Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
w ;'7 AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜL JETEK' NŐGRÁD Hetvenezer hold gabona Befejezéshez közeledik a gabonabetakarítás az északi fekvésű nógrádi gazdaságokban is. A szokásosnál korábban indultak az idén az aratógépek és a kombájnok. XXIV. ÉVF., 170. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1968. JÚLIUS 21., VASÁRNAP A demokrácia iskolája Az új gazdaságirányítási rendszer első esztendejé- nak feléhez értünk. Országszerte számadást tartanak. Válaszra vár az a kérdés is: vajon a szakszervezetek képesek-e élni nagyobb hatáskörükkel, több jogukkal, s ezzel együtt képesek-e vállukon hordozni az üzemek, intézmények gazdasági-társadalmi tevékenységéért az osztályrészükül jutó nagyobb felelősségget? Nos, alighanem valameny- nyi iparág szakszervezetéről elmondható ugyanaz, mint ami a megyei építő- és építőanyagipari szakszervezetekről: kezdetben kissé bizonytalanul mozogtak az „új ruhában”, bár ezért aligha illetheti őket szemrehányás. De a halnak nem idegen a folyó. S ez például a legifjabb szakszervezeti testület — a szakszervezeti tanács — tevékenységében hamarosan bebizonyosodott. Nem csak abból, hogy tavalyi megválasztásuk után kezdettől fogva igyekeztek tervszerűen dolgozni, de abból is, hogy a tanácsülés napirendjére a dolgozókat valóban érdeklő problémák megvitatását, megoldását tűzték. A szakszervezeti tanácsülések első, roppant biztató tapasztalata volt: a szakszervezeti tanács nem gittegylet Érdekes is, tanulságos is, hogy a jól működő szakszervezeti tanácsok tekintélyével tetemesen nőtt a szakszervezeti bizottságok súlya is. Persze folyamat ez, melynek üteme ugyan az új mechanizmus bevezetésével jelentősen meggyorsult, {előzésétől messze vagyunk. örvendetes, hogy az építő- és építőanyagipari szak- szervezet megyei szervezetei alapjában véve sikeresen megküzdöttek feladatukkal. De magától értetődik, hogy a fogaskerekek még imdtt-amott meg-meg- csikordulnak, hogy a sikerek mellett az első időszak hibákkal, kudarcokkal jár, amelyek elméletben talán előreláthatok, de leküzdésük csupán a gyakorlatban történhetik. Eléggé gyakori például, hogy a szakszervezeti tanácsok tagjai, a fogyatékos előkészítés miatt az ülés napirendjének tartalmát csak az ülésen ismerik meg. Így a testület tagjának nem 'áll módjában a napirendre tűzött kérdést előzetesen és érdemben megbeszélni 'választóival; az ülésen felszínes vita alakul ki, következésképpen a határozat, az állásfoglalás is ilyen. A testület tagja visszatérve választói közé vagy nem számol be az ülésről, vagy beszámolója formális — hiszen a határozat meghozatalában való részvétele is az volt.,. Az említett hiba, de a tájékozatlanság következménye is, — hogy néha olyan kérdések elbírálását terjesztik a szakszervezeti tanács elé, amelyek az szb- re tartoznak — és viszont. Előfordul, hogy döntenek valamiről, holott az adott kérdésben csak véleménynyilvánítási joga van a testületnek, vagy véleményeznek, holott a döntési, egyetértési jog a tanács kezébe van letéve. Kétségtelen, hogy az első idők tájékozatlansága és határozatlansága a vétkes abban, hogy helyenként hosz- szantartó viták voltak például a vállalati bérfejlesztés vagy a munkaruha-kihordás idejének eldöntésében. A szakszervezeti tanács tagjai itt nehezen értették meg, hogy az ilyen problémák megoldása szoros függvénye a vállalati nyereség tömegének és az azt befolyásoló állami rendelkezéseknek. Az egyik vállalatnál január óta három különböző rendelkezést is hoztál! a munkaidőről, s a szak-., szervezeti tanács csak utólag, formálisan hagyta jóvá a módosítást, anélkül, hogy annak tagjai meggyőződhettek volna a módosítás helyességéről. Előfordul, hogy az ilyen „melléfogások” forrása, némely gazdasági, munkaügyi, jogügyi vezető nem rosszindulatú, de a dolgozók nagyobb csoportjainak érdekeit figyelmen kívül hagyó javaslata, ainely- lyel szemben a szakszervezeti választott testület nem képes szembeállítani a mélyebb ismereteken, tájékozottságon nyugvó álláspontot. Részben ez az indítéka annak is, hogy a helyi választott testületek gyakran olyan kérdésekben is „felülről” sürgetik a döntést, amelyekről pedig a helyi szerveken kívül más nem határozhat. Ma még eleven probléma, s az együttműködés kialakulásának gátja az is, hogy néhány építő- és építő- anyagipari vállalat végleges ügyrendje nem készült el. Talán nem szorul magyarázatra, hogy ezeket a hibákat, fogyatékosságokat nem türelmetlenségből, vagy szemrehányásból említjük. Ellenkezőleg: azt- szeretnők. ha egy megkezdődött és szépen bontakozó folyamat gyorsulását segíthetnék általa. S tesszük ezt annál szívesebben, mert gazdasági és szakszervezeti vezetők nem egy tanújelét adják őszinte törekvésüknek, hogy e folyamat mielőbb kiteljesedjék. Ezt bizonyítja, hogy egyes vállalatoknál a szervezeti felépítés és együttműködés új, a réginél hatásosabb formáit próbálják, hogy a szak- szervezeti testületek rendre eljuttatták a gazdasági vezetőknek — s azok szívesen tanulmányozzák — a SZOT és a szakmai szak- szervezeti központ által kibocsátott gyakorlati útmutatást. Mindenütt támogatják a tanfolyamokat, melyeken újabb és újabb, a mindennapi szakszervezeti tevékenységhez szükséges ismereteket közölnek, rögzítenek. Ezt a célt szolgálja, hogy a szakszervezeti tanácsülések napirendjét előadó Írásos anyagokat több vállalatnál már jó előre megküldik a tanács tagjainak azzal a jelzéssel, hogy a „terítékre kerülő” problémában a szakszervezetnek döntési, véleményezési, vagy egyetértési joga van.’.. Es számonkérik, hogy a tanácstag az ülés előtt meghányta- vetette-e a kérdést választóival, az ülés után tájékoztatta-e őket a határozatokról. S teszik mindezt azért, mert tudatában vannak, hogy a tagság — a választók —, és a tisztségviselők, valamint a gazdasági vezetők közt így kialakuló párbeszéd bevált módja az egyén, s a közösség számára egyaránt helyes határozatok hozatalának, biztosítéka e határozatok végrehajtásának. Csizmadia Géza RUlai ixámunkban: Milliomosok a cerediek (3. oldali Chorin, a felbujtó (4. oldal) Sikkasztás a Salgóban (10. oldal) Tanácskozás Salgótarjánban A termelőszövetkezetek idei beruházásáról tanácskoztak tegnap délelőtt Salgótarjánban a termelőszövetkezeti építési vállalkozások és épí- töbrigádak vezetői, tsz-einö- kök és főkönyvelők, valamint a két termelőszövetkezeti területi szövetség képviselői. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által összehívott megbeszélésen napirenden szerepelt az építési beruházások felülvizsgálata, a tapasztalatok értékelése, a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának és a MEZÖ- BER Vállalat megyei kirendeltségének tájékoztatója. A beruházások felülvizsgálata során kiderült, hogy a korábbi tájékoztatósokkal ellentétben. korántsem megnyugtató a helyzet. A létesítmények műszaki készültsége rendkívül alacsony. A beruházási és költségvetési rendszer változása okozta elmaradást fokozza egyes tervdokumentációk, költségvetések, valamint elsősorban a betonvas. vasszerkezetek, tetőfedőanyagok hiánya. Az őszi árpa termését, több mint 10 ezer holdról a napokban takarították be. Jól halad a búza aratása is. Mintegy 55 ezer hold gabona termése már a szövetkezetek, illetve a gabonafeldolgozó és felvásárló vállalat magtáraiban van. Jelentős szerepet kaptak a betakarításban a gépek: eddig mintegy negyvenezer holdról aratógépekkel, kombájnokkal takarították be a termést. Különösen a pásztói. a balassagyarmati és a salgótarjáni járásban a legnagyobb a géppel aratott terület. Rendkívül vontatottan halad azonban a nyári talajmunka. Mintegy 15—20-ra emelkedett azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, ahol már maguk mögött hagyták a gabonabetakarítás nagy munkáját. Általános tapasztalat, hogy az átlagtermések a vártnál kedvezőbben alakultai!. Őszi árpából — a szakemberek becslése szerint — a megyei átlag nem lesz kevesebb 13—14 mázsánál, búzából 11—12, tavaszi árpából 10—11 mázsás átlagterméssel számolnak. Kedvez a mostani nyár a kom bájnosoknak. Nógrádban a kalászosok nagy részét, mintegy 48—50 ezer holdat arató- cséplő gépek takarítják be. A gépek munkája lassan befejezéshez közeledik Mintegy három hete, hogy felzúgtak az első cséplőgépek a közös gazdaságok határában. Az árpát már mindenütt elcsépelték, s különösen a szécsényi és a balassagyarmati járásban voltak szövetkezetek, ahol 18—20—22 mázsát adott egy-egy hold. Ha az idő engedi, augusztus első napjaiban befejezik a gabonacséplést a szövetkezetekben Van az ígéreteknek fedezete Megbeszélést tartottak a bányász szocialista brigádvezetök Tegnap Salgótarjánban a bányász művelődési otthonban összevont értekezletet tartottak a nógrádi szénbányák szocialista brigádvezetői és patronálói számára. Több mint háromszázan hallgatták meg Sült Tibornak, a vállalat főmérnökének beszámolóját az elmúlt félév eredményeiről, a mozgalom fejlődéséről. — Gazdasági tevékenységünk fő elve, — mondotta többek között — a minőség állandó javítása, az önköltség csökkentése, nem utolsósorban a termelékenység állandó emelése és mindezek együttes hatására a költségszint rohamos csökkentése. Ennek érdekében a szociálist:, brigádok többsége példamutatóan dolgozott. A következőkben Sült elv- társ részletesen elemezte az elmúlt félév eredményeit. Elmondotta, hogy az önköltség- csökkentésben tonnánkén i e forint nyolcvan fillér megtakarítást vállaltai! és az első félévben két forint nyolcvanhét fillért sikerült megtakarí- taniok. Csaknem duplájára teljesítették az árbevétel növelésére tett ígéretet is, ami tonnánként 4 forint 42 fillérrel volt több a tervezettnél. A következőkben bányaüzemenként is értékelte a szocialista brigádok munkáját. A Zagyvái Bányaüzemnél például kiváló eredményt ért el a jubileumi verseny indítója a Király-tárói Pócsa József szocialista brigádja. Mátranovákon csak egy szocialista és egy ifjúsági brigád maradt adós. Itt különösen Gajdár Ernő, ifjú Forgó József és Kotroczó Ágoston brigádja ért el kiváló eredményt. Mizserfán, ahol az eredeti vállalásra nem készült külön módosítás a KMP megalakulásának tiszteletére — úgy tartották, hogy nincs rá lehetőség — a brigádok már az első félévben bebizonyították, hogy igenis lehet többet tenni. Itt 56 szocialista és 12 ifjúsági brigád versenyez. A Nagybátonyi Bányaüzemnél a legkedvezőbbek az adottságok és ha ezt vesszük alapul — mondotta többéi között — akkor nem lehc elégedettek az eredménnyel Tizenhárom szocialista és négy ifjúsági brigád ugyanis nem teljesítette tervét. A Szolgáltató Üzemnél viszont 36 szocialista brigád tett vállalást és 4 ifjúsági brigád kapcsolódott be a versenybe és egyetlen egy brigád sem maradt adós ígéretével. A legszebb eredményt az építészeti részleg érte el, akik már másodszor is elnyerték a legjobb üzemrész címet. Ebben Tímár József és Sándor József brigádjának van oroszlánrésze. A vitában huszonketten szólaltak fel. Többen most módosították kongresszusi felajánlásukat. Mólnál- István, a Nagybátonyi Szolgáltatótól a gépek gyors javítására tett ígéretet. Zentai József brigádja nevében ígérte, hogy a ládagyár építésének meggyorsítása érdekében 360 tonna sódert társadalmi munkában szállít el. Kazareczki József arról számolt be, hogy a jövőben a betonkeverőgépek javítását helyszínen végzik. Nagy Gábor Mizserfáról, elmondotta, hogy a szabad szombat kedvező hangulatot váltott ki a dolgozók körében. azonban intézményesen kellene megszervezni a pihenőnapokon a báyászok szórakozását, biztosítani számukra kirándulási lehetőséget. Gajdár Ernő Mátranovákról kérte, hogy a jövőben differenciáltabban alkalmazzák a bérösztönzést. Géczi Lőrinc, a kányási dobsonos front brigádvezetője problémáikról beszélt és több javaslatot tett, hogyan lehetne az első hónapi sikereket tartósítani. Gregor János, Gusztáv-ak- na párttitkára örömmel állapította meg, hogy az elmúlt félévben a dolgozók hibájából nem történt baleset. Dubán Sándor Tordas-áknáról a patronálok munkáját bírálta, i Makalicza József géplakatos- brigádvezető a gépek jobb megóvására hívta fel a figyel- ’ met. Elmondta, hogy 22 tagú brigádja több mint 3 millió forint értékű munkát ajánlott fel terven felül a KMP megalakulásánál! évfordulójára. Józsa Pál mizserfai főmérnök viszont bejelentette, hogy a • második félévben módosítják eredeti felajánlásukat. Bakos József, a kerületi bányantű- szaki felügyelőség vezetője a balesetmentes munkára hívta fe] a brigádvezetők figyelmét, A brigádtanácskoza- ~ár>- d,or Sándor, a vállalat szakszervezeti bizottsága termete* * si felelőse zárszavával ért véget.
