Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-19 / 168. szám

Foljlaüii kell Sikeres évet hagyott maga mögött a szakszervezeti po­litikai oktatás megyénkben. A társadalmunk időszerű kér­dései című tanfolyamokon a reform célkitűzéséről, annak szükségességéről, a gazdálkodás új követelményéről foly­tattak eszmecserét a hallgatók. Foglalkoztak az életszín­vonal emelésének feltételeivel, tisztázták a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatos kérdéseket. A 239 tanfolyamon több mint 6500-an vettek részt, jó­részt azok, akik az elmúlt években nem, vagy csak elenyé­sző számban vettek részt a különböző politikai oktatásban. Fejlődés tapasztalható az egészségügyi és a közalkal­mazotti szakmákhoz tartozó dolgozóknál. Az előző évben egyik szakma szervezett dolgozói sem vettek részt a szak- szervezeti. polikai tanfolyamokon, az idén viszont a részt­vevők száma elérte az 500-at. Növekedett a részvétel a vasiparban, az énítőknél, a helyiipari vállalatoknál, a ke­reskedelemben. a mezőgazdaságban, és a postánál Vissza­esés következett be a szakmaközi bizottságoknál és a me­gyei bizottság nélküli alapszervezctcknél. Az elmúlt évi szakszervezeti oktatást legutóbbi ülé­sén értékelte az SZMT elnöksége. Megállapította: az ered­ményekben jó része van az SZMT kulturális, agitációs és propaganda munkabizottságának. Köszönetét és elismeré­sét fejezte ki a lelkiismeretesen felkészülő propagandis­táknak, a kultúrotthon-vezetőknek cs azoknak a szakszer­vezeti bizottságoknak, amelyek nem hagy ták ezt a munkát kizárólag a propagandistákra. Az elismerés elsősorban azokat illeti, akik tisztelve a hallgatóság érdeklődését, érvelve, vitázva fejtették ki ál­láspontjukat, illetve fogadták cl egyik-másik hallgató okos észrevételét vagy javaslatát. Ezért a tanfolyamok a korábbi éveket jellemző panasznapok helyett a nagyobb kollektívák, a vállalati és társadalmi érdekek összeegyez­tetésének vitahelyei voltak. Ennek is tulajdonítható, hogy növekedett a termelési tanácskozások aktivitása, egyre többen kértek szót, mondták el véleményüket, fejtették ki álláspontjukat az új helyzet feladatairól. A tanfolyamokat a dolgozók igényeinek megfelelően több községben is megszervezték. A bányászoknál 31 ilyen tanfolyam mű­ködött. A szakmaközi bizottság pedig saját szervezésében oldotta meg a különböző szakmai szakszervezetekhez tar­tozó tagság politikai képzését. Fontos szerep jutott a szervezésben és a lebonyolítás­ban a pártalapszervezetek és a szakszervezeti bizottságok jó együttműködésének. A szakszervezeti oktatás jelentősé­gének megfelelően Illeszkedik bele a pártszervezetek ok­tatási programjába. Ezért a pártszervezetek szívesen en­gedték át jó propagandistáikat is. Az eredmények mellett azt is látni kell azonban, hogy a tanfolyamokon többnyire olyan kérdésekről vitatkoztak a hallgatók, amelyek sok tekintetben tisztázatlanok, kiala­kulatlanok voltak. Jövőre már nem lesznek ilyen objektív érdeklődést kiváltó okok. Az előkészítő és szervező mun­ka tehát még nagyobb figyelmet érdemel. A szakszervezeti oktatás, a szakszervezeti nevelő munka szerves része. A fejlődés itt is kizárja a megállást. Csak folytatni szabad amit elkezdtek, de valamivel magasabb szinten, nagyobb hatékonysággal, V, K Nógrúd vendége volt Poór Péter 1944 szeptemberében szti- szeretek olvasni, Hemingwuyt. letett, 20 évvel később már Steinbecket. kereskedelmi és vendéglátó­ipari diplomával rendelkezik. — Van-e példaképe? 19b 1-ben fordul az éneklés fe­lé határozottan, bár korábban — Nem is egy... Tom Jo- is énekei... Most körülbelül nes magasan a kedvenc éne- 35 Celsius fok van, s ez nem kesem. Nagyon szeretem még a Balaton vizének hómérsókle- Elvis Presleyt, Cliff Richardot. te, hanem a színpadé. — Mi a véleménye a beat­er ről? — Abban nőttem fel, hogy — Már nem ugyanaz, mint énekes leszek, s minden köz- kezdetben, vad ritmus, hang- beeső dolgot, általános iskolát, erő. Az Igényesebb beat-szá- gimnázduinot csak szükséges mok kerültek előtérbe, amint rossznak tekintettem... Ké- ezt a Beatles-együttes példája sőbb rájöttem, hogy erre nem is bizonyítja. lehet alapozni, ezért elvégez­tem a kereskedelmi és ven- — Legnagyobb élménye? déglátólpari felsőfokú techni­kumot, időközben főiskolának — Amikor tavaly Zalatnay minősítették... 17 éves korom- Saroltával és Koncz Zsuzsával ban kezdtem énekelni tanulni meghívtak Ausztriába egy egy magán zeneoktatói mun- nemzetközi táncdalfesztlválra, kaközösségben... mindhárman úgy mentünk ki, hogy itt labdába se rúgunk. — AZ első szereplés? Sikerült elhoznunk a második helyet, s a nemzetközi sajtó — Első nagyobb élményem különdíját... Különben is nein is nyilvános szereplés nagy élmény volt, gyönyörű volt, hanem egy hanglemezfel- helyen rendezték, az Alpok vétel, az Újra mondd című között erre mindig szívesen szám. Ez volt az első leme- gondolok. zem, 1964-ben jelent meg. — Es a jövőre? — Legkedvesebb száma je- , lenleg? — A táncdaléneklést nem lehet a végtelenségig csinálni, — Mindig a legújabb... A bár vannak kivételek, akik régiek közül a legkedveseb- nagyon sokáig megélnek a bek közé tartozik a Pókháló, szakmában. Én nem szeret­sz Utánam a vízözön, a Teke- ném, hogy a közönség, mert te vonat... A táncdalfesztivá- sokat lát, megúnjon. Ezért Ion két d,»lt szeretnék énekel- úgy gondoltam, pályát változ­ni. A második elődöntő után tatok, musical-színész szeret- kövatkező napon Mátray Zsu- nék lenni, énekes, táncos, szi­kival és a Syrius zenekarral nész... olyasmi, mint jelenleg Szófiába repülünk a világií- például Bodrogi Gyula, de lúsáfii találkozóra. Magyarországon még nem megy annyira ez a műfaj, _ Szabad idő. hobby? ezek a színészek más színpa­dokon is látszanak. Az angliai — A hobbv oivan emberek Példa talán jobb: Cliff Ri- velejárója, akik nagyon ráér- chard, vagy Amerikába Pat nek. — nekem meghalni sincs Boone. időm. Amikor pihenek, nagyon fóth Elemér i \Ó<»lt í «> I»ií»i Uérdései Kicsire nem adunk? Nagy forgalmat bonyolít le mostanában a balassagyar­mati malomüzem: tizennégy termelőszövetkezet szállít ide gabonát. Hogy aztán e tizen­négy közül melyiknek, azaz melyeknek lyukasak a zsák­jai, illetve gondatlanok a szállítómunkásai. azt így, utólag nem lehet eldönteni. Tény, hogy a malom bejára­tának környéke — még attól jó ötven méterre is — vas­tagon tele van szórva gabo­naszemekkel, olyannyira, hogy egyes helyeken ki sem lát­szik a kövezet. Persze nem kell megijedni: a környékbeli lakók gondoskodnak róla, hogy hamarosan kilátszód- jon. Kérdéseink: okvetlenül a tyúkokkal kell-e az eredeti­leg őrlésre szánt gabona egy részét féletetni? A téeszek, vagy a malom vezetői miért nem hatnak oda, hogy vala­miképpen megakadályozzák ezt a felelőtlen pazarlást? Miért fizetnek négy forintot? A forró nyári napokban százak keresik fel helyből és környékből a banki strandot. Jó dolog, hogy a kiránduló- helyek között Bánk elfoglalta végre azt a helyet, amely megilleti. A rang azonban kötelez. El kell ismerni sokat fejlődött, szépült Bánk és a tó környéke az utóbbi évek­ben, hogy megfelelhessen a követelményeknek. Erre a célra sok százezer forintot áldozott a rétsági járás. Ta­lán éppen azért különösen bosszantó a kis szeplő, mely a strand arculatát ékteleníti. amin aránylag kevés ráfor­dítással könnyen lehetne vál­toztatni Többen panaszolták: kevés a kabin, a közös vetkőző zsú­folt. az ajtót nem lehet be­csukni. sokan kényszerülnek a bokrok között átöltözni. Joggal teszik fel a kérdést, miért fizetik a négy forintot? Korábban két forint volt a belépő, ez duplázódott meg, de az áremelkedés mögött nincsen tényleges szolgálta­tás. mert a közös vetkőző sem a zavartalan átöltözést, sem a ruházat, tárolását nem bizto­sítja Dániai élmények ill.) Á földbirtokos gondja Vendéglátóink lehetővé tet­ték, hogy hosszabb körutat tegyünk Dánia sajátos táján, a Fyn-szigeten. így jutottunk el H. M. Hansen Ladby-i farmjára is. A gazda hozzáér­tő, dolgos ember benyomását keltette. Dolgos, fáradhatat­lan asszony a felesége is. Hat­van hektáron gazdálkodnak. Két fiuk és 12 esztendős lá­nyuk iskolába jár. így a mun­ka a gazdára, meg asszonyá­ra vár. Egyetlen alkalmazott segít nekik. Készségesen mutatta meg a farmot. Azt azonnal megálla­pítottuk, hogy a gazdaság­ban sok a gép. Géppel fejnek, gép vágja, dolgozza fel a ta­karmányt, forrólevegős szárí­tó fonnyasztja, szárítja a le- kaszált termést.. Nem hiány­zott a fűkasza, a kombájn sem a gazdaságból. H. M. Hansen magyarázta, amit csak lehet géppel végeznek. Még így sem tudnak szabadulni a földtől, sokat dolgoznak. A föld, a sok állat valósággal rabbá teszi őket. A hatvan hektáron nem ke­vesebb, mint negyven tehenet nevel a farmer. Mellette még 20 anyakocát tart. A tehenek évi tejhozama 5500 liter. A gazdaság nem tartozik a ki­vételesek közé. Alkalmunk volt meggyőződni róla: Dá­niában minden farmon igen sok a jószág, s rendkívül sok a tej is. Erről a farmer szí­vesen beszélt, mert a munka, a család mellett közéleti sze­replést is vállalt. Elnöke a helyi tejgyűjtő szövetkezet­nek. A szövetkezet a farmerek társulása, a termékek bizton­ságos értékesítésére. Innen a tejet egy újabb szövetkezetbe, a tejgyárba viszik. A tejgyá­rak is szövetkeznek, a termé­kek exportjára. A szövetkezet teszi erőssé a kis gazdaságo­kat. Megnéztük a farmer laká­sát is. Kívül is. bent is őrzi a hagyományokat. Az épületet régen építhették. Régi, de széD bútorokkal rendezték be. Annál korszerűbb azonban az étkezésük. Sok hal. vaj, sajt és gyümölcs kerül az aszta­lukra. Sv Stentebjerg Horne Möl- legaard-i farmján ugyancsak sok volt a látnivaló. A gazda 120 hektáros földbirtokos Az ilyen nagyságú terület már komoly birtoknál» számit Dá­niában. A farmer szemmel láthatóan nagyon meglepődött érkezésünkkor. Azért csak el­beszélgettünk. A termésről, amely igen szép a birtokon. A jövedelemről, amely évente 400 ezer korona, s ebből 27 ezret adóba fizet. Később pa­naszkodott. aggasztja, mi lesz a birtokkal? A munkaerőgon­dok a nagybirtokot is nyo­masztják. A dán mezőgazda­ságban mindössze 45 ezer al­kalmazott van. Elenyészően kevés, az igényekhez képest. Nehezen lehet alkalmazottat szerezni. Már búcsúztunk tő­le, de szorongása még min­dig nem engedett fel. A vá­ratlan látogatás, az izgalom megbénította a kezét, a nyel­vét. Később, egymás között még sokszor szó esett a möllegard-i farmról. Valahogy egyikünk sem sajnálta a földbirtokos pénzét, gazdaságát. A jövő­jét meg különösképpen nem kívántuk magunknak. Sümegi János. a szécsényi II. Rákóczi Tsz elnöke Megy a könyvtár vándorútra A balassagyarmati járási - városi könyvtárnak jelenleg kétezer-egyszáz beiratkozott olvasója van. A tizennégyez- res városnak azonban legalább harmada, fele áll közvetlen kapcsolatban a könyvtárral, hisz a kölcsönzők által haza­vitt könyveket a családtagok is elolvassák. A város kultu­rális igényeinek kielégítésén túl a' balassagyarmati könyv­tár — bár igen mostoha kö­rülmények között működik — módszertani útmutatással is segíti a járás többi könyvtá­rát. A folyamatosan szaporodó könyvállomány már nem fért el a polcokon, ezért ezeket magasítani kellett. A zsúfolt­ság, s a polcokra való mász- kálás balesetveszélyessége miatt a kölcsönzés lebonyolí­tása is nehézségeikbe ütközik. A kölcsönző teremben szük­ségmegoldásként elhelyezett olvasóasztalok mellett elmé­lyült tanulmányok folytatása, vagy olvasás, egyszerűen le­iMostoha körülmények hetetlen. A rosszul világított kölcsönzőnél csak a raktál sötétebb és zsúfoltabb. Egymás hegyén-hátán hevernek itt a könyvek. A könyvtár még ilyen körülmények között ifi aktív kulturális programot bo­nyolít le. A városban és a járás köz­ségeiben a művelődési házzal karöltve rendezett Író—olvasó találkozók, és egyéb közös rendezvények sikere azt bizo­nyítja, hogy a könyvtár dol­gozói a mostoha körülmények ellenére is mindent megtesz­nek a lakosság kulturális ellá­tása érdekében. Megállapítha­tó, hogy míg látogatottságban, olvasói számban a balassagyar­mati járási-városi könyvtár az elsők között van a megyé­ben, addig körülményeit te­kintve messze a legutolsó. A tarthatatlan helyzetet a közeljövőben Balassagyarmat várospolitikai terve fogja meg­oldani. A könyvtár 1970-ig a pártbizottság jelenlegi épüle­tebe kerül, miután az a fel­épült új parlszékházba költö­zik. Ugyanakkor a kiköltöző könyvtár helyiségeibe a Rá­kóczi fejedelem útja és a Baj- csy-Zsilinszky út sarkán levő, szanálásra kerülő földszintes épület zöldségesboltja kerül. Bár a sokkal fontosabb ipar- telepítés mellett új, minden igényt kielégítő járási-városi könyvtár létesítése illuzonkuí gondolat, a város vezetősége az igények növekedését figye­lembe véve tisztában van az­zal, hogy a pártépületbe való elhelyezés nem lehet végső megoldás. A könyvtár helyi- séggondjainak rendezését csak az új művelődési ház, egyelő­re még távlati tervek formá­jában létező felépítése hozzs meg. A könyvtárosoknak és a kultúrotthon vezetőinek úgyis régi vágyuk. hogy hatéko­nyabb együttműködéssel szol­gálják a város és a járás kul­túra iránt érdeklődő lakossá­gát. B. L. Faluról falura Ceredi tévedések Messzi főidről érkezett tú­risták gyönyörködtek a táj le­nyűgöző szépségében: a Mát­ra sötétzöldjében, s abban a kékségben, amelyben aznap a távoli Tátra úszott, s amelyet a festők — nem véletlenül — hegy-kéknek mondanak. Ügy hozta a véletlen, hogy mellé­jük került a határszemlén részvevő tanácselnök. A ven­dégek nem győzték magasztal­ni a látottakat. A házigazda remélte, hogy a külföldiek más­kor is elautóznak ide, lehető­leg barátaikkal együtt. — Tévedés! Nem autóztunk, hanem zötyögtünk. — rázta fe­jét az egyik világjáró. — Be­széltek nekünk a hotelben va­lami Tarján vezérről,., Alig­ha volt itt az ő ideje óta útja­vítás. Persze, ez is tévedés. A Sal­gótarjánból Ceredre vezető út több mint felét megreparálták tavaly. Sajnos, rossz időpon­tot választottak az útépítők. Az őszi esőktől átvizesedett kátyúkban nem kötött meg a bitumen. Így hát a tetemes költség ellenére ott vagyunk, ahol a part — pardon! — a gépkocsi szakad. A második szakasz megjavításához ki- hordták már a követ. Jó lenne mielőbb hozzáfogni az építés­hez, nehogy a tavalyi eset is­métlődjék. Panorámával kezdtük, foly­tassuk azzal... Az idestova ezerhatszáz lakost számláló Cered egyetlen házán sem lát­tunk tv-antennát. Éppen a te­levízió ne érdekelné azt a községet, amelyben valamenv- nvi családra jut egy rádióké­szülék. újság?! Megintcsak té­vedés: a tv-késziilékek száma egy esztendő alatt száztíz szá­zalékkal emelkedett, s ma már meghaladja a százat. Tehát an­tenna is van. csakhogy nem a pala. nem a cserép fölé maga­sodik; megteszi a kettős huzal is a padláson. Remekül veszi a kékesi adást. A harmadik tévedés nem a történelemé, nem a szemé, ha­nem a zsebé, — ami köztudo­másúlag rendkívül érzékeny... Az óvóidéról van szó. Remélte a tanács, hogy a kiszemelt régi épület felmenő falainak java részét megtarthatják. Nem így lett; elöregedett voltuk miatt a lábazatig le kellett bontani azokat. A többletki­adós Igen nagy volt. Az OTP adott rá kétéves kölcsönt. Ma­holnap megnyílik. Most már nem kell attól tartant, amitől kellett úgy félévtizede, hogy nem lesz, aki látogassa. A gyermekgondozási segély, a második gyermek után is járó családi pótlék bevezetése óta negyven—ötven százalékkal emelkedett a születési arány­szám. Ez — döntő arányban — nem az ifjú házasok érdeme, hanem azoké, akik már né­hány kiló sót megettek együtt. Cereden napjainkban nem ritkaság, hogy a második gyer­mek nyolc-tíz évvel az első után születik meg. Az óvodával kapcsolatban adódott váratlan kiadás el­odázta a 1970-re tervezett víz- múépítést. Megkezdésére előre láthatólag 1972-ben kerül sor. A költségek — az építést te­kintve kedvezőtlen helyi adottságok miatt — alighanem közel járinak majd a három­millió forinthoz. Igaz, huszon­öt közkifolyó adja majd akkor az egészséges vizet. Ma — a KÖJÁL szakvéleménye sze­rint — összesen egy ceredi kút ad kifogástalan vizet. Aligha tévednek a cerediek abban reménykedve, hogy a tervezés­hez megkapják a Hazafias Népfront műszaki akclóbizott- ságónak segítségét. Bíztató vé­letlen, hogy a községi nép­front-elnök éppen a megyei tanács vb építési, közlekedési és vizüsd osztályán dolgo­zik. .. — Plusz egy kocsmát... —, felelte Cered egyik legtekinté­lyesebb polgára arra a kérdé­sünkre, mit jelent a falunak az a kultúr-presszó, amelyet a tavasszal nyitottak meg, s amelytől azt remélték, hogy' a politikai eszmecsere, az iro­dalmi-művészeti viták felleg­vára lesz. A válaszban, ml ta­gadás, akad egy kis malicia is; hiszen mind Czene Ferenc Zoltán pedagógus, a kultúr- presszó szellemi vezetője, mind Világosi Julianna, a presszó szakmai vezetője igyekezett az újszerű kis intézmény való­di célját elérni. Azt. amelyet a községi tanács és az ímsz szerződésében rögzítettek: színvonalas szórakozást, a fia­talok műveltségének növelé­sét. Ma már tudjuk, tévedés volt azt hinni, hogy a nyár kü­szöbén sikerrel lehet megkez­deni efféle munkát. Szerencsé­re ez a tévedés éppúgy' nem végzetszerű, mint azok. ame­lyekről eddig írtunk... Áz ősszel kultúr-presszóban tart­ják majd az egyéves marxiz­mus—leninizmus tanfolyamot, ott lesz a KISZ-oktatás; a von­zó szórakozást illetően pedig már szaporodnak a hasznos­nak. megvalósíthatónak ígér­kező javaslatok. — b. t. — NÓGRÁD - 1968. július 19,, péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom