Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-17 / 166. szám

S*^i*íz tarján! napközis A n yári fák alatt Látogatás a városi táborban Magam is meggyőződlem ar- zem — a hullámlemezzel fe- városban. Ebédre mindenki roJ, hogy a salgotariáni Uttö- deltf domboldalba vágott fé- visszatért és jó étvággyal fa- rőliáz szomszéd saga ban, az ár- szerhez tartozó kamra tetejére latozott. Délután csendes pihe- n.vas, nagylevelű gesztenyeíák gyerekjáték felmenni. Fel sem nő, mert nyugalomra szükség alatt vidiám az élet. Az egy- kell menni, eléig a bekerítet- van, akármennyire is féktele- kori zöluvendéglő udvarán, a len dombról rásétálni. És. nül vidám ez a vakáció, délu- valamikori zajos-forgatagos ugye. a felülről való beható- tán pedig a közeli salakos pá- „taneparkett” körül a ro- jást már nagyon régen kitalál- '>'án rúgták a ladbát a fiúk, mantlkus, talán túlságosan ták. A kamra nem rejt kin- ütögették ugyanennek a tollas is romos-romantikus épület cseket, „csak” a tábor sok változatát az udvaron, kislá- toszomszédságában helyezke- száz játékát tartják ott bizton- nyok. Dicséretet kapott: Bocs- dik el a salgótarjáni kispaj- ságosabb hely híján... kai Zoltán, Bocskai Gábor, tasok nyári Idényjellegű nap- De félre a krimivel, néz- Zentai János és Laskái Erzsé- közis tábora. A „hivatalos" *ük inkább, hogy telik az idő bet. laborvezető — Szilasi András- a tarján! napközis táborban. A programot mindig kiegé- né pedagógus, Jelenleg Szol- — A Lovász József út egyes SZM a tábori szakkörök mun­nokon van. így Bugán József- számú házában lakom, és a k«ija, amelyet a már említett ne pedagógus kalauzol. Lovász József úti általános is- ^ ar9a István festőművész — Száztíz, nagyobb részt kólába járok — mondja Reha rajztanár és Bereute Istvánná olyan gyermek van most is itt, Jóska hatodikos. Két nagyobb vezet. Az utóbbi a lányok kö­akikröi szüleik az iskolai szü- leánytestvére van, éö a ma* rében nagyon népszerű^ kis- net idejében nem tudnának mája — mindhárman dolgoz- gazdasszony szakkört irányít- megfelelően gondoskodni. A nak. az édesanyja két mű- la táborban négy úttörőrajt ala- szakban a Centrum Aruház- , , ... kítottunk, s ez egyben azt is ban. Jóska az asztaliteniszt napközis tábor felnőtt vezetői meghatározza — milyen for- hagyta ott a kedvemért, ezért megemlítenek, mában töltik el a gyerekek a gyorsan válaszolgat. — Csak szülői engedéllyel vakációt — Mióta megnyílt, minden visszük ki a gyerekeket — Reggelenként felgördül évben itt vagyok a táborban, strandra... Tudjuk, nagyon ide egy locsolóautó, azt ebben Jól érzem magam, nem is nagy a felelősség, ezért figyel- a rettentő melegben nagyon mennék máshová szívesebben, meztetjuk az íhetekeseket, várjuk _ mondja Bugánné. Nincs, akire nyáron rábízná- hogy a strand lejtős medence­— Az udvar egyébként sala- naki nekünk itt nem élnek ro- részét gondosabban takaré­kos és ha egyszer elmaradna konaínk. Nyíregyházi a család, sák... Néhány napja egyik a reggeli öntözés, kibírhatat­lan lenne a por. De nem marad el, szeren­csére. A domb aljába bevágást ké­szítettek, annak kővel bélel­ték az oldalát, a bevágást hul- lainlemezzel fedték, s az egé­szet a végén egy fészer-szerű épülettel zárták le. Tulajdon képpen ez az oldalán nyitott, amikor ott Jártam. Reha Jós- mégis fedett, betonaljú fészer- fea a többiek neveben: féle a napközis tábor egyet- ,®léS a kosat> de azért len használható épülete. Per- esle í° nagyokat eszünk ott- sze. ha rosszra fordul az idő, óon is. vagy esik az eső a száz gye- Gyere mar Jóska. Hár­cek itt nem maradhat. Hová man nem tudunk párost ját- mehet? szám — kiáltják a többiek.- Kénytelenek vagyunk az Né§y Pedagógus és a tábor- iskolába leszaladni... Ott vi- vezető ügyel a gyerekekre, s «ont csak láb alatt vagyunk arra> ,10Sy a napi program, a ás, festés, csinosítás reggeli parancsban elhangzott de éltünk Egerben is... Job- gyerek elcsúszott a nyálkás ta- ban mondva éltek, a többiek... lajon és a karját törte... Na- Én itt születtem, Salgótarján- gyón vigyázunk, mégsem fog­ban. hatjuk egyszerre mind a har A reggeli vajaskenyér volt mine kicsi kezét, és tea. Ebédre savanyú A figyelmeztetéssel sok sok krumplilevest és túrós csíkot, tarján; szülő egyetért, őszibarackot, uzsonnára szelet (pataki) kenyeret és felvágottat kan- tak azon a napon a gyerekek, Űj lakások Karaucsságon és Nagylócon A szécsényi járásban az idén közel félmillió forintot fordí­tottak a pedagógusok lakás­körülményeinek javításéra. Ka- rancsságon — a járás egyik legnagyobb községében — összkomfortos lakást építenek. Az építkezés a terveknek megfelelően halad, az épületet az idén átadják. Nagylócon két pedagógus­lakás épül. A lakások össz­komfortosak. Az építők itt is a tervnek megfelelően halad­nak. Az épületekbe még az idén beköltözhetnek. rp. li/ nap miniszoknya viseléséért A malgas (madagaszkári) belügyminisztérium az euró­pai és a malgas nőknek egy­aránt megtiltotta, hogy mini­szoknyát vagy sortot viselje­nek, sót az országban egyál­talán tilos viselni minden olyan öltözéket, amely „nem takarja el kellően a test egyéb intim helyeit", A rendőrség igen szigorúan ellenőrzi a ren­delet megtartását, s megsze­gőit 100—5000 frank bírsággal sújtja. Még tíz napig tartó el­zárással is lehet büntetni ezt a vétséget. régi vendéglőépüle­cólkitűzés maradék nélkül-eszélyessé nyilvánítót- megvalósuljon a kicsiknek es a nem mehetünk, pe- nagyobbaknak nem kis orome- ;aly még a filmvetítő- re- Mert hiaba „kötött” ez a ott zajlottak. Talán ér- Program azért sok érdeke­lenne áldozni a meg- maimat, nyári vidamsá- ésére, rendbe hozatalára, 8°* elrejtettek benne. íme egy helyette mást, megfele- napi műsor, röviden összefog­ót felépíteni. lalva. demes volna. Sőt. A tábor első eseménye min­Valamelyik reggel cédu- den reggel a zászlófelvonás, találtunk a rozoga épület követi a parancs ismerte- aján — mesélik a tábor ve- tése> amely ott jártamkor ői. — Este tehette oda az ’8y hangzott: A mai jel­.yeletes rendőrjárőr. Az állt mondatunk ,,Az úttörő edzi cédulán, hogy zárjuk jobban a testét és őrzi egészségét! táborhoz tartozó épületet, — Az egész nap ennek a jel- nert így nem szavatolhatják a mondatnak a jegyében zajlott, biztonságot... A járőrnek iga- Az ügyeletes a második raj. za van. Sok itt a törött ablak, Bucskó Andrásné vezetésével, rosszul záródó ajtó. hiányos a A raj a délelőtt folyamán tábor körüli kerítés, zárt ka- Varga István irányítása alatt pu helyett nyitott bejárat vár- a képzőművészet alapjaival is- ja a késő este idetévedőt. merkedett, a harmadik es a Anélkül. hogy tippeket negyedik raj a városi strand­akarnék adni a nem egyenes ra ment (szülői beleegyezéssel), utat kedvelőknek, megjegy- az első raj nagy sétát tett a Népművelés külföldön A határainkon túli népmű­velő tevékenységről legsziszte- matikusabb tájékoztatást a Népművelési Propaganda Iro­da kiadásában megjelenő nemzetközi sajtószemle, a Népművelés külföldön című kiadvány nyújt. Idei első száma is sok ta­nulságos — a népműveléssel val, pedagógiával, pszicholó­giával. felnőttoktatással. is­meretterjesztéssel, szakkörök­kel. műkedvelő művészetekkel és módszertannal — tehát a népművelés úgynevezett ki­emelt kérdéskomplexumaival — foglalkoznak. Külön fejezet foglalja össze a Népművelési Intézet cikktárának új fordí- elméleti szinten foglalkozók és fásait, amelyek között utalást a gyakorló népművelők szá­mára egyaránt hasznos — cikkből közöl részieteket. A szerkesztő. Rácz Zoltán orien­tációja a szocialista országok népművelése iránt tudatos, hi­szen a magyar népműveléssel legtöbb rokonproblémát, azo­nos vonást — a speciális té­találunk a Salgótarjánban 1967 decemberében megrende­zett kutatásmódszertani konfe­renciára is. A legnagyobb érdeklődésre a kulturális forradalomról, a kultúra tervezéséről, szervezé­séről és irányításáról, a társa­dalom vezetésének elvi prob­nvezöktől természetesen moti- lémáiról, a szabad idő eltölté- válva — ezekben az országok­ban találjuk. De nem zárkó zik el a válogatás az amerikai, az angol, a francia, a nyugat­német. az olasz, az osztrák, a svájci és a svéd tapasztalatok közlésétől sem. A részfejezetek művelődés- politikával, kultúrszociológia­séről és a tömegkommuniká­ciós eszközök felhasználásáról szóló írások tarthatnak szá­mot. A Hírek rovat a világ min­den tájáról közöl rövid, első­sorban eseményregisztráló tu­dósításokat. Cs. B. A pásztói postakocsi Száz éve lesz, hogy megjelent ra, a postakocsidra, vagy Fösvény Kiss József balladája, a Dal szegény Arjeról: „Befogva áll a lovam, ne tartóztass. Édes* Le­száll a nap, amire Pásztoliára érek .. .** Ä ,,két kerekű taliga, meg egy fakó pára”, meg a vásárváros elválaszthatatlan tarto­zéka volt sokáig a magyar tájnak. Nógrád tájainak is. Később a taliga bérkocsivá ala­kult, s a vásáros bérkocsissá. Mik­száth Kálmán Vácott fogadja fel Róth Salamont, hogy Balassagyar­matra vigye batárján, A fiáke- re* alakját Is enyhe humor, § némi furfang színezi, még ő ad az írónak egy forint foglalót, hogy így biztos passzazsirt (pasast) fogjon. (Utazás Palóciában, Pesti Hírlap, 1882.) A postakocsik után ugyancsak száll még az emlékezés arany- pora, s a kocsik körül Krúdy Gyula alakjai is ott sürögnek- forognak. Pásztohán, a mai Pásztőn, nem is Arje taligájával, valódi özönvíz előtti postakocsival talál­koztam. Ott állt a Rabló előtt — talán megbocsátja a kevésbé hi­vatalos név emlegetését a ven­déglátóipar! egység személyzete —, nyilván gazdájára, Tóti* Gábor­Gábor csomag- és táviratkézbesi tore várt. — Két éve járok a kocsival, amely a pásztói posta tulajdona — mondja a kocsis. — Előttem hat évig Horváth István járt ve­le. azelőtt pedig az Isten tudja ki még? A télen hétezer forintot költöt­tek a kocsira« deszkaburkolatát kicserélték, rugóit javították. A pásztói kánikulában mégis úgy álldogál rozzant kerekein, mint maga a púpos öregség, csontjai — a szögek — kiállnak, meredez- nek. Most két és fél ezer forin­tot kellene áldozni rá. ennyiért reperálnák meg újra a termelő­szövetkezeti kovácsok. A postakocsi előtt a Bárány nem a postáé — a kocsis tulajdona. Havonta ember és ló valamivel több mint kétezer forintot keres. A zöld postakocsival naponta körülbelül 20 kilométert tesz meg a Bárány, öt kilométeres sebes- íVm séggel. Forgalmasabb időkben, ün­nep táján, öt—hat mázsa, nyáron három mázsa csomagot szállít. A postakocsi súlya 720 kilo­gramm, cero repülhet, mint az űrhajó. (tóth) Válaszol az osztályvezető Tartósítják a munkavédelmi év eredményeit A Salgótarjáni Kohászati Üzem létszáma inkább azapo- Üzeniekben tavaly a munka- rodott, mint csökkent volna, védelmi év igen jelentős ered- Az idén fél év alatt 141 bai- ményekkel zárult. Nagy lépést eset történt, amiből 99 a há­tettek előre a szemlélet vál- rom napon túl gyógyuló, tozásában, a biztonságosabb Egyik évről a másikra több feltételek megteremtésében, a mint ezer műszakkal csökkent balesetek csökkentésében. Le- a balesetek miatt kieső idő het-e egy kampány eredmé- — Az idén nem szerveztünk nyelt tartósítani? Sikerült-e munkavédelmi kampányt, de a a tapasztalatokat hasznosíta- tavalyi eredmények érlékelé- niok? A jó módszerek megho- Sekor Ürmössy László műsza- nosodt&k-e már? Mi a jellem- ki igazgatóhelyettes kérte a ző ma a vállalat és az egyes szocialista brigádvezetőket, üzemrészek munkavédelmi csoportvezetőket a példamuta- helyzetére? Ezekre a kérdé- fásra, az eredmények tartósí- sekre kértünk választ Horváth fására. Az öntudatra alapoz- Gyulától, a vállalat munkavé- tunk és úgy látszik, nem hiá- dekni osztályának vezetőjétől. ba. A következőket tudtuk meg: Igyekszünk tovább jgvítar.' — A munkavédelmi év szer- az eredményeket, és ei vezésével az volt a célunk. van néhány jó példa. A hogy széles körű társadalmi fős huzalmű például az eb- összefogást teremtsünk, min- hónapban balesetment denkit mozgósítsunk a balese- dolgozott, de ugyanezt tek megelőzésére. Ez sikerült mondhatom az igazgatási is. Elértük, hogy azóta müsza- osztály, a gyártóeszköz-gazd. konként 230—240 munkasvé- kcKfás, a műszaki ellenőrzi delmi őr tevékenykedik. Mun- főosztály, valamint a köziek kájukra a legszebb példa: ta- dési üzemhez tartozó töb valy mintegy 4500 kisebb-na- száz dolgozóról is. A kovácsa gyobb veszélyforrást tártak fel lóüzemben tavaly fél év alatt vállalatunk területén. Ebből 39) ^ idén 20 baleset volt. a töb mint négyezret nyomban hengerműben a tavalyi hu­megszüntettek az üzemekben, szonhattal szemben most fél. a többi pedig — főleg a költ- év alatt 11 baleset fordult elő. ségesebbek — az idei intézke- Ezek a számok is mutatják: dési tervünkben szerepel. Az sikerült tartósítani az ered- ő munkájuk tehát rendszeres- ményt, bár az öntödei üzem- sé vált. Oktatásuk, eligazító- rész munkája alapos elemzés- sült is időről időre megtörté- re szorul. A vasöntödében, nik. ahol nagyobb a zsúfolta;? Berendeztünk egv oktató- négy baleset fordul* elő a t termet, ahová felváltva 50—60 vaJyi nyolccal szemben, de . fős csoportokban járnak a acélöntődében 16 baleset tői dolgozók. Berta János fogja tént, több mint hétszerese össze ezt a munkát a szak- tavalyinak. Feltétlenül m szervezeti bizottság részéről, kell vizsgálnunk alaposan Itt állandó a filmvetítés. Most okokat, például az „Egymásért” című, A balesetek kivizsgálásé különösen a munkavédelmi szigorítottuk. Jegyzőkönyv őröknek tanulságos, a „Felsős a szül arról Is, ami nem sérült” címűből pedig a mű- munkakiesést. Elvünk: e szakiak okulhatnak. len baleset ser­Egy év alatt 65 munkavédel- elemzés, a tanuls mi jellegű újítás valósult meg. se nélkül. A gé Ennyi talán még egyetlen érv- feldolgozás is ű ben sem. A vállalat vezetésé- második negyet- ge 21 ezer forint eszmei dijat rendszerű fizetett ki értük. szül, amit az A dolgozók egészségvédel- üzemnél dolgozn mére, munkavédelmi célokra pek- Ezz®l 36 tavaly több mint 3,5 millió kapunk vála- forintot költöttek. Több száz- zéshez fői ezer forint értékű munkát sa- ismertük, ját rezsiben végettek el az üául a leg üzemrészekben. Az idei költ- időzónában ségvetés is hasonló nagyság- helyben lak rendű. Az anyagiak mellett újabb műnk sikerült a társadalmi összefo- rabban bales.., gást is kialakítani, az ered- 1T^S. de sokat vá ményt a statisztika is híven scísorban azt, hogy tükrözi. Tavaly például 272 ként irányítsuk baleset fordult elő, amiből 162 munkát, volt a három napon túl gyó- Most a 100 éve gyűlő, az előző évben 405 programon beli balesetből 234 volt három na- fejlődést illusztr pon túl gyógyuló. Pedig az A doktor meg a fiú A körzeti orvosi rendelő előtt néhány ember várta a doktort. Nézték a gyerekeket, akik az úttesten, az alkalmi labdarúgó-pályán izzadtra fut­kosták magukat. Fél kettő előtt az utca elején feltűnt az orvos. Széles karmozgá­sokkal segítette magát a hegy­re. Mielőtt a rendelőbe for­dult, figyelte a gyerekeket. Egy barnára sült kisfiú ki­vált közülük és rohant az orvoshoz, aki szigorú arcot vágott. — Nézd, hogy izzad. Meg ne fázz! — Dehogy — így a gyerek. Az orvos megsimogatta a fiú fejét, megpacskolta az ar­cát és nevetett. — Na jó, játsszatok! — és belépett, a rendelőbe. Egy beteg, a gyerek bátor­sága miatt rosszallóan csóvál­ta a fejét, pírongatta a fiút. — Te, mit szemtelenkedsz? — Miért-.. 7 — méltatlan­kodott a fiú. — A doktor nem iát szópaj­tásod. A gyerek szeme a csodál­kozástól tágra meredt. Sem­mit nem tudott mondani. Fel. rántotta a vállát és vissza­ment játszani. A mérges em­ber mitsem tudott az orvos és a fiú régi kapcsolatáról. Januári kemény éjszaka volt. Előző nap felengedett, de estére már jég borította az utcát. Dr. Baár József, az éj­szakai ügyeletes szobában vir­rasztóit. Éjfél elmúlt. Az éj­szaka már csendes marad, fordult meg , a gondolatában. Meg is könnyebbült, amikor a jégvirágos ablakra tekintett. De kopogtak. Az ajtóban a mentőszolgálat egyik embere állt. — Segítsen, doktor úr! A Kövicsesben szül egy anya. A kocsival nem tudok érte felmenni. A Kövicses, a Pécskő olda­lán. a hegyen van. Az orvos tudta kiről van szó, az asz- szony a körzetéhez tartozott. Későbbre várták a szülést. — Gyerünk! — és már ké­szült. A mentő átrobogott a vá­rhson. Befordult a Pécskő ut­cába és nekilendült az első emelkedőnek. A másodiknál a motor erőlködött, a gépko­csi vezetője pedig nyugtalan­kodott. azért ráfordult az út szélére. A kocsi hátulja a gödör felé csúszott. Egy fagyos göröngy­ben akadt meg. — Nem m-’.gy... a vezető kikapcsolta a motort. Az orvos is látta, a hegy­re mentővel nem jutnak fel. — Hagyja a kocsit, gyerünk: Felkapták a hordagyat; s elindultak gyalogosan. Az asz- szonyt a mentőig kézben akar­ták lehozni. Mikor az orvos a szobába lépett, már látta, nincs idő: a szülést itt kell levezetnie. Az orvos rendelkezett, a gépkocsi vezetője segédkezett. Az újszülött egy óra múlva felverte a csendet. A doktor pírongatta. — Nézd, fiú létére hogy kia­bál. A Pécskő fölött lassan vir­radt. A reggel bekíváncsis­kodott az ablakon. Azóta a fiú megnőtt. Jó ba­rátságban van a doktorral. Ö volt, aki az orvos elé sza­ladt. Azért csodálkozott, hogy van, aki nem tudja, hogy a Mint a tűkor, olyan az doktor még sosem haragudott út. Innen fordultam vissza. — Próbálkozzunk a havon — biztatta az orvos. — Becsúszunk a gödörbe — aggodalmaskodott a vezető, de ha megállították. Bobál Gyula delmi kiállításra második félév adunk a mun nek azzal, ho^ mázzuk a leger tevékenykedőke ezer forint juta a vállalat a mu élenjáróknak, külföldi beu! három üzemrész, biztosítottak kirá.u. kan tárgyjutalmat k; tapasztalat igazolja: ez az anyagi áldoza A munkavédelem javításá­ért sokat lehet dolgozni, de eleget soha. mert mindig van újabb tennivaló. Most fejező­dött be például a szállítógé­pek műszaki felülvizsgálata. Van pótolni, javítani való. Most már következik ma;d egv másik feladat, amit meg­oldunk — fejezte be Horváth Gyula osztályvezető. Botié János Száz óra kerékpáron Mohamed Nawab tengeri lakos több mint 100 órát ke­rékpározott egyfolytában, s ezzel messze felülmúlta a leg­utóbbi világrekordot. Te'ieoit- ménye azért is figyelemre mél­tó, mert az indiai városi/? ál forrók a nappalok és túl hide­gek az éjszakák. NÓGRÁD - 1968. július 17., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom