Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

A n y iiíííh lan falu ma Buják. Maga a szó lehet szláv, ami magya­rul bikát jelent. De „Bijah” chald szó, ami nö­vényi bujaságot jelent a dús növényzet miatt. Elképzelhető, hogy ez áll közelebb az igaz­sághoz, hiszen a buja, dús növényzet között, a buja erdőben el is bújhatott az ellenség elől mind a vár, mind a falu népe, E feltevést igyekszik bizonyítani az a körülmény is. hogy a várat a falu felől még ma sem lehet látni, csak akkor, ha egészen közel megyünk hozzá. Számos helység nevét gyakran másképpen ír­ták le, vagy egyenesen egészen más volt a ne­ve, mint ma. Buják, mint név, nem változott meg, legalábbis azóta nem, mióta történelmi A hiánycikk nem étel , , , „ , , , , Megoszlik a vélemény a moly falu. Buják tarka es meggondolatlan kereSkedelmi ellátásról. Van adatok vannak a községről. Az oklevelekben gyakran írják Buwaknak, de legtöbbször Bu­jáknak jegyzik, csakúgy, mint ma. Szabó Zoltán írja „Cifra nyomorúság” című könyvében: „.. .Ha Hollókő jellege szerint ko­érzelmes és lágy. derűs és nyugtalan. Az út csak nyáron járható könnyen, télen, ősszel és tavasszal sárba süllyed, és hegyekről lecsurgó vizek használják medernek. A menekülés út­ja a vasút és célja az ipartelep. De mindez messze van.. Nézzük meg ma Bujákot. aki dicséri, van aki szidja, Opolcsik Imréné, a 7-es szá­mú önkiszolgáló bolt vezető­je pedig panaszkodik. Azt mondja: a hiánycikk nem étel, azt még senki sem fo­gyasztotta el. A falu lakói a nagy mezőgazdasági munkák idején szeretnének készétele­ket vásárolni, Vennék a ká- posztás készételeket, a szalon­tüdőt, pacalpörköltet, sertés- , , ,, . ,, , pörköltet, a tavaszi vagdalt Tabikék portáján mosás lyezettek Palok Janos es felelt, hogy ugyanúgy járunk, húst az olajos halat a hering­közben találjuk Piroskát. Dé- Pásztor Margit. Ök kaptak mint tavaly. Akkor is a Sala- fuét’ ()c sajnos _ ^jncs Hi.,_ ba rendel, a FŰSZERT nem szállít- Szükséges lenne pedig. Minden munkát vállalnak lutános. Az óvodában dolgo­zik. A község IÍISZ-alapszer- vezetének titkára. Ö mondja: — Az alapszervezetnek 83 tagja van. Zömében lányok. A fiúk eljárnak a községből. Különböző helyeken dolgoz­nak- A múlt héten volt tag­gyűlésünk. Vasárnap az új tsz-irodánál dolgoztunk, ti­zenheten társadalmi munká­ban. Az igaz, egy kicsit álmo­sak voltunk, mert néztük a táncdalfesztivált. A tsz-nek többszőr segítettünk. Ott vol­tunk a búza behordásánál, a gabonatisztításnál. Van egy tánccsoportunk, öttagú zene­karunk. Nemrégiben megren­deztük a Ki tud többet Bul­gáriáról? vetélkedőt. A győz­tes Hasznosi János lett. A he­Jól él a kontár jutalmat- Van egy helyisé­günk, nevezhetném klubnak is. csak nagyon siralmas álla­potban van. Anyag kelle­ne. .. Mi minden munkát vállalunk. Szóltunk is ebben tonra készültünk és Lillafü­reden kötöttünk ki. Ez sem volt rossz, de az idén már ... , mert kicsi a hűtőszekrény a tényleg a magyar tengerre boKb , kcvés hentes_ szeretnénk menni. Negyven- árut tudnak rendelni> nem öten. három napra, autóbusz- tudják tárolni a melegben, az ügyben, s reméljük, segl- szál- A tsz-től várunk segitsé- Ügy gondoljuk, hogy megfele­tenek Van egy tervünk csak get. lőbb „terítéssel meg lehetne jaki dalok nagyon szépek. oldani a bujákiak kérését Is. Lesz-e ipar? „A menekülés útja Míg az önkiszolgáló bolt­ban panaszkodnak — joggal —. addig az iparcikküzletben az ipartelep...” — írja könyvében ismeretlen fogalom a hiány­ai ámbor Mari én vagyok../’ — Jöjjenek bel­jebb. Nem, ne itt kinn. beszélges­sünk a szobá­ban. (Sándor Mi- hályné a falu legöregebb asz- szonya. 1874-ben született. Kilenc­vennégy éves.) — Amikor még nyolcvan éves voltam, jól bír­tam magam. Most, kilencven itt a ház teszek-ve- Itt szület- itt éltem mindig. Már csalc egy lányom vám A fiam hazajött a háborúból, meghalt. Három nap múlva a má­sik lányom. A férjem is elte­mettem. (A földre roskadt nénike csukló hangon énekel. Mind szeme és emlékezete eleven.) a két szeme könnyes.) _ — Emlékszem ám az osa­Sovány világ volt akkor, tálytársaimra. Korpái Kati, Csak dolgoztunk, dolgoztunk. Kodák Verona, Gál József, Ismerek itt mindenkit. A bu- Bódi Mari, Korda Maris, Joskó Klári, Varga Mari. ők már pihennek. Jámbor Mari (Versel Fehér Lászlóról. El- én vagyok. után körül szék. tem, Szabó Zoltán. A községben azóta is számos esetben feltették a kérdést: vajon megvalósul-e az egy éve elhatározott terv? A foglalkoztatottság, különösen az asszonyoké, a fiataloké nem megoldott Bujákon sem. Pedig negyven-ötven asszony vár állandó munkalehetőségre. „Kint jártak a járásról, szem­revételeztek itt mindent, — de azóta nem sok minden történt” — mondják a faluban. Az ipartelep nincs holtponton. Keresik, kutatják azt a cé­get, amelyik letelepülne a községben. A rendelkezésre álló ál­lami épület megfelelne a textiliparnak, avagy egyszerű be­dolgozó rendszert is megvalósíthatnának benne, felügyelet mellett. Az épületet a tanács körülkeríttette, az átalakításhoz sem kellene sok pénz... cikk. Ott jártunkkor is hét Sokol táskarádiót kapott az üzlet. Ez így van rendjén. Bosszantó azonban a ke­nyérbolt helyzete. A kallói sütőüzem készítményeire ál­landóan panaszkodnak a fo­gyasztók. Hol keletien a ke­Olvasóinknak üzenjük A fogadónapon búj aki olva sóink szép számmal kerestek fel ben­nünket. Mondhatjuk úgy Is, hogy szinte egymásnak adták a ki­lincset az érkezők, egymásután, összesen húszán. Először azok­nak az olvasóinknak válaszolunk, akiknek panasza a községi ta­nács bevonásával oldható meg. a tanács önökével megbeszéltük, s üzeneteket tolmácsolunk. A faluban 740 lakásban több »int 2870 ember él. „ ... A zárt ablakok mögötti szobákban lassan párolgóit a föld ...” — irta Szabó Zoltán. Ez volt 1939-ben. Azóta? Mindössze egy zsúpfedeles épület maradt a községben: több mint félezer új lakás épült a faluban, is a régieket is átépí­tették. Es a fejlődés azonban kedvez a kontároknak, kőműveseknek, ácsoknak. Iparengedély nélkül, amikor az üzemekből, vállalatok­tól hazautaznak, nosza neki, kon­tárkodnak. A tanács szerint leg­alább száz ilyen ember található a faluban. Pedig van elegendő kis­iparos is. Asztalos, lakatos, vil­lanyszerelő, kovács, sőt még autó­szerelő is. De a kontár az ol­csóbb. így a sok bába, — no tant is motorkerékpárjára, meg a nem megfelelő ellenőrzés indult a határba, között élnek a kontárok. Csu­pán ebben az évben eddig tíz kontár ellen indult szabálysértési eljárás. A büntetés összege sem kiesi, hatszáztól nyolcszáz forintig terjedt. Mit lehetne még tenni? Szaporítani az ellenőrzést. nyér, a sütemény, hol pedig Azokat a fogadónap befejeztével égett. Egy példánya szerkesz­tőségünkben is megtalálható. Most már ideje lenne a szigo­rú felelősségre vonásnak, a Szemet szúrt... Orv. Csordás Istvánná: a köz- ségfejlesztési adó mérséklése ügyében kérjük adjon be egy ké­relmet a végrehajtó bizottsághoz, s az dönt majd a mérséklés fe­löl. Szántás éjjel-, nappal Halmai Ferenc főagronó- mus csak öt percre állt meg az új tsz-iroda előtt- Már pat­s Vezeték van, víz nincs Több éves problémája községi orvosi rendelőnek Pajor Jánosné: megfelelőbb la- Szemétdomb éktelenkedik az káshoz jutását a községi tanács tudomásul vette, megoldásán íá­Pásztor Jánosné: évi adójuk fe­lülvizsgálata végett kérjük keres­se fel a községi tanács elnökét. A járható út azonban más lenne. Buják régen is híres volt hagyományos népművészetéről. A bujáki baba és hímzés el­jutott már széles e világra. Még vannak asszonyok, akik mű­velik a hímzést. Nem lenne szabad hagyni, hogy a feledés sürgős intézkedésnek homályába vesszen. Az egyedi gyártás nem kifizetődő. Ügy mondják, még az önköltség sem térül meg. Mi lenne akkor, ha a hagyomány felkarolására vállalkozna a termelőszövetke­zet, vagy megnyernék e nemes gondolatnak valamelyik házi­ipari szövetkezetét, éppen a saécsényi példa nyomén? iskola mellett. Ugyanott van Az épület adott. Kezdeményezni kell, s ha nem is iparte- egy kút is. Vize nem iható, még radozU£ lep, de ipar létesülhetne Bujákon. sincs lefedve. Szemetet talál­tunk a vegyesbolt udvarán, a ruházati bolt falánál, a boltok melletti porták kertjeinél, a növények között eldobott papí­rok. Más furcsaság is akad. Az iskola falát téglával dobálták meg. Az egyik ablakot betör­a ték. Könnyűszerrel be lehet nácsnak tervei vannak lakásgomd­és most már szerezni a téli tüze- ja enyhítésére, a megoldáson fá­lakásnak a vízhiány. Az elár- léshez az iskola kamrájából a radoznak, teljes igyekezettél, vult csapokból évek óta nem fát. Nem esztétikus a havi folyik a víz, pedig az a hygie- filmműsort propagáló fáliszek- Méri Károlyné: a villany be­Mire e sorok meaielennek nikus gyógyítás egyik feítéte- rény sem. Túlzsúfolt, s a hó- vezetését a tanács megrendelte Mite e sorok megjelennek ^ filmjei közül mindössze az EMAsz-tói, a szükséges eooo egyetlen filmet szemléltet ité- I't"ot erre a célra befizették. Egyetlen kérdés marad hát- pekkel, de azt azután alaposan. . .... , , , ra. Mégpedig az: ha már be- A filmhíradó melletti másik é * szerelték, ott van a szivattyú faliszekrényen a napszítta pros a tandCS felulvl g 1 ■ Koiicki Imre: az idő® és mun­kaképtelen termelőszövetkezeti ta­gok segélyének folyósítását a ter­melőszövetkezet valószínű még eb­ben az évben megkezdj. Oláh Károly: a híd javítását a községi tanács a legrövidebb időn belül elvégezteti. Molnár B. Ferenc: házastársi pótlék igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz továbbítjuk. Hasznosi Ferenc: panaszával kapcsolatban a Szíráki Állami Gazdaság igazgatóját megkeres­sük. Molnár József: rokkantsági nyugdíjának megállapítását az SZTK. Salgótarjáni Alközpontjá­tól kérjük. Id. Darnyife László: kérését ta Allatforgalnü Vállalatihoz továb­bítottuk. Pite László: földjaradékkai kap­csolatos panaszát a term előszövet­A nyugdíjévele elismerését az kezethez továbbítottuk. Ugyancsak SZTK Salgótarjáni Alközponti á- , termelőszövetkezetnél kérünk tói kérjük. orvoslást Petre Kálmánná panasza­Karacs Sándomé: a községi ta- ra 15 A panaszok kapcsán érintett in­tézmények válaszára, az intézke­dés módjára a lapban visszaté­rünk. Kémény körüli becsület Kéményseprő a bujáki ut­cán. Fiatal ember. Jó napot kí­vánok! — Jó napol! Hugyecz Pál va­gyok, a község „fekete” embe­már végeztek a csépléssel a bujáki Zöld Mező Termelő- szövetkezetben. Az 1200 hold kalászost learatták. A falu szinte valamennyi épkézláb embere kinn volt a földeken. Huszonkét erőgép, három kombájn segítette az öt lyezése? Nagyon rövid ideig, komplex brigád és a mintegy De mennyi lesz még az az A maradiság ellen is, meddig tartana annak vil- pektusok rádiót, televíziót ki- 611 poüék lgényét lamos áram alá történő he­Nyugdijíolyó- sító Igazgatósághoz továbbítjuk. 150 ember munkáját. Nyúj­tott műszakban dolgoztak. A learatott földeken a szántás éjjel-nappal folyik. A gabo­nával nincs baj. Búzából 10, őszi árpából 12, tavaszi árpá­ból 3 mázsát takarítottak be holdanként. Annyit, ameny- nyit terveztek- Az aszály itt idő, ameddig ezzel várnak?! mióta? nálnak eladásra. Már amelyik olvasható. „Gyöngyfogsor — na­ponta 2x Ovenáll” reklámkép is sével a községi tanács is foglal­óit éktelenkedik. Ki tudja, kozik. Megkeresi az Egri Közúti Igazgatóságot. :1 rí & ' • Még négy község tartozik * kegyetlen volt. A tervezett 80 vagon szálas takarmány helyett, csak 16 vagon ter­mett, A kiesést úgy pótolták, hogy 140 holdon másod vetést végzett a tsz. hozzám. Meg a tanyák is. Minden hónapban kilenc na­pot Bujákon töltök. — Hagyomány a szakma a családban? — Nem. Átképzéssel lettem keményseprő, 1966-ban. Szere­tem a szakmám. Sokfele meg- lordultam. Hogy nehéz-e? Vá­rosban könnyebb dolgozni. A . , . , falvakban ősszel és télen sár gaban el, elzárkózva a többi ás hó van. Sokat kell gyalo­Megéri a pénzt „A népet aiig-alig lehet kö­zös célokra összefogni, ma­'jchii. Különlegességet nem tu­ektől-.— állapította meg Szabó Zoltán. A ma — már cá­úok mondani, hiába kérdez. foUa ezt. összefogtak a termc- Talán azt: pontosan elvégezni lőszöv ért kezet be n, most ls* a munkál és vigyázni a be- mét tömörülnek, hogy vegre csületre. Ez utóbbi fontos en- létrejöjjön a viztársulat, él­űéi a szakmánál. Itt a faluban készüljön a törpe vízmű. Igaz, szeretnek. Ez a szeretet kői- lakásonként 3001 forintot fi- csönös. Amikor jövök, már zetnek, de saját érdekükben várnak, s ha kérem, adják a cselekednek. Eddig a lakosság kulcsot. __ Ezek szerint maga Hozza a szerencsét Bujákra? _Azt nem tudom, de az biz­tos, hogy a füstnek én csiná­lok utak m integy negyven százaléka tömörült a társulásba, de­cemberig befejezik a szerve­zést. S akkor? 1970-ben meg­kezdik a törpe vizmű építé­sét. egészséges ivóvízhez jut a falu. A maradiságról beszél Szabó Opolcsik István: a híd átépíté- Zoltán is a könyvében. Az el­múlt több mint húsz esztendő során azonban sokat változott a helyzet. A betétkönyvekben több mint 2,3 .millió forintot helyeztek el a községbeliek, megszűnt. . .a nép bizalmat­lansága...” A 181 televízió, o csaknem félezer rádió hinti a kultúrát, segítséget nyújt a maradiság felszámolásához. De nem így a sajtó. Kevés ember kezéhez jut még el az újság, Igaz, hiányzik a példamutatás is. A község vezetőinek — ki­véve a két párttitkárt — nem jár az újság, nem olvassák a NÚGRÁD-ot. Pedig szüksége lenne erre a tanács elnökének csakúgy, mint a titkárának. Azzal takarózni, hogy a hiva­talba jár, aligha lehet. A ma­radiság ellen küzd az újság is,., V) székházba költözött a termelőszövetkezet irodája. A regi helyen négy szobában egymás hegyen-hátán dolgoztak. Az új épületben tíz helyiségük van. A cseréért, a régi helyen a tsz két pcdagóguslakast épít. A baj csak ott van, hogy a posta. ígérete ellené­re még mindig nem szerelte be az új épületbe a telefont vBuják annak példáját ad­ja, hogy piint kell élnie hx ilyen hegyek köze szorult falu­nak, és szép ruhákba burko «epének”, irta könyvében Sza bő Zoltán. A mai bujáki változásoka feljegyezte Somogyrári Lftszk és Szók ács László, a panasz*, kát, intézi Tóth Lajosné. fényképeket Koppány GyÖrg, készítette. Legközelebb, július 29 én Ht halomba látogatunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom