Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

Vasárnap a Tóstrandon Az első, igazán kánikulai vasárnap sok ezer salgótarjá­nit vonzott a Tóstrandra. Saj­nos még mindig nem vehették igénybe az új medencét, mert annak befejezésére csak a hó­nap végén kerül sor. A mun­ka jelenlegi állapota alapján, a medence június 25-i műsza­ki átadására van is remény, d,e, hogy az új létesítményt a városi tanács július 1-én a látogatók rendelkezésére bo­csáthassa, attól függ, hogy az ÉVM Közmű- és Mélyépítő- Vállalat építésvezetősége a medencét környező terep ren­dezésével is végez-e erre a terminusra. A medencét egyébként rész­ben a tó, részben a városi víz­hálózat vizéből töltik fel, a Nógrád megyei Víz- és Csator­naművel kötött megegyezés értelmében. A szándék az, hogy az új medencében egy— másfél hetenként cserélik a vizet, ez azonban a jelenlegi feltételek mellett két-két na­pos üzemszünettel jár. Ezért helyesnek tartanánk, ha a vá­rosi tanács még az idén meg­keresné a módját, nagyobb ho­zamú víznyerő hely feltárásá­nak, akár a már egyszer meg­kezdett kútfúrás folytatásával is. Véleményünk szerint egy ilyen befektetés bőségesen megtérülne a beruházónak, eredménye pedig hosszú idő­re megoldaná Salgótarján strand-gondjait, jelentősen fel­lendítené idegenforgalmát is. Ahhoz persze aligha kéne bankhitelhez folyamodni, hogy például a strand területének va tartásáról gondoskodjanak, helyenként meglehetősen el- Most ugyanis, ha valaki a hanyagolt pázsitját rendbe- Kertvendéglőben ebédelni hozzák, vagy, hogy a strand akar, kénytelen megkerülni az hátsó kapujának állandó nyit- egész strandot. Cikkünk nyomán: Van pick-up kar Lapunk csütörtöki számá­ban, a NÓGRÁD mai kérdé­sei között foglalkoztunk azzal, hogy a horpácsi nevelőotthon javításra adta a Suphrafon SD—23—31 típusú lemezját­szóját a rétsági GELKÁ-nak. Megjavítani azonban nem tudják, mert a komplett pick­up kar hiánycikknek számít. A gyerekek hiába várnak a lemezjátszóra. Megkérdeztük: ki tud segíteni? Cikkünkre reagált a salgó­tarjáni GELKA vezetője. Kö­zölte, hogy nem pályáznak a tiszteletbeli anyagbeszerző cím elnyerésére, de náluk van a Suphrafon SD—23—21 tí­pusú táskarádióhoz komplett pick-up kar. Lehet érte je­lentkezni. Motorizált dézsmáló Oravecz János, a szurdokpüs­pöki termelőszövetkezet mezőőre hetvenéves. Tisztes kora ellenére Is helyén a szíve. A minap rajta­kapta Bedő István pásztói la­kost, aki az EF 80-10 forgal­mi rendszámú Pannóniáról le- szállva a szövetkezet lucernáját dézsmálta. Bedő szembeszegült a kötelességét teljesítő gazdával, ő azonban nem íutamodott meg. Oravecz János dicséretet érdemel helytállásáért; de mire méltó az. aki motorral megy takarmányt lopni a közösbe? Húzós a könyvsorsjátékon Több mint 5500 nyeremény Az ünnepi könyvhéten for­galomba hozott könyvsorsje­gyek — a 26. könyvsorsjegy- játék — húzását vasárnap délelőtt rendezte meg az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklubban, összesen mintegy 5500 nyeremény, il­letve jutalomtárgy talált gaz­dára. Wartburg személygépkocsi volt a főnyeremény, ezt az 1. osztály 14110-es számú sors­jegy tulajdonosa veheti át; a 14. osztály 9378-as sorsjegy tulajdonosa svájci körutazá­son; a 6. osztály 6512-é Bécs— Párizs utazáson vehet részt; Sztár-típusú televízió-készü­lék vehető át a 7. osztály 18 315-ös számú sorsjegyre; 5900—5000 forint értékű (a Corvih áruházban beváltható) vásárlási utalványt nyertek négy sorsjeggyel, a számuk: 14. osztály 6760. 15. osztály 11 701, 14. osztály 10 054 és 4. osztály 10 649: Várna—Isztambul utazásra jogosít a 11. osztály 9264-es, NDK-beli körutazásra pedig a 3. osztály 12 265-ös sorsjegy; magnetofon-készüléket kap az 1. osztály 11 597-es sorsjegy tulajdonosa. A kihúzott sorsjegyek teljes számjegyzéke szerdától vala­mennyi könyvesboltban meg­tekinthető. í teljes igazság „Vádlott” szólt a bíróság el­nöke, figyelmeztetem, hogy a mellékes dolgokkal kapcso­latban is szigorúan csak az igazságnál kell maradnia!" — De bíró úr, én nem ha­zudtam — felel a vádlott. .— De igen, maga hazu­dott! — mennydörög az el­nök. — Azt állította, hogy csak egy fivére van. a nővé­re viszont azt mondta, hogy neki két fivére van! Romhányi remények Jól gazdálkodnak a választók pénzével A választások idején lezaj­lott gyűléseken a romhányi választók javasolták: minél több betonjárdát építsenek. Ezt az igényt többen szóvá tet­ték, s a megvalósításban szin­te az egész falu érdekelt, mindnyájan szeretnék, ha a port, a vendégmarasztaló sár­tengert mihamarabb betonjár­da váltaná fel. Erről kérdezem Termán Jánost, a községi ta­nács elnökét. — Sokat foglalkoztunk a ja­vaslatokkal. így illesztettük be terveinkbe a két és fél kilo­méter hosszúságú betonjárda építését is. Mintegy kétszáz­ezer forint községfejlesztéssel gazdálkodunk. Elsősorban er­re számítunk, amikor járda­építést tervezünk. Ahhoz azon­ban, hogy minden a terveink szerint történjen, növelnünk kellett a községfejlesztési hoz­zájárulás összegét. Ez „zsebre megy”, az emberek, a község lakói mégis egyetértenek vele. Azzal is, hogy Romhány tovább szépüljön, gazdagodjon, s ezért áldozatot is hoznak. — Hol épül betonjárda? — A Kossuth, az Árpád, a Rákóczi és a Wesselényi ut­cákban kezdjük a munkát. Az anyagot már beszereztük. A 615 mázsa cement egyenesen Csapról, a határállomásról ér­kezett hozzánk. A szállítással együtt 70—75 forintba került a cement mázsánként. Aki építkezik, vagy ismeri a TÜ- ZÉP árait, tudja, mit jelent ez. A TÜZÉP-nél egy mázsa cement száz forint. Ehhez jön még a szállítás. Mi önköltségi áron kaptuk a kitűnő szovjet cementet, ez ügyben a járási tanács elnöke személyesen járt el a faiu érdekében. A januári árleszállítások a jár­daépítéshez kedvező feltétele­ket teremtettek, s fgy a köz­ség lakóinak forintjaival jói tudunk gazdálkodni. — Hogyan fogadja a lakos­ság a munkákat? — Könnyű válaszolni: öröm­mel. De az érintett utcák la­kói nemcsak örvendeznek, ha­nem a munkából is kiveszik a részüket. Amikor megérke­zett az állomásra a cement, rögtön hozzáláttak a kiraká­sához. Raktározási és újabb szállítási költségeket takarí­tottunk meg azzal, hogy a ce­mentet 10—20 mázsás tételek­ben a házaknál helyeztük el. Ezek után nincs akadálya an­nak, hogy a két és fél kilo­meter hosszú betonjárda mi­nél hamarabb elkészüljön Romhányban. Kivitelezőben sincs hiány. A járdaépítést a romhányi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet végzi el. K. S. Belép az Ermitázsba A kisterenyei bisztró falát több mint egy éve tájképek, életképek díszítik, a helység gyermekeinek munkái, akik szakkörökben ismerkednek a képzőművészettel, kóstolgatják az alkotás gyönyörét. A kere­teket, a Nógrád megyei Ven­déglátó Vállalat:, a rajzokat a kisterenyei gyerekek adták. — Dicsérendő „szerződés” — mondja Radios István, az ál­talános és középiskolák me­gyei rajzszakfelügyelője. — Minél több ilyen „keretre” lenne szükség. Kisterenyén pedagógus, s most, a nyár előtt örömmel be­szél két kiállításról. Az egyik a helyi általános iskolában nyílt tanulórajz-kiállítás, amely a felső tagozatosok és a mű­velődési otthon rajzszakköré­ben tevékenykedők évi mun­kájáról ad képet. A Ids tárlat az általános iskola rajz tan­tervi anyagához igazodik. A szakköri munkák szabadabb tematikával lepnek meg, vál­tozatos technikával készültek. A rajzszakfelügyelő szá­mára ugyancsak öröm Nagy- bátony-Bányaváros óvodájá­ban az ábrázoló foglalkozást bemutató kiállítás, amelyet az óvónők készítettek, s megnyi­tásakor szülői értekezletet is tartottak, megvitatva a gyere­kek munkáival, óvodai tevé­kenységével összefüggő kér­déseket. A kis tárlat a kor­szerű technikai eszközök be­mutatását célozza, óvodai szinten. Látható papírmozaik, temperafestés, és más techni­kával készült munka is. Radios István számára egyébként a nyár munkával kezdődik. A napközi otthonos nevelők és az igazgatók nyári továbbképzésén ad elő. Továb­bi tervei viszont már a kép­zőművészettel függenek Ösz- sze. Hódmezővásárhelyen, az Országos Pedagógiai Intézet képzőművészeti telepén tölt néhány hetet. Július végén pe­dig a KISZ jutalmaként a Szovjetunióba utazik, Moszk­vába, Leningrádba. Radics István erről így be­szél: — Szeretek utazni, a képző­művész számára is érvényes a tájakkal, országokkal, embe­rekkel, s alkotásaikkal, a mű­emlékekkel, a képzőművészet évezredes, évszázados kincsei­vel való személyes találkozás szükségessége ahhoz, hogy újabb tartalmas, életteli pro­duktumokat hozzon létre. A pedagógus képzőművész szá­mára a nyár az utazás ideje; pénzt, időt egész éven át erre tartalékolok. A Kisterenyén élő képzőmű­vész eddig Európa tíz orszá­gában járt. Eljutott Pompeji- ben, a Vettiusok lakóházába, a svájci és az osztrák havasok­ba, Bulgáriába, a tengerhez, a rilai kolostorhoz, az idei VIT városába, Szófiába, s ki tud­ná sorolni, még hány helyre az országokon át. Színes diá­kat készített a görögkeleti iko­nokról, a tájakról, emberekről, s ha valahol a TIT felkérésé­re képzőművészeti előadást tart, a személyes élmény fűti át szavait, s a hallgatókat is. Az ifjúsági mozgalomban több éven át kitartó, szép munkát végzett. Ezt azonban természetesnek tartja, mint pedagógus és képzőművész. Igen sokat gondol az utazás előtt arra, amikor majd belép az Ermitázsba. Kiütéses győzelem Nagy meglepetés Várpalotán Nagybátony—Várpalota 3:0 (1:0) Várpalota, 3000 néző v.: Egervári. NAGYBÁTONYl BÁNYÁSZ: Eulyovszki — Romhányi, Kovács I., Szalai — Kupcsulik, Salgó — Sán- tha, László, Szarvas, Veres, Kozik (Kovács II.) EDZŐ: Dávid Róbert. VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ: Palotai — Süke, Fenyvesi, Janás — Orbán I., Frank (Orbán II. 46. p.) — Bertha, Török, Horváth, Bos- tai, Kisbej. EDZŐ: Terbe Benjámin. A 12. percben Bostai lövé­sét hárította Bulyovszki. A 19. percben Sántha szögletet ívelt be, kavarodás támadt Palotai kapuja előtt és a le­pattanó labdát Kupcsulik közelről vágta a hálóba 1:0. Az 51. Percben Horváth elől Bulyovszki kifutva hárított. Az 57. percben a kiválóan játszó Sántha kicselezett két védőt, és a kimozduló kapus mellett gurított a hálóba. 2:0. A 63. percben Török kö­zeli lövését védte jó érzék­kel Bulyovszki. Az utolsó perc­ben Kovács XI. jó labdát adott Sánthának, aki elfu­tott és lapos lövése a háló­ban kötött ki. 3:0; Váratlanul szép győzelem, nagy meglepetés! Idei leg­jobb idegenbeli játékával győ­zött a. Nagybátony élcsoport­ban helyet foglaló ellenfelével szemben. A három előretolt csatár nemcsak tartotta a labdát, de Sántha vezényle­tével kapura is veszélyesek voltak. 2:0-as vezetés után a hazaiak sokat támadtak, de csőik egy negyedóráig. Ez­után ismét a Nagybátony vette át a játék irányítását, és az utolsó percek hazai fel­lángolásai már nem változ­tattak az eredményen. Nagy­bátony szinte kiütéses győzel­met aratott. A levonuló ven­dégcsapatot a hazai közönség sportszerűen megtapsolta. Jó: az egész csapat di­cséretet érdemel, Sántha a mezőny legjobbja, ill.: Feny­vesi, Török. Áz NB ll-ből jelentjük Áz SKSE elvesztette veretlenségét A Kisterenye ismét győzött A labdarúgó NB II. Kö­zépcsoportjának XIV. fordu­lójában a legnagyobb megle­petést az keltette, hogy a listavezető, eddig veretlen SKSE Sajószentpéteren el­szenvedte idei első veretlen­ségét. így a Székesfehérvári MÁV két pontra megközelí­tette a kék-fehéreket. Óriá­si küzdelemre van kilátás az SKSE — Székesfehérvári MÁV rangadón az utolsó ta­vaszi fordulóban. A Kistere­nyei Bányász tovább tartja jó formáját, és a BEAC jó­képességű csapatát is két- vállra fektette. A csapat a III. kér. TTVE ellen játssza utolsó mérkőzését Óbudán, majd június 30-án Kistere­nyén nemzetközi labdarúgó- mérkőzésre kerül sor a Kis­terenyei Bányász és a len­gyel Gomik Nitka csapatai között. Borsodi Bányász— SKSE 2:0 (1:0) Sajószentpéter, 800 néző, v.: Radó. Borsodi B.: Vörös — Szakács, Benkő, Négyesi — Somogyi, Karajz — Tóth, Csipke, Pécsik, Lukács, Bó- dis. Edző: Bolemányi Ká­roly. SKSE: Libus — Kul­csár, Mártinké, Ludányi — Csala, Czúder — Kékesi, Nyerges, Pünkösdi, Szeberé- nyi, Antal. Edző: Kovács Er­nő. 17. percben Somogyi lövé­sét Libus szögletre hárította. A 23. percben Pócsik közel­ről lőtt fölé. A 38. percben ártatlannak látszó jobb oldali támadás után Tóth elhúzta a labdát Czúder és Libus mel­lett, majd középre gurított, és Pócsik a kapu jobb olda­lába perdített. 1:0. Az első félidő utolsó perceiben Vö­rös két SKSE-támadást is nagyszerű érzékikel hárított. A 62. percben egy Ludá­nyi szabálytalanság miatt megítélt büntetőt Pócsik a bal kapufára lőtt. A 67. percben az alapvonal köze­lében Mártinké fölöslegesen cselezgetett. Pócsik megszerez­te a labdát, a jobb oldalról élesen belőtt, és a menteni akaró Czúder lábáról a lab­da a bal alsó sarokba jutott. (Öngól.) 2:0. A 73. percben Nyerges futott el, de lövé­sét Vörös kiöklözte. A 80. percben Kékesi átívelt a vé­dők feje fölött Antalhoz, de a jó érzékkel kifutó kapusa lövés pillanatában lábbal mentett. Az utolsó előtti fordulóban az SKSE halványabb telje­sítményt nyújtott a szokott­nál. A nagy hőségnél csak a hazai csapat lelkesedése volt nagyobb! Jó: Vörös, Szakács, Csipke, Pócsik, ill.: Martin- kő, Nyerges, Kékesi. Kisterenyei Bányász— BEAC 3:0 (2:0) Kisterenye, 1200 néző, v.: Móré. Kisterenye: Csermák Király, Bibók, Orosz — Vég­vári, Juhász — Vanya, Tar- lósi (Farkas), Nagymajdon, Verbovszki, Kaszás, Edző: Szabó László. BEAC: Fehér — Szőke, Molnár I., Gabai — Hatalá, Glatz — Gyenes dr., Bácskái, Varga, Németh dr^ Molnár II. (Seprűs dr.) Edző: Molnár József. A Kisterenye tovább tart­ja jó formáját. Határozot­tabb kapu előtti játékával megérdemelten győzött. A vendégcsapat csatárainak semmi nem sikerült. Jó: Csernák, Király, Nagymaj­don, Kaszás, ill.: Gabai,- Bácskái, Németh dr. 4 NÓGRÁD - 1968. június 18., kedd (te)

Next

/
Oldalképek
Tartalom