Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

dtaészffio (jasztponotn 1007, május 25 — 1968. jú­nius 1U. Ennyi időt töltött Rot­terdamban. Most újra itthon van Elek István, a Karancs Szálló íőszakácsa. Senkinek sincs az arcára ír­va a foglalkozása. KI gondolná a civil életben — az ismerősö­kön kívül — a csendes, kissé zárkózott, kulturált modorú fiatalemberről,. hogy nagy tit­kok birtokosa. Az ínyes mes­terség művésze, öt éve, a szálló megnyitása óta él a vá­rosban. Azóta megjárta Sváj­cot: Genfet és Lausanne-t és a hollandiai Rotterdamot. Is­meri a leghíresebb hazai ét­termeket, s előfordult, hogy egyszerre három helyen is helytállt. Ez tavaly előtt tör­tént, a magyar tengernél, ami­kor egyik megbízatásaként a Nemzetközi Karaván Szövet­ség táborában főzött a sok­nemzetiségű, , sokféle ízlésű társaságnak. A szálló konyha-kombinátjá­ban ragyogó tisztaság, illatfel­hő, és a séf bocsánatkérő mo­solya fogad. Percnyi türelmet kér, a csaknem negyven mun­katárs irányítása nem könnyű dolog. — Furcsa, érdekes világ, ahol jártam — kezdi Elek Ist­ván „in médiás res” a beszél­getést. — Nagyon kulturált emberek a hollandok, azon­ban az étkezésben igénytele­nek. Húst keveset esznek, szí­vesebben fogyasztják a zöld­ségféléket. Speciális ételeik nincsenek. A francia konyha divatos az országban, azonban rosszul csinálják. Sok viszont náluk az indonéz jellegű éted... Az életforma, az étkezési szokások a speciális hollandiai körülményekből fakadnák. Az ország több mint tázenkét- milliónyi lakosa a tengertől körülvéve, azzal harcolva éli mindennapjait. A hollandus művelt, egyszerű ember, aki a családját, feleségét, gyerekét mindennél többre becsüli. Ott­honszerető, viszonylag jól élő állampolgár. — Odakint este elcsendese­dik a város — jegyzi meg er­ről Elek István. — Nincs ki- maradozás, italozás. A hol­landnak az étterembe járás is esemény. Ezért el is várja, hogy látványos legyen a fel­szolgálás, valóságos műsort nyújtsanak számára az étte­remben. S ezt meg is teszik, hiszen ott egymás mellett épül­teik az éttermek a cityben, s nem mindegy, hová tér be a vendég... — S a zenés, műsoros szóra­kozóhelyek? — Az Idősebbek nem jár­nak, kevésbé kedvelik ezeket A fiatalabbak, hasonlóan más nyugati országokhoz, az úgy­nevezett „üvöltő stílust” ked­velik. Viszont amint családot alapítanak, minden megválto­zik. Csinos lány jön sietve: — Séf úr, legyen szívtó ...! A rövid szünet alatt a hol­landiai menükártyákat néze­getem. Mindegyiken színes felvétel mutatja a kérdéses ételt, alatta az elkészítés mód­ját magyarázó szöveg. Az első pillantásra gusztust kelt. Ám a szünet letelt. — Beszéljünk az ételekről — ajánlom. — Hadd mondjam el azt előbb, hogy Rotterdamban, az Engels Étteremben dolgoztam. ■ . :.i; , *$» H m\ 1 Persze ennek a tulajdonosnak nincs semmi köze a marxiz­mus egyik nagy megalapítójá­hoz — fűzi hozzá mosolyogva. — A méretekre jellemző, hogy a mi éttermünknél ötször több vendéget fogad be. Hatalmas épület, az elmaradhatatlan biliárd- és kártyateremmei, ami nemzeti szórakozás a hol­landoknál. És az ételek. Sok zöldfélét, paradicsomot, pap­rikát, zöldséget használnak. Nagyon szeretik a marhahúst; a birkahúst, a csípős cseresz­nyepaprikát. — Hozott-e különleges re­cepteket? Jegyzettömböt vesz elő, amelyben a sűrű sorok között rajzok is rejtőznek. Különféle vegyestálak, felszolgálási áb­rák. — Sokat tanultam, jó néhány receptet lejegyeztem. Itt van például a Pajla, amely bir­kahúsos, pörköltéé, szárnyas­sal, rákkal, készített zöldséges1 rizottó. Citrommal tálaljuk. Vagy például az Indonéz kony­ha különlegességei a Nasigore, vagy a Baml. Őszintén szólva, ezeket az ételeket Itthon nem fogyasztanák szívesen. Nem­csak azért, mert odakint mar­garinnal főznek, hanem a kü­lönleges ízek miatt. Érdekes­ségként említem még a ken- gurufarok-levest, a kínai fecskefészek-, és az igazi tek- nőclevest. — Életemben először ettem polipot. Elkészítése után ké­kes, vöröses a színe. Az ize? Ha valakinek bekötnék a sze­mét, s úgy fogyasztaná, azt hinné, abárolt szalonnát eszik... A főszakács, vagy ahogyan itt szólítják, a séf gazdag ta­pasztalatokkal jött haza. Eze­ket itthon is szeretné haszno­sítani. Persze a recepteket egy kissé átlényegítve, a mi ízlé­sünk szerint. — S amíg nem volt itthon, ki vezette birodalmát? — Herczeg József kollégám, és a többiek mindent megtet­tek a vendégekért. Azt hiszem, nem panaszkodhatott senki... — Egy kívánságot, ha meg­enged. Ajánlana egy receptet az újságolvasó háziasszonyok­nak? — Nagyon szívesen, de . .. — mondja, s erősen gondol­kodik. — Gondolom, legyen egy hideg meggyleves és a Bami, s adjunk melléje egy szörbetet. (Sörbet, jégbehű- tött sűrű gyümölcskrém. A szerk.) — Az elkészítés? A Bami négy személyre szá­mítva: negyven deka házi szé­les metélt, vízben kifőzve; tíz- tíz deka zsír, hagyma, húsz de­ka sonka, öt deka búzacsíra, egy csomag petrezselyem, egy cseresznyepaprika, két zöld­paprika, csipetnyi bors. A me­téltet a következő raguval ke­verjük össze: karikára vágott hagyma, margarinon, vagy zsí­ron megfonnyasztva, szeletelt, metéltre vágott sonkával, bors­sal és petrezselyemmel fűsze­rezve. Kis cseresznyepapriká­val, vagy kockára vágott Idei zöldpaprikával kissé csípősre fűszerezzük. A tetejére egy- egy tükörtojást helyezünk. — A szőrbet? — Legyen málnaszőrbet. Egy magas üvegpohár aljára málnát teszünk. Négy vaní­liafagylaltot tíz deka málnával és fél deci szódavízzel, három cent tripli sec-kel kikeverünk. Négy tojás fehérjét tíz deka cukorral kemény habbá ver­jük, majd hozzákeverjük a málnás fagylalthoz. Pohárba töltjük és feltöltjük tejszín­habbal ... — Köszönjük! — Kérem. Jó étvágyat! Pádár András Tegnapokról — mai tollal. Tizenhatezer család öröme „Olcsó kislakások épülnek Nógi'ádban. A 1 ti, hi v .ti a i irá­nyításával falusi kislakásépitó- akció indult meg. Még ebben az évben a Nógrád megyei köz­ségek közül Ersekvadkert, Nagy­oroszi, Dejtár, Karancs bérén v, Karauesalja, Bocsárlapujtő, Ka­zár Homokterenye. Maconka é* Nagybátony községekben meg­indítják az olcsó és egészséges házak építését. A költségeknek átlag a felét az állam viseli, amit 30—25 év alatt kell vissza­fizetni, legfeljebb 1, i és fél százalékos kamattal.” (A Szabad Nógrád 1048 július 3-1 számából). Amikor ez a hír napvilá­got látott, felsóhajtottak: a kispénzű emberek. Bár az or­szág még a háború okozta sebek gyógyításán fáradozott, a_ gyárak, bányák újjáépíté­sén dolgoztak az emberek, a kormány arra törekedett, hogy a nyomorúságos viskók helyett korszerű otthonokba költözzenek az egykor kisem-' mizett munkások. — Bármilyen furcsán Is hangzik: az első hetekben, hónapokban idegenkedtek a falusiak a kislakásépítési kölcsön felvételétől — mond­ja beszélgetésünk során Sza- moshelyi Jenő, az Országos Takarékpénztár Nógrád me­gyei Igazgatója. — Valahogy féltek a kölcsöntől. Persze ha számításba vesszük, hogy még élt emlékezetükben a régi bankok uzsorája, hogy a kölcsön után nem egy esetben megszólalt a dob, s a fejük felől is elárverezték a lakásokat, akkor talán ért­hető is. Rémhírek lg terjeng­tek, sokan nem bíztak a fo­rint stabilitásában: megért­hetjük az emberek akkori gondolkodását. Bizakodók azonban akkor is akadtak, így lassan a megyében szin­tén megkezdődött állami hi­tellel a kislakások építése. Igaz, két év alatt, 1948 és 1950 között csak 273 lakás készült el, több mint tizen­egymillió forint hitellel. Az­tán évről évre mind több. A párt és a kormány később meghirdette a tizenöt éves lakásépítési programot. * ez­után mind többen fordultak hozzánk. Beszéljenek azonban a szá­mok. 1951-től napjainkig pontosan 15 781 kislakás épült fel a megyében OTP- hitellel. Az Országos Taka­rékpénztár, amely az első két évben alig 11 millió fo­rintot kölcsönzött, az elmúlt tizenhét év alatt 775 273 003 forint hitelt folyósított épí­tési kölcsön címén. Ha a családtagok számát csak há­romnak vesszük, akkor is több mint 48 000 ember, fel­nőtt és gyermek került húsz év alatt korszerű, minden igényt kielégítő lakásviszo­nyok közé megyénkben. A felépült lakások közül 14 979 egyéni, családi ház. — Látva a rendkívül nagy lakásigényt, 1961-től újfajta lakásépítési akciót is indí­tottunk — folytatja a be­szélgetést Szamoshelyí Jenő — Abban az évben kezdtük el a szövetkezeti lakások ér­tékesítését. 1963-ban újabb vállalkozásba kezdtünk, az úgynevezett társasház-épít- kezésbe. Két évvel ezelőtt pedig az igények jobb kielé­gítése céljából a saját beru­házásban épülő lakások ki­vitelezését Is megkezdtük. Más szóval, a kész lakás kulcsát adjuk át a tulajdono­soknak. Szövetkezeti laká­sokból 673, társasházból 91, a saját beruházásban épülő lakásokból pedig 38-at érté­kesítettünk eddig. A fejlődés azonban itt sem állhat meg. Nőnek az igények. A tervek, az elkép­zelések szépek, sőt a megva­lósulás útján járnak. A táv­lati terv szerint — amelyik 1972-ig szól — újabb millió­kat biztosít az állam kisla­kások, társasházak építésé­re. Balassagyarmaton példá­ul a Szontágh Pál utcában 142, a Rákóczi utcában 15, az úgynevezett II-es számú, szomszédsági egységben to­vábbi 22 lakás épül, több mint 30 millió forint köl­csönnel Ezekből napjainkig 38 lakást már átadtak a tu­lajdonosoknak. Salgótarján­ban, az öreg József-platón 450 lakás építését kezdték ©l, 81 millió forintos összeggel. Ügy tervezik: az idén 58 la­kást átadnak tulajdonosaik­nak. Szécsényben, a piactéren kétszer 21 lakásos, Pásztón kétszer 12 lakásos épületet készítenek. Salgótarjánban, az Arany János utcában előre­láthatóan 104 szövetkezeti la­kás építését kezdik el. Rút­ságon is jelentkezik az igény. A felmérés már megkezdő­dött. Az eddigi tapasztalatok pedig bizonyítják, hogy éven­ként 600—800 családi ház építése várható, amire 35-38 millió forint hitelt biztosíta­nak. — A tizenöt éves lakásfej­lesztési program keretében megyénkre is komoly feladat hárul. Mi hisszük, hogy ele­get teszünk az igényeknek, szaporítjuk a boldog lakástu­lajdonosok számát — summáz­va véleményét Szamoshelyí Jenő, az OTP Nógrád megyei igazgatója. Biztosak vagyunk abban, hogy ez így is lesz. Somogyvári László A KMP megalakulásának tiszteletére Csökkentik a költségeket Gusztáv-aknán A mizserfai Gusztáv-akna napi 116 vagonos termelésével az utóbbi időben Kányás után a Nógrádi Szénbányák máso­dik legnagyobb bányája lett. Az elmúlt félévi fejlesztés után most a KMP megalaku­lásának 50 éves jubileuma tiszteletére módosították fel­ajánlásukat. A termelési terv kétszázalé­kos növelését ígérik, és ezt teljes egészében a termelé­kenység fokozásával kívánják elérni. Ennek érdekében kü­lönböző műszaki intézkedések­re kerül sor. Javítják a ter­melés koncentrációját. Üzem-, Illetve munkaszervezéssel 20. eddig improduktív munkaerőt szabadítanak fel, illetve állí­tanak termelő munkára. Az el­elmúlt félévhez viszonyítva a fronti termelés arányát 20 százalékkal, a napi előreiiala- dási sebességet 8 százalékkal növelik. Figyelemre méltó gazdasá­gossági törekvésük is. Minő­ségjavítással 1,50 forinttal na­gyobb árbevételre tetteik ígé­retet. A felhagyott bányák anyagának újrafelhasználásá­val pedig több mint 10 forint­tal csökkentik a tonnánkénti önköltséget. Mindent egybe­vetve, 20 százalékos költség­szint javításra tettek ígéretet Gusztáv-akna dolgozói. — Fogyasztott-e rendkívüli ételt? valami „Gyümölcsöző99 kapcsolat Viczián János lakásának ablakán késő este kopogtattak: nincs ember a telepen, jó volna, ha jönne és elvállalná a fuvart. A sofőr szó nélkül felöltözött, bement, aztán kihajtott Honira, ahol 60 mázsa leszedett termés várt arra. hogy a budapesti konzervgyárba szállítsák. — Viczián áldozatkészsége valóban említést érdemel — mondja a MÉK balassagyarmati kirendeltségén Gál Imre telepvezető. — A 2. sz. AKÖV balassagyarmati telepének sofőrjei kö­zül még Tóth Sándor és Perdze István voltak azok. akik minden tőlük telhetőt megtettek a szállítás zavartalan lebo­nyolítása érdekében. A két vállalat közötti kapcsolat már nem újkeletű. Még­is csak az idén került sor arra, hogy a felek a hónapos szer. ződéseken túlmenően is teljesítsék egymás kívánságait. így például a megállapított napi nyolc kocsi helyett — ha egy nappal előbb megrendelik — az AKÖV néha tizenötöt is a MÉK rendelkezésére bocsát. Ha viszont a MÉK-telepek nem tudják mind a nyolc kocsit kihasználni, akkor szólnak, és az AKÖV-nél rögtön intézkednek a fölöslegessé vált autók máshová irányításáról. A „gyümölcsöző” kapcsolat kialakításához a tárgyaló­feleken kívül természetesen az AKÖV sofőrjei is 'nagymér­tékben hozzájárultak. A felsorolt gépkocsivezetőkön kívül mindannyian szívesen vállalkoznak kisebb-nagyobb túlmun­kákra. A földieperszezon lezárulása után is sok munka vár rájuk, mert a fekete ribizli és a málna szállítása sem köny- nyű feladat. Tudják: a gyümölcs mielőbbi célhoz jutása nembsak a vállalatoknak, — mindannyiunk közös érdeke. A második diploma előtt... gazdaságtalanabb a munka. Érdeke* tapasztalat az is, hogy egyes kamrafejtéséin- ken például 15 mázsával is nagyobb a műszakteljesít­mény, mintha fronton len­— Izgalmas témát kaptam nevezett melegtartalékban érni, illetve gazdaságossá ten- ne. Természetes, hogy az a diplomaterv elkészítéséhez, van. Erre az ok nem műszaki, ni az akna termelését. Most előbbi fejtésmódot alkalmaz- A dél-nógrádi saénterületen új hanem elsősorban gazdasági, már mondhatom, van rá mód. zuk — mondja, majd aknanyitás lehetőségeit kell Nem tudom érti-e, milyen Egy kicsit növelni kellene a folytatja: vizsgálnom. A megkutatott- nagy változást jelent ez? termelést, és még tovább ja­ság, a bányanyitás helyének — Azelőtt a műszakiakat vítani a teleparányokat. A kijelölése, a termelés várható jóformán csak a termelés legkedvezőbbnek ígérkezik, vábbtanulásra, úgy érzem az optimális gazdasági eredmé- egyik oldala foglalkoztatta, ha a vékonyabb de négyezer elmondottakból is lehet Irá­nyéi és javaslat készítése a érthető módon. Kellett a szén kalória feletti fűtőértékű vetkeztetni, hogy valóban az beruházásra — mondja Lé- és a műszaki munkáját is a 1_es telepből adjuk a tér- élet. Egy sor új dologgal várdi Gyula bányamérnök, szerint bírálták el, teljesítet- melés legalább harminc szá- megismerkedik az ember, aki 10 év után ismét diplo- te-e, vagy nem az’üzem ton- zalékát és a vastagabb, de könyveléssel, új statisztikai, materven dolgozik. Három natervét. Még a minőségre is silányabb minőségű 3-as " te- elemzési módszerekkel, ami- hete kapta meg a témát a könnyen rámondtuk: olyan lepből a többit. Ez az egész, tői még a szemlélete is meg­Miskolci Nehézipari Egyetem szenet adunk, amilyet a telep része csak a gazdaságossá vá- változik. Valósággal készteti bányamérnök! karán, a bá- ad. Legyen meg a folyamatos lásnak. Amit már mondtam, az embert, hogy mélyebben nyaipari-gazdasági mérnök előkészítés, munkahely, anyag, még néhány vagonnal napon- foglalkozzon a napi problé- szakon. biztosítás," elegendő üres csille^ ta többet kellene termelnünk, mákkal is és a gazdaságos­— Hogy mi készteti az em- jó termelésszervezés és akkor ehhez viszont létszám és gé bért továbbtanulásra és ép­pen a közgazdasági ismeretek , azonban csak a termetes- — Nálunk nagyon jól be- bővítésére? — ismétli a kér- nelí egyik oldala, a másik: a vab; az acélbiztositás. Ahol dést. Elgondolkodik, csak az- §azdasaSossaS mar másod- csak iehet ezt alkalmazzuk, után válaszol. rangu kerdes voltl . Bizony és mivel kevés fát haszná így 1— Az előbb azt kérdezte, mi készteti az embert a to­ság oldaláról keresse elsp­a műszakit nem érheti szó. Pi berendezés is kellene még. sorDan a megoldást. A tanultak hasznosítására van bőven alkalom Szurdok- aknaüzemnél is. Az állam­vizsga és a diplomaterv ki­megfordult a helyzet és erre a lünk"" ielentősen tüdiük”©?- dolg?zása:. megvédése még Egy szóval azt mondha- saját területemről is van pél- zeI is csökkenteni a költsége- Gyula már° gyűjtött anyagot tóm: az elet. Az utóbbi idők- da. két. Most négy kamrafejté- hozzá, de a neheze persze ben ugyanis annyi a váltó- ava'^ az aknánk meg sünk van acéllal biztosítva és még hátravan Izgalmas ké­zé* hogy nehea az embernek 147 százalékos koitsegszinten egy frontot is előkészítünk. ma számára' a dél-nógrádi lépést tartania. Ezt talán az- do gozott. Ez azt jelenti, hogy számítások bizonyítják példa- feladat és bizonyára az is zal tudnám bizonyítani, hogy minden 100 forint értek elő- ul azt is> hogy az egyik te_ lesz még a második diplomá­it) éve végeztem Sopronban, állításához 47 forint dotáció lep5en az 50 méter a máslk_ terv megvédése után is. Tős- Azóta itt dolgozom. Voltam kellett az államtól. Az idén az ban csak 40 méter szélességű gyökeres nógrádi bányász, és a zagyva!, a nagybátony! első negyedben már csak 113 front a leggazdaságosabban ah<«y mondja, itt is akar üzemnél, most Mizserfan va- százalékos volt a koltsegszmt üzemeltethető. Van persze megöregedni, ahogy bányász- gyök. Három éve bíztak meg és ez várható a második ne- telepítési optimum is Ha elődei, a Tőkés-Szurdok akna veze- gyedévre is. Számoltam én so- több embert osztunk be már tésével. Most odatartozik még hat, készült háromféle variá­Tordas és a volt tanbánya is. elő is arra, hogyan lehetne f------- -----------­N égy bánya közül kettő úgy- még további csökkentést el- ] NÓGRÁD — 1968, július 7., vasárnap B ,1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom