Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

Korai aratás, rossz gépek, sok baleset Mecseki kutatók Hányáson | Ki van kiért 7 Gázos gázszolgáltatás Balassagyarmaton A hazai földgázlelőhclyeh feltárása, a fűtéstechnika fejlődése és korszerű alkalmazása jelentős változást ho­zott a fűtőenergia felhasználásában. Balassagyarmaton az 1950-es években mindössze száz gázfogyasztó volt, 1963- ban már ezer, s ma a háztar tások négyötöd része rendel­kezik propán-bután gázkészülékkel. Eljutottunk oda. hogy a gázszolgáltatás a lakosságnak éppen olyan igényévé vált. mint a villany. Balassagyarmat gázellátását jelenleg a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat végzi — meglehetősen sáért. Májusban 95 űzetni baleset történt a megye ter­melőszövetkezeteiben. Min­den tsz-re jutott egy. A há­rom napon túl gyógyuló bal­esetek miatt kiesett munka­napok száma majdnem eléri a 2300-át. Ez egy kis tsz egy­havi teljesítményének felel meg. Az ellenőrzés tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a szövetkezeti vezetőknek még sok a tennivalójuk a balese­tek megelőzése, elkerülése ér­dekében. Ahol ezt a figyel­meztetések ellenére sem te­szik meg, jóvátehetetlen, ba­jokat okozhatnak. NegyedmiIliós kár Tolmácson Vasárnap tűz pusztított a tolmácsi termelőszövetkezet­ben. Eddig még kiderítet­len oknál fogva kigyulladt a termelőszövetkezet negyven férőhelyes sertésfiaztatója. Leégett a fiaztató tetőszerke­zete és belső berendezése, egy sertés bennégett, kettőt pedig le kellett vágni. A balassagyarmati és a vá­ci állami, valamint a községi önkéntes tűzoltóknak és a helyi lakosságnak köszönhe­tő, hogy negyven anyakocát megmentettek. A kárbecslés tegnap befe­jeződött. A kár több mint ne­gyedmillió forint. A tűz keletkezésének okát még vizsgálják. Világító harisnyakötő A darmstadti főiskola könyvtárában ,*A feltalálói szellem útjai és tévútjai" címmel eredeti kiállítás nyílt mey: a német feltalálók sza­badalmai között található pél­dául zenélő éjjeliedény, vi­lágító harisnyakötő, és olyan nadrágtartó, amely hátul, táv­irányítással gombolható le. Ami lelkesít**. Június első felében a já­rási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelői minden terme­lőszövetkezetben ellenőrizték a nyári munkák előkészülete­it. Csaknem száz jegyzőkönyv tanúsága szerint: általában kielégítő a felkészülés. A szövetkezetek többségében időben és gondos műszaki munkával készítették elő az arató-cséplő gépeket és a be­takarítás egyéb erő- és mun­kagépeit. A megvizsgált 1756 gép egy része azonban nem felelt még a biztonságtechnikai követel­A Nógrádi Szénbányák a Mecseki Szénbányák kutató osztályát bízta még a kányási szénpor veszélyességi vizsgá­lataival. A kutatók már meg­kezdték a munkát. A nógrá­diak azt várják a szakembe­rektől, hogy választ adjanak a .gépesített munkahelyeken keletkező szénpor egészségre kedvezőtlen hatásáról, to­Terényi zöld oázis a tar­lók, gabonatáblák ölelésében. Facsoportok, bozótosolt, sás­sal benőtt tó — egy külön világ. Nyúl bukkan fel, szét­néz, s azután lusta mozdu­lattal tűnik el a magas fű­ben. Az enyhe haj latú csoda­völgy fái között téglaépület rejtőzik. Előtte furcsa sorony- fonatos építmény, s félkör­ben ládák sorakoznak. A fácántelepre a palotás! vadásztársaság elnökével, dr. Bognár Gézával látogattunk, aki egyben a megyei vadász­választmány titkára- A lát­nivaló gazdag, elismerésre méltó. Palotást Pál, a fia­tal fácánmester lelkesen új­ságolja, minden rendben megy, már több mint kétszáz fácáncsibe keit ki. — Tojás mennyi van? — kérdi a doktor. — Körülbelül harmincnál tartunk tyúkonként — mond­ja a fácánmester. — Nézzék meg a csibéket is — invitál Palotai Pál. A nevelőládákban kotlósok vertyognak mérgesen, ha va­laki közelít a bolyhos, sár­ga, fekete, rozsdabarna színe­zetű apróságokhoz. A kis­csirkéket még csak a nevelő- ládák kifutójába engedik ki. A nagyobbak már a ládák körül keresnek élelmet. — Ha megnőnek nem re­pülnek el? — kérdem. — Amikor már repülne, lekötjük a szárnyát — vá­Nagy lendületet vett a ga­bona átvétele a pásztói ma­lomban. A déli megyerész termelőszövetkezetei ebbe a malomba, illetve a palotási magtárba és a tari keverő­üzembe szállítják gabonáju­kat. A pásztói malomban jú­nius 28-án vették át az első gabonát. Azóta — július má- sodikáig — 70 vágom búzát, 60 vagon takarmányárpát és 2 vagon sörárpát vettek át. Ezt a mennyiséget tiz ter­melőszövetkezet szállította. Legtöbbét szállítottak eddig — 15 vagonnal — búzából a szurdokpüspöki közös gazda­ságból. Az erdőtarcsaiak és az eosegiek 10-10 vagonnal adtak át Sörárpát egyelőre csak a palotáslak küldtek. Igen jól halad a felvásár­lás. Tavaly ilyenkor még nem tnényeknek. Több gazdaság­nál a gépek karbantartását es javítását nem jól „időzítet­ték’', nem számítottak a ko­rai aratásra. Jó néhány tsz- nél még a műhely előtt áll­nak a javítatlan gépek. Fele­lőtlenséget is megállapítottak az ellenőrzések során. Sok gépről hiányoztak a baleset- elhárítási előírásokban sze­replő védőfelszerelések. A termelőszövetkezeti veze­tők, a tsz dolgozói Is — a ta­gok és alkalmazottak egya­ránt — felelősséggel tartoz­nak a munkavédelmi és tűz­rendészet! utasítások betartá­vábbá, hogy állapítsák meg: robbanásveszélyes-e s ká­nyási szénpor? Hányáson már eddig is kísérleteztek vízfecsltendezé- ses szénporlekötéssel. Most ugyancsak a Mecseki Szénbá­nyák kutatóitól várnak ja­vaslatot a szükséges Intézke­dések megtételéhez. laszol Bognár doktor. — Ar­ról is beszélgettünk már, hogy át kellene vágni a számymozgató izmukat- A jugoszlávok ezt a módszert alkalmazzák. A fácánmester lakóépüle­te mellett helyezték él a fá­cánkonyhát. A fácánok élel­mezése az első hetekben na­gyobb gondot igényel, mint bármelyik más állaté. Palotai Pál azonban kiválóan látja el a feladatát, hiszen a szor­galmához szakértelem is pá­rosul. Elvégezte a vadőri tan­folyamot, s nemrégiben tért haza a fácánmesteri iskolá­ról. — Hosszú évek munká­jának eredménye ez a kis telep — mondja Bognár Gé­za. — S nekem minden újabb kiscsirke, kiengedett fácán nagy örömet okoz. Ügy ér­zem, nemes célokat 'jjjolgál a munkánk, hiszen fácán nemcsak a vadászok gyönyö­rére, hanem a magyar me­zőgazdaság nagy hasznára is szolgál. Való igaz, könnyebb kilőni a vadat, mint sok türelmet, szeretetet igénylő munkával tenyészteni. Nagyon fontos lenne pedig az okos vadgaz­dálkodás. A szécsényiek már követték a palotásiak példá­ját, talán mások is hozzáfog­nak. Jó lenne, hiszen a fá­cán nemcsak itthon, hanem külföldön is keresett állat P. Á. adtak le gabonát a tsz-ek. A minőséggel sincs baj, tehát emiatt sincs akadálya a gyors átvételnek. A minősítést köz­vetlenül a raktárnál végzik el, sőt egy kontrollmintát később is megőriznek. A ga­bonák általában 14-15 száza­lék víztartalmúak és hektoli­tersúlyuk 77—84 kilogramm. A gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat három he>- lyen végzi a gabonák tisztítá­sát a pásztói járásban, Palo­táson, Pásztón és Taron. Át­vesznek azonban úgynevezett natúrgabonát is, amit később tisztítanak. A tisztítás bére mázsánként 1,90 forint. Ha azonban a könnyűkeverék- súly meghaladja az egy szá­zalékot 2,40 forint. Ettől azonban nem magasabb. — Egy új üzem létesül Nagybátonyban, rád, gondol­tunk, vállald él a szervezé­sét — mondták a pártirodán Szabó Imrének tavaiy októ­berben. Először csak nézett, tulajdonképpen miről is van szó? — Az ÉVM Fűtőberende­zésók gyára telepet létesít a régóta üresen álló erőmű he. lyén — magyarázták. Egyre jobban tetszett neki a fel­adat. Dolgozni kezdett a fan­táziája. — Szóval meg kell szervezni az új üzemet — kérdezte mégegyszer, majd kis idő múlva kimondta az igent- Ö lett az üzem első dolgozója. Heten csatlakoz­tak hozzá. * Szabó Imre a tarján: üveg­gyárban tanulta a géplaka­tos szakmát. Dolgozott a Bá­nyagépgyárban és a Nagy- bátonyi Szolgáltató Üzemnél. Az utóbbi helyen nyolc évig volt párttitkár. Ez idő alatt az emberekkel való bánásmó­dot jól megtanulta. Volt cso­portvezető, a minőségi ellen­őrzés vezetője, művezető és üzemrészvezető. Jeles ered­ménnyel végezte el a gép- és villamosipari technikum esti tagozatát. Eddigi tapasztala­tát kevésnek érezte. Minden könyvet megvett, ami az új termékről szólt. Sőt a sógora egyetemi tankönyveiből is ki­kereste az ezzel foglalkozó részeket. — Ha rám bízták a fel­rosszul. Mivel a vár oh cseretelepe szűknek bizonyult, a Tiszán­túli Földgázszolgáltató mint­egy félmilliós beruházással újat létesített. Ennek mére­tei — napi 1500—2000 tele palack átlagkészletet figye­lembe véve — hosszabb idő­re biztosítják a lakosság fo­lyamatos ellátását. A telep városon kívüli elhelyezését tűzbiztonsági előírások is in­dokolták. Problémát jelent azonban a gázpalack szállítá­sa. A környező községek ellá­tása megoldott, de a városi­aknak, ha sürgősen szüksé­gük van a gázra, maguknak kell elmenni a cserepalack­ért. A jelenlegi foglalkozta­tottság mellett azonban kevés ember vállalkozik rá szíve­sen, hogy fél napját egy-két palack kicserélésével töltse el. A vállalat triciklik beállí­tásával kívánja a város gáz­szolgáltatását megoldani. Ez a módszer — véleményünk szerint — képes a lakosság időben történő ellátására. Szerintünk nem! A triciklik egyrészt a terepkülönbségek, másrészt kicsiny befogadóké- pessségük miatt nem tudnák Balassagyarmat folyamatos palackellátását biztosítani. Az AKÖV, a városon belül is szí­vesen vállalkozna szállításra, a gázosoknak csak fel kelle­ne venni velük a kapcsolatot. Mindkét vállalat jól járna, hisz a gázszolgáltatónak is az a célja, hogy minél több pa­lackot hozzon forgalomba. A gázpalackok bekötése is lassan, vontatottan halad. Jú­lius végére — ígéri a gázszol­gáltató — 3500 fogyasztó be­kapcsolásával végez, s ezután havonta újabb ezer-ezer ké­adatot, el kell végeznem — mondta, amikor megkérdez­ték: miért tanul? Arra min­dig sokat adott, hogy amivel megbízták, azt teljesítse. Kezdetben nyolcán takarí­tották a szemetet, üvegezték a kitört ablakokat, szerelték a villanyt, pakolták le az érkező gépeket, alapoztak. A volt üzemrészvezető úgy dolgozott, mint a többi. No­vemberben megtettéli az elő­készületeket, decemberben megkezdték az alkatrészgyár­tást. Gyakran jöttek Buda­pestről a Forgács úti test­vértelepről is segíteni. — Sok volt a gondom, de nem voltam egyedül! Olyan munkatársaim voltak, akik­kel lehetett jól dolgozni — mondja telepvezető, aztán ne. szülék szakszerű bekötését tátja el. A nagyvonalúnak látszó ígéret azonban nem nyugtatja meg azokat, akik-, nek készülékére esetleg csak két, két és fél hónap múlva kerül sor. A munka gyorsítá­sára — Salgótarjánhoz hason­lóan — itt is szervizkocsit kellene beállítani. Annál is inkább, mert a gázszolgálta­tó emberei az évente kötele­zően előírt egy ellenőrző vizs­gálatot sem tudják a jelenle­gi körülmények között lebo­nyolítani. A készülékek nyomáscsök­kentő berendezéseinek javítá­sát csak szakszerelő végez­heti el. Hogy ez a munka mennyire egyszerű, arról az illegálisan megjavitott ké­szülékek tanúskodhatnak. De ha valóban szakszerelő szük­séges a nyomáscsökkentők rendbehozatalára, akkor a vállalat miért nein küld Ba­lassagyarmatra egyet? A ki­gi szaktanácsadás érdekében Országos Mezőgazdasági Szak­tanácsadási Bizottság alakult. Az új szerv feladata a szak- tanácsadási tevékenység irá­nyításával, koordinálásával, felügyeletével és fejlesztésé­vel kapcsolatos fontosabb kérdések megvitatása, ezek­ben az AGROINFORM és a minisztérium állásfoglalásá­nak előkészítése. A bizottság tagjai a Központi Szaktanács- adói Címjegyzékbe felvett veket említ. Csíki Lajonéét, aki a mindenes szerepét töl­tötte be: munkaügyes, pénz­táros, szállítási felelős, bér­elszámoló is volt. Kajári Sán­dor technikus nemcsak a csoportvezetői teendőket lát­ja el, hanem diszpécsere is az üzemnek. Sándor János, az utolsó éves technikus, a villamos munkát fogja össze. Tóth János raktáros gazdája az anyagnak. A végén meg­jegyzi: — Jó a kapcsolatunk a szomszéd üzemekkel Is, sőt bérmunkát Is végzünk szá­mukra azon a gépen, ami nekik nincs. Lemezt hajlítot­tunk már a Szolgáltató Üzem­nek, a Salgótarjáni Bánya- gépgyárnak és a Pásztói Gép­javító Vállalatnak­* Beszélgetés közben a telep­vezetőt gyakran keresik ta­nácsért, utasításért. — Szabó elvtárs hová ás­hatnánk a meszes gödröt? — kérdezi az építők vezetője ... — Imre bácsi, ha lesz ide­je nézze meg már az új hegesztőautomatát — mondja a másik. Az idősebb szak­társaknak 'csak Imre. ök is jönnek, a telepvezető pedig hol itt, hol ott tűnik fel. mert nemcsak műszaki irá­nyitó, hanem politikai mun­kás is. Ö szorgalmazta a szakszervezeti csoport létre­zárólag gázra berendezkedett háztartások ugyanis sokszor egy hétre is kénytelenek le­állni. Nógrád megyében ezideig több százan igényelték gáz- boylerük bekapcsolását — többnyire hiába. Egyszerűen nem kapható ez a huszonkét kilós gázpalack, amelynek be­kötését a tűzrendészet! elő­írások lehetővé teszik. így aztán sokan illetéktelenül a háztartási palackokat kap­csolják a boylerre. Az igen szűk választék bővítésével ezt a problémát is meg lehetne oldani. A gázszolgáltató vállalat legközelebbi kirendeltsége Egerben található. Nem cso­da, ha emberei nem tartanak kapcsolatot a balassagyarma­ti tanáccsal. Ki van kiért? — tehetik fel a kérdést jogosan a balas­sagyarmatiak. — A gázszol­gáltató a lakosságért, vagy a lakosság a gázszolgáltatóért? Mert jelenleg bizony az utób­bi látszik valószínűbbnek. Sürgős változásnak kell be­állni a Tiszántúli Gázszolgál­tató illetékeseinek szemléle­tében. hogy vállalatuk az eredeti cél, a lakosság minél jobb gázellátása érdekében munkálkodjon. Baranyai László valamennyi szaktanacsadó szerv. Az AGROINFORM 58 szer­vet vett nyilvántartásba a Központi Szaktanácsadói Cím­jegyzék keretében­A névjegyzékben szereplő tudományos intézetek, állami gazdaságok, országos hatás­körű vállalatok és termelő- szövetkezetek, a szaktanács- adásra vonatkozó rendelkezés alapján nyújtanak segítséget bármelyik gazdaságnak. hozását, a párt- és KISZ- alapszervezet megalakítását Azt mondja: azóta neki is könnyebb a dolga .. • — Az eredmények forrá­sát az emberek munkához való viszonyában kell keres­ni — folytatja. Ismeretlen az igazolatlan hiányzás, nem vá­logatnak a munkában. Az alig 70 fős kollektíva eddig ezer óra társadalmi munkát végzett. Januárban küldték el az első készárut. Az első negyedévben több mint két­millió forint értékű árut ter­meltek, amely a félév vé­gére hét és fél millióra sza­porodott, 11 százalékkal több ez mint, amit vártak tőlük. Költségszintjük nem éri el a 87 százalékot. Nyereséggel dolgoznak. A következő ne­gyedévben tervük 8 millió­ra szól és 10 emberrel több dolgozik július elsejétől. ♦ Amikor a telepvezetővel az eredményekről beszélgettünk megjegyezte: — Ezek azok. amelyek minden dolgozót lel­kesítenek- A másik pedig a gyors fejlődés. Tatarozzák a főépületet. A 10x30 méteres új csarnok alapjai elkészül­tek, szerelvényei is a hely­színen vannak. A 20x50 mé­teres csarnok alapozása is kész. A tanácsi építők a vállalt ütemben dolgoznak, a szerelésbe mi is besegítünk majd. A megtett út és a sokat ígérő jövő lelkesíti kis kollektívánkat — mondja be­fejezésül a telepvezető. Igaza van! Bodó János NÓGRÁD — 1968, július 4„ csütörtök 3 Fácán telepen ilagyüsem ca pässtöi malomban Jók a gabonák —- Tisztítás 2,40 forintért A szerveseit szaktanácsadásért A szervezett mezőgazdasá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom