Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-25 / 147. szám
Megvizsgáltuk Durva-e a g'jármcl« Kistéren ve1!! ? Mác-sik Lajos csengerházi — Valóban durván beszél a — Nem rossz ember, lehet lakos, a kisterenyei téglagyár gyárvezető? vele dolgozni. Előfordul, hogy dolgozója a következőket pa- — Inkább határozottan. A káromkodik, de ok nélkül so- naszoita: „A gyár vezetője munkában nem enged vitat- ha- Bennünk, munkásokban is rendkívül rosszul bánik a kozni. Sajnos, nálunk eléggé van sok hiba. Egyet azért ja- dolgozókkal, ordít, kiabál, s elharapózott, hogy ha valakit vasolnánk neki: kétszer is gon- az emberek nem mernek szól- más munkahelyre szólít a kő- dolja meg, kinek és mikor ni érte. Durván utasítja a döi- talesség, Iramai- kimondja: nem mondja: „Ha nem tetszik, gozokát, káromkodik, szómba- megyek ... menjen haza/’ ton és vasárnap is ittasan , „ ... ment be a munkahelyére. Hét,- „ _ , , — Az embernek nincsenek ven-nyolcvan fokos hőségben J°*c...eve d0b6üzó kötélből az idegei — válaszoldolgoztat, holott csak 35 er ncwl- ja a gyárvezető, fokig szabad a kemencében — A főnököt azért tették munkálkodni. Két hónapja idf> ho«y mondja meg, mikor Ez igaz. de a vezető soha dolgozunk itt, de nem értjük, mit keli tenni. .Legalább is sem veszítheti el a fejét. Kenekem az a véleményem. Ma zeben olyan fegyelmező eszkö- például házmester vagyok — zök vannak, amelyelmek segít- a kemencéknél befejező mun- ségével rendre szoktathatja a káiatokat végzem —, tegnap magukról megteledkezőket. téglát hordtam ki a kemencéből, holnap ... ? miéi t ez a nagy durvaság," Kerestük a panasztevőt. — Már nem dolgoznak nálunk, Mácsik József, az apa, június 5-én, Lajos fia két nap múlva hagyta itt a gyárat. Jóska fiuk ugyan szerepel a létszámban, de június 7-től felénk sem nézett — tájékoztat a kisterenyei téglagyár adminisztrátora. — Mivel indokolták elmenetelüket? — Az apa azt mondta: ki akartak velük tolni. Közölte azt is, hogy ő hirtelen haragú ember, és előadódhat, hogy Végül Antal Páltól, Varga Miklósáétól, Csecsődi Imrétől, — Égetőnek megy. Ott lesz Márkházi Ferenclől és SUtő tíz napig, amíg a jelenlegi Ferenctől azt kérdem: igaz-e, szabadságon lesz — mondja a hogy a gyárvezető a 70—80 gyárvezető. fokos kemencébe zavarja a — Hát így megy ez nálunk, dolgozókat.' így természetes, így szoktuk — Nem igaz — állítják szin- meg — egészíti ki az előbbit te egyszerre. Sütő Ferenc pe- Siitő Ferenc. dig kiegészíti: — Az igazat — önnel beszélt mái- dur- megvallva Mácsikék nem volván a gyárvezető? tak hozzászokva az ilyen „korszerűtlen” kemencékhez. Nem — Nem panaszkodhatom ... bírták ezt a munkát... bírták ezt a — Nem a legnépszerűbb effl- _ Kérték, hogy tegyem át SSSSSi TŰ b“' »«mondja okot a k.atotaíL. A, ú 1S5S .Ä uS « »«omónyót, n«m .un . «- „elük, .«hág**-«i—i- bennünket — mondja a gyárvezető. ingj'elmezetlenséget. Ez sokaknak nem tetszik! Nem irigylésre méltó a helyzeté. Dolgozóink közül többen fizetés kapcsolódik a után, igen sokszor elfeledkez- Antal Pál mű- nek a gyárról — folytatja a szakszervezeti bizottság ra. nem akar a börtönbe kerülni kább itthagyja a gyárat . . . — Nagyon érzékeny e-mbe rek voltak - beszélgetésbe vezető, a szakszervezeti bi zottság titkára. — Ha valamit akart az ember, csak így szólhatott hozzájuk: Józsi bácsi bérem, aranyos Lajoskám, ezt írja elő a technológia, így helyes csinálni. Nemrég a kisebbik fiának mondtam; — Józsi menjen kazalozni ..; — Nem megyek — válaszolta. — Mivel ón nem tudok más munkát adni, menjen a főnökhöz. Oda se ment, hanem fogta magát, és hazadndult. — Haragszik rájuk, így befeketítették? amiért — Velem nem beszélt még durván. Valószínű azért, mert utasításait végrehajtottam — mondja Márkházi Ferenc. — Igaz, hogy részegeskedik? — Én még nem láttam — így a művezető. — Nem igaz, ez rosszindulatú vélemény — erősíti Varga Miklósáé, majd hozzáfűzi: — Csak sajnálni tudom őket! tátká- Kívánom, hogy új munkahelyükön találják meg a számításukat — zárja le a témát. Nógrád—Hoves vasbánya 99 megyénk ócska— Mennyi vastermelése? — Egy bánya termelésének megfelelne — válaszolt Andráséi Ferenc, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat salgótarjáni üzemének vezetője. — Az idén — mivel két megye. Nógrád és Heves tartozik hozzánk — húszezernégyszáz tonna ócskavas gyűjtése szerepel a tervünkben. Nem kis mennyiség ez nekünk sem, de a kohók számára sem. A tapasztalatunk, hogy a mennyiség évről évre növekszik. Vannak nagyüzemeink, úgynevezett tranzitszállítók, akik saját maguk rakják vagonba az ócskavasat, a mi nyersanyagunkat. Mások, mint például a szénbányák és a 2IM Salgótarjáni Gyáregysége a telepre szállítanak. Két saját tehergépkocsink Is van, a „termelést” 24 fős létszámmal érjük el. Kettővel vagyunk kevesebben. Nem kapunk embert. Nem a kereset miatt! Van nekünk olyan dolgozónk, mint Kanyó Gyula idén? vágó, aki lö, vagy Varna János, aki 15 éve dolgozik itt — mondja az üzemvezető. Milyen változást hozott a KAV és az üzemek üzleti kapcsolatában a gazdaságirányítás új rendszere? —• Korábban kötelező érvé nyű szerződéseink voltak, most viszont alku tárgya az ócskavas is. A vállalat ott értékesíti, ahol többet kap az anyagért. Élnek is a lehetőséggel, saját hatáskörben értékesítik a keresett árut. Korábban az ócskavasgyűjtés, ha terven felül is adtak, az Igazgatói alapot növelte. Most ez nincs, a gazdaságosság lett az ösztönző. A vállalatok rákényszerülnek, hogy a felesleges vashulladéktól megszabaduljanak. Kettős a mi feladatunk is. Márciustól ismét foglalkozunk haszonvas-eladással. Ebből három hónap alatt 172 ezer forintot forgalmaztunk. Jelenleg kétszáz tonnának megfelelő készletünk van koracélból, közép- és finomlemezből, laposvasból. Legjobb vásárlónk a Pásztói Gépjavító Vállalat. Végül újra a „termelésről" érdeklődöm. Mi várható az — Az első negyedév jól sikerült, Arányos tervünket 305 tonnával túl is teljesítettük. ütemesen meg- az alapanyagot. A kohászat kapja tőlünk B J. llidroglóbusz a falu felett Üzembe helyezték az . új magasodik a falu fölé. A jó vízellátó berendezést a Bor- vízben szegény rétsági jaráts- sosberényi Állami Gazdaság- ban jelentős esemény, hogy nál. Már villanymotorok ismét egy korszerű Íétesít- nvomják a hatalmas tartály- ményt avattak, kapcsolhattak ba a vizet, ahonnan a cső- be a vízellátásba, mely a Bőrrendszereken keresztül Jut el sosberényi Állami Gazdaság- rendeltetési helyere. A több ég körietének igényeit százezer forintos költséggel épült, karcsú tartóoszlopokon most már maradéktalanul ki nyugvó ezüst gömb fénylőn tudja elégíteni. A címben felvetett kérdésre a következőket lehet válaszolni: káromkodik, amikor egyes dolgozók megfeledkeznek magukról, hanyagul végzik munkájukat, nem, amikor betartják a technológiai előírásokat. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: önérzetük a munkásoknak is van, s azt tisztelni kell. Határozottságából azonban — amennyiben az nem makacsság — egy jottányit se engedjen. Ven esz Károly Festő- és kerámikus művész kiállítása Salgótarjánban, a Képcsarnok bolt helyiségében érdekes kamarakiállítás nyílik június 28-án délután. A kiállítók: Szilvásy Margit festő- és fia Szilvásy György kerámikus művész. Mindketten a szomszédos Borsod megye szülöttei és alkotásaikban is e táj sajátos vonásait ábrázolják. A kiállítást Kelemen István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője nyitja meg. Tejtermék-bemutató a kiskereskedelemben Az év elejétől átlagosan mintegy húsz százalékkal csökkent a tejtermékek ára megyénkben is. Az árusítás fokozása céljából a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ma és holnap Balassagyarmaton rendez kóstolóval egybekötött tejtermék-bemutatót. A hagyományos ízesítésű sajtok mellett bemutatják a tejipari vállalat idén forgalomba hozott mintegy tízfajta, új ízesítésű sajtját is. A balassagyarmati után Nagybátonyban és Kistere* rtyén is- rendeznek bemutatót. Berceli boldogság Berceli látogatásunkat követően irtunk arról, hogy a. község kilencvenkét éves. közszeretetben álló lakója: Terka néni, mit kíván. Gyógyszert, hogy fürgébben mozoghasson, s egy új, nyári szoknyát. Szívesen adunk hírt arról, hogy dr. Szomszéd Dávid körzeti orvos felírta az óhajtott orvosságot, s hogy a Dallos család nem egy, de két új szoknyával örvendezteti meg Terka nénit. Az anyag már megvan; a többi a varrónő dolga. ... A hosszú távfűtők népes mezőnye rója a köröket. Az élen két versenyző, talán klubtársak, talán barátok, váltva a vezetést, segitik egymást. A célegyenesben az elöl haladó megnyújtja lépteit, a másik a nyomába ered. Szinte egyszerre szakítják át a szalagot. .. Ma már, mindegy, hogy gyárról vagy kereskedelmi vállalatról essen szó, egy valami közös, ami tevékenységüket meghatározza: termékeiket el akarják adni, s az eladott terméken nyerni szeretnének. S. hogy ennek a törekvésnek nem óhatatlan kísérője a konkurrencia- harc. arra máris néhány figyelemre méltó példát tudunk. Két olyan vállalat, mint a salgótarjáni Csemege ABC és a Pécskő Áruház — egyébként mindkettő árusít iparcikkeket is —, az egymás elleni küzdelem helyett az együttműködést választotta. A Pécskő Áruház hétről hétre megismételt divatbemutatóin például rendre megjelenik a Csemege eladója, s a csinos manekenek felvonulását fekete, üdítőital, sütemény árusításával teszi még élvezetesebbé, úgy is mondhatnánk: intimebbé. Rokon szándékokat, törekvéseket tapasztalni a megyei beruházási vállalat és tervező iroda mind gyakoribbá váló együttműködésében (holott a beruházási vállalatnak is van saját tervező részlege.) Ennek gyümölcse, hogy a beruházó, ha megrendelője gyorsított eljárásra szólítja, ebben őt a tervező hasonló iramra való készsége támogatja. A szemünk előtt lépett szövetségre két, egymástól eléggé különböző vállalat. Példázva mindjárt, hogy a vásárló, a megrendelő, a látogató érdekeinek szolgálatában voltaképpen elmosódnak, sőt eltűnnek a „profil különbözőségei, ha egészséges, józan gazdasági megfontolások lesöprik róluk a gazdasági mozgástörvényekre évtizedek során lerakodott misztifikációt, s így előtűnik az. amiért minden törvényünk született — nevezetesen a dolgozó, pihenő ember szolgálata. A megyei mozlüzcmi vállalat fogott kezet a Karaites Szállóval, s a minap megnyitották a tetőmozit a szálló teraszán. A mozi műsoráról szóló előzetes bemutatót a Tanácsköztársaság térről nézték végig sok százan. S ha valaki megváltotta ti* forintért a belépőjegyét, s az udvarias liftkezelők a teraszra invitálták, a filmhez egy feketét, vagy egy üveg sört is elfogyaszthatott — a tíz forintban az is benne foglaltatik. Mondanom sem kell, hogy a tetőmozi nézőtere előadásról előadásra megtelik. S a látogatók nemcsak öt forintnyi áru üdítőt isznak, üzletnek tehát egyáltalán nem rossz, ha a gazdasági szakemberek abból indulnak ki: a vásárlónak, látogatónak a pénzéért adni kell. Mégpedig valami olyasmit, ami más, mint amit eddig ka_pott, ami jobb, ami új ízű élvezetet, örömet nyújt neki. Évezredes, jól bevált törvény ez, amely hosszú tetszhalála után új éleire kelt nálunk. Ez az elv — mely tulajdonképpen a gazdasági élet egyik sarkalatos törvénye — hasznot hajt a Csemegének, s a Pécskő Áruháznak, beruházónak és tervezőnek, az üveggyárnak, a moziüzemi vállalatnak és a szállodának. Egyszersmind tanúbizonyságát adva annak is, hogy a verseny nem okvetlen: harc egymás ellen. Lehet a verseny: harc egymásért. Amilyen van, lám nemcsak a futópálya salakján, de a gazdasági életben is. Azzal a hatalmas különbséggel, hogy ebben a vetélkedésben nem egy ember vagy egy csapat az első. A gazdasági életben százak, ezrek, milliók futnák be így a célba, győztesen. Cs. G. 0*0 Lerobbant a pesti járat lpy fest a balassagyarmati közlekedés Balassagyarmat köziekedé- magyar EK-mérkőzésre példa- kívánják, az ÁKÖV még egy sének fejlődésére jellem- ul 180 embert vittek fel, s járatot indít. Örvendetes ru- ző, hogy a 2. sz. AKÖV jegyet is biztosítottak azá- galmasságró] adott tanulságot balassagyarmati főnökségé- mukra. - az AKÖV. amikor megállót nek autóbuszai 1967-ben majd- a Csehszlovákiába tar tó létesített,a Lenin-lakótelepen — nem félmillióval több utast nemzetközi járattal ugyancsak háromszáz család gondját oldszállítottak, mint egy évvel problémák vannak. Ezek a va meg ezzel. A KlSZ-lakótekozábban. Bár a tárgyi évre buszok bármennyire i6 üresek, lep utazási problémái azonban vonatkozóan még nem ren- a magyarországi szakaszra nem intéződtek el, az ő számukra külön helyi járatot kellene indítani. Bar 1967 folyamán az AKÖV teheráru — elsősorban tüzelő — fuvarozásával kapdélkezünk lezárt adatokkal, a nem vesznek fel utasokat, város iparosítása folytán az pedig az előbb említett budautaslétszám idén is emelke- pesti és salgótarjáni járatok dik. Ennek ellenére az AKÖV túlzsúfoltságát ily módon nem szándékozik tovább fej- részben meg lehetne oldani, leszteni kocsiállományát, a Az AKÖV arra hivatkozik, megnövekedett feladatokat hogy kalauzai nem vihetnek fiatban több nehézség adókizárólag járatsűritéssel akar- át magyar pénzt a határon. dott> ez6i' 1988- Január 1-től ja megoldani. Hogy a járat- Nem hisszük, hogy a csupán megoldódtak. Ettől az idösürítés egymagában nem formai problémára az érdekelt Ponttól kezdve ugyanis a megoldás, azt néhány heiykö- szervek ne találnának valami szállítást illetően megszűnt zi járat — elsősorban a buda- megoldást! az AKÖV kizárólagos joga. A pásti és a salgótarjáni — túl- Többször előfordult már. megrendelők azzal szállíttalzsúíoltsaga bizonyítja. Több- hogy a határátkeléshez az nak> aki gyorsabban, olcsóbször előfordult már, hogy a utasok — különösen sürgős baa vé8zi ezt a munkát. Az budapesti járat a Váctól Ba- esetben — taxit szerettek AKÖV-nek ezen a területen lassagyarmatra vezető út va- volna igénybe venni. Ezért jelenleg a munkaerőhiány lamelyik meredek, szakaszán a két balassagyarmati taxisofőr °koz gondot, túlterhelés miatt „lerobbant”, számára a vállalat nemzetközi A salgótarjáni járatok, főként útlevelet szerez be. a két város; Balassagyarmat A helyi járatok ubaslétszá- és Salgótarján közelében zsú- mának nagy részét a vasú tál- toltak, a középső szakaszon lomás és a kórház között köz- aránylag kevesen veszik lekedő lakosság adja. A meg- igénybe. Olyan megoldást vásárolt bérletjegyek szántakén találni az AKÖV-nek, nak csökkenése azt bizonyítamely a városokba nek gyakoribb, a városok ko- a oatassagyarmatiak nem ve összegezve megállapítható, hogy az AKÖV személy- és teheráru-fuvaro/ása Balassagyarmaton főbb vonalaiban megfelel a követelményeknek, de egy-két kirívó eset okvetlenül rendezésre szorul. Ezeket igyekvők- ja. hogy a többi helyi járatot ' *szon* süigöseri végre kell ■árosok kö- a balassagyarmatiak nem ve- am! ”leit zötti utasoknak pedig gyor- szik kellőképpen igénybe, sabb utazást tesz lehetővé. Kihasználatlanság miatt így Mivel a városban az IBUSZ, néhányat meg 'kellett szünte. nak nincs helyi kirendeltsége, ni. A kiépülő nyírjespusztai 1 el c c tse!=ei e. a kirándulásokra, színház- és üdülőtelephez viszont üj já- sportrendezvényekre való sze- rat indult, amely vasárnapon- mélyszállitás szántén az ként háromszor közlekedik, AKÖV-re vár. A szovjet— Ha a további igények úgy a varos iparosítása miatt a jövőben az eddiginél is nagyobb feladatok hárulnak az AKÖV helyi kiBaranyai László A NÓGRÁD mai kérdése Piszkosan kapósabb? Említésre méltó mennyiségű lángost adnak el naponta a balassagyarmati fmsz-étterem söntésében. Helyes, hogy kéznél a papírszalvéta, a só és a paprika. Sokkal kevésbé helyes — és a közegészségügyi előírásokkal ellentétben álló — azonban, hogy mind a só, mind a paprika nyitott tartóban, nem pedig szóróban kínálkozik. Képtelenség minden kedves vendég körmére nézni: eléggé tiszta-e, vajon a következő tízóraizó nem kap-e kéretlenül a sóval együtt kevéske köröm- alját is a lányoshoz. Kérdésünk: mikor gondoskodik az fmsz paprika- és sószóróról a söntés vendégei számára? Ki a balkezes? Salgótarjánban játszották az „Egy erkölcstelen férfi” című filmet. Plakátján hegedűs látható, aki a vonót bal kezében tartja. Megnéztük: a darabot. s meggyőződhettünk arról. hogy a főszereplő Ugo Tognazzi — vagy dublőze — szép szabályosan: jobb kézzel fogja a vonót. Következtetésünk: nem a hegedűs, ha.nem a plakátrajzoló a balkezes. NÓGRÁD - 1968. június 25., kedd
