Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-13 / 137. szám

Bárnai napok - bárnai ha jók A Barnába vezető út ami­lyen rossz, olyan csodálatos. Az erdő fái szinte alagutat ké­peznek az úttest fölé. Az uta­zó azonban aligha gyönyör­ködhet a természet szépsé­gében. Inkább arra ügyel, hogy a hatalmas kátyúkon ne ha­rapja el nyelvét. Barna. A feljegyzések sze­rint a XV. században alakult kis község, 1548-ban a Feledy- család volt a helyiség földes­ura. A XVI. század második felében elpusztult, de az 1715. évi összeírásban már ismét nemes községként szerepel. Kis község ma. is. A lakók száma alig éri el az 1 370-et. Nyugat felől a Szilváskő, ke­letről a bárnai Nagykő, észak­ról a Szárkő, délről a Hegyes­ke határolja. Völgyben fek­szik. Lakóinak nagyobb része a környező bány ikban dolgozik. lió forint takarékbetétje van. 5 000 forintos gépkocsinyere- ménykönyv 12, 10 000 forintos pedig három van. Jelenleg 129 televízió, 314 rádió és öt gép­kocsi található a faluban. Ol­vasnak is az emberek. A na­pilapok száma 226, a hetila­pok száma pedig 210. Na­ponta öt buszjárat köti össze a 16 kilométerre fekvő me­gyeszékhellyel. A legközelebbi szomszéd, Mátraszele kilenc ki­lométerre található. Kis község, nagy gondokkal. Már az első találkozás alkal­mával is úgy fogalmazott a községi tanács vb titkára, Czi- kora Józsefné — „itt minden kék ..másszóval Bámába minden kellene. „.. .itt minden kék”. Ez a gondolát vezetett bennünket a keddi napon. Beszélgettünk a község vezetőivel, a falu la­kóival. A gondokat, bajokat, A „repülő- brigádok” Viccnek tiint. amíg meg nem magyarázták, mi az a „repülő­brigád”. Pedig nagyon is komoly dolog. Két ilyen dolgozik Bár- nán. A szövetkezetieké 24 ta- salgó tarjáni erdészeté 40 tagú. Lányokból, asszonyokból állnak. Eredetileg a fásításokat végzik, azonban ez se ad egész évben elég munkát, tehát oda mennek, ahol munkát kapnak. A szövetkezeti brigád az üzem­egységek között is vándorol, izekben a napokban kukoricát kapálnak. Az erdőgazdasági bri­gád pedig a somoskőújfalusi tsz- oe gépkocsizott segíteni. A vezetőknek mind nagyobb fejtörést okoz az asszonyok fog­lalkoztatása. Tavaly még az er­Gazdag a falu. A 430 család- Csörge Géza. a községi tanács örömöket most a nyilvánosság clőgazdasági brigád is csak húsz­nak 175 betétkönyvben 1,7 mil­vb elnöke elé tárjuk. Találkozás az olvasókkal A szerkesztőség munkatársai délután a tanácsilázán foga­dónapot lurLullak. Tíz olvasónk keresett fér bennünket, ki egyéni, lei közérdekű kérésekkel. Kovács János nyugdíjas pe­dagógus kártalanítási ügyéhez, Susán ifi. József, a község la­kóit foglalkoztató közérdekű kérdések megoldásához kérte támogatásunkat. Figyelemre méltó volt a 82 éves ösv. Mol­nár Istvánná panasza, aki elmondta: nem kap nyugdíjat, földjáradékot, ugyanakkor szerinte, egy vitás haszonbérlet megfizetésére kötelezték. Ködmön László, az illegalitásban töltött idejének elismertetésével kapcsolatban kért felvilá­gosítást. Tarják Lajos (postás): házhely-kisajátítás ügyében fordult hozzánk, a válását a tanács, elnökétől kapta meg. Szóba került még jubileumi jutalmának kifizetése, ez ügyben mi keressük fel az illetékeseket. A földjáradékkal és háztá­ji földdel kapcsolatos panaszát pedig a termelőszövetkezet­ben vizsgáljuk meg. Tor iák Lajoson kívül még két olvasó tolmácsolta házhely-kisajátítással kapcsolatos gondját. Ezek­re Is a tanács vb elnöke adott felvilágosítást. Répás Béla (tiktár) egy közbiztonsággal összefüggő garázda' cselekedetre hívta fel figyelmünket, amelyet az illetékes hatóságokhoz továbbítunk. Babolcsai Istvánná szülési segély folyósítá­sával kapcsolatban kért tanácspt, amelyet azonnal megvá­laszoltunk. A Vasötvözetgyárnak és az Állami Biztosítónak pedig levélben eljuttatjuk olvasónk ezirányú kérését. Pusu- ma István nyugdíja megállapítását kéri. Ügyében az S2TK Salgótarjáni Alközpontjához fordulunk. Azoknak az olvasóinknak, akiknek kérését levélben tol­mácsoljuk a különböző szervekhez, az „Olvasók fóruma” ro­vatunkban adunk választ. Fiatalok a „kondásházban” A KISZ-klubot nem láttam, is indultak a bárnaiak. „Nem akartunk nagyon leégni ...” A fiatalok az utcán, a kocs­Nem sikerült előkeríteni a kulcsát, de különben is min­denki lebeszélt róla- A klub valahol a község szélén van — így mondták — s azt mi csodára is várnak: is hozzátették: „. .. a régi kondásházban.”, — Barnán — a legutóbbi felmérés szerint — 211, hu­szonhat éven aluli fiatal él — sorolja Batki János, köz­ségi KISZ-titkár. — Húsz szá­zalékuk a tarjám üzemekben dolgozik, általában délután érkeznek haza a buszokkal. Hogyan telik a szabad idő? Ügy mint más faluban, mint a legtöbb helyen... Az utcán „lötyögnek”, ha jó idő van. Á klub — valamikor tény­leg a kondás lakta az épü­letet — nem vonzza a bár­nai fiatalokat­— Mégis, milyen a fel­szerelése? — Néhány asztal, szék..i A tv-készülék a tanácsé, de jó régen sötét a képernyője. 1800 forintba kerülne a javí­tás. Kinek van ennyi pén­ze? Van egy gitárzenekar. Az igényeket azonban nem na­gyon képes kielégíteni, kü­lönben is, az egyetlen mozi­helyiség mindig foglalt. Al­kalmi színjátszó-, tánccsoport- ról beszél a titkár, de hozzá­teszi — „nincs, aki rend­szeres, színvonalas munkára fogja őket. •.” Az idei Ki mit tud? selejtezőn már nem Ami megvalósul A salgótarjáni járási ta­nács végrehajtó bizottsága is belátta: valamit tenni kell Barnán. Április elsejei ülésén foglalkozott is a bárnai gon­dokkal. Nagyon fontos dön­téseket hozott, a község la­kóinak megelégedésére. A többi között kilátásba helyez­te az új tanácsháza számára egy épület megvásárlását. A költsége mintegy 100 ezer fo­rint lesz. Ügy tervezik, hogy az átalakításhoz még az idén hozzálátnak, jövőre pedig át­adják rendeltetésének. Itt helyezik el á tanácsot, a párt- helyiséget és a postát. Megkezdődött a régen várt útjavítás is. Hiszen a köz­ségben egyetlen méter rendes út sincs, egyetlen eenti jár­dával sem rendelkeznek. Ezért ebben az évben a járási ta­nács jóvoltából százezer fo­rintot költenek útfelújításra, mintegy 300 méteren. Beton­úidat is építenek. A lakosság társadalmi munkában már megkezdte a földmunka vég­zését, a gépeket várják. Ez az intézkedés 35 családot érint a faluban. Még valami. Megoldották tagú volt, de az idén megduplá­zódott a száma. Keresetet csak ilyen módszerrel, megoldással le­het számukra biztosítani. Az asz- szonyok szivesen vállalják, s jól jár az erdészet és a szövetkeze­tek is. Az erdő nagy segítség a foglalkoztatásban, hiszen az év jelentős részében nyújt mun­kát. Száz—százötven embernek tíz—tizenöt évig jelent lekötött­séget. Kérték a választók: a község egyik kocsmáját alakítsák át presszóvá, hogy a fiatalok, de az idősebbek is kulturált környezetben szórakozhassanak. A földművesszövetkezet hozzá is látott a kocsma átalakításához. Azt ígérték, szil­veszterre átadják. Aztán újabb határidő: május elseje. Ma pedig? Senki nem tud semmit. Kifestették a presszót, ott vannak az asztalok, székek, csak a nyitás várat magára. Labdáznak a bárnaiak idegeivel. Eddig a szövetkezet ké­sett, most a KÖJÁL csörrentett a „tányérba”. A kúthoz közel áll a mellékhelyiség, fertőzött a viz. A WC-t át kell helyezni. Jogos a KÖJÁL álláspontja, de nem az a szö­vetkezeté. Ha már több mint 200 ezer forintot ráköltött az átalakításra, miért húzza még mindig a nyitás idejét. Az a pár ezer forint már semmit sem jelent. De az igen, hogy nagyon mcgcsorbult a szövetkezet tekintélye a faluban. Nem lenne jobb gyorsan helyreállítani? Az érdek közös, azonos! Hiánycikk és drágaság Kis pénz — nagy tervek Jegyzőkönyvek rögzítik a bárnai emberek kívánságait. ma körül lézengnek, az idő az iskola szivattyúrendszerű eltelik valahogy így Is. Vala- vízellátását. Eddig a gyere­kek háromszáz méterről, kannákban hordták a vizet. A községi önki&zdlgáió fűszer-üzlet havi forgalma 240 ezer forint körül mozog. A hiánycikk azonban itt is bosszantja a községbelieket. Pedig csak apróságról van szó. Például hiá­ba rendelnek, nem kapnak minőségi borotvapengét, a töb­bi között Silvert. Nincs a boltban fekete cipőkrém, a rende- . . , __ l és ellenére is sárgát küld a Vegyianyag Nagykereskedelmi cn'£Za'fgyulesi es . Vállalat. Pedig a sáros úton inkább a fekete cipőt, bakan- választásokat megelőző je­csot használják az emberek. A megrendelt sütemények felét l°lö gyűléseken »7 kozerdeivu szállítják csak a községbe, de hiánycikk a gyümölcsíz is, javaslat hangzott el. Mit ker- csakúgy mint több készétel. Ez a falubelieket bosszantja. Az lek a választók? Szinte vala-: pedig, hogy ebben a nagyfargalmú üzletben már két hó- mennyien: utat, járdát, nvű- napja rossz a pénztárgép, az üzlet dolgozóit. Talán mos- velődési otthont, tanácsházát,- tohagyerekek? Nem hinnénk. pedagóguslakást, óvodát, az Mostoha gyerekek? Ki tudja. Mert a zöldséges boltban preeeasová tor­íelháborítóan nagy a drágaság. Amikor a salgótarjáni pia- atalakitasat, utcarende­con 6—8 forint egy kiló cseresznye, akkor miért 14 forint a közvilágítás bővítését, Barnán? De drágább a többi között a tök, kilónként egy fo- a buszjárat sűrítését, rinttal, a kelkáposzta húsz, a zöldborsó negyven fillérrel, a N„„v eev­csomónkénti karalábé egy forint hatvan fillérrel. A szállító , pedig egy cég. a MÉK. A hírközlésre pedig ott az üzletben a “««"« * telefon. Csak fel kellene hívni a boltost. faluban Jogosan mondjak az emberek, hogy a környező községek sokkal többet kap- _ _ tak már eddig is, mint a Szorgalmas emberek völsybe zart Bárna­Vizes téma, hogy két hét Azt a legrosszabb indulattal is, követ termeltek, Az iskolaigazgató véleménye i „Az álmok megvalósulnak Batki János KISZ-titkár, aki civilben eladó az önkiszolgáló boltban — Ha valaki „kézbevenné” az együtteseket.. • Ha meg­nyílna az fmsz-cukrászda ... Az a „valami-valaki” — ők is lehetnének! Mókuskázás Ki venné már kezébe a rok- A téli időszakban űzték. Főleg a kát Barnán? Pedig valamikor legények, de a lányok is. Mas- minden házban fontak, karának öltöztek a fiatalok, s mai'.! SZŐ t „ül akkoriban a kender. A mai fiatalok nem ismerik már a szátvát, motollát, a rokkát és rültség. 3 guzsalyt. Lassan kihal a szí­nes rongyszőnyeg-készítés is. A régi eszközök valahol a kam­rákban porosodnak. Csak az em­lékek maradtak meg. Ilyen derűs •miék az egykori „mókuskázás”. Megbecsült növény volt ijesztgették a fonóban levő lá­nyokat. Betértek mindenhová, s sok mókától nagy volt a de­Sokan élnek még, akik vala­mikor mókuskáztak. A mai fia­talok azonban már nem űzik ezt a szokást. Igaz, fonó sincsen már. — Sajnos kevés a pénzünk, sódert s°k mindenre nem telik, A múlva megkezdik a közkutak sem lehet mondani, hogy a szállítottak. választópolgárok kérése is jo­karbantartását is... hárnadak nem fogják meg a — Most mire szervezzünk? 80s. így hát addig nyújtózunk, . munka végét. Bár 1962-ben — kérdi a tanácselnök. — A ameddig a takarónk ér — Szóval megkezdődött a fej- 1T)jég 12ooo forint volt az választók azt mondják, ha mondja Csörge Géza, a köz- lodés, csak lassan, A távlat elvégzett társadalmi munka szükség lasz munkájukra, ott tanács fiatal vb-elnöke. is szép, hiszen 1970-ig ígérik értéke, tavaly viszont már lesznek mindenütt. Bizonyí- — idei költségvetésünk négy­az óvoda átalakítását, ugyan- meghaladta, a 25 000 forintot, tanai-: is. Most az útépítésnél százötvenkettőezer forint, ebben az évben nertiir ” két Akkor volt miért — mondják már megkezdték a földműn- Ebtkjl a fix állami hozzájá­a faluban. Épült az orvosi kát. A cél a fontos, szorgal- rulás hárornszázhatvanhat­pedagoguslakast is megépite- rendelő, volt hol dolgozni, más emberek a bárnaiak... ezer, a saját bevétel pedig nek, állami hozzájárulással. Biztosították a helyianyagot Ebben biztosak is vagyunk. több mint nyolcvanhatezer fo­rint Elkészítettük terveinket. Az idén közkutakra több mint négyezer forintot köl­tünk. Az orvosi rendelő tető­javítására tízezer, a rendelő­intézet vízellátására hűsz- ” ezer forintot biztosítottunk. ••• Új ablakot helyezünk el az is­kolán, egy tantermet linóle­ummal borítunk le s már él­éi többiek — összesen heten — „társasház- készült , ban” laknak. Az epület ideiglenesen épült - t “ li,kolai Papaija. 1896-ban.., 1942-ben lakhatatlannak nyíl- Ennek az összege mintegy vánították hivatalosan is. Két képesítés nél- harmincnyolcezer forint A kuli nevelőnk például a „lakhatatlan” ház fejlesztési alapunkat, mintegy éléskamrájában húzódott meg __ . . 7 A rendezetlen körülmények 1970-re meg- nyolcvanezer forintot, az új szűnnek, két pedagóguslakás is épül addig- tanácsházára tartalékoljuk. Es ra Bárnán. Azt nagyon várják. e22el ki is merültünk... — Es a többi álom, hogyan valósul meg a hegyek között? — Ma már nem olyan sötét a kép — mondja a fiatal igazgató. — Elsők lettünk a járási vöröskeresztes versenyben, ez sokat segített a tanulmányi munkában is. Lehet, hogy „kis” dolgokról beszélek, de számunkra ezek a kis dolgok rendkívül jelentősek ... Mi, itt élünk a hegyek közé szorítva. Ugye meg­érti? Megértem. „Kis” dolgaik egy részét to­vább is adom: tornapályát építettek a szü­lők segítségével, az építés alatt 125 köbmé­ter földet mozgattak, cseréltek, salakot sze­reztek, futópályát készítettek, s az egészet — felajánlották a község felnőtt ifjúságának is. — Véleményem szerint megvalósulnak a bárnai álmok ... Ha a lakások felépülnek, kialakul a „stabil” tantestület, és akkor, lesz Bárnán irodalmi színpad és sok-sok szakkör Egy éve sincs, riport jelent meg a NÓG- RÁD-ban, a bárnai iskoláról. Az Írásnak ezt a címet adta B. T. kollégám: „Álmok a he­gyek közölt”. Az álmok — a bárnai peda­gógusok dédelgetett, szép tervei — mostaná­ra sorra megvalósulnak. Az intézet, a rend­kívül mostoha objektív körülmények (ezút­tal nem az iskolaépület állagára kell gondol­ni!) ellenére céltudatosan dolgozik azért, hogy legalább egyik „jellemző” vonásukat eltörül­jék — az elég nagyszámú bukást a minimá­lisra csökkentsék. Amikor ott jártam éppen az év végi ta­nulmányi eredményről tanácskoztak. Ide kí­vánkozik az összehasonlítás: tavaly, év vé­gén 24, most félévben 14 bárnai diákot kel­lett megbuktatni. Az idei tanulmányi év be­fejezésével „beérett” a fokozott, korrepetá­lásokkal erősített munka gyümölcse — még a tízet sem éri el a bukott diákok száma Bár- nán. — Mi a másik jellemzője az iskolának? — Huszonnégy év az átlagkor a tantestü­letben. Ilyen fiatal tanítógárda talán nincs is több a járásban — mondja György István igazgató. — Ez nálunk két dolgot is jelöl. Az egyik, hogy csak független, képesítés nélküli tanerők vállalják itt a munkát (persze van­nak idősebbek, képzettek is), mert mind­össze egy pedagóguslakás van a községben. NÖGRAD-nap Bálnán. Es­tére jár az idő, amikor ösz- szegezzük a nap eredményét. Bárnai napok — bárnai gon­dok, kerül a bejegyzés a jegyzetfüzetbe. Emberi gon­dok, bajok, örömök, a közös­ségé és egy emberé. Közösen keressük a megoldás útját. Legközelebb, június 18-án Bercelre látogatunk, hogy ta­lálkozzunk a falu vezetőivel, lakóival, gondolatot cseréljünk a község életéről, terveiről, gondjairól és örömeiről, összeállították: Pataki László Pádár András Somogyvári László Foto; Koppány György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom