Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
Kemerovói vendégeink látogatásai (Folytatás az 1. oldalról) célt szolgálják a gyár vezetőinek a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Ausztriában tett látogatásai is. Megemlítette, hogy a közeli leningrádi és moszkvai ipari kiállításon is lesznek salgótarjáni gáztűzhelyek. Különösen a küldöttség vezetője, L, A. Gorskov, valamint a novokuznyecki pártbizottság titkára, Okusko tett tel sok kérdést, egyebek között a piackutatásról, a műszaki fejlesztésről és az üzemi gazdasági eredmény elosztására vonatkozóan. „Mi is most vezetjük be a gazdaságirányítás reformját, mint Önök — mondotta L. A. Gorskov —. ezért minden ezzel kapcsolatos kérdés érdekel bennünket.” Nagy figyelemmel hallgatták az igazgató magyarázatát azokról az önállóan elvégzett gazdasági számításokról, illetve elkészített táblázatokról, melyeknek alapján — megrendelés esetén — a gyár vezetői szinte azonnal megállapíthatják, hogy az igényelt sorozat gyártása gazdaságos-e az üzem számára, vagy sem. Érdeklődött Gorskov elvtárs az anyagellátásról, s mint kiderült, az üzem érzékeny pontjára tapintott, hiszen ismertek azok a nehézségek, amelyek elé a Tűzhelygyárat tavaly, es az idén a nem kielégítő alapanyagellátás állította. Ezzel kapcsolatban L. A. Gorskov elmondotta, hogy a Szovjetunióban egy gyár termelési volumenéért, illetve annak értékesítéséért az állam garanciát vállal. A garanciába beletartozik az alapanyagok és alkatrészek biztosítása is. Abban az esetben, ha a gyár kollektívája a megtervezettnél többre érez képességet, a minisztérium, illetve felügyelete alá tartozó szervek megvizsgálják, biztosítható-e a többletvállaláshoz az anyagellátás. Ha igen, a többletvállalást — melyet a Szovjetunióban vsztrécsnij plánnak, ellentervnek neveznek — az állam jóváhagyja, sőt a többlettermékek kereskedelmi realizálását is garantálja. A vsztrécsnij plánból származó nyereség jelentős hányada felett az üzem rendelkezik. Gorskov említést tett a terület egy kokxolómű- véről, amely például az ötvenezer tonna többletvállalás felét Japánban értékesíthette, árából ott berendezéseket, és a gyár dolgozói által is keresett fogyasztási cikkeket vásárolt. Elmondotta azt is, hogy a Szovjetunióban, igy a kemerovói terület egyes üzemeiben bevezetett új gazdasági irányítással együtt a nyereség felosztható hányadának olyan világos, áttekinthető rendszerét dolgozták ki, melynek alapján egyszerű dolgozók is nőnapról hónapra kiszámíthatják a többletvállalásból származó jövedelememelkedést. Az élénk eszmecsere után a vendégek meglátogatták a gyár öntödéjét, gáztűzhelyszerelő üzemét, valamint a rekonstrukciós építkezéseket. A technológiától, az üzemi megbetegedésektől az évente születő gyermekek számáig minden érdekelte a szovjet küldöttség tagjait. A zománcozó- ban, gáztűzhelyszereidében különösen B. lvánovics Okusko, a novokuznyecki pártbizottság titkára volt elemében, hiszen ennek a szibériai városnak egy nagy zománcipari gyára is van, amelyet Okusko elvtárs mérnöki minőségében is kiválóan ismer. A búcsúzás hű maradt az azt megelőző közgazdasági, technológiai érdeklődésű eszmecseréhez. gyárlátogatáshoz. Viszont-látogatásra hívták a Tűzhelygyár vezetőit azzal, hogy a kemerovói terület üzemeiben is van látni- és tanul- nivaló, mi több: lehetőség arra is, hogy egymás termékeit előnyös feltételek mellett kicserélhessék. Miért mostohább a falu? Hogyan lehet megfőzni a vasárnapi húslevesben a gyökeret, a sárgarépát, karalábét és karfilolt, a csirkéhez a borsót és az új burgonyát, ha a péntekre rendelt árut csak hétfőn szállítja a MÉK. A kérdést a legilletekeßebbek a karancslapujtői asszonyok tették fel, amikor a napokban az élelmiszerboltban szerették volna megvásárolni a vasárnapi ebédhez szükséges zöldséget. gyümölcsöt. A község boltja még fiatal partnere a MÉK-nek. Az ilyeneket helyes lenne előzékenyen kiszolgálni, ha a régi vevőkkel —a szövetkezeti boltokkal — mostohán bánik 's a vállalat. A gyakorlat azonban mást mutat- A Karancs mentén nemcsak a vásárlók tettek cseppet sem hízelgő észrevételeket az ellátásra, hanem a boltvezetők is. Mindhiába várnak Ugyanis az előző évek gyakorlatától eltérően, most csak kétnaponként kapnak árut, s rendszerint az sem érkezik időben. A karancslapujtői, a kárán csberényi és a karancs- keszi boltosok még a késő délutáni órákban is az árura vártak. Egész nap meg tétlenül álldogáltak az üres polcok előtt. Várták többek között az epret, amit a késői órákban el sem tudnak adni, s a rendkívül kényes gyümölcs másnapra már penészedik. Az idő négy óra felé járhatott, amikor végre megérkezett a karancslapujtői bolt elé a MÉK gépkocsija. Érdeklődtünk, mit hozott? A boltos nem volt elégedett- A megrendelt tízféle áruból mindössze egy zsák borsot, két rekesz cseresznyét, tíz-tíz csomó gyökeret és sárgarépát kapott. A kocsi ezután indult a körzet többi községébe, Karancsbe- rénybe, Karancskeszibe és Mi- hálygergére. Drágább mint a friss Hogy milyen áruhoz jutnak így a vásárlók? Csak meg kellett nézni a boltok „friss” készletét. A burgonyára ráégett a héja, a petrezselyem, a kel, a karalábé megfonnyadt, tönkrement a gyümölcs is. S mindezek ellenére az árak sokszor jóval magasabbak a községben, mint a tarjáni piacon. Csak egyetlen példa: amikor a cseresznyét a megye- székhelyen 6 forintért adta a MÉK, a szövetkezet kénytelen volt 14 forintért árusitani. Az árkülönbség egyik oka, hogy különösképpen árubőség idején, legtöbbször már pénteken kiszállítja a községekbe a hétfőre megrendelt gyümölcsöt a MÉK- A szövetkezet, ha nem akar álladó veszteséggel dolgozni, nem tud igazodni a következő hétre megszabott árakhoz. Mert az előző' hét péntekén még más, rendszerint magasabb ára volt a zöldségnek, a gyümölcsnek. Erdemes-e ? Az összegyűjtött tapasztalat sajnos nem egyetlen, kivételes nap „eredménye”. Az ellátás gondjai kezdettől fogva megvannak, s nem enyhülnek. Érthető, ha a karancslapujtői szövetkezet vezetősége azt tartja: ilyen árpolitika és szállítási feltételek mellett nem valószínű, hogy hosszú ideig partnerei maradnak a MÉK- nek. Sokkal előnyösebb számukra, — mivel tehergépkocsival is rendelkeznek — ha lemennek a déli megyékbe és közvetlenül a termelőszövetkezetektől vásárolják meg a szükséges árumennyiséget. Legfeljebb az a „veszély” fenyegeti őket, hogy friss zöldséget és gyümölcsöt hoznak, az itteninél alacsonyabb áron- — Ke — A tizenhét mellett Nemcsak körzetének 17 községét látja el zöldséggel és gyümölccsel a szécsényi fogyasztási szövetkezet, hanem jelentős mennyiségű zöldárut szállít a megyszékhely- re és Balassagyarmatra is A napokban 200 láda őszibarack érkezett a salgótarjáni piacra Szécsényből. Balassagyarmatra 12 mázsa paradicsomot küldtek. Litkére pedig 2 mázsa sárgabarackot, 2 mázsa fejes káposztát. 1 mázsa őszibarackot és 50 kiló meggyet szállítottak. Segített a házhoz szállítás Tavaly nyáron még nem kevesebb, mint három vagon szén porladozott a ka- ranqslapujtői TÜZÉP udvarán. Ezt az áldatlan állapotot igyekezett megszüntetni az fniisz, amikor bevezették a tüzelő házhoz szállítását. Az új szolgáltatás nagyszerűen bevált. Nemcsak a körzet községeiben veszik igénybe ezt a kedvezményt: a szövetkezet Mihálygergére ós Salgótarjánba is szállított már szenet. Zagyva-liíd épül Mintegy kétmillió forint beruházásból Zagyva-hidat építenek Szurdokpüspökinél. A kiviteli tervek elkészítésével a Nógrád megyei Tervező Irodát bízták meg, a kivitelezésre az Egri Közúti Üse mi Vállalatot kérték fel. A dokumentációk még az .idén elkészülnek, sőt a kivitelezést is megkezdik — hatszázezer forint erejéig. Az új híd átadására jövőre kerül sor. Koekáxttl A Síküveggyár présüzeme év elején úgyszólván megrendelések nékül maradt. A gyár vezetői előtt két választás volt: megszüntetni a keservesen létrehozott présüzeniet, szélnek ereszteni dolgozóit, vagy termékeinek új piacot keresni. E második mellett döntöttek, s a présüzem gyártmányfejlesztési csoportja szabad kezet kapott elgondolásainak megvalósításához. Rövidesen a főmérnök elé kerültek az első mintadarabok, amelyeket aztán táskába, dobozokba csomagoltak és a kereskedelmi osztály dolgozói nyakukba vették az országot. Jártak Szegeden és Debrecenben, Nyíregyházán Szombathelyen, Budapesten és Egerben. Amit partnereik asztalára tettek, tetszést aratott, s az első siker további ösztönzést adott a gyárnak Ma, ha valaki kiváncsi. gyönyörködhet az aranyozott szélű desszertes tálkasorozatban, a kenyeres, gyümölcsös, kompótos tálakban. amelyeket egyszerű csiszolással klasszikus füzérmintával, stilizált virágokkal díszítettek, aranyozással, vagy a nélkül. Van kicsi, még kisebb, nagy s még nagyobb. Pesten, a Kálvin téren egy üvegboltban tizenötezret, Szegeden ötvenezret kértek az első alkalomra. érdeklődik az új cikk iránt a Pannónia Vállalat, a fővárosi Vasért, az üvegért, a helyi Centrum Áruház, a Karancs Szálló, a vendéglátóipari vállalat. •. De vajon mennyi már a konkrét, „kézzelfogható” megrendelés? Hatvanezer darab. És a raktári készlet? Százezer, s rövidesen sokkalta több lesz, hiszen a gépsorok ontják az új terméket, képesek évi három— négy millió darab előállítására Nem lesz ebből baj? — kérdezhetnénk —. nem túl nagy a kockázat? A gyárban erre azt válaszolják: „Minden új vállalkozás kockázattal jár. Amikor elkezdtük, számítottunk arra, hogy megbízottainkkal talán szóba sem állnak, s a már előállított mintadarabokat szó szerint a tűzbe vethetjük. Nem ez történt. Termékeink tetszettek a kereskedőknek, megmozdult a fantáziájuk. kiegészitó javaslatokat tettek, észrevették, hogy a mi termékeink más. már kapható áruik forgalmát is lendítik.” A gyár tehát vállalta a kockázatot: egyelőre készletre termel, hogy mire a piac „megmozdul”, választékkal szolgálhasson. A festést eddig a parádi testvérgyár végezte, és nagyon hálásak itt Tarjánban ezért a gesztusért. De rövidesen üzembe helyezik a Síküveggyár saját festődéjét, ahol egyelőre hat festő egy műszakban. később tizenkettő két műszakban dolgozik Tervezik, hogy az egy beégető kemence mellé másikat is építenek. A gyártmányfejlesztő csoport vezetése pedig bemutatta legújabb produktumát: opálfehér üveg emlékdobozt, a Karancs Szálló látképével, egy másikon balatoni vitorlással. Azt kérdeztem tőle: hol lehet ilyet venni...? Cs G. Lesz elegendő alapanyag A Salgótarjáni Kohászati Üzemek folyamatos termelését az elmúlt hónapokban többször i veszélyeztette a rapszódikus anyagellátás. Kiküszöbölése céljából az alapanyagellátási főosztály jöwö útja: botermö fájták, szakemberek, Dr. Tompa Béla kandidátus nyilatkozata A bogyós gyümölcsűéi? termesztésének fokozása igen fontos feladat. Indokolják az erőteljesen növekvő bel- és külföldi fogyasztás, valamint az ipari igények. Az igények kielégítésében nagy szerepet játszik és jelentős feladatok előtt áll a Nógrád megyei termőtáj. Ezzel kapcsolatban kértük fel dr. Tompa Bélát, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának vezetőjét, nyilatkozzon olvasóinknak. — Hogyan ítéli meg a bogyós gyümölcsök termesztésének növekedését, az utóbbi évek eredményeit? — Az utóbbi évek fejlődését igen jelentősnek tartom — mondta dr. Tompa Béla. — Figyelemre méltó eredményeket értünk el. Amíg 1959-ben csupán tíz és fél ezer holdon, tavaly már tizenhat és fél ezer holdon termeltünk bogyósokat az országban. Ennek megfelelően nőtt a tetmésmennyiség is. Tavaly mái1 elérte a harminchétezer tonnát. — A bogyós gyümölcs friss, és feldolgozott formában — nemcsak nálunk, de az egész világon, rendkívül kedyelt. Az itthoni fogyasztás rohamosan növekszik, az igények kielégítéséről tehát gondoskodni kell. Az eddiginél nagyobb, gyorsabb mértékben. — Ezek szerint nem kielégítő a fejlődés, jobb eredményeink is lehetnének. Megítélésünk szerint azonban ennek feltétele a kielégítő belső és külső piac. De érdemes-e fejleszteni? 1 — Feltétlenül, mert a belső, és a külső piac a jelenlegi mennyiségnek többszörösét felveheti. Hazai viszonylatban elegendő csak arra utalni, hogy a harmadik ötéves terv előirányzata szerint az egy főre jutó gyümölcsfogyasztást az 1965. évihez viszonyítva csaknem harminc százalékkal növelni kell. Ugyanakkor a bogyósok keresett exportcikkek. Szabad az út a nyugati piacokra: Ausztria, az NSZK, Svájc, Anglia, Finnország, Svédország szívesen importálnak tőlünk többet. S egyre nagyobbak a lehetőségek a Szovjetunióban, az NDK-ban és a szomszédos Csehszlovákiában. — Érdemes fejleszteni, mert az eddigieken kívül sok üzemi előnnyel jár. A bogyósok termesztése hasznos foglalkoztatási lehetőséget biztosít, különösebb képzettségű szakmunkásgárdát nem igényel. A telepítés után a legkorábban termőre forduló ültetvények költsége aránylag gyorsan megtérül. Az év legkorábbi időszakában biztosít bevételt, így az év első felében, mint jelentős pénzügyi forrás jelentkezik. A termelés pedig igen jövedelmező. — Mi a véleménye a nógrádi termőtáj bogyósgyümölcskultúrájáról? Milyen helyet foglalnak el országosan, s mit tanácsol a termelés színvonalának növelése érdekében? — A nógrádi termőtáj országunk egyik legfontosabb bo- gyósgyümölcs-termesztő területe. Az országos termésmeny- nyiségbői egyharmadrésznyi mennyiséggel veszi ki a részét. Azonban figyelmeztető, hogy mind országosan, mind ezen a tájon a fajtaösszetétel korszerűsítésében elmaradtunk a világszínvonaltól. Ez azért is szembetűnő, mert a termeléstechnológiában, módszerekben csaknem azonos szinten állunk. De amíg külföldön ötévenként cserélik a fajtákat, nálunk megállapodtak a hagyományos fajtáknál. Pedig az intenzív fajták nélkül nem lehetünk versenyképesek. Nóg- rádbam is a fajtacsere a záloga a további fejlődésnek. Nagyon nehéz azonban megfelelő fajtát ajánlani. Mindenesetre a külföldiek — habár szívesen vásárolják a Madame Moutot —, nagy érdeklődést tanúsítanak a Surprise des Halles, a Findus cég védett fajtái, a Sanga Precassa, a Red-Gantlet, a Macherauch Marieva, Rivál fajták iránt. Az üzemi termesztés előtt azonban ajánlatos kísérleti jellegű telepítésekkel a fajták bevezetését elvégezni. — Vagy vegyük a szlovákiai priviedzai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás fajtáit, amelyeket felajánlottak a drégely- palánkiakmak. Szomszédaink már nem termesztik a Madame Moutot, amíg nálunk „esküsznek rá”. Bizonyos azonban, hogy bőven termő fajtákat, ízre, zamatra, színezetre jobb gyümölcsöt, nagyobb termést csak kizárólagosan intenzív körülmények között lehet termeszteni. Ez mutatja egyébként a termelési színvonal fokát. Hasonló a helyzet a málnánál és a ribiszkeféléknél is. Piros ribiszkéből ajánlhatom a Jonkheer van Tets és a Red Lake fajtákat. Feketéből pedig a kísérlet alatt álló szovjet fajtákat — mint például a Neoszüpajuscsajaszja, Altajsz- kaja, Deszertnaja — amelyek jobbnak mutatkoznak a Sil- vergieternél. — Megvannak-e nálunk az intenzív termesztés körülményei, feltételei? — Az adottságok jók, azonban többet, jobbat produkálni csak jól felkészült irányítószakemberekkel és megfelelő gépesítéssel lehet. Az export- lehetőségek szinte korlátlanok, de a hasznosításhoz jobb minőséget, jobb csomagolásban kell adni, s megteremteni az ideálisabb szállítási körülményeket. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy nem minden azonban az export. A belföldi ember is megtudja fizetni az exportértéket. S nekünk nem szabad megfeledkezni az itthoni igények kielégítéséről sem — fejezte be dr. Tompa Béla. P. A. tárgyalt az alapanyaggyártó üzemekkel és külkereskedelmi vállalatokkal. Sikerült szerződéseket kötni, amelyek teljesítése esetén alapanyag- hiány nem fékezi majd a termelést. Az első félév terhére Ózd még 3700 tonna anyagot szállít. Szovjetunióból kétezer tonna hengerhuzalt várnak. A harmadik negyedévben az Ózdi Kohászati Üzemek tizenötezer tonna hengerhuzalra vállalt kötelezettséget-- Ugyanebből a termékből Szovjetunió 3850 tonnát küld. Csehszlovákiából a MetalJLim- pex Külkereskedelmi Vállalat soron kívül kétezer tonna hengerhuzalt vásárolt a gyárnak, amely augusztus közepéig megérkezik. A Lenin Kohászati Művek pedig a kovácsológyári járműipari alkatrészekhez küld majd alapanyagot. Új toronyházak A salgótarjáni Arany János utcai lakótelep építésének folytatásaként az utca páratlan oldalán toronyépületek létesülnek. Már készítik a huszonhatos jelű, 84 lakásos toronyház kiviteli terveit, melyek az idén december 15- ig megérkeznek a Nógrád megyei Beruházási Vállalathoz az ÉVM VAKÖTERV Vállalat „salgótarjáni” csoportjából. Ezen a héten további két, 84 lakásos torony- épület kiviteli terveit rendelték meg Magyar Géza, Ybl- díjas építésztervezőnél. Egy- egy ház mintegy tizenötmillió forintba kerül, egy- ós több szobás lakások lesznek benne, beépített konyhabútorral, vagy a nélkül. A lakás méretei, s a kivitelezés valamelyes különbözősége — választékbővítés, mellyel az elosztás gondjait is könnyítik. Terv szerint a huszonhatos jelű toronyház építését jövő év elején, a második kettőét később, dp ugyancsak 1969-ben megkezdik. NÓGRÁD — 1968. július 2., kedd
