Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

az aratásról IVSnsf amikor a mezőn * szőkén zizeg a kalász és reggelenként az In­dulás előtti nyugtalanság vib­rál a falu levegőjében, a friss ismerősök közül minduntalan az öreg Csordás Ferenc ké­pébe botlik a gondolat. Egy­két hete lehet, hogy találkoz­tunk, amikor az őrhalml ter­melőszövetkezet félezer hol­das gabonájában, kissé még dohogva, a próbaköröket rót­ta a három kombájn. Alitunk a faluszéli ház előtt. Távolabb, a réten ide-oda járt a silőkombájn. A gép muzsi­káját időnként felénk csapta a szék — Nem mondom én azt, hogy nem halad gyorsan, — tűnődött egy Ideig, csak az­után szólt megint. — Azért a kasza mégis csak más volt.., Szebben, gondosabban vágtuk azzal a búzát ls; Mert Csordás Ferenc tizen­hét esztendeig a gárdonyi gróf kaszása volt. Amikor el­érkezett Péter-Pál-napja, ki­mentek a mezőre és arattak egyfolytában három hétig. Éj­jel kettőkor keltek, mert ak­kor nem kínozta az embere­ket a forróság. Dolgoztak egész nap. Estére aztán hoz­tak a bablevest. Hol savanyít­va, hol édesen, dé mindig csak bablevest. Az aratók éhesen várták, mégis. Hatan- heten körűiül lék a tálat, s megesett, hogy ott aludtak el a vacsora mellett. Lehúzta őket a főidre a fáradtság. Egyszer azért mégis ünne­peltek. Csordás Ferencben újra felébredt a gróf, az ara­tógazdák, a napszámosok em­léke. Újra látta az örhalom- ból Gárdonyba vezető utat, aratók vonulását a búzako- száréval, és hallotta, ahogy énekelnek. — Emlékszik a régi arató­nótákra, Feri bácsi? — Hogyne, — mondta és énekelni kezdett. Felemelte, majd visszaejtette öreges, vé­kony hangját. A szavak aztán egyenként szóródtak szét a meleg levegőben: „Gróf úrnak a kastélyára rászállott egy gólya. Vizet merít a szájába, aratók számára. Mosdjatok meg, ti aratók. mert porosak vagytok, azt csak a jó Isten tudja, mikor szabadultok ” — Mikor Feri bácsi? aratott utoljára \n m várta a kérdést, ln'“1 hát védeni sem tudta. Akadály tálán ui ütődött a mellének. Már indult volna vissza válaszolatlanul, amikor utána nyúlt. — Mikor? — Látszott rajta, erősen gondolkodik, — Van annak mér öt-hat esztendeje is.., Azóta, hogy a szövetke­zetnek gépekre is futja, nem kell a kasza.., Bállá Ignácné is ott sütké­rezett a napon. Az elnök édesanyja. Védte is a gépe­ket, hogy a fia sem jobban. — Kaszával már nemigen b laának itt a szövetke­zel, oen. A férfiak nyár elején dologhoz láthatnának és talán még szeptemberben is aratná­nak. ., Mert nem 10—12 má­zsa a termés, mint régen... Észrevette az öregember sajnálkozását, vívódását a kaszával, egyszer csak elne­vette magát. Vigasztalta: — Azért én is mondtam a fiamnak, mégis csak meg­keltene tanítani kaszálni az unokát. Gazdósz lesz, a me­zőgazdasági technikumban ta­nul.. De a gyerek megmo- solygott. Úgy tett: mire ő a szövetkezetbe kerül, akkor még több gép lesz, mint most.,. így aztán együtt képedtek el, ki tudja már hányadszor a világ változásán. Nagyot fordult annyi bizonyos, az uradalmi aratás óta. A falu szélén most is ott a major. De az istállókban a jószág már mind-mind a termelőszö­vetkezeté, És milyen jószágok! A kiállításon az ország szeme sem talált bennük kivetniva­lót. A szántóföldeken, amed­dig a szem ellát, burgonya díszük. Szép termést takar­gatnak a hatalmas, zöld bok­rok. A réteken gyűlik a ta­karmány és a gabonában olyan szédületes iramban ha­ladnak a kombájnok, hogy bizony a 64 esztendős ember­nek, mint amilyen Csordás Ferenc is, igen nehéz követ­nie. Onnan tudja, hogy dol­goznak még, ha éppen a ha­tárban akad dolga, időnként a fülébe csap a gépek muzsi­kája. Mondták: az árpát már levágták, szinte észrevétlenül. Szépen fizetett a föld. Több mint 22 mázsa szem termett egy-egy holdon. Néhány nap­ja már a búzában Iparkodnak a kombájnok. í\ .....IFerenc meg él­Lb ül «db, gondolkodik, mint mindig, ha az aratás került szóba. A szövetkezeti szervezés idején, aztán ké­sőbb, amikor kiverte a búzá­ból az embereket az első kombájn, a faluban még so­kan kételkedtek. Maga sem igen hitte, hogy egyszer csak­ugyan gépekkel dolgoznak majd a szövetkezetben, s vég­legesen feloldódik kaszát mar­koló kezük görcse. Vincze Istvánná o zemi balesetek mm SsesipsssüSt államokban Az Egyesült Államok építke­zésein és vállalataiban napon­ta 55 személy meghal és 8500 munkás megsérül. Tavaly üze­mi balesetek következtében több mint 14 000 ember vesz­tette életét és 7 millió meg­sérült Ezenkívül évente fél­millió munkás veszíti el ideig­lenesen munkaképességét a vállalatokban és a bányákban a rossz szellőztetés következ­tében előforduló mérgezések miatt. Az amerikai szakszervezetek már régen szorgalmazzák, hogy a kongresszus törvényben ál­lapítsa meg a vállalatoknál kötelező balesetelhárítási kö­vetelményeket. Az amerikai dolgozók nyomására a kor­mány ilyen javaslatot terjesz­tett a kongresszus elé, ám ez a lépés határozott ellenkezést váltott ki a monopóliumoknál, amelyek nem akarnak pénzt áldozni munkabiztonsági cé­lokra. Erősödik, fejlődik testvéri, baráti kapcsolatunk L. A. Gorskov, a kemerovói pár tdologédó vezetőjének nyilatkozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bi­zottságának meghívására öttagú pártdelegáció tartózkodott megyénkben, A szovjet vendégek tanulmányozták pártszer­vezeteink Ideológiai munkáját, ellátogattak üzemekbe. El­utazásuk előtt munkatársunk kérdéseket Intézett Leonyid Alexandrovics Gorskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovó Kerületi Bizottságának titkárához. — Kérjük, szóljon benyo­másairól, élményeiről, a két párt kapcsolatáról. Találkoz­tak üzemi munkásokkal, me­zőgazdasági dolgozókkal, ér­telmiségiekkel. Hogyan emlé­kezik vissza ezekre a találko­zókra? — Először a benyomásokról. El kell mondanom, hogy a delegáció rendkívül sok és kellemes benyomást szerzett. Örökre megmarad bennünk, hogy a magyar nép, Nógrád megye dolgozói, kommunistái meghatóan, barátságosan fo­gadtak bennünket bármerre is jártunk. Valóra váltottuk a programban meghatározott feladatokat. Találkoztunk munkásokkal. mezőgazdasá' gl dolgozókkal, értelmiségiek­kel, a pártalapszervezetek tagjaival, a járási és megyei pártbizottságok vezetőivel. A találkozásokon őszinte és nyílt beszélgetéseket folytattunk. Elmondták eredményeiket, s azokat a problémákat is, ame­lyek megoldásán fáradoznak. Érdekeit ez bennünket, mert tudjuk, hogy a magyar nép, a kommunisták vezetésével a pártjuk IX. kongresszusán hozott határozatok végrehaj­tásán, megvalósításán fára­dozik. Megigyőződésünk, hogy a dolgozók erőfeszítései erre irányulnak. Ezért is érdekelt bennünket a párt ideológiai tevékenysége. Elmondhatom, hogy a beszélgetések során sokat tanultunk, örömmel ta­pasztaltuk például a Zománc­ipari Művekben, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek az új gazdaságirányítási rendszer si­keres megvalósításáért. Érde­kesek voltak azok a tapasz­talatok, amelyeket a salgó­tarjáni városi pártbizottságon, a kommunistákkal történt ta­lálkozás során szereztünk. Láttuk milyen erőfeszítéseket tesznek a város és az ipar fejlesztéséért. Sokáig megma­rad bennünk az Ideológiai front vezetőivel, az oktatási igazgatóság munkatársaival folytatott beszélgetés. Mind­járt itt kell megemlítenem, hogy a megyei párt-végrehaj- tóbizottség vezetőivel folyta­tott eszmecsere során igen gazdag tapasztalatokra tet­tünk szert. Többször volt al­kalmunk véleményt cserélni a mai életről. Szólni kell az ifjúsággal és az Ifjúsági vezetőkkel történt tárgyalásokról is. Részletesen megismerkedtünk a KISZ munkájával, a KISZ pávtirá- nyításának kérdéseivel. Ugyanakkor nagyon érdekelt a mezőgazdaság Irányításának módszere is, a földművelés és állattenyésztés kultúrája, amit Szirákon, az állami gazdaság­ban, Nógrédmarcalon pedig a ' termelőszövetkezetben lát­tunk, akár a majorokban, akár a dohánytermesztésnél. Különösen feltűnt az a nagy­fokú felelősségérzet, ahogyan a vezetők törődnek a gazda­ságok irányításával. Mély benyomásokat szerez­tünk a megyei lap, a NŰG- RAD szerkesztőségében telt látogatásunk során. Az újság a párt politikáját hirdeti a megyében. A szerkesztőság vezetőivel folytatott beszélge­tés nagyon, jó tapasztalatcse­rének bizonyult. Felkeltette figyelmünket a megye kommunistáinak sok­oldalú tevékenysége, amit a város fejlesztéséért, az épít­kezésekért, az üzemek mo­dernizálásáért folytatnak. A gyönyörű lakások, a kórház, az üzletház és a többi, Sal­gótarján kultúrájának magas színvonalát bizonyítják, s egyben azt, hogyan valósul táztuk a viszontlátogatás idő­pontját, megállapodtunk új. ságírók cseréjében és úttö­rők csereutaztatására kötöt­tünk megállapodást. A kap­csolatok szélesednek úgy is, hogy a vállalatok közvetlen együttműködést alakítanak ki. A prokopjevszki járás és a balassagyarmati járás közötti versenyről, az elvi megálla­podás már létre is jött. A mát- raverebélyi termelőszövetke­zet vezetői a prokopjevszki járás egyik kolhozát hívták versenyre a 2500 literes tej­hozam eléréséért. Így fejlődik majd a kulturális és a sport­kapcsolat is. A Salgótarjáni Bányász labdarúgói ezekben a napokban szerepelnek Ke­merovó megyében, —- Az idén ünnepeljük a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásának, jövőre pedig a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból mit üzen me­gyénk dolgozóinak? —■ Egy kedves élménnyel kezdeném. Nógrádmarcali lá­togatásunk során, amikor a községbe érkeztünk, egy idős, 76 éves bácsi jött hozzánk. Oroszul beszélt, s elmondta, hogy vörösgárdista volt, fény­képeket mutatott, s arról szólt, hogy Szibériában har­colt a szovjethatalomért. Ez nagyon jól esett nekünk. Tudjuk azt is, hogy rajta kí­vül számos nógrádi elvtárs fogott fegyvert nálunk a pol­gárháború idején. Tapasztal­tuk, hogy a magyar dolgozók nagyon komolyan készülnek az évfordulókra. Hazatérve erről ml beszélni fogunk dol­gozóinknak, kommunistáink, nak. A delegáció minden tagja nevében újabb sikereket, kí­vánunk Nógrád megye dolgo­mé® Nógrád megyében a párt zóinak, kommunistáinak. Kí­IX. kongresszusának határo­zata. — Több üzem, intézmény teremtett már eddig is kap­csolatot kemerovói ipari és mezőgazdasági üzemmel, lét­rejött a sportkapcsolat is a _ két megye között. Hogyan lát- valósítsák meg a ja a gyakorlati együttmükö- resszus döntéseit dés további lehetőségeit? vánjuk, hogy sikeresen telje­sítsék azokat a gyönyörű cé­lokat, amelyeket a IX. kong­resszus eléjük tűzött Az év. fordulókat ünnepeljék a dol­gozók életszínvonalának növe­lésével, politikai, gazdasági és kulturális sikerekkel és ezzel IX, kong­közötti összhang szükségessé­gét, a terület társadalmi-poli­tikai tényezőit, a politika ak­tív szerepét a gazdasági szfé­rában, abból a fikcióból ki­indulva, hogy az az új mecha­nizmus kereteiben a gazda­ság belső törvényei alapján automatikusan létrejön. Mindkét nézőpont egyolda­lú, s ezért nem alkalmas helytálló következtetések le­vonására a pártszervezetek feladatait illetően. Ahhoz, hogy a pártszerve­zetek gazdaságirányítással ösz- szefüggő feladatait helyesen körvonalazhassuk, meg kell vizsgálnunk a területi párt- szervek közelmúltbeli szere­pét valamint az új helyzet, új körülmények adta lehető­ségeket, Illetve a belőlük fa­kadó új követelményeket. Nem tüzetes történelmi át­tekintésre gondolunk — mon­danivalónkhoz az nem is fel­tétlenül szükséges. Annyit azonban leszögezhetünk, hogy óz MSZMP gazdaságpolitiká. ját a területi pártszervezetek igyekeztek a tőlük telhető legjobban, s lehetőség szerint következetesen realizálni. Te­vékenységük a párt munkája egészének szerves része volt, dk maguk részesei, szervezői, alakitói voltak a nagy poli­tikai kérdések megoldásának. Sok esetben kezdeményezői, néha pedig — nem mindig helyén valóan — végrehajtói Is voltak a gazdasági folyama­toknak. A gazdaságirányítás re­formja a párt kez­deményezésére és vezetésével született, s ép­pen ebből fakadt az, hogy pártszerveink ebben a fo­lyamatban általában pozitív szerepet játszottak. Ebben persze nem az egyes szemé­lyek szerepe volt a döntő, hanem a Párt általános po­litikája teremtette meg hoz­zá a kedvező feltételeket, és a gazdaságpolitika jelezte a helyes utat a pártszervek te­vékenysége számára, nem utolsósorban azzal, hogy nagyban csökkentette az el­avult szabályok tömkelegét, Az utóbbi évek, a VII,, VIII., IX. kongresszus, a KB. határozatai újabb és újabb ösztönzést adtak a gazdaság területi pártirányításának tö­kéletesítéséhez. E tevékenység gazdasági életünk alaki fásá­nak szerves elemévé vált. Pártszerveinknél az öncélú politizálást, a „tiszta párt­munkát” felváltotta a politi­kai és gazdasági kérdések komplexebb elemzése, a köz­ponti határozatok és Irányel­vek helyi, alkotóbb, sablon- mentesebb alkalmazása. Meg­győzően bizonyítják például ezt ae intézkedési tervek, amelyek a KB 1964 decem­beri határozatai után készül­tek, vagy az a sok-sok kez­deményezés, amely a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tása, fejlesztése érdekében ki­bontakozott. Az elmúlt évek­ben végzett pártmunka alap­vetően pozitív folyamatát a munka színvonalának emel­kedése, a pártmunka módsze­rei és stílusa tökéletesedése, a hozzáértés növekedése fém­jelzi. Természetesen Illuzórikus képet festenénk, ha elhall­gatnánk, hogy munkánknak voltak hiányosságai, mellék- terméked, s néha vadhajtásai is. S ha nem is ezek vol­tak a jellemzőek, mégis ér­demes áttekintenünk őket, hogy az új irányítási rend­szerben elkerülhessük azokat, munkánkat helyesen „idomít­suk” az új követelmények­hez, feltételekhez, A gazdasági irányítás ko­rábbi rendszerében o megyei szervek szerepe elsősorban az országos akarat egyszerű köz­vetítésére, a gazdaságpolitika magyarázására, mozgalmak szervezésére irányult. Volt emellett egy hallgatólagos, ki nem mondott — de nem ke­vésbé fontos — „szerepe”, amely röviden abban foglal­ható össze, hogy ki tud töb­bet „kiharcolni", „kivereked­ni" a megyének, érveléssel, vagy összeköttetéssel a köz­ponti alapból. A megyei „érdek” a minél nagyobb vissza nem térí­tendő állami támogatásban, terven felüli beruházásokban jelentkezett, függetlenül at­tól. hogy a népgazdaság egyensúlya eközben miként alakult. így vált a gyakorlati em­berek szállóigéjévé az, hogy „aminek nálunk egyszer a E fundamentumát lerakták, az biztosan megépül". Hogy idő­ben mikor, milyen hatékony­sággal és forrásokból, az nem mindig képezte kellő súllyal a mérlegelés tárgyát.-71 z a mágatartás ter­mészetesen nem va­lamiféle tudatos népgazdaság-elleneaségből fa­kad, a régi mechanizmus szolgáltatta hozzá az „ob­jektív” alapot. Az idéző­jelet azért használom, mert a gyakorlatban gyakran szub­jektiven, a gazdasági össze­függések viszonylag szűk kö­rének mérlegelésével, össze­köttetések útján döntöttek el egy-egy gazdasági kérdést, fő­leg beruházás sorsát, Az „élelmesség”, az „ügyeskedés” így vált e korszak kísérő je­lenségévé. A túlzottan cent­ralizált irányítás terméke volt ez. amikor a nagy kapu mel­lett sok esetben megtalálható és járható volt a kis kapu. A megyei szervek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az országos szervek fe­lelősek a népgazdasági össze­függésekért, a megyeiek pe­dig az adott területért — s ez a felfogás alapjában he­lyénvaló —, de a régi mecha­nizmus keretei között ez a „kiharcoló”, a „kijáró” ma­gatartás hamis gyakorlatát erősítette, mert a népgazda­sági tervben a területfejlesz­tési elvek elnagyoltak voltak, a fejlesztés objektív kritéri­umai csak speciális esetekben voltak követhetők. (Folytatjuk) —- Már eddig is rendkívül szoros kapcsolat alakult ki a Nógrád megyei és a kemero- vó4 pártszervezetek között. Ez megnyilvánul a delegációk, az Sok ezer kilométerre la­kunk Nógrád megyétől, de ez a mi barátságunkban nem távolság. Elutazva a vendég- szerető Nógrád megyéből ki­fejezzük hálánkat a megyei információk cseréjében, amit pártbizottság vezetőinek’ b például a megyei lapok segít, ségével is kapunk. Tudjuk azt is, hogy mind a két megye lakossága élénk érdeklődéssel figyeli a delegációk munká­jának eredményeit. Itt-tartóz- kodásunk során megvizsgál­tuk a kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeit. Tisz­mindazon elvtársunknak, aki segített munkánkban, Antikor köszöntjük Nógrád megye valamennyi dolgozóját, kíván­juk, hogy erősödjék, fejlőd­jék testvéri, baráti kapcsola­tunk — fejezte be nyilatkoza­tát L. A, Gorskov, a delegá­ció vezetője, S. L. Napfolt és mezőgazdaság A napfoltok száma tizenegy zik, hogy a száraz, aszályos évenként megnövekedik, majd évek a napfolt-grafikon yör- fogy, A jelenséget _ tanúimé- bejének a csúcsán vannak, A nyozó kutatók az időjárási ele- maximumok és a minimumok mek és a napfoltok száma kö- előtt általában száraz nyarak zött bizonyos összefüggést ész- és 1—2 évvel előbb hideg te­leltek, amiből kiderül: amikor lek fordulnak elő. a városi ember a napfolt- A Vízügyi 'Tervező Vállalat maximumok miatt ingerlé- szakembereinek kimutatása el- kenységre panaszkodik, az árulja: ha a grafikongörbe még csak hagyján, igazában a egy periódusát a minimumtól mezőgazdásznak van oka az a maximumig számítjuk, ak- idegességre. Ilyenkor ugyanis kor a napfolt-csúcs mindig a száraz és aszályos az év. periódus első harmadában van. Mit mutat az egybevetett Tehát a periódus egyharma- statisztika? Az adatok össze- (iában 3—4 évig növekedik, állitói az 1360-as évekig men. kétharmadában pedig 6—8 tek vissza és szerintük egyál- évig csökken a közepes nap- talán nem meglepő az idei foltszám és ennek megfe- aszályos esztendő. Ügy talál- Iclően alakul a csapadékmeny- ták ugyanis, hogy a nedves, nyíség értéke is. A legközeleb- belvises évek mindig a két bl napfolt-maximum I970~re 11 éves napfoltcsúcs között he- várható, tehát máris benne lyezkednek el, a napfolt-mini- vagyunk az aszály felé tendá- mumok körül. Ebből követke- ló szakaszban. NÓGRÁD - 1968. július 7„ vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom