Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-24 / 172. szám

Aranyak, nógrádi táncoiüok... Nemrégiben táncosok főha- ték azt a munkát, amelynek képpen NB I-es volt, a „feltá- diszállása volt Balassagyar- gyümölcse érik. Két évvel ké- masztásáért” sokan kiállnak a maton a leánykollégium. Hu­szonkét leány és tiú, nógrádi néptáncoktatók, a megyei művelődési ház továbbkép­ző tanfolyamán vettek részt. Két héten át reggeltől este sőbb az oktatók, ugyancsak városban, hiszen nemcsak a Szécsényben a KISZ által megye határain túl, de külföl­rendezett kulturális szakma- dön is dicséretesen szerepel ­közi bemutatón vizsgáztak, te- tek. Kár, hogy nem sikerült gyük mindjárt hozzá: jól. Ad- megfelelő szakember segítsé­dig, amíg 1963 előtt jóformán gével újjáalakítani a gárdát, hatig dolgoztak. Oktatók vol- alig volt működési engedély Anyag van, a MŰM intézet, a lak: Gyapjas István, az Nógrádban, jelenleg négy B, középiskolák, s az üzemek OKISZ néptánc-szakreferense, és tizenkét C kategóriás tanár fiataljai bizonyára szívesen van a megyében. Nem nagy állnának dobogóra.) szám ez. mégis fejlődést mu­tat. mert ezeknek az oktatók­nak van csoportjuk, dolgoz­nak. es Székely István, a megyei művelődési ház előadója. A fiatalok közül többen stúdió­tagok, tizenketten pedig októ­berben vizsgáznak — műkö­dési engedélyt szereznek. Mit csináltak két hétig? Megta­nulták mindazt, ami a tánc­cal összefügg. A tánc törté­netétől a mozdulatelemzésig, a néprajztól a hazánkban is­mert tánctípusokig. Ott jár­tunkkor a csoport rábaközi szvitet, köcsögös táncot mu­tatott be. s ennek tartalmi és formai elemzésével ismerke­dett. A 22 fiatal öt járásból adott randevút egymásnak. Hol áll Nógrád megye? Örvendetes, hogy jó az utánpótlás. Az oktatók há­romnegyed része üttörőcso- portot vezet, s. ezek minden tekintetben elérik az országos szintet. Bizonyítják ezt a szakmai bemutatók is. A tévében láthattuk a nóg- rádmegyeri fiatalokat. Nem Sportny elven szólva: pilla- jutottak tovább. A Pécsi Me- nátnyilag három NB Il-es esek Táncegyüttes vitte el a együttesünk van. A szécsényi pálmát. Szigorúan véve — fiatalok 1963-ban Sárospata- nem lehetett összehasonlítást kon ezüstdiplomát, 1965-ben tenni a két együttes között. A és 7-ben már aranyat szerez- pécsi tizenöt éves múlttal tek. A Kisterenyei Gimnázi- rendelkező, külföldet járt, um tanulóinak együttese rutinos együttes. Önálló ko- nemrég alakult. A község ha- reográfusuk van, s olyan ta- Sza kém bér hiány ? gyományait ápolja, s 1967- pasztalataik, amelyek min­ben Egerben mint „újonc” is deliképpen sikert biztosítanak. Téves az a szemlélet, hogy bronzérmet szerzett. Ebben az Lesz-e, helyesebben lehet-e a népi tánc elavult, hogy évben meghívást kaptak az Nógrád megyének olyan Nógrádban nem szeretnek a esztergomi országos £msz-ta- együttese, amely országos és fiatalok táncolni. A KISZ eb- lálkozóra. A nógrádmegyeri külföldi vetélkedőkön repre- ben az évben megrendezett cigány táncegyüttes Pécsett, zentálná megyénket? Székely kulturális vitafórumain szó 1966-ban szerzett ezüstdiplo- István, a megyei művelődési esett a táncról is. Summázva: mát. Műsorukat a megyében ház munkatársa erre így vá- van igény, csali megfelelő járt Berlini Televízió is film- laszoít: szakember kell, aki kézbe- re vette. Az elmúlt évi ke- fogja az együtteseket. Az if- mény tréningek után, sikerült júsági fórumokon túl is szó az együttesnek az idén a TV- esik arról, hová tűnt a kitűnő ben kamera elé állnia. Nem balassagyarmati Palóc-együt- kis dolog ez, hiszen a buda- tes. és Salgótarjánban miért pesti és a megyei Ki mit tud nincs egy, a várost reprezen- döntőkön győztes negyven tóló tánccsoport. Egyáltalán együttes közül választották ki Fakultatív jelleggel hogyan állunk ebben a művé­— Szakembereink már van­nak. Anyagi bázis is lenne itt Salgótarjánban, a megyei mű­szeti ágban; Van-e együttes, azt a tizenkettőt> amely az velődési házban. Ősszel sze- amely eljut a megye határain ország tv-nézői előtt szerepel- retnénk elkezdeni a munkát, túlra’ hetett. Nem „mesterségesen”, tobor­A ’ alanko-letátel” 1963- zással, hanem olyan lánc-ki­ban. Szécsényben volt. Az ott <A Balassagyarmati Palóc képivel mnely biztosítorá megrendezett kulturális szem- Táncegyüttes, ha mar- „oszta- a Nem'Ta^nánvief lén a néptóneoktatók elkezd- lyokrol” beszélünk, minden- fegr^J; £hát s^. A Május 1. úti általános iskolában há­rom éve heti egy órában nép­táncoktatás is van. Igaz, eb­ben az évben már fakultatív jelleggel, de ez sem változtat azon, hogy a gyerekek meg­kedveljék a táncot és szívesen csinálják. Velük szeretnénk elkezdeni ősszel a munkát, s később egy jó leányegyüttest alakítanánk. A kollégiumból fiúk is jönnének. Az utánpót­lással nincs baj a városban. Röviden válaszolva: reméljük, kitartó munkával sikerül egy ütőképes együttest összeková­csolni. Sz L. Korunk és a Palócföld Napjaink tudományos-mű- egyre nö majd a Palócföld szaki forradalma a művelődés iránt a megye határain leív ül bonyolult problémáit veti fel- is. Ez azonban mind nagyoob A nagy múltú, patinás kolozs- felelősséget ró a lap szerkesz- vári folyóirat, a Korunk szer- tőire, munkatársaira, hiszen ke&ztői a szakszerű jelleg és nem jelent kevesebbet, mint a a népszerűsítés végletei között tulajdonképpeni célt: a Palóc­igyekeznek meghatározni azt föld bekerülését az országos az intervallumot, amely az kulturális véráramba, olvasók számára a maximális szellemi profitot biztosítani tudja. A lap célja az egységes szocialista világkép kialakí­tása. Ez a cél fogja egybe a Korunk gazdag, a tudomány és a művészet zugaiba egya­ránt be-betekintő anyagát. Bár a Korunk profilja nem irodalmi, mégis egyik nagy erénye — a hagyományaihoz híven —, hogy figyelmet és teret szentel az irodalomnak. Az e tárgyú írások között a jú­niusi lapszámban „kellemes? meglepetésre” bukkantunk. A Tallózás rovat ugyanis mél­tatja a Palócföld 1968/1 szá­mában megjelent, a Madáeh- kutatás legújabb eredményei­vel foglalkozó cikksorozatot. „A magyarországi Nógrád me- gyében jelenik meg. mostan­tól negyedévenként a Palóc- föld című irodalmi, művésze­ti és művelődési folyóirat. Mindjárt az első számban fontos irodalomtörténeti anyagra bukkanunk. Az élő Madách cím alatt közölnek a palócföldi születésű Madách örökségével foglalkozó féltu­cat írást” — olvashatjuk az is­mertetés bekezdő mondatai­ban, majd a cikkek részletes ismertetését találjuk. A távolságból eíedő kegyes té'. edés — a Palócföld ugyan­is 1967 óta folyóirat — nem rontja osztatlan örömünket amellyel folyóiratunk „felfe­dezését” fogadjuk. A Magyar Nemzet után a Korunk is észrevette a Paid- föld létezését és hírt adott ró­la a romániai magyar olva­sóknak- Minden bizonnyal — á színvonal emelkedésével és a publikációk érdekességével egyenes arányban — az ér­deklődés a későbbiekben is csongrády Ahol a pálp szakosodik Felkészültek a nagyobb termelésre A szécsényi tejüzem vezető- ABC-üzletben: „Az áruválasz- elégedettek a szállítással és a jenek, Takács Istvánnak van ték jobb, mint bármikor. Az választékkal. Kishartyánban is egy mappája, amelyet minden árut mindig idejében kiszállít- idejében megkapják a tejet ellenőrzése alkalmával ma- ják. Kérésünk legfeljebb any- (nekik a tejüzem felügyelete gával visz. Szoros kapcsolatai nyi, hogy lehetne több poha- mellett közvetlenül az Egye- tart fenn a termelőkkel, — tér- ras tejfölt szállítani, tekintet- sült Erő Tsz szállít), egyedüli melőszövetkezetekkel, állami tel arra, hogy a miénk önki- kívánságuk, hogy csütörtök he- gazdaságokkal is —, de map- szolgáló bolt.” Hasonlóképpen lyett péntekre kérik a különbo- pába általában a kereskedelem vélekedik Balassagyarmaton ző tejtermékek kiszállítását, véleményét, észrevételeit gyűj- Zsíros István, a 127. számú Sokatmondó dolog az eddig papírra került, pecséttel és alá­írással ellátott elismerés-gyűj­temény, hiszen a szécsényi tej­üzem négy járásban (balassa ­gyarmati, szécsényi, rétsági és salgótarjáni), negyvenhárom községben, a községekben szé­kelő tsz-ek ben és még állami gazdaságokban vásárolják fel a tejet, és ugyanebben a körzet­ben 126 kereskedelmi és ven­déglátóipari egységnek szállít A zökkenőmentes ellátás nemcsak a feldolgozásban kí­ván gyors és ügyes munkát, hanem az elosztásban is meg­fontolt, jó szervezést. Naponta ugyanis mintegy húszezer li­ter tehéntej érkezik be, és ezt nyomban fel is dolgozzák, I azonkívül naponta 4—5 efcer liter juhtejet is átvesznek a tsz-ektől. A lakosság jó ellátá­sában szorosan együttműköd­nek a tsz-ekkel. Benczúrfalva kivételével a tejgyüjtő csarnok mindenütt a tsz-ek kezelésé­ben van, s a helyi szükségletet a községek felében a tsz-ek elégítik ki friss nyerstejjel. Karancsságon, Ságújfalun, Szé­csényben és még több helyütt termelőszövetkezeti tej bolt is működik. Naponta szállítanak friss te­jet a megrendelőknek, s min­den másnap tejtermékeket is* Vannak községek, mint pél­dául Endrefalva, Karancsság, Ságújl'alu, ahol a túrót, tejföl L Hazánkban egyedül Szécsényben készítik a jellegzetes illa- sajtot is naponta kérik: az tú „pálpusztai” sajtot. Az üzem dolgozói ezt tartják a leg- üzem úgy szervezi a szállítást, tartalmasabb és legízletesebb sajtfélének. Ügy mondják, hogy ezeket az igényeket is hogy nem is régen egy ötvenkilós tételt az angol megren- messzemenően kielégítse, delő igénye szerint azonnal, különrepülőgéppel küldtek cl Azt mondani sem kell, hogy Londonba. Képünkön: áznak a pálpusztai sajtkockák a városok és járási székhelyek már eddig is naponta kapták a .. . , , . , . ,,, . . ... . tejet és a tejtermékek széles h. Amolyan bizalmas panasz- boltban: „Az áru minőségévé! választékát könyvnek szánta, hogy az új és választékával meg vagyok A WcqAnvi teiiizem mór mechanizmus szellemében mi- elégedve. A szállítás a kért dlg * gazdIg nei előbb orvosolja a jogos pa- időpontban történik.” Demeter vissza de jogos Takács jstvá„ naszokat. Györgynek, a gyarmati 135. üzemvezetőnek az a megjegy­A tejüzem dolgozóinak lelki- szamu boltban is csak annyi a aése> hogy Szécsényben a tej- ismeretes munkáját dicséri, kérése, hogy poharas joghur- ipar második virágzását éli. hogy a mappa lapjain kevés tot szeretne kapni különféle Amíg Balassagyarmaton város­SÄm annä tÖbb dÍCSéret tóben. De nemcsak Balassa- * . egészségügyi olvasnato. ok ókból a tejipari üzemet meg« Szilágyi István jegyezte be a gyarmaton, hanem Szalmater- szüntették, Szécsényben 3.5 balassagyarmati 141. számú csen, Karancsság-Üjtelepen is millió forintos bővítést és kor­szerűsítést hajtottak végre (2.3 Többet ésszel, mint erővel Betétkönyv az unokáknak Az asztalon a „Volán” és a állapítom meg, hogy a falusi- jövedelem adta meg, a mód- Medvéné a legelőbbre „KRESZ” hever. egy-egy példánya ak szemléletmódjában beál- ját viszont az, hogy a pénzűn- legügyesebb asszony a lőtt száznyolcvan fokos tar- két azóta a takarékban tart- ban. Mindenből pénzt látó, falu­tud Medve Ferencné, aki hat dulat, melyhez hasonlóval juk. El sem hiszi, mennyivel csinálni. Salátát ő termesztett elemijét majdnem negyven korábban évszázadok sem di- könnyebb így tervezni. — A egyedül a faluban eladásra, esztendeje végezte el, most csekedhettek. a „gyújts—köp- mezítlábas falusi asszony ma­autóvezetést tanul cén­— Egyszerre akartuk lefi­Ipolyve- lalj—kuporgass” elv nemesített szőlője is csak ne­ki van. A zöld paradicsomot, helyett gától értetődően szak-szavak az előrelátó, nagyvonalúan kai ismerteti a takarékbetét- ami másokra ráromlott, ő fel- tervező gondolkodás elterje- könyv előnyeit: — egyévi tar- vitte Pestre és eladta a kon­zervgyáraknak. — A paradicsomról beszél­nek? — tér vissza a finom zetni a Wartburg de Luxe rendszerünk, a szocia- tós lekötés esetén öt százalé­árát. de azt mondták elég 'a Itómus valósította meg Még kot kamatozik a pénzünk tizennégyezer. A többit majd ™‘ndenhol, de sok he- Ipolyvecen különben majd­az átvételkor-. — Mikor határozták el, hogy megveszik a kocsit? — Egy évvel ezelőtt. Gon­doltam, így hamarább érek Pestre az áruval. lyén megvalósította­Medvéné beszél: — Vegyük éVe\A >!r váltottam mind az öt uno- jem allatgondozo a tsz-ben, kámnak Csak kétezáz_két_ nem minden család takarék- borral a háziasszony. — Ügy ban tartja a pénzét. Kará- vették, mint a cukrot — em­csonyra en is betétkönyvet lékszik vissza nevetve. — A gyümölcsszállítás kapcsán új­ra a korszerű szállítóeszköz­onnan hazahozott negyven- ... ,. , hatezer forintot. Én is segí- telfbe a k°ny‘ 32 &U terelődik a szo' szamócaszedésnél, teszek még Mondják, a KRESZ hozzá. Egyéb terveiről az előrelátó asszonyt. Már tettem a fejősnél, az apám Első pillanatban szokatlan meg a marhák őrzésénél — és meglepő, hogy az egyszerű ez újabb nyolc-nyolcezer fo- faiusi asszony milyen nagy- rint. A szamócából bejött hu- vonalúan dobálózik a tízez- szonötezer — idén a száraz- rekkel. milyen magabiztosan ság miatt ennél valamivel ke- említi jövendő terveit. Aztán vesebb volt — salátát is ültet- hamarosan rájövök, hogy biz- tem, az is hozott vagy hatez- tonsága megalapozott. Amit rét. kukoricát, krumplit, sző­mond. annak súlya van. & löt adtain el a piacon, három gf* ^ é£t nyolcvan négyzetméta területű ház végleges rendbe­de megmondtam ne- — Jaj, csak átmenjek a vizs- kik, ha rendesen dolgoznak a gán! — drukkol Medvéné. — nehe­zebb, mint a műszaki- — Ar- kérdezem ra gondolok, hogy hat elemi­vel milyen nehéz lehetett fei­meg sem lepődöm, hogy van sőfokú autótechnikai ismere­egy Komar segédmotorkerék­párja. amit hamarosan komo­teket tanulni, de később meg­nyugszom. A háziasszony ugyanis a ház előtt parkoló mihelyt egy kis időm marad, anyakocánk, két hasas üszőnk nvnW.TícocfSÍ1nkig1 kísér- és el6bbbá- hogy elgondolkozzam a hal- jelenleg is van... De nehogy "ertaeíü h föetmeter alap* toitalanul, majd egyre jobban iottakon. arra is rájövök, azt gondolja, ülünk a pénzűn- hozatalára ic r hogy a paraszti gazdálkodás- kön. Van annak helye éppen körűi. 1 amarabos(*r nak — bármilyen furcsának elég. is tűnik — ez a nagyvonalú- _ ság, a pénzzel, terménnyel, így-; anyagi javakkal való bánni zg kérdést. tudás az új útja. Gondolata­imban továbbmenve örömmel belelendülve, a sofőrt, s ön­magát kezdi kérdezni, vizs­gáztatni. Aztán hirtelen elbá- — Még így is ez a porta a tortalanodik. s megismétli: — Jaj, csak átmenjek a vizsgán! Biztos vagyok benne, átfog menni. Ha eddigi tervei, el­Mióta gazdálkodnak legszebb a környéken — avat- teszem fel a követke- kozik a beszélgetésbe az idő­közben érkező Balogh Sándor NOGRÁD - 1968. július 24., szerda Szabatosan fogalmazza a választ- — A termelőszövet­kezet megalakulásától kezd­tanácsalnök. Mikor pedig az képzetesei mind valóra vál- asszony kimegy, hogy saját tak, miért eppen ez az egy ne termésű borából hozzon kos- valósulna meg? A lehetőségét a nagyobb tólót, gyorsan hozzáteszi; — B L. milliót építkezésre, 1,2 milliói új gépekre és berendezésekre fordították). Az üzem jelenlegi kapacitásával a jelenleginek kétszeresét, napi negyvenezer liter tejet is fel tudnának dol­gozni. Ez azt jelenti, hogy mesz- szemenően számoltak a terme­lőszövetkezeti tehénállomány és tejhozam növekedésével. . Pásztor József, a tejüzem páxttitkára hívja fel a figyel­met arra a párhuzamos törek­vésre, hogy a tej hozamok nö­vekedésével egyidejűleg a fo­gyasztási kedvet is növelni igyekeznek. Három tejüzem — a váci, a szécsényi és a pásztói — értékesítési versenyt hirde­tett a Nógrád megyei finsz-i üzletek között, s a tejipari üzemek három értékes dijat is kitűzitek. A fejlődés lehetősége és a fejlesztés szándéka együtt ta­lálható a szécsényi modern tejüzemben. Lakos György Biztosabb, ha nem vezet Székely Imre pásztói lakos nem csekély mennyiségű Hu­bertus és sör elfogyasztása után karambolozott motorke­rékpárjával. A baleset után a helyszínről el akart távozni, ebben azonban Tóth Sándor tari lakos, a közúti fegyelmet tiszteletben tartó gépkocsive­zető megakadályozta. A ba­lassagyarmati járásbíróság Székely Imrét gyorsított eljá­rással négyhónapi — három­évi próbaidőre feltételesen fel­függesztett — szabadságvesz­tésre, mellékbüntetésként pe­dig a gépjármű-vezetéstől egyévi eltiltásra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom