Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ság és más népgazdasági ágazatok kapcsolatának hiányosságait tette szóvá dr. Bélák Sándor képviselő is amikor két igen fontos probléma: a szarvasmarha-tenyésztés és az öntözéses gazdálkodás helyzetét elemezte. Hiába növekszik a mezőgazdaság technikai fejlettsége például az öntözéses vonatkozásban, ha az ipari beszerzési kapcsolatok nem fejlődnek ezzel párhuzamosan, ami még a jelenlegi nagy szárazság idején is arra vezethet, ahogy az öntözhető területek jelentékeny részét ilyen, vagy amolyan technikai, ellátásbeli hiányosságok miatt gyakorlatilag nem tudják öntözni. S ha már ezt említjük, több felszólalásban vissza-visszatért a közvéleményt erősen foglalkoztató szárazság kérdése. Ma interpellálnak a képviselők Ezekben összegezhetők a csütörtöki felszólalások. A mai, pénteki ülésen folytatódik a vita a múlt évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fölött és előreláthatólag sor kerül jó néhány interpellációra is, amelyek a bejelentés szerint a tsz-tagok nyugdíjjárulékát, társasházépítkezések ügyét, Miskolc és Borsod megye lakásépítkezéseit, Pécs, illetőleg Miskolc vízellátását, a Balaton alacsony vízállásának problémáját, az elmaradottabb megyéknek folyósítandó hiteleket, a vállalati és tanácsi óvodák fejlesztését, valamint a múlt érről áthúzódott beruházások finanszírozását teszik szóvá. Az országgyűlésen felszólalt Jedlicska Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. megyénk országgyűlési képviselője is. M dolgozok többsége együttérez gondjainkkal Jedlicska Gyula beszöde Tisztelt országgyűlés! Az 1967. évi költségvetés tapasztalatainak értékelése során Nógrád megyében lényegében ugyanarra a megállapításra jutottunk, mint amit a beterjesztett törvényjavaslat indokolása tartalmaz, illetve amiről Vályi Péter elvtárs expozéjában szólt. Jól gazdálkodtunk Az elmúlt évet eredményes, jó évnek tekintjük. Jellemzője, hogy a bevételeket tanácsi vonatkozásban túlteljesítettük, jobb volt, ésszerűbb volt a gazdálkodás, fokozódott a takarékosság és először a szocialista költségvetés történetében elkerültük az év végi fölösleges pénzköltést Jellemző, az 1967. évre, hogy jó ütemben készültünk fel 1968-ra, a gazdaságirányítás új rendszerére történő áttérésre. A szakemberek körében is megelégedést váltott ki a kormány 2025/67. sz. rendeleté, valamint a kialakított pénzügyi szabályozók, amelyek alapján a tanácsok lényegesen megnövelték önállóságukat, s a szabályozók helyes értelmezése révén növalték a helyi kezdeményezést. Az 1968-ra történt átmenet, és az idei első félév Nógrád megyei tapasztalatai ugyancsak egybeesnek mindazzal, amit itt az elvtársak elmondtak. Az átmenet lényegében zavartalan volt. A közvélemény ma már egyre inkább magáévá teszi a reform alapgondolatát. A fogyasztási piac kiegyensúlyozott. A lakosság bizalommal tekint a jövőbe. Az ipari üzemekben igen nagy az aktivitás. A szárazság C7 és a relorra A közvéleményt ma legjobban a szárazság foglalkoztatja, és nemcsak a falusi lakosságot, hanem a munkásokat és a hivatali dolgozókat is. Nem azt kérdezik: lesz-e kenyér, lesz-e élelmiszer, mert azt tudják, ahogy eddig, úgy ezután is lesz ennivalónk. Inkább azt kérdezik, hogyan hat a szárazság a reformra. Hogyan befolyásolja a reformot, mi lesz a reformmal. Szabadjon azt mondanom: az országgyűlés munkája mellett ma az a legfontosabb belpolitikai kérdés, hogy lesz-e eső, vagy sem. Jó érzés, tisztelt képviselő, torsaim, hogy a dolgozók többsége együttérez gondjainkkal, magáénak vallja az ország ügyét, a reform sorsát. A szárazság természetesen nem előnyös a reform szempontjából, de azt is kijelenthetjük. hogy nem is ingathatja Z NÓGRÁD meg alapjaiban. Keményebben kell majd dolgoznunk, a gondok esetleg nagyobbak lesznek, mint számítottuk, de összefogással, sokat pótolhatunk. Engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy a költségvetéshez egy sajátos aspektusból szóljak hozzá. Az 1967. évi országgyűlési képvisélőválasz- tási jelölő gyűléseken felvetett javaslatok vonatkozásában szeretném a költségvetés néhány kérdését megvilágítani. Számon tartjuk a javaslatokat A jelölő gyűléseken Nógrád megyében — ebben a kis megyében — 12 500-an szólaltak fel, és mintegy 9700 közérdekű javaslatot tették, ötlet, kérés, javaslat egyaránt bőven akadt közöttük. Csak út- és járdaügyben mintegy 3300 javaslat futott be. Azóta három alkalommal is foglalkoztunk az indítványokkal. Mindenekelőtt eldöntöttük, hogy válasz nélkül egyet sem hagyunk. Nyilvántartást fektettünk fel, tisztáztuk, kinek mi a feladata községi tanácsi, járási tanácsi, megyei tanácsi szinten. Ezután azt mondtuk: helyes, ha valamiféle ésszerűségi sorrendet állítunk fél. Az olyan javaslatokra, amelynek megvalósítása nem igényelt beruházást, tehát lényegében szervezési, igazgatási kérdések voltak, azt mondtuk, haladéktalanul valósítsuk meg őket. így is maradt azonban még mintegy 2100 olyan — csaknem fele részben kommunális jellegű — javaslat, amelyek megvalósítása mintegy 450 millió forint beruházást igényel. Amikor értékeltük a javaslatokat és pénzügyi vonatkozásaikat, akkor kiderült, hogy 450 millió forintra lenne szükség, hiszen ez a program két vagy több ötéves terv megyei keretét foglalja magában. Ügy döntöttünk, hogy ami nem reális, azt kihúzzuk, elvetjük. Az egyik faluban például strand építését kérték. Kiderült azonban, hogy vizük sincs, tehát előbb kutat kellene furatai, hogy aztán felépülhessen a strand. A második csoportba soroltuk azokat a javaslatokat, amelyek reálisak, de pénzügyi lehetőségeink miatt a harmadik ötéves tervben semmiképpen sem valósíthatók meg, tehát későbbi időpontban kell majd visszatérnünk rájuk. A harmadik csoportba kerültek azok a nagyon reális, helyes javaslatok, amelyek a harmadik ötéves tervbe csak akkor férnek bele, ha a helyiek, I. július 12,, péntek teliét a lakosság is több áldozatot hoz, kezdeményezőkészségről tesz tanúságot. Végül a negyedik csoportba kerültek azok a javaslatok, amelyek a harmadik ötéves tervbe beleférnek és pénzügyi lehetőségeinkkel összhangban vannak. Természetesen az utóbbiak vonatkozásában is nagyon körültekintően kellett eljárni. Mindenekelőtt úgy döntöttünk, hogy előre vesz- szük azokat a javaslatokat, amelyeknek nem nagy a költségkihatásuk. Ilyen például a közvilágítás bővítése, a kutak felújítása, a kenyérellátás javítása, az ivóvízellátás rendezése stb. Mindent összevetve a 2100 javaslatból 1967-ben 782-t, tehát mintegy 32 százalékot megvalósítottunk. Ez a szám azért ilyen nagy, mert sok kis költse gkihatású — együttesen mintegy 41 millió forintból megvalósítható — javaslat volt. Százhetvenhét új közvilágítási lámpát állítottunk fel, 22 közkutat felújítottunk és így tovább. Számításaink szerint az 1968—70-es években a beterjesztett, összegyűjtött, értékelt javaslatoknak mintegy 60 százalékát tudjuk majd megoldani, számításaink szerint körülbelül 100—110 millió forintos költséggel. A nagy összegű beruházásokat igénylő javaslatok megvalósítása tehát szükségképpen eltolódik a negyedik ötéves tervre és még tovább, a későbbi ciklusra. Xi illetékes tanács dönt A munka közben mindig hangsúlyozzuk, hogy a javaslatok realizálását meggyorsíthatja, ha az új mechanizmusból fakadó lehetőségekkel jobban élünk. A kérdések eldöntése, a feladatok sorolása egyre inkább lekerül járás; szintre, falusi szintre, a helyi tanácsokhoz. A vezetés színvonala éppen ezért hallatlanul nagy fontosságú. Ha többet és hamarabb akarnak elérni valamit, akkor többet kell kezdeményezni, vállalni kell a felelősséget, a meggyőző munkát, aprólékos szervezésit és anyagi hozzájárulást is. A helyi erőforrások szerepe tehát rendkívüli .módon megnő. Azt mondtuk: a sült galamb az új mechanizmusban sem száll senkinek a szájába. Nem lehet arra hivatkozni, ha valami nem valósul meg, hogy én akarom, de a járás, vagy a megye, vagy a tervhivatal nem akarja. Tömegpolitikánkban eppen ezért nagyon nyíltan és nagyon őszintén ígérgetések nélkül, a lehetőségek és a realitások talaján kell e kérdésekről az emberekkel beszélnünk, Meg kell szervezni a választók rendszeres tájékoztatását. A képviselői, tanácstagi beszámolókon kérni es igényelni kell a népfrontbizottságok segítségét, a válasz, tókerületi bizottságok elnökeinek támogatását. A magunk részéből kértük a pártbizottságot, a községi alapszervezetek támogatását is a kérdések megoldásához. Az utóbbi időben — faluról falura című sorozatában — a megyei lap is rendszeresen vlsz- szatér a felvetett javaslatok értékelésére. A javaslatok megvalósításának úgy vélem — rendkívül nagy a politikai hatása. A választáskor nemcsak megkérdezzük, mit javasolnak, de meg is szívleljük a javaslatokat, sőt a helyeseket munka- programunkba iktatjuk. Ebből a szempontból is óriási jelentősége van a költségvetésnek. A költscgvctcs hatása Tisztelt országgyűlés! Engedjék meg végül, hogy fölvessem azt a gondolatot: a költségvetés fejlődésének dinamikája, hogyan hat az élet- színvonalra, s hogy közvéleményünkben ez mennyire ismert. Nógrád megyében az 1960-tól eltelt nyolc év alatt a költségvetés összege több mint a kétszeresére nőtt. A társadalmi fogyasztási alapok igen számottevően nőnek, de ez a közvélemény előtt nemigen ismert. Amíg 1960-ban egy lakosra 1020 forint jutott a költségvetésből, 1965-ben már 1630 forint, 1968-ban pedig csaknem 2200 forint. Az 1960-as években, tehát a termelőszövetkezetek megalakulása után — csökkentek a lakosságtól — főleg adó formájában — befolyó állami pénzek. így a költségvetéshez jelentős állami hozzájárulást kellett biztosítani, amely nálunk ezekben az években megduplázódott. Az emberek általában nem ismerik ezeket a tényeket, s ezért egyesek bizonyos türelmetlenséggel úgy vélik, hogy a fejlődés lassú. Pedig a feljődés gyors ütemű. Szabadjon néhány számot felsorolnom ennek alátámasztására. 1960-tól a középiskolai osztályok száma Nóg- rádban megduplázódott, a napközi csoportok száma 74- gyel nőtt, a bölcsődei férőhelyeké pedig 50 százalékkal. A szakorvosi rendelési órák száma megkétszereződött. A tanácsi utak, hidak építésére 1960-ban 7,7 millió forintot költöttünk, a második ötéves terv idején viszont már — éves átlagban — 17 millió forintot. 1968-ban még ennél is többet, 37 millió forintot akarunk felhasználni ugyanilyen célokra. Még egy kicsit jobban Mindezzel nem azt akarom mondani. hogy nincsenek gondjaink, akár az útépítés, akár a közoktatás, akár az egészségügy területén. A fejlődés dinamikáját akartam szemléltetni. Ügy érezzük, a közvélemény nem ismeri eléggé a költségvetésnek ezt az óriási fejlődését. Pedig ma már ebben a vonatkozásban is bátran összehasonlíthatjuk magunkat jó néhány fejlett tőkés országgal. Az, amit mi csinálunk, ma már — ahogy gyakran mondják — világszínvonal. Hátha még egy kicsit jobban dolgozunk majd az új mechanizmusl)an! A beterjesztett törvényjavaslatot az előadói beszéddel együtt elfogadásra javasolom, és á magam részéről elfogadom. Befejeződtek a közös gyakorlatok Június—júliusban a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió területén I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsalljának, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának vezetése alatt, közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokat tartottak, amelyeken részt vettek a Csehszlovák Néphadsereg, a szovjet hadsereg, a Magyar Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege és a lengyel csapatok hadműveleti törzsei, valamint a szüksége? létszámú híradó, jelző és biztosító egységek. A gyakorlaton részt vettek a Bolgár Néphadsereg és a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erői vezérkarának a képviselői. A gyakorlat résztvevői teljesítették az eléjük tűzött feladatokat. A gyakorlat bebizonyította a törzsek összeforrottságát, szervezettségét, és egyre növekvő hadműveleti felkészültségét, A parancsnokok és a törzsek tisztjei gyakorlatot szereztek a közös hadműveletek megtervezésében és megvívásában a szövetséges csapatok közötti együttműködés módszereinek tökéletesítésében, a korszerű háború jellegére, a harctevé- kenység megvívásának formái, ra és módjaira vonatkozó egységes nézetek alapján. A gyakorlaton és a gyakorlat értékelésén részt vett A. Dub- cek a Csehszlovák KP KB első titkára, L. Svoboda hadsereg- tábornok, a CSSZK elnöke, O. Cemik, a csehszlovák kormány elnöke, I. Smrkovsky, a CSSZK nemzetgyűlés elnöke és M. Dzur vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter. Együttműködés a Csehszlovák Nemzeti Front és a Magyar Hazafias Népfront között PRÁGA Július 2. és 11. között a Csehszlovák Nemzeti Front meghívására Csehszlovákiában tartózkodott a Hazafias Népfront küldöttsége Erdei Ferenc főtitkár vezetésével. Erdei Ferenc, az MTI prágai tudósítójának elmondotta, hogy meglátogatták Plzent, jártak a nyugat-cseh kerület több járásában, községében, Pozum- nyban megbeszélést tartottak a Szlovák Tudományos Akadémián és a Szlovák Nemzeti Front vezetőivel. Meglátogatták a nyitrai mezőgazdasági főiskolát is. Prágában Franti- sek Kriegellel, a Nemzeti Front elnökével és Evzen Erbannal, a Nemzeti Front főtitkárával találkoztak és sok közös problémát vitattak meg. A Csehszlovák Nemzeti Front tevékenysége — mondotta Erdei Ferenc — átalakulóban van. A Nemzeti Front különböző vélemények egyez- tetőjének szerepét tölti be, a szocializmus elveinek alapján, júniusi nyilatkozata szellemében. Feladatának tartja a Front, hogy a programjával ellenkező nézetekkel vitába szálljon. A Nemzeti Front szervezeteiben mindenhol találkoztak a CSKP- nak a Nemzeti Frontban dolgozó tagjaival. Az eddiginél jóval tevékenyebben dolgoznak a Csehszlovák és Szlovák Nemzeti Front szerveiben a Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialistái Párt, a Szlovák Megújhodás Pártja, és a Szlovákiai Szabadság Párt tagjai. A Nemzeti Front pártjai elismerik a CSKP vezető szerepét, de egyenjogú partnerként kívánnak részt venni a szocializmus építésében. Erdei Ferenc elmondotta, hogy a megbeszéléseket kölcsönösen tanulságosnak és hasznosnak ítélték. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a Hazafias Népfron munkája iránt. Főleg mezőgazdasági területen. Érdeklődtek a szövetkezetek a Termelőszövetkezeti Tanács munkája iránt, valamint a mezőgazdaság piaci kapcsolatairól. Megállapodtak a Csehszlovák Nemzeti Front vezetőivel, hogy továbbra is rendszeres kapcsolatokat tartanak fenn egymással. Erdei Ferenc és a magyar küldöttség Prágából Berlinbe utazott a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának meghívására. Megnyílt az új francia nemzetgyűlés Csütörtökön délután, helyi idő szerint 15 órakor megnyílt az új összetételű francia nemzetgyűlés első ülése. A képviselők 356 szavazattal újra Jacques Chaban-Del- mas-t választották meg a nemzetgyűlés elnökévé. Pályázott még a nemzetgyűlés elnöki tisztségére Max Lejeune és Robert Ballanger. Előbbi a Demokrata Szocialista Baloldali Szövetséghez tartozik és 71 szavazatot kapott, utóbbi a kommunista párt tagja és 34 szavazatot kapott. A nemzetgyűlés első ülésén vita nincs. A rádió és a ty mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.05: Műsorismertetés. — 8.1«: Zenekari muzsika. — 9.05: Miljutyin operettjeiből. — 9.39: Keszthelyi óvodások énekelnek. — 10.10: Zenés műsor üdülőknek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: Lammer- moori Lucia, részletek Donizetti operájából. — 13.51: Beszterce ostroma, rádiójáték. — 15.15: Üzenetek. — 15.55: ftdes anyanyelvűnk. — 16.00: Kamarazene. — 16.21: Mán főhadnagy, részletek Huszka—Szilágyi dal játékából. — 16.47: Kóruspódium. — 16.58; Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.15: Leon Goossens oboázik, G as tone Tassinari fuvolázik. — 17.36; Nyitott stúdió. — 18.00: ÜJ Zenei Üjság. — 18.30: Népdalcsokor. — 20.00: Üj könnyűzenei lemezeinkből. — 20.22: Nem az én színpadom. . . fővárosi színházak vetélkedése a 6-os stúdióban. — 22.20: Virágénekek. — 22.40: Zenekari muzsika. _ 0.10—0.25; S anzonok. Micimackó, A. A. Milne regénye folytatásokban. — 10.20: IIí Mv»t, — 10.48; A félszemű teherhord« Voltaire elbeszélése. — 11.03: Kamarazene. — 11.48? Válaszolón hallgatóinknak. — 11.58; Mindenki kedvére: — 13.32: Hónaprí hónapra. — 13.47; Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig.. 18.10: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 18.30: Lál tűk, hallottuk. — 18.50: Händel; A!cina. háromfelvonásos open - Közben: 19.49: Jó estét, gyerekek! — 21.40—21.55: Tönieggvárt "4m,Mgép? - **•“= Kocs4r Miklús; Nagj A TELEVÍZIÓ MŰSORA; 17.58: Hírek. — 18.03: Heklámmüsor. — 18.15: Beszélgetés a térképről. — 18.80: Kapcsoljuk az NDK budapesti kiállítását. — 19.t0: Esti mese. — 19.20; Tanácskozik az országgyűlés. - 20.00: TV-Hlradő. - 20.20: Péntek esti bemutató. Szakonyi Károly: Halász doktor. — 21.10: Színes műsor — feketefehéren. A budapesti nemzetközi vasáron sugárzott kísérleti színes műsor egy részlete, nyári divatbemutató. — 22.15: TV-Hlradó- 2, kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA; 17.00: Spartak-Slovan Piestani vízilabda mérkőzés közvetítése. 18.15: Dániai képeslap. — 19.00: TV-Hlradó. — 19.35; Népdalfeldolgozások. — 20.05: Japán dokumentumom. _ 81.20: Kulturális híradó. — 22.20: Népszerű énekesek műsora.
