Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETERI & .V5-V V-Sí*?.{<&■ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 139. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. JÚNIUS 15., SZOMBAT Népeink kapcsolata tovább erősödik Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapes­ti Bizottsága és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság párt- és kormányküldöttségének ma­gyarországi látogatása alkalmából pénteken délután barátsági nagygyűlést rendezett az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökség­ben foglalt helyet a magyar párt- és kor­mányküldöttség: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János kül­ügyminiszter, Párái Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, Kovács Imre, hazánk csehszlo­vákiai nagykövete; a csehszlovák párt- és kormányküldöttség: Alexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Oldrich Cernik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, Vasií Bilak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szlovák Kommunista Párt első titkára, dr. Jiri Hájek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, dr. Frantisek Vlasák, a CSKP KB póttagja, tervezési miniszter, Josef Pucsik, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság' magyarországi nagykövete. Az elnökség tagja volt továbbá Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Németh Károly, a Po­litikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Bielik György, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtitkára. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Méhes La­jos, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára, dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke, dr. Papp Lajos, a Borsod megyei Tanács VB elnöke, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnöke, Tóth István, az érsekvadkerti Magyar — Csehszlovák Barát­ság Tsz elnöke, valamint a budapesti üzemek, vállalatok, intézmények több vezetője és dol­gozója. A nagygyűlés résztvevői meleg szeretettel, hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnök­ségben helyet foglaló csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjait, valamint a ma­gyar vezetőket. A csehszlovák és a magyar Himnusz el­hangzása után Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott be­szédet. Kádár János: Szerződésünk megfelel országaink érdekeinek és nemzetközi kötelezettségeinknek Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak, barátaim! Alig egy órája annak, hqgy a Magyar Népköztársaság, és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányfői az orszá­gaink szövetségi viszonyát újabb húsz esztendőre meg­erősítő történelmi jelentőségű okmányt, az új barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést az or­szággyűlés épületében aláírták. (Taps) Engedjék meg, hogy eb­ben az ünnepi árában én is szívből jövő elvtársi üdvözlet­tel köszöntsem Dubcek és Cernik elvtársaikat, a körünk­ben megjelent többi csehszlo­vák barátunkat, a magyar— csehszlovák barátságnak szen­telt mai nagygyűlésünk min­den résztvevőjét. Kedves elvtársak! Barátaim! A magyar—csehszlovák kap­csolatoknak történelmi gyöke­rei vannak, hiszen népeink sorsközössége évszázadokra nyúlik vissza. Legjobbjaink a múltban is keresték az össze­fogás lehetőségét. A burzsoá rendszerek azonban mestersé­gesen szított sovinizmussal gá­tolták népeink közeledését. Kapcsolatainkban új történel­mi korszak kezdődött, amikor a szovjet hadsereg felszabadí­tó hai-ca nyomán népeink sza­baddá lettek, és kommunista pártjaik vezetésével saját ke­zükbe vették sorsuk irányítá­sát. Ekkor vált lehetővé, hogy — nemzeteink tényleges ér­dekeinek megfelelően — új, és jó alapokra helyezzük viszo­nyunkat, barátsági és együtt­működési szerződést kössünk, és vállvetve dolgozzunk a há­ború okozta pusztítások nyo­mainak eltüntetésén, orszá­gink újjáépítésén. Közös munkánknak attól fogva az új, szociaiisita társadalom építésé­nek feladata adott, és ad ma is értelmet és célt. Harmadik legnagyobb partner A húsz évvel ezelőtt aláírt első barátsági szerződés meg­valósítása során sok jó tapasz­talatot szereztünk. E megálla­podás szellemében, és a köl­csönösen vállalt kötelezettsé­geknek eleget téve országaink kapcsolatai a két évtized alatt lendületesen fejlődtek. Kap­csolataink bensőséges elvtársi viszonnyá váltak és együtt­működésünk ma már az élet­nek szinte minden területére kiterjed. Csehszlovákia, hazánk har­madik legnagyobb külkereske­delmi partnere. Árucserefor­galmunk az 1950. évihez ké­pest több mint ötszörösére nö­vekedett. A forgalomban — az ipari országikra jellemzően — a gépipari termékek cseréje dominál. Gazdasági kapcsola­tainkban olyan időszakhoz ér­keztünk el, amikor az árucse­re mellett mind nagyobb sze­repet kaphat a magasabb szin­tű termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Tudományos és kulturális kapcsolataink is örvendetesen növekednek, s népeink kap­csolatait, barátságát segíti elő az országaink között rohamo­san kifejlődött, nagyarányú idegenforgalom is. A magyar—csehszlovák együttműködés további bőví­tésének párt és állami, gaz­dasági és kulturális téren ob­jektív és szubjektív vonatko­zásban egyaránt megvannak a jó feltételei. Most megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk előkészítő mun­kálatait, és közvetlen tár­gyalásainkat egyaránt át­hatotta az a közös törekvés, hogy kapcsolatainkat tovább erősítsük, mélyítsük és széle­sítsük. Ezt lehetővé teszik kö­zös céljaink, az az eltökéltsé­günk, hogy felépítjük orszá­gainkban a szocializmust, hogy együtt és elszántan harcolunk az imperializmus ellen, hogy minden erőnkkel közösen véd­jük népeink és az emberiség jövőjét. Közös a felelősségünk a szocialista világrendszer erősítéséért, a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom egységének megszilárdí­tásáért. Szomszédok vagyunk, közös otthonunk Európa, amelynek szocialista felében élnek és találják meg népeink boldogulásukat. Bizakodva dolgozunk Az internacionalizmus, a szolidaritás erős szálai kötik össze népeinket. Együtt örü­lünk a sikereknek, s mindig számíthatunk egymásra a ne­hézségek leküzdésében, a szo­cializmus útjában álló akadá­lyok elhárításában. Pártjaink, kormányaink a sokrétű és alapvető érdekközösségből ki­indulva mindig önzetlen, se­Vláírták az új magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Pénteken délután az Országház Kupola-csarnokában ün­nepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Magyar részről Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke, csehszlovák rész­ről Oldrich Cernik, a Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a minisztertanács el­nöke irta alá a szerződést. Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett magyar és csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai — Kádár Jánossal, illetve Alexan­der Dubcek-kel az élen — továbbá a két delegáció szakértői. Jelen voltak az aláírásnál: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a párt Központi Bizottságának titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány el­nökhelyettese, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András, Bondor József, dr. Csanádi György, Kiss Árpád, dr. Korom Mihály, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Szabó Zoltán, Vályi Péter és Veress József a kormány tag­jai, továbbá dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés aleí- nöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB. elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára. Ugyancsak ott voltak a budapesti csehszlovák nagykö­vetség diplomatái. A szerződés aláírásakor Fock Jenő és Oldrich Cernik mondott beszédet. A magyar és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség a tárgyalóasztalnál gítőkész, jó barátként érdek­lődnek egymás országainak élete iránt. Ezek az interna­cionalista törekvések hatották át ezúttal is tárgyalásainkat. Mostani találkozónk eredmé­nye, hogy megkötöttük az új szerződést és megtárgyaltuk a további szoros összefogá­sunkra, együttműködésünkre irányuló tennivalóinkat. Mi, a megbeszéléseken részt vett magyar képviselők, mély meggyőződéssel jelenthetjük ki, hogy a magyar—csehszlo­vák barátság és együttműkö­dés a jövőben az eddigihez képest is erősödni fog. Kedves elvtársak! Széles körű kapcsolataink ré­vén csehszlovák barátaink előtt ismeretesek viszonyaink, s je­lenlegi megbeszéléseink során is tájékoztatást adunk arról, hogyan halad Magyarországon a szocializmus építése. Távol áll tőlünk a szándék, hogy eredményeinket túlbe­csüljük, vagy viszonyainkat idealizáljuk. Az azonban is­mert történelmi tény, hogy pártunk és népünk egyrészről határozottan felszámolta a baloldali torzításokat, másrészt Leszámolt a revizionista néze­tekkel, és ez tette lehetővé, hogy súlyos harcokban veresé­get mérjen a burzsoá ellenfor­radalmi erőkre. Megszilárdí­totta és jelentősen fejlesztette a szocialista társadalmi po­zícióit a politika, az államaiét, a gazdaság és a kultúra terü­letén. Mindennek eredménye­képpen népünk ma nyugodt körülmények között, és biza­kodva dolgozik a harmadik ötéves terv megvalósításán. A szocialista építő munka haté­konyságának növelése céljából korszerűsítjük a gazdaságirá­nyítási rendszert, fejlesztjük a tudományt, a kultúrát, igyek­szünk még jobb élet- és mun­kakörülményeket teremteni minden becsületesen dolgozó ember számára. Bevonni minden alkotó erőt Pártunk erejének, tekinté­lyének, a szocializmus építésé­ben elért sikereinek forrása az eszmei és politikai egység, amelyet a pártélet lenini nor­máinak, a kollektív vezetés el­vének betartásával, és betarta­tásával, a szubjektivizmus, és mindenféle antímarxisita né­zet eilend állandó és követke­zetes harccal ért él. Értelme­zésünk és gyakorlatunk szerint az eszmei és politikai egység nem zárja ki az elvtársi esz­mecserét, vitákat. Sőt úgy gondoljuk és tapasztalj tik, hogy a nélkülözhetetlenül szükséges cselekvésbeli egységnek felté­tele, hogy minden lényeges kérdés eldöntése előtt tanács­kozzunk egymással, vitatkoz­zunk. és az eszmecserébe nagy számban vonjuk be az érde­kelteket, és a kérdésben jára­tos szakembereket. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a szocia­lista nemzeti egység jegyében, a pártunk vezette Hazafias Népfront keretében minél na­gyobb számban, tömegesen vonj ulc be az embereket a köz­életbe. Arra törekszünk, hogy a haza javára, az egyének bol­dogulására kibontakoztassuk, és a szocializmus építésének nagy munkájába bevonjunk mimten alkotó erőt. Ennek megfelelően, feladatunknak te­kintjük a pártélet és a köz­élet életerős demokratizmusá­nak biztosítását és fejlesztését, ugyanakkor, s ezzel egyidejű­leg mindazok fellépésének le­hetetlenné tételét, akik a szo­cializmus ellen törnek. Ilyen viszonyok között élünk és dolgozunk. Gazda­sági terveinket és kulturális, szociális elgondolásainkat a párt IX. kongresszusának út­mutatásai alapján elfogadható eredményekkel valósítjuk meg. Az idei év biztató kez­detének nagy jelentőséget tu­lajdonítunk, mert ez az első esztendő, amikor terveinket a párt által kezdeményezett új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének körülményei közepette kell teljesítenünk. A gazdálkodó szervek még az új körülmények és feltételek kihasználásának első próbál­kozásainál tartanak, de siker­ként könyvelhetjük el, hogy a bevezetés zöikkenőmentes volt, a népgazdasági terv időarányos részét teljesítet­tük. s elmondhatjuk, hogy a reform közügy, örvendetes, hogy ma már nemcsak a gazdasági vezetők, hanem maguk a dolgozó tömegek is gondolkodnak! azon, hogyan lehet fokozni a termelés gaz­daságosságát, jövedelmezősé­gét. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája ezen a téren is egyetértésre és tá­mogatásra talált társadal­munkban. A párt tevékenységében — a kölcsönös bizalomra építve — a tömegékre támaszkodik. A politika fő irányvonalát betartva, ugyanakkor forra­dalmunk fejlődésének új, sokszor bonyolult kérdéseit napirendre tűzve, azok helyes megoldására törekedve töl­ti be pártunk küldetését, s vezeti társadalmunkat a szo­cializmus építésének útján előre. Sok szál köt össxe bennünket Kedves elvtársak! Barátaim! A magyar nép, amelyet a közös érdéfcek és törekvések sok szállal fűznek a szom­szédos Csehszlovákia népei­hez, mindig örömmel üdvö­zölte e testvéri ország nagy eredményeit, amelyeket a szocializmus építésében elért. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom