Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-30 / 177. szám

íölilifí sí tl«Ig:©z6k között j 7. SZMT elnökségének legutóbbi üléién, amikor a második félévi munkatervet tárgyalták, a vitában sokan szóvá tet­ték: zsúfolt a program, kevés idő marad az alkotó munkára. Jelentést kérnek a szakszer­vezeti központok, az SZMT elnöksége és több más szerv. Emiatt álig marad idő az opera­tív irányító munkára. A méltatlankodók iga­zát bizonyítja, hogy az üzemekben, vállalatok­nál, intézményeknél pedig azt hangoztatják: kevés eligazítást, útmutatást, gyakorlati ta­nácsot kapnak a vitás kérdések megoldásához. Ellenben jelentést ők is bőségesen gyártanak. A ZI.M Salgótarjáni Gyárának szakszervezeti bizottsága az év első felében a' különböző szerveknek nyolcvanöt jelentést készített. Nem keseregnének, ha egyik-másik változatát több helyen is tudták volna hasznosítani. El­lenkezőleg ahány szerv kérte, annyifélekép­pen, annyiféle összeállításban, szempontok alapján, szerkezeti felépítésben kívánta meg­ismerni a helyzetet, és az abból adódó felada­tokat. Tévedés ne essék: nem a fontos kérdéseket tárgyaló írásos anyag összeállítása ellen ha­dakoznak az operatív munkát kedvelő, kisebb vagy nagyobb vezető beosztásban dolgozó párt- és tömegszervezetl vezetők. Mindig abból indulnak ki: előre viszi, vagy akadályozza-e a munkát. Ha fontos kérdésekben kell állást fog­lalni, vagy dönteni, azt mondják: jöjjön az ala­pos, a gondokat feltáró, azok megoldását cél­zó, sokirányú javaslattal bíró jelentés. Más­képp elégséges a kölcsönös szóbeli, rövid tá­jékoztatás. Találóan mondta az egyik felszólaló: ke­resgéljük helyünket az üj körülmények között. Azt hisszük, jó úton járunk, amikor jelentések alapján tárgyaljuk meg a helyzetet, ugyanak­kor nem vesszük észre, hogy munkánkban kezd túltengeni a bürokratizmust megtestesítő je- lentésgyártág. Pedig ma egyik legfontosabb feladatunk az alapszervezetek munkájának hatékonyabb segítése: a testületi ülések jó előkészítésében, a helyes állásfoglalások kiala­kításában, a határozatok végrehajtásának megszervezésében való közreműködés. A kérdést persze így sem lehet feltenni: vagy jelentést írünk, vagy gyakorlati munkát végzünk. Csupán a helyes arányok kialakítá­sáról van szó. Most. hogy nyakunkra égett a dolog, ismét kiadjuk a jelszót: harc a felesle­ges bürokratizmus ellen. Tapasztalataink sze­rint ilyenkor van is eredmény. Egy idő múl­va viszont azt vesszük észre, hogy újra ott va­gyunk, ahonnan elindultunk. Kezdődik egy szűkkörü tanácskozással, amelyet követ egy bővebb, s a határozattal, gyakran megveU.tjük az alapját az új jelentésáradatnak. A jelentéskészítés széles körű, alapos isme­reteket, magasfokú szelektáló képességet kí­ván. Ennek előfeltétele, a sokirányú helyszí­ni tapasztalatszerzés. Az operatív munkánál nagyobbrészt csak a jól bevált módszereket, tapasztalatokat kell tolmácsolni, továbbadni. Előny viszont, hogy a részkérdések ismereté­ben a felsőbb szervek képviselői helyesen tudják megítélni az irányításukra, ellenőrzé­sükre bízott függetlenített apparátus munká­ját. Ugyanakkor felmentik az aktívákat a kü­lönböző határozatok részletes, tanulmányozása alól. Kényelmességet jelent ez? Igen is. meg nem is. A társadalmi aktíváknál semmiesetre sem. Más a helyzet a függetlenített apparátusnál. Ne tugudjuk: így szokták meg, ezért nehezen igazodnak az üj gazdasági mechanizmus te­remtette követelményekhez. A „többet a dolgozók között” kívánság ab­ból a felismerésből táplálkozik, hogy az új mechanizmusban a megnövekedett önállóság következtében új gondokat, tennivalókat kell megoldani, amelyek elsősorban közvetlen és gyakori eszmecserét igényelnek. Akár a bér­kérdésekről, az újítók anyagi megbecsüléséről, a túlmunkák díjazásáról, a felmondások tör­vényességéről, a kollektív szerződésben fog­laltak végrehajtásáról, a munkarend he­lyes kialakításáról, vagy a nyereség tö­megének tisztességes képzéséről legyen szó. e: t bben a helyzetben nemcsak a késleke­dés, hanem egy rossz állásfoglalás Is sokat árthat. Nemcsak tekintélyveszte­séget jelent, hanem esetenként előidézhet bi­zonytalanságot is. Ennek megelőzése köteles­ség! A várakozás a szervezett dolgozók hiá­nyos érdekvédelmét jelenti. Venesz Károly Az akarat és a szervezés Működik a megyében egy építési vállalkozás, amely „cso­dákra” képes. Arra, hogy amit elvállal, határidőre be is fejezi. S ez bizony nem mindennapos manapság, különösen a mezőgazdasági építkezéseknél. A szécsényi termelőszövetkezeti építési Vállalkozás példásan dolgozik. Pedig nem rendelkezik a korszerű építéstechnika legújabb vívmányaival. Mi a titka ennek az építési szervezet­nek? Nem egyéb, mint az akarat és a szervezés szerencsés ötvözése. A tapasztalatok és az erők akkumulálásával jutottak birtokába azoknak a készségeknek, amelyek nagyobb felada­tok megoldását is lehetővé teszik számukra. Az idén például 30 millió forint a tervfeladat, ami tekintélyes összeg. Megbízásaik 80 százaléka mezőgazdasági jellegű, de szíve­sen elvállalnak egyéb munkákat is. Az első félévben majd­nem a felét már teljesítették a tervüknek, ami a valóság­ban többet jelent, mert az idei építkezések csak a második negyedévben kezdődtek. Eddig több mint húsz létesítményt adtait át — tizenkettőt határidő előtt. Közöttük olyanokat, mint a magyarséci 32 vagohos magtár, gépszín, a mthály- gergei és endrefalvi háromszáza» juhhodály, a szécsényi tangazdaság tehénistállója és tejháza. A szécsényi építőknek az az elvük, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt minőségileg kifogástalan munkát végezzenek. Munkájúit egyik fokmérőjének tartják a megrendelők véle­ményét. A másik a gazdasági ösztönző. Mivel a vállalkozás Is forgóeszköz-hitellel dolgozik, nem mindegy meddig fizetik a felhasznált hitel után a kamatot. A költség csökkentése ér­dekében törekszenek a határidő előtti átadásokra. Törekvé­sük eddigi eredménye mintegy 3—400 ezer forint kamat meg­takarítása. A szécsenyiek az idén nagy fába vágták a fejszéjüket. Ver­sengésre szólították az ország szövetkezeti építési vállalkozá­sait. Nekivágtak ők már ennek 1968-ban Is, azonban valahol elsikkadt a kezdeményezés. Most azonban a Termelőszövet­kezetek Országos f-iníí-ca felv-irpita „ kezdemé­nyezését. Remélhető, hogy ezzel a segítséggel országos moz­galom bontakozhat ki, amely méltó hozzájárulás lehet a Ta­nácsköztársaság ötvenedik évfordulójának megünnepléséhez. S olyan sikereket eredményezhet, a megye határain belül, s túl, amelyek a mezőgazdasági beruházások hasznát szolgál­ják. P. A. Szakmai utazások külföldre Külföldi tapasztalatcsere-lá­togatásokat szerveznek az ősz­szel a termelőszövetkezeti ve­zetők részére. Ezek az utazá­sok lényegesen különböznek az eddig szokásosaktól, mivel elsődleges céljuk a szakmai is­meretszerzés biztosítása. A „Cserhát—Karancs” Hegyvidé­ki Termelőszövetkezeti Terü­leti Szövetség az IBUSZ-t és az AGROINPORM-ot kérte fel a külföldi szakmai jellegű uta­zások megszervezésére. AZ utazásokra szeptember­ben kárul sor. A Szovjetunió­ba tíznapos utat szerveznek, ahol elsősorban a mezőgazda­ság gépesítését, a feldolgozó- ipar újdonságait, termelési- technológiai módszereit lehet megismerni. Lengyelországban és Ausztriában az állatte­nyésztés. erdőgazdálkodás, il­letve Bécs környékén a ba­romfi- és sertéstartás, üzemi tenyésztés módszeréit tanul­mányozhatják a résztvevők. A Német Demokratikus Köztár­saságban viszont az üzemszer­vezési kérdésekről cserélhetik ki tapasztalataikat az érdeklő­dő termelőszövetkezeti veze­tők. „Megkönnyebbíletlc' a DT t A Borsosherényi Állami Gazda­ság egyik dolgozója munkája vé­geztével lakása közelében állította le a gazdaság egyik DT-vonta- tóját. Reggel észlelte, hogy az erőgépről hiányzik a gyújtó- mágnes. a pipa, a kábel. A Rét­sági járási Rendőrkapitányság Gulya József tereskei lakosnál házkutatás során megtalálta, majd a gazdaságnak visszajuttatta a több mint ezer forint értékű al­katrészeket. Gulya Józsefet a tár­sadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés miatt csak nem régen ítél­te háromhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre a bíróság. Az alkatrésztolvaj rövidesen ismét a rétsági járásbíróság elé áll. iát. hogy legalább szemtanúk ne akadjanak? A kegyetlen kínzásokkal be­ismerő vallomásra bírt vád­lottak. a koronatanúk ..betaní­tott” 14 éves Scharf Móric közreműködésével 1883 júli­volt a tudósítók között Mik­száth Kálmán is, aki Scarron álnév alatt a Pesti Hírlapbt tudósította. A külföldi sajtó­ban megállapították a per Látásunk tisztaságáért... Hegedűs Sándor: 4 tiszaeszlári vérvád Ideológiai munkánk legfon- indultak harcba, ám népen aki körül a zsidók serényén tosabb célkitűzése a szocia- legfeljebb a nemességet ér- foglalatoskodtak és fenték suk- llsta tudat kialakítása. Meg- telték, és a tényleges bajok- terkésüket. .. Van-e olyan valósításának egyik legmaka- ról -akarták a figyelmet el- képtelenség, amelynek tábora csabb fékezője a nacionaliz- terelni. Kiderül ez a képvise- ne akadna? — kérdezi jog- mus, amelynek egyik alkotó- lő úgynevezett „oalesztinai be- gal a szerző, hisz senkinek eleme az antiszemitizmus. E szádéból”, amelyben félszólí- sem jutott eszébe megkérdez- karos jelenség maradványai tóttá a kormányt, tegyen meg- ni: ahol olyan rettenetessé- végleges felszámolásának - felelő lépéseket az izraeliták- geket művelnek, miért nem egyetlen helyes módja az ém- nak Palesztinába történő át- csukják be a zsinagóga ajta béri viszonylatok osztályhar- telepítésére. Ugyanebben a cos kezelése. A klzsakmányó- beszédében viszont a .szociá­lis következetes felszámolása lizmus eszméjének terjedését áz emberhez méltó jólét íneg- is az izraeliták terhére írta. teremtése, a tudás, a művelt- A továbbiakban a szerző ség diadalra vitele a val- isnWtet! a Szabolcs megyei lás. a babonák, a butaság el- Tlszaeszlárt. Az alig 2700 főt lenében: ez az a történelmi számláló községet néhány gaz- usában került sor a nagy per­program, amely végérvénye- dag földbirtokos (Káílayak, re a nyíregyházi törvényszék sen biztosítja az antiszemi- Onódyak. Porgráczok) uralta' előtt. Azokban a napokban a tlzmus felszámolását is. a nép többsége földhözragadt' világ ég a magyar közvéle­Hegedüs Sándor könyve, nincstelen volt. A mintegy 25 nnény mind odafigyelt. Ott amelyben a tiszaeszlári vér- Izraelita család tagjai is szí­vód történetét, a „nagy per” génységben éltek. Ebben a lefolyását ismerteti, marxista községben töí'tént 1882. , áprl- igényű megközelítése e harc- üs elsején, a hűsvét előtti nak. szombati napon, ho-gy rejté­Kön.vve első fejezetében lyes módon eltűnt Snlymosi kapcsán, hogy Magyarország áttekintést ad a vér vádnak Eszter 14 éves parasztlónyka. még mindig az elmaradott kö- történelmi jelentkezéséről. A Eszter egv háromgyerekes öz- zépkorban él. vérvád azt. jelentette, hogy vegyasszony legkisebb lánya A tárgyalás 42 napig tar­egyes vallási közösségek, rí tu- volt. aki szegénységük miatt tott. Főhőse kétségtelenül ális előírásaik értelmében ide- már 12 esztendős korában szol- Eötvös Kárbly volt, aki a gén vért. elsősorban ártatlan Sülni kényszerült. Utolsó gaz- közvélemény nyomósa ellené- csecsemőkét, vagy szűz leányo- daasszonya, Huri. Andrásné re vállalta a védelmet. Nem­két használták fel ünnepélyes ígért szigorúan, sok alkalom- csak emberi és jogászi felké- aktüsaik alkalmával. Vádolták nnl embertelenül bánt a kis- szültségből vizsgázott, hanem ezzel a szörnyűséggel a ró- lánnyal. Sorsa elől öngyilkos- anatómiai tudása, élettan! ta- maiak az első keresztényeket, ságba menekült, a Tiszába ug- pasztalatai. lélektani elemző­dé elsősorban az izraeliták el- rótt. de holttestét csak több készsége Is segítette abban, len használták fel, akik az év. hónap múlva találták meg. Ez hogy az eleve elveszettnek századok során annyiszor el- az idő elegendő volt. hogy a vélt ügvet diadalra vigye. Hét hangzott gyanúsítás szerint vérvád felmerülhessen, a ti- húsvétkor, a pészkakészltés szaeszlári zsidókat Vallatóra alkalmával használnak fel ke- falhassák. Barp József vizs- reszténv gyermeki vért. Egye- aálóbíró s néhány, kegyet* sek szerint a zsidóknak a Túl- lenségérői hírhedt csendblztos műd írja elő a rituális gyil- mindenáron bizonyítani akar- vérvéd-babona kiirtására nem kosságokra szóló utasítást, ez- fa a vádat. Segítette őket a vizsgálóbírók és akasztófák. zel szemben a zsidó vallás közhangulat, a zsidóellenessé- hanem néptanítók kellenek, ténylegesen tiltja a vér bármi- get hirdető sajtó. A sZerzo A vádlottakat a bíróság fél- rtemű felhasználását. 'Még az számtalan idézetet közöl a mentette, és az igazság fényé- ortodoxok számára is csuk az- korabeli sajtó hangulatkeltő né] a felszított kedélyek is el- zal válik „kóserré”, azaz tísz- cikkeiből, például a ..Szabad- csitultak. A nia embere pedig fává a fogyasztásra szánt hús. ság” hasábjain olvashatunk azzal az érzéssel teszi le He- ha az állat" vérét a metszők ki- egy balassagyarmati asszony gedűs Sándor könyvét, mely folyatják. borzalmas „élményeinek” le- hitelességre és történelmi hű­Az idők folyamán több csá írását: Egyszer benyitott a ségre törekedett, hogv tisztán, szári rendelet sőt' pápai bulla zsinagógába, és majd gyökeret látásunk érdekében jó szolgá­ul IX Gergelyé) 1s alapta- eresztettek köszvényes lábal: latot tett. lan rágolamnak bélyegezte a megkötözött lányt látott, vérvádat, mégis, az makacsul újra ég úji-a jelentkezett, ami­kor a politikai érdekek úgy kívánták. Könyve második fejezeté­ben a szerző ismerteti 'Magyar- ország politikai és társadalmi helyzetét a per időszakában. Bemutatja, hogy egyesek po­litikai karrierjük támogatásá­ra használták fel az antisze­mita hangulatkeltést. Ilyenek Istóczy Győző és társai, akik „vesszenek a zsidók, éljen a nép” hangzatos jelszavakkal órás védőbeszédében kijelen­tette: „A vérvád. ha dajka be­széli. mese, ha tanulatlan em­ber. babona, ha tanult embe­rek terjesztik, rágalom”. A CsuUly László Burgonyaszüret Hugyagon A napokban megkezdik a csak mintegy hetven—nyolc­burgonya szedését a hugya- van mázsát adott a föld. gi termelőszövetkezetben. A Most az őszi burgonyánál négy növénytermesztő asz- hasonló termést remélnek. A szonycsapatra kétszáz hold terület feléről — pontosan termésének betakarítása vár: száz holdról — vetőburbonyát Az asszonyok most felezték be sT^dnek asszony csapa luk , , , . Időben elvégeztek a szartala­a korai burgonya szureteleset. Dítást. s most a vetőburgonya- A szárazság miatt holdanként szedéssel kezdődik a szüret is. Faluról falura A mának s a holnapnak épít Lí Szoba-konyhás vityllló ma ütemére jellemző, hogy egyet­mét' nem számit háznak; de len év alatt bálom .esztendő három esztendőn át még eny- l'öldjáradékát fizette ki, s hogy nyi sem épülhetett Litkén, Ol- oly pontossággal osztja a ga- vasóink legtöbbje Ismeri en- rantált munkaegység-előleget, nek okát a NÖGRAD-ból. amilyennel a nap kel és nyug- Litke, Ipolytarnóc, valamint a szik. Elnökéről, Pásztor Lrísz- részén kezdjék a szép terv lesz. A községi tanács 1966- ban nyolcvanezer forintért ké­szíttette el a VATl-val a fa­lu összevont rendezési tervét. Most azon töprengenek a lit jelenlegi fejlettségére, ez kö­rülbelül egv évszázadra elégí­ti majd ki a vásárolni, épít­kezni szándékozók igényelt. Nógrád megyében vajmi kevés községről állíthatjuk, amit Litkéről: területén még a KÖJÁL szigorú mércéje szerint is sok a jó vizű kút. Annyiban öröm ez, hogy az élethez elengedhetetlen víz nem forrása a betegségnek; annyiban — bár furcsán hangzik — bánat, hogy egye­lőre akadályozza a fejlődést. kelek, hogy a község melyik akadályozza, hogy a ké­csehszlovák Tőrincs és' Vilke lóról most csak ennyit: A te- térségében ezerholdas nem- hetséges parasztgyereket — an- zetközl víztároló épül. Noha a nak idején — röviddel aZ érett* litkei földekből csupán száz ségi letétele előtt küldték haza hold szántó és kétannyi lege- a gimnáziumból, mondván. megvalósítását. Kaptak taná­csot a megyétől is, a járástól is. Ha a nyugati részen kez­denék a fejlesztést, ez a kör­nyék mihamar teljesen be­lő kerül majd Víz alá, a köz- ho'gy „falura már sok is, amit épülne; kisajátításra pedig séö déli része az eddiginél fuck Pásztor László, a paraszt- commit — vsäv csak keveset. ember nem hagyta magát. A felszabadulás után azért , is be­fejezte középiskolai tanulmá­nyait, s ma — fiával együtt egyetemi hallgató. Persze, ahol a szövetkezeti gazda jólétről ség déli része az eddiginél Is nedvesebb lesz. Másfél év­vel ezelőtt az északi részre vo­natkozóan feloldották az épí­tési tilalmat. Kálmán János, a községi tanács vb-elnöke ka­pásból név szerint sorolja fel azt a tizenhét családot, amely 7 majdnem kivétel nélkül az “ímaíldn,. Tt új házak egyi- Avany Janos utcában u.i sern p,. kétszázezer forint­házat épített magának. A pos- n£,j kevesebbet. Körülbelül tón megemlítik, hogy ennyi minden második OTP-hitellel idő alatt a tévékészülékek épült; s majdnem valamennyi száma mintegy ötven száza- baráti-rokont segítséggel. Szü­lékkel emelkedett. kán Pál labdarúgó-hátvéd új Az építkezés sem. a tévé- hajlékán a sportkör legalább vásárlás sem választható el a félszáz pártoló tagja férado- Kossuth Tsz-től, amely az zott társadalmi múnkában. ezernegyvenhat (1968) lakosú Figyelemre méltó, hogy Lít- Litke büszkesége, s ahol az kén még sokan várnak ház­állandó munkaviszonyban ál- helyre, de pillanatnyilag nincs lók harmada találta meg biz- telek. tos megélhetését. Haladásának Nem kell soká várni, amíg semmit — vagy csak keveset — kellene költeni. A keleti rész mellett az szól, hogy ott lesz a kulturális központ; benne új, nyolctantermes is­kola, bölcsödé, óvoda. Terveit tanűskodón építkezik, más fog- * község legkésőbb 1970-ig ké- lalkozású sem akar mögötte saíttetl el, hogy a kövelkez.ő ötéves tervben sor kerülhes­sen — hatalmas állami költ­séggel megvalósításukra. -*- Az új iskolába járnak majd Litke, Egyhézasgerge és Ipoly- tarnóc felsőtagozatos általános iskolás diákjai. Természetesen ezt megelőzően emelik majd a . helyi törvény erejére a ter­vet; ez után pedig kétszáz házhely kialakítása is lehető­vé válik. Tekintettel a falu nyes ínyű litkeieknek nem íz­lik a Salgótarjánban olykor kóstolt víz: klórosnak találják. Mint hírlik, már kutatnak mellékíztől mentes, de hatásá­ban a klórral egyenértékű fertőtlenítő szer utáh. Nos, mivel a vízvezetéki víz nem ízlik, ezért csekély a megala­kítani óhajtott víztársulat Iránt az érdeklődés. Annak el­lenére kicsiny, hogy lakáson­ként — tíz év letudási'a — csupán kétezer-ötszáz forint a tervezett hozzájárulás. Bizo­nyos, hogy az okos szó megfe­sti majd a magáét; a szebb életért készséggel, szbrga lom­mal dolgozó litkeiek megér­tik, hogy a vízvezeték -nem csak a vödrözéstol szabadít­ja meg őket. de azokba a fürdőszobákba is eljuttatja a vizet, amelyekkel előre látó módon az új házakat építet­ték. — b. z. — NÓGRÁD - 1968. július 30., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom