksé- ban a kutyatartás, legtöbbször ges védőoltási megkaphassa. A PAPAGÁJ. Régi megr figyelés(: hogy a papagájokkal A veszettségen kívül azon- érintkező embereken időnként ban a kutya egyéb betegsége- súlyos betegség fejlődik ki. Az csak kínlódást jelent az állatnak és kényelmetlenséget, valamint betegségi veszélyt a gazdájának. Általuk az emberen okozott leggyakoribb sérülés a harapás, amelynek a legnagyobb macska belében is tenyészhet, hanem a galambok és bizo- veszélye a veszettség! fertőzés anélkül, hogy ez nekik súlyo- nyos tyúkfajták is. A vírust a terjesztése lehet. A betegség sabb ártalmat jelentene. Az madár a székletével és vize- kórokozója pedig a beteg ál- állat orrán és szőrén megtele- létével üríti, ami beszáradva lat nyálából, a harapás helyé- pedett parányi galandféreg- és elporladva a levegőből még ről olyan gyorsan terjed, hogy peték, amelyek játék közben légzés útján is a tüdőbe jutket is terjeszthet az emberre, újabb kutatások kimutatták, mégpedig a nagyon veszélyes- hogy a betegség kiváltója egy sé válható galandíérgességet. vírus, melyet nemcsak a pa- A galandféreg a kutya, de a pagáj, és a kanári terjeszthet, még a seb első félórában tör- a kézre tapadhatnak, s onnan ténő klmetszésével sem lehet a szájon keresztül a szerve- mindig a fertőzés továbbter- zetbe juthatnak, az emberre veszélyes. A madarakon a beazonban már nagyon veszélyesek lehetnek. A kikelő lárHazánkban a beteg állat vák a bél falát átfúrják és gyelmeztet a fenyegető kötelező bejelentése, az ebzárlat, a veszett és az általa ios ezeket az egyébként najedését megakadályozni szervezetben. hat. A papagájok csókolgató- sa, szájból etetése különösen veszélyes. A madarákon a be tegség rendszerint észre vétle nül zajlik le, tehát nem is fi vemegmaradt összes állatok kiirtása, valamint védőoltás bevezetésének a se- gatni is. gítségével sikerült ezt a súlyos betegséget csaknem teljesen leküzdeni. Szórványosan súlyos máj, vagy tüdőbeteg- szélyre. Az emberen a betegséget idézhetnek elő. Ezért ti- ség influenzaszerü tünetekkel kezdődik, esetleg orrvérzés kötélező gyón kedves állatokat csókol- lép fel, majd tüdőgyulladás alakul ki, amelyhez bódult, ködös idegállapot társul. A macskával Szükséges, hogy az importált papagájokat a járvány meg A MACSKA, való játék sem teljesen ártal- azonban mégis előfordul, te- matlan. Ha veszettségben rit- előzése céljából az állatorvos hát az ellene való védekezés kábban betegszik is meg mint ellenőrizze. A beteg madara- ma is szükséges. Legfontosabb a kutya, de ha megbetegszik, kát el kell még a kutyánál is veszélyea beteg állat felismerése, amely rendszerint dühöngve sebb, támadóbb. Azután van pusztítani és a testüket el kell égetni. Dr. Sándor Róbert F olt egyszer egy lusta szamár. Semmiképpen nem akart dolgozni és ha csak lehetett megszökött a gazdájától. Egyszer amikor így, éppen kint sütkérezett a réten, szembe jött vele a szomszéd fűszeres szamara. Megállt a lusta szamár mellett, elkezdte a füvet rugdosni előtte, hogy odafigyeljen a jövevényre, s azután megkérdezte tőle: — Tudod-e pajtás, mi történt velem tegnap? Hej, csuda nagy szerencsém volt. A szomszéd városból egy nagy zsák sót hoztunk a gazdám üzletébe. De alighogy a városból elindultunk, hirtelen nagy zivatar kerekedett. Ügy ömlött a víz, mintha dézsából öntötték volna. A gazda szeretett volna mielőbb hazaérni, nem engedett fedél alá vonulni, csak hajtott egyre hazafelé az úton. De jól megjárta az ostoba, mért képzeld, mire elvonult a vihar és elállt az eső, csak az üres zsák A LUSTA lógott a hátamon. A zuhogó viz mind, de mind kimosta belőle a sót. Csak ez kellett a lusta szamárnak. Másnap, amikor a gazdája hátára rakott egy nagy zsák fürdőszivacsot, hogy azzal a közeli városban tartandó vásárra menjenek, a szamár egyáltalán nem csö- könyösködött úgy, mint máskor szokott, hanem szaporán poroszkált könnyű terhével az úton. A gazdája egyre csodálkozott, hogy mi történhetett ezzel a makacs állattal. A szamár viszont azt gondolta magában, no most megfizet a gazdájának az eddigi cipeke- désekért. Egyre csak az eget Icémlelte, hogy jön-e már valami jó kis záporeső. Az égbolt azonban derült, tiszta kék volt, s egy árva felhőcs- ke sem mutatkozott rajta. — Sebaj, segítek én magamon — gondolta magában a lusta szamár —, amint egy patakhoz érünk, majd beleszaladok. A patak vize bővebb is mint az eső, mégjob- ban elolvad benne a szivacs és akkor semmi terhet nem kell cipelnem. ' A gondolatot tett követte, s az ostoba szamár csakugyan beleszaladt a legelső útjába kerülő patakba Hiába hívta vissza a gazdája: állj meg hé! Hová mész te ostoba? — mert a lusta szamár már bent is lubickolt a vízben. Hanem, alaposan póruljárt a lustája, mert a bővizű patakban a sok szivacs a duplájára dagadt, s végül háromszor olyan nehéz lett mint induláskor. Volt mit cipelni az ostoba csacsinak, míg a nap ki nem szárította a hátán a ned,ves szivacsokkal teli zsákot, tgy jár, aki a kis munkát sokallja, később a nagyobbal duplán fárad. (Osztrák meséből fordította: Pfeifer Vera) Tolltisztítás házilag A párnákban, dunnákban és áztassuk hideg vízbe, majd kézzel paplanokban levő toll is gondo- elviselhető hőfokú vízbe téve marzásra szorul. Idővel ugyanis tö- togassuk, nyomkodjuk a megtisz- redezik, porlik, Összecsomósodik tulásíg. Végül bőséges hideg viz- és elpjszkolódik. ben öblítsük ki. A langyos mosóvízbe tegyünk a ruhamosásnui A háziasszonyok szívesen rak- szokásos mennyiségű mosóport és jak ki az ágyneműt a napra. 1—2 kiskanól bóraxot Is. Ha kel- ilyenkor a toll a meleg hatására lemetlen szagú, dohos a toll, ad- felduzzad. A napsugaraknak bi- junk a mosóvízbe 1—2 Hyperol zonyos baktériumölő hatása is van. tablettát is (gyógyszertárban kap- vigyázzunk azonban: a túlzott ható) és 1—2 evőkanál szalmiák- napfürdőzés árt a tolinak, tőré- síeszt. kénnyé teszí. A jói kiöblített toliból nyomkod- A töredezett, poros, de még nem Juk ki a vizet, s a zsákot tártaitól piszkos tollat a kővetkező mával együtt szellős helyre akasz- módon frissíthetjük, fel. A huzat- szűk ki száradni. A száradás több ból kiszedve, ritkább szövésű szí- napig is eltarthat. Közben azon- tán, illetve rostán forgassuk meg. ban a tollat többször rázzuk fel, f Por törmelék kihullik nogy egyenletesen száradjon A belőle. Ezután helyezzünk egy , . ■ . , nagy mosófazekat lángment'es hő- kimosott tokba csak teljesen sza- forrás fölé (villany, főzőlap, pa- ráz tollat tegyünk. A tok anyaga rázstól meleg tűzhely lapja stb.) mosás közben megritkul, az apró Tegyük bele a tollat és melege- toU pihék könnyer, atblV1nak rá.1- dé, közben keverjük, forgassuk a u_ Jó mego]dás ha a tok belí8 oldalát száraz pipereszappannak bedörzsöljük a toli ..áttelepítése” előtt. felduzzadásig (vigyázzunk, meg ne pörkölődjékl). Ha kihűlt, visz- szarakjuk a tiszta tokba. . Ez az eljárás a toliban levő molyokat, molyférgeket is elpusztítja A tolltisztítás elég vesződséges munka, de 5—10 évenként egész- A tollat időnként ki is kell mos- s*gügy, okok miau (g s0rt kel] ni. A mosást ritka szövésű anyagból varrott zsákbán végezzük. A zsákba helyezett tollat egy napig rá keríteni. <B. I.) GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: Vizes terület. 14. K. E. Y. 17. 1. Mai költő versét olvashat- Ókori város. 18. Leled tnással- tátok a NŰGRÁD-ban. (Máso- hangzói. 19. Nedves. 21. l’igyel- dik négyzetben két betű.) 10. E meztet. 22. Nyes. 24. Azonos helyre. 11. Vízi állat. 12. J. L. mássalhangzók. 25. Férfi név. 14. Keleti fejedelem 15. M J. 2e- Lóhoz intézhető felszólítás. 16. Test része. 18. Ipari nö- 27; Taktus. 28. Könnyed. 29. vény. 19. Fekete István regény- Vissza: csodálkozik. 31. Kerget, hőse. 20. Elhunyt költő. (La- 33- Piros németül. 34. Benne E- jos.) 22. Hatalmas hal. 23. A vel: haladj. 37 Réz massal- hét vezér egyike. 24. Ciháid. 25. hangzói. 38- E V- 89 A vízsz. Napszakot; 26. Rágcsáló. 28. 70 magánhangzói. Kettőzve: értelmetlen beszéd. Megfejtésül beküldendő a 29. Llguri mássalhangzói. 30. vízszlnte 1. és 36. Kenyeret készít. 32. O. I. 33. Előző gyermekrejtvényünk Utca franciául. 32. Vissza: mu- helyes megfejtése: A hon vedel - tató névmás. 36. A vízsz. 1. ver- mi ismeretek, Lobogó, Szófiai se. 40. Ez a kettőspont. viT. FÜGGŐLEGES: Könyvjutalmat nyert: Valus 1. Nehogy példaképetek le- József, Jobbágyi; Trankó Jó- gyen! 2. Kérdés személyre. 3. zsef és Koós Attila, Salgótar- Férfinév. 4. Tiltás. 5. Férfinév. A könyveket postán küldjük 6. Szenvedés. 7. L. D. 8. Ahri- ján. A jutalmat postán küld- mán ellenfele. 9. Csónak. 13. jük el. NÖGRÁD - 1968. augusztus 19., hétfő 11 T*
