Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
Dugonics András emlékezete ..Sírodhoz Dugonics, szent gazdagon tündöklő.” (Mai íré- igazi neve lápok, a finneké öreg, eljőve, sunk szerint átírva.) finomok. a Balti-tenger jó Üj kor énekese tiszteletét Hazájának fölöttébb való magyarul, sőt szegedlesen teszi. szeretetét igazolják az „Etel- Balta-tengör stb. Es hogy zöld laurus fonja be ka egy jgen ritka magyar Népszerűségének másik oka. hamvadat, kisasszony Világosvárott Ar- mint erről emlékirataiban, az Örvend néki egész szíve." p£d és Zoltán fejedelmink ..Életének utolja felé történt (Juhász Gyula) Idejében, valamint „Etelka dolgok”-ban is vall. politikai. Karjelben” és Jolánka. Etel- József uralma ellen gúny- Jó Dugonics András, akinek kánalt leánya” c. művei, iratokkal, titkos gúnyversek- Csokonai már életében emlék- Hogy a magyar közönségnek kel volt te'e az ország. Du- oszlopot emelt, mert munkás- mennyire kedvesek lehettek gonics ezt a hangulatot, s ságát dicsőítve úgy érezte, ez€k a művek (az első Etelka, bennük gyakran megnyilatko- hogy „Ezért érdemiette, hogy korában szinte hihetetlenül zó nemesi konokságot men- Helikonhegyen/ E régi kövek- három kiadást ért meg) leg- tette az Etelkába. „Ezen bői néki oszlop legyen,/ Mely- ^an az mutkt£ hon á két kpnyVem írásának f° Vala nek buzgó szívvel első talpot „5; „év, amelyet Dugonics Magyarországnak ekkori si- vetett./ A háládatosság. s ha- teremtett, mindmáig haszná- zai szeretet.” Immár 150 esz- latban van értékeket I« üey beleo . oor ^r“m_ mas,.ardjhit« ÄgÄtMySSS?' tehát’ nagy „ép^erd.ég. ját korában és mivél jelölhetMagyarországnak ekkori sí raimas állapota II. József császárnak igazgatása alatt” — írja magyarázatként a szerző, azután sorra veszi a bajokat, emeli ki őket, emlékezvén a regi időkre. Dugonics András múlhatatlan érdé is ezek köze a regen elfeledett Amaffvíl,.s. költők közé tartozik — az meit ma is? Az első magyarázatot Kazinczy Ferenc adja, miként kell érteni az Árpád idejében folydogáló regényben az aktuális panaszokat. így például Árpád gonosz tanácsirodalomban jártas ember is ped~ig~több szempontból“is adóia 8 R6ka nem mas- mint csak kuriózumként olvassa lesljjtó véleménnyel volt Du- 11 József gyűlölt tanácsosa es mulat naiv történetein — gonlcs művéről: „O bennün- §róf Niczky, aki úgy múlt ki mégis, aik elolvassák szülővé- ket atyáinknak régi ideiekre a világból, hogy bélbántalmai rosa. Szeged, a Tiszataj c. akart visszavinni. azoknak ellen „magának krisztélyt folyóiratban megjelent tisztel- szokasokat. életek módját, or- ada,totV a cső"ek aife:l>be dugóét (Szauder József és Mo- gzáklásokai stb. tette eleink- 8asával megsértődótt veehur- esár Gábor szép tanulmányait) ^ jeles mondásainkat men- kaja és ebbe belehalt Ezt az meghatottságot érez és némi tette meg az elveszéstől. Né- *s,ei??hayt fgy ,ét. M szégyenérzet is elfogja. Mert melyek durvák és a mostani Etelkába. „Ezt Etelkámban sokat köszönhet neki az iro- kényes füleket megsértik: de teRe,m ai°" alkalmatossággal, dalom és sokat tanulhatunk Árpád idejében nem éppen il- ,™, d<5n. Rokat . a ™ásodlk tőié még ma is. lelnek. Az. aki ítélve olvas, könyvben felnyársoltattam Dugonics András 1740-ben szü. népség'első° képviselője" is, letett Szegeden, dalmát keres- „ 7otf lfön iebeaő eiTŐ1 tanúskodik a ma már kedő-iparos családból. Tanul- Jd klekben maga előtt lebegő méltán fő művének tekinthető mányai elvégzése után belé- magyar Dugonicsát. Mar Ka- M gya Déidabeszédek s Jeles pett a piarista rendbe, több zlnczy is érdemének tudja es pompás avűitem-középiskolában tanított, majd későbbi méltató! Is mind ki- onciasok p PtLS sy jte - kinevezték a nagyszombati emelik, hogyan építette át Dunye. amelyben tízezernél több kineveztek a nagyszombati *=***»»», “vszau “ szólás-mondást közmondást egyetem matematika tan ará- ionics a regeny osj Jegyár - ’ amelyek *-* viláffáha a XVIII századi Sze- SyűjtÖtt össze, s amelyek nak. Az egyetem később Bu- vllagaba a XVIII. szá dl mlatt IUyés Gyula is „íeltádára költözött. Dugonics is ’-ed pompás tolkonsztikus képes” írónknak itt tanított 1808-lg, — előadó- elemeit, a szegedi foglalkozó- t^tja Dugonicsot és „boldog sait leginkább magyar nyel- sok es földrajzi nevek, népi gg hálós előfizetője” lenne Du- ven tartva, ami deákos (la- szokások és játékok valóban gonics művei új kiadásának, tin) műveltségű hazánkban ‘zfs. Igazán szórakoztató vo- Méltatásunkban talán túl- elég feltűnő volt. nasait Ugyanakkor úttörő Is gagosan ,s pozitív képet lesvolt: o hirdette eloszor az ettünk a jó öreg Dugonicsról. Első művei a Trója vészé- Etelkában a finn—magyar Nemcsak azért mert Maavar delme és Ulisses történetei rokonság elvét. Ami nekünk példabeszédeiben ő fiavei már mutatják sajátos felfogó- ma oly természetes, a maga me^t- A ledőlt fanak felét sát és munkamódszerét. Nem idejében főbenjáró bűn volt. 1 ..A ledőlt fanak fejét követi mindenben az eredetit. Amikor Sajnovics János 1709- a., .«vermek Is rancigallya hanem igyekszik közel hozni, ben ki merte mondani a finn- félza*a ne érhessen találóan, a XVIII. századi, polgáriaso- ug0r rokonság gondolatát, ál- SaSléva^ S do magyarság erzelemvilaga- talános volt a felhördülés a fnczy megnatottsagavai, ami- hoz. Egyik előszavában igazol- halszagú atyafiság gondolata koT !?y lr'.”Nagy szerencsével ja felfogását: „A görögöktől. eUen. „Sajnovics jármától óv- katoR a tömegre Dugonics, mind a rómaiaktól viselt dől- juk nemzetünket Ki Lappo- maradjon orok áldásom c TognapokríH - mnl tollal Legfontosabb feladat: a minőségi szolgáltatás „Nógrádiján terjed a világos- Utasának befejezéseként az méltetése biztonságos en.ergía- 'uf e«nThéfe?betelik‘sági ,t962-<* évben még 11 község- szolgáltatást vár az ÉÜVlAsZ- újfalu villamosítását u. va- be juttatták el az energiát. Az tol. Utoljára, de nem utol- lárnapig so méter nagyterűit- utolsó község megyénkben sósorban: évekkel ezelőtt egy- *ó*atot2transzformátort Mátrakeresztes volt. Ezután mi egy háztartásban esetleg egye-. szereltek fel. A héten pedig hevezetik 7« fogyasztó lakásába a villanyt, ezután Vizslás, K is hányán, Sóshartyán, Ör- halom és Ilugyag községek vil* laraositása következik.” (Szabad Nógrád 1948. július S4-i számából.) MEG A MÚLTRÓL. — Ahhoz, hogy megértsük a felszabadulás utáni hatalmas fejlődést, érdemes néhány mondatban a múltról is szólni — mondja Válóczi Ernő. az ÉMASZ salgótarjáni üzlet igazkövetkezett? Megkezdték a dűl a villanyvasaló volt meg- külterületek, s az egyre fej- található, ma a rádió és felélődő. gazdagodó termelőszö- vízió mellett mind több házvetkezeti majorok villamosítását. JELLEMZŐ SZÁMOK, — Fejlődésünk rendkívüli méretű — folytatja Válóczi Ernő. — Ennek bizonyítására érdé- követel tőlünk is tnes néhány számot megemlíteni. Középfeszültségű légvetartási gép: hűtőszekrény, por-, szívó, mosógép, parkettkefélőgép segíti az ottani munkát < A megyeszékhelyen épülő új . lakásokba mindenütt vil-. ianytűzhelyeket építenek be. Ez pedig minőségi munkát gok bizonyára nagyok és ne- niából hurcolja nyelvünket” vezetetek valának, de az én — zengett az ítélet, és Dugo- ítéletem szerint, még sem nicsnak mégis volt bátorsága oly urjások, amint a hír hozta vállalni a halzsíros rokonsá- hozzánk. Hanem mivel ők oly got. Szauder József magyará- szerencsések valának, hogy zatként kimutatja, hogy a cselekedeteket nagy eszű em- paraszt-polgár ivadék Dugo- berek találták írásba foglalni, nics az ősi testvériség propa- szerte-széllyel dicsértetnek a gálására eleve predesztinált világ hátán. A mi magyar volt. Halászok, pákászok, ha- eleink is hasonlóképpen di- jóácsok, superek körében csörtetnének, ha tétemények naphosszat ődöngött ő a Ti- Jeírósa hasonló emberek ke- sza partján, s halakban tudó- zibe akadhatott volna. M ;rt sabb férfi nem volt nála szé- ugyan vagy fölöttébb szeretem les e hazában, hogyne mon- a Hazámat, vagy pedig egy dott volna hát' igent az észa- nemzet sem vala oly dicsősé- ki atyaílságra. Dugonics kép- 8ű, oly szentségű, és híres té- zelete még tovább is megy. temények szép példáival oly Megtudjuk, hogy a lappok lékeze te!” imCsukly László A HOLNAP. Az Észak— --------------------- -------- , , n,„ . . magyarországi Aramszolgáltag atója. — Hazánkban 1888- zetekunk hossza 19j_-ben meg vállalat salgótarjáni Üzlet- ban kezdődött el a villamosí- alig haladta meg a 087 kilo- igazgatósága ebben az évben tás, Salgótarjánban csak 1912. métert, Ma már mintegy 1500 mintegy 14.5 millió forint érben, A vízválasztói erőmű el- kilométerrel rendelkezünk. !^ka . '®kon®t' ukc.*ds munkát készülte után 1920-ban Zagy- Ahogyan gyarapodtak a vil- “ me^bOT hetven klfométw varóna, 1923-ban Kazár, 1926. lannyal ellátott községek, úgy hosszban, 25 községben. ban Etes, 1927-ben Mátrano- növekedett villamosenergia- _ v ák. 1928-ban pedig Karancs. értékesítésünk is. 1982-ben építéi.ieUe?ű k ölte égünk* mos* keszl kapott villamos energi- még csak 146 270 megawatt- már törvényszerűen csökken át. Javulást a Pásztó—Hatvan óra, 19o3-ban már 362 539 me. — folytatja a beszélgetést a — Szolnok között 1928-ban gawattóra energiát értékes!- vállalat igazgatód. — Fetadamegépftett 132 kilométer hosz- tettünk. De ugyanígy mutat- aTtoemza^af'Sorf eSÍ-’ szú távvezeték megépítése je. ja a fejlődést a hálózatszelte-" *&ra. Erre is berendez.kedtünk.' lentett, a községek villamosí- lésre fordított összeg növeke. URH rádióval gyors összeköt, tása azonban még váratott dése, vagy a közvilágítási iet®st találunk a központ és a magára. Karancslapujtő. Ka- lámpahelyek számának gyararancsalja következett még, s podása, korszerűsítése. középfeszültségű alállomásunk ez azt jelentette, hogy fél van. A balassagyarmatit már évszázad alatt, a felszabadul- A MA ,,J-LAOArA- A köz- automatizálfuk. de jelenleg sig a megyében csak 14 köz- s®gek villamosítása után 1965- nincs kezelő személyzete. A ségben volt villanyvilágítás den mar az volt a célunk — sai Só tar jani korszerűsítése gb n lány as. mQndJa ^ ^ most tortenjk. Az automatizaA TEGNAPOKRÓL. Még a a feszültségesés a tíz száza- felszabadulást követő észtén, lékot ne érje el. Ezért meg- dőben is bányai és svájci ér- kezdtük az úgynevezett ge- dekeltség volt a Hungária Vil- rincvezetékék átépítését, s lamosságl R. T., de bekövet- hozzáláttunk égy nagyszabá- kezett az államosítási s a sú rekonstrukcióhoz. ÍVIásszó- háborús károk helyreállítása val; a hálózat további kőrútén megkezdődött a falvak szerűsltésével a minőségi szolvillamosítása Nagy tempóban, gáltatásra törekedtünk. Az , „ .. J „ 761 éyi'e t77 H^ytfb kS^r^ sag a megyeben te. A felsea* lesz-megyenUben. Az .par tej. a gJ.m.SQbb munka; segiti niajd lás nagyobb üzembiztonságot nyújt. Van még egy feladatunk. Kirendeltségi épületeket építünk, hét helyen. Jobbágyiban már elkészült, csütörtö- > kőn került átadásra a kiste- renyei, megkezdődött az épít- : kezés Szécsényben is. Még az idén hozzálátunk az építéshez badulást követő esztendőkben, lődése. korszerűsítése mellett 1949-ig 21 községbe vezették jelentős fogyasztó a mezőgaz- be a kultúrát adó fényt. 1950- daság. A majorok, istállók gében 13, s a községek villamo- pesítése, a villanymotorok üzeelő. Ez a holnap feladata — foglalta össze Válóczi Ernő. Somogy vári László 1264 megjegyzés a csökkentett munkaidőhöz A Munkaügyi Minisztérium Huszonketten azt szorgalmazol váncsi volt arra, hogy az zák, hogy a szabadnap előtt immár 600 000 emberre kitér- legyen a fizetés. Százhúszónk!-, jedő és további másfél millió lencen amiatt emeltek szót, magyar állampolgár számára hogy az óvodák, a szolgálta- kHátasba helyezett csökken- tó és a közlekedési vállalatok tett munkaidőről mi a véle- igazodjanak az új munkabe- ményük az érintetteknek. Kör- osztáshoz. 127-en a munka- levélben megkérdeztek több rendet a munkaszervezést ezer munkást és alkalmazom vagy a műszakbeosztást ész- tah s válaszként 1264-en fej- revételezték. Többen csupán tették ki álláspontjukat. Ti- a véleményeket tudakoló kér- zenöt kivételével valameny- dőívekhez fűztek elismerő nyien örülnek a kedvezmény- vagy rosszalló megjegyzésének, nagy többségük azonban ket. Tizenöten viszont kere- továbbfeilesztő módosításokat ken elutasították a munkaidö- is javasol. Háromszázhatvan- csökkentés gondolatát. Köztinégyen úgy vélekednek, hogy lük tizenhármán azt vallják, jó volna 44 óra alá csökken- hogy több pénzre van szük- teni a heti munkaidőt, to- ségük, nem szabad Időre, ket- vábbi 88 óhaj így oszlik meg: ten azt tették szóvá, hogy mindig szombaton legyen a rosszul járnak, mert a többletszabadnap; hétfőn legyen a szabadidő több pénzt emészt szabadnap: télen minden szom- fel. bat munkanap, nyáron vala- ..... ... . mennyi szombat szabad le- A Munkaügyi Minisztérium gyen: a házastársaknak azonos illetékesei az óvodákat, a szolnapon adják ki a szabad na- gáltatásokat és a munkaszer- pot: már a péntek délután is vizest érintő javaslatokká] szabad legyen: ne meghatóro- márts egyetértenek, azon még zott napon, hanem akitor ma- tűnődnek, hogy a több valasz radhasson otthon, amikor er- alapjan milyen következtető re a legjobban szüksége van. seket vonjanak le... Aktuális kérdés Rimácra címezve I(éí szakmunkás feleslegest Szives elnézésüket kérem, de szeretném, ha segítségem- re lennének. Mert most végeztem el a szakmunkás-iskolát, mint szarvasmarha-tenyésztő és ebben a munkakörben nem, akarnak alkalmazni. Hárman vagyunk és csak az egyiket helyezték el, Mócsány Verát, minket pedig kapálni küldenek és még gúnyolódtak is, hogy meg tudjuk-e fogni a kapa nyelét. Azzal biztatnak, hogy két-három év múlva épül borjúnevelő és akkor majd elhelyeznek bennünket... Már fenyegetett a brigádvezetőnk, hogy majd jönnek a helyünkre a gimnáziumból tanultak, mert azok több iskolát végeztek. ., Mi mindig pontos és rendes munkát végeztünk és mégis akadályoskodtak. Mindig azt hangoztatják, hogy mezőgazdasági szakmunkásnak menjünk, és amikor elvégeztük az iskolát, akkor pedig menjünk kapálni... Ezért kérem, hogy minél előbb intézkedjenek, mert szeretnénk a szakmánkban elhelyezkedni... Kanyó Teréz Rimóc, Rákóczi F. út 5." — Nincs igazuk a lányoknak, mert el kellett volna fo- gadntok ezt az átmeneti megKevéssel utána belép Ma- tuszka József tsz-elnök és Fiikor Márton, a szécsényi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakmunkás referense. Sose jobbkor ez a találkozás. Az elnök így tájékoztat a lányok ügyéről. — Tervbe vettük, hogy száz jószággal növeljük a szarvasmarha-állományt. Azonban » oldást. S az sem igaz, hogy rendkívüli időjárás okozta ne. gúnyolódnak velük — mond- h;-z.segek miatt a terv nem^vaja. lósulhat meg. Egyelőre! Arra- ...... kértük a lányokat: lássák be- Egyszerű elmtezesi mod s J4r1anak el kásáim lenne de meddig tartana ez? AP,nt ^oldódlk a fejlesztés, számításba vesszük őket... — Mikor körülbelül? — Nem lehet pontosan megmondani. A KISZ megyei bizottságának Hasonló levelet írt a másik rimóci kislány, Beszkid Piroska is. A kislány válaszol. — Akkor nem maradok itt— kérdem. — Egyelőre nincs szakmunka — válaszol, amikor betoppan az üzemegység-vezető. — Nem tudjuk a szakmában foglalkoztatni a lányokat munkatársa közbeszól. — magyarázza ő is — Azt — A lányokat kigúnyolják, sem tehetjük meg, hogy az különféle megjegyzéseket tesz- Idős embereket kitegyük, akik nek rájuk, s ez nem hasmái a évek óta az állatokkal d,ol- békességnek. goznak. Egyelőre kapálniok Az üzemegység-vezető mín- kellene. Kapálnak a szakim- denkít megelőz a válasszal. . . , . , . ... zépiskolát végzettek is. Még — Ez nem igaz! hon. A szécsényi tejüzem ve- könyörögtek is a munkáért, de Nem jutunk dűlőre A sző£2! *«»«">• • ww*.. ÄÄKi“ A haimadik kislányt no- láspontjuk mellett: nincs hely gyan tudták elhelyezni? máshol, menjenek a lányok — öt is a raktárban alkal- kapálni. Esetleg elengedik viszont a járás meg az édesapja. Rászorult a képviselője nem ért egyet. Nos. segítségünkre... a kapálás nem szégyen, de Ez ellen senkinek sem lehet — idézem Beszkid Piroskát — kifogása. „mennyire lehet megbízni ab- Mennyi a szakmunkás a ban *z ígéretben, hogy kétermelőszövetkezetet, hogy keltünk, tűd adni szakmun- utána járjunk ennek a sajnos kát. nem ritka esetnek. Elkísért Beszkid Piroska ironikusan Mede Tivadar, a megyei KISZ- beszél az esetről. maz2uk mm nalmlk hait 6ket EzzeJ bizottság mezőgazdasági mun- — Mondjak mar! Érdemes „„ ^„„„4, ró„„„,h „ katérsa, aki éppen az ifjú így tanulni? Nem az a baj, szarvasmarha-tenyésztő szak- hogy kapálni kell, hiszen minmunkások versenyét szervez- den parasztlány tud kapálni te. De a három év alatt a Kanyó Terézéknél az édes- szarvasmarha-tenyésztésben -— = „ ... , anya veszi át a szót, a kis- gyakoroltunk, most meg vagv szövetkezetben? — kérdi Mede ' jrn.í lány alig beszél. Panaszuk lé- megyünk kapálni, vagy ahová Tivadar. nyege: méltánytalanság tör- akarunk oda mehetünk. Min- — Nem sok — így az üzem- Feltétlenül megérné a íá- tént velük, mert ezért nem denki rajtunk nevet a falu- egység-vezető. radságot, ha a szövetkezet vevőit érdemes tanulni. ban. Ez az a híres szakmun- ,T.. t setői újra napirendre tűznék — Nincs igazság! - fakad kás-beosztás - mondták... e?nek az. ü?ynek a .«^laid az édesanya. — Bezzeg, akit A varsányi termelőszövetke- .. y,’ _ firtatom ta^‘ Re*ze^benek ,a. lányokkal, a karnak, azt elhelyezik... zethez tartozó Rimóc üzemegy- " ^L a . a szülénkkel, s közösen keres— Kik azok? ség-irodájában Percze István Perc2e lstvan vállat von. nék a megoldást. Kár lenne A kérdésre azonban csak üzemegység-vezetőt keressük. — Nemén csináltam, s nem elveszíteni a két Ifjú szakmunegyetlen nevet említ, Mócsány Várni kell rá, s addig Virág is a szövetkezet akarta így kast. Veráét. Dezső KISZ-titkárral beszél- Gépkocsi fékez az iroda előtt. Padár András — S mi lesz. ha nem helye- getünk. zik Terézt szakmunkás-munkakörbe? — kérdem. ről? Mi a véleményed az eset- kérdezl Mede Tivadar. NÓGRAD — 1968. július 21., vasárnap
