Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

V1LÄG PROLETÁRJAI. EGVESÖLJETEKT 4MKM9 . . m 7 AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 138. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. JÚNIUS 14., PÉNTEK Budapestre érkezett a csehszlovák párt- és kormán jküldőttsé Megkezdődtek b tárgyalások Szeretettel várt, kedves vendégeket foga­dott. csütörtökön délelőtt a magyar főváros: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Forradalmi Munkás— Paraszt Kormány meghívására Budapestre ér­kezett a csehszlovák párt- és kormánykül­döttség. A küldöttséget Alexander Dubcek, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára vezeti. A delegáció tagjai: Oldrich Cernik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt első titkára, dr. Jiri Há- jek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, dr. Franlisek Vlasák, a CSKP KB póttagja, ter­vezési miniszter és Josef Pucsik, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe, aki a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A vendégek fogadására már jóval az érke­zés hivatalos időpontja előtt több ezren gyűl­tek össze a Ferihegyi repülőtéren, amely az ünnepi, alkalomra zászlódiszt öltött. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség fogadására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Mik­lós, Czinege Lajos, llku Pál, Németh Károly, Kádár János: a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titká­rai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnök- helyettese, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. Ott volt a fogadtatásnál az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Tíz óra előtt néhány perccel tűnt fel a lég­térben a küldöttség különrepülőgépe, ame­lyet a határtól a magyar légierők vadászgép- köteléke kisért. A repülőtér betonjára lépő Alexander Dubceket és a küldöttség tagjait elsőként Kádár János, Losonczi Pál, Fock Je­nő, Biszku Béla és Péter János külügyminisz­ter üdvözölte. A magyar és a csehszlovák vezetők szívélyes kézszorítással köszöntötték egymást. Díszjel harsant. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Alexander Dubceknek, majd fel­csendült a csehszlovák és a magyar Himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövés adta hírül, hogy a kedves vendégek hazánkba érkeztek. Alexander Dubcek Kádár János társaságá­ban cllépett a díszzászlóalj előtt, s magyarul köszöntötte az egységei. Úttörők virágcsokro­kat nyújtottak át a vendégeknek, akik mo­solyogva köszönték meg a kedvességet. A vendégek ezután a fogadtatásukra meg­jelent magyar közéleti vezetőket és a diplo­máciai testület képviselőit üdvözölték. Ezután Kádár János beszédet mondott. ii 11 in ii k öd is növeli országaink erejét Kedves Dubcek elvtárs! Kedves Cernik elvtárs! Elvtársak! Barátaim! — Megtisztelő számunkra, hogy hazánk fővárosában, Budapesten kedves vendég­ként fogadhatjuk, a szomszé­dos testvéri Csehszlovákia népeinek kiváló képviselőit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép nevé­ben szívből üdvözlöm megér­kezésük alkalmából Dubcek elvtársat, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, Cernik elvtársat, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét, a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség minden tag­ját, valamennyi csehszlovák vendégünket. Kedves elvtársak! Baráta­im! Számunkra mindig nagyje. lentőségűek azok a találko­zók, amelyeken elvtársi esz­mecserét folytathatunk a szocialista országok pártveze­tőivel. államférfiaival az or­szágainkat és pártjainkat fog­lalkoztató időszerű kérdések­ről, közös ügyünk érdekében végzett munkánkról, tapasz­talatainkról. Csehszlovák barátainkkal létrejött mostani találkozónk különleges jelentősége abban van, hogy meg kívánjuk újí­tani a húsz évvel ezelőtt megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést. A két évtizeddel ezelőtt aláírt szer­ződés beváltotta hozzáfű­zött reményeinket, mert erő­sítette népeink testvéri ba­rátságát és előmozdította or­szágaink gyümölcsöző együtt­működését. A magyar—csehszlovák vi­szony jellemzője, hogy az elvtársi bizalom légkörében, a proletár internacionalizmus alapján működünk együtt, és segítjük egymást népeink bé­kés, építő munkájának vé­delmében, országaink szocia­lista rendjének erősítésében, közös történelmi céljaink el­érésében. Az új szerződés aláírására azzal az elhatáro­zással készülünk, hogy a jö­vőben még tovább erősítjük pártjaink, országaink, népe­ink immár hagyományos ba­ráti és testvéri kapcsolatait, együttműködését. A szocialista országok ösz- szefogása ma rendkívül fon­tos nemzetközi politikai erő. Ezen belül külön jelentősége van a közvetlen szomszédos szocialista országok kapcsola­tainak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a csehszlovák— magyar barátság mostani ta­lálkozónkon tovább erősödik és hasznosan szolgálja népe­ink közvetlen érdekeit, ugyanúgy, mint nemzetközi törekvéseinket. Ez az együtt­működés növeli országaink erejét, ugyanakkor hozzájárul a szocialista országok egysé­gének általános erősítéséhez, és az összes haladó erő nem­zetközi összefogásához is. Kedves barátaink! Mégegyszer szívből üdvöz­löm Önöket, köszönjük, hogy meghívásunkat elfogadva el­jöttek hozzánk, kérjük, érez­zék jól magukat hazánkban, a vendégszerető magyar föl­dön. Éljen és erősödjék a ma­gyar és csehszlovák nép ba­rátsága! (nagy taps). Kádár János szavaira Alexander Dubcek válaszolt: tainkat és kölcsönösen tájé­koztassuk egymást. — Már most, fővárosukba érkezésünkkor kedves köte­lességemnek teszek eleget, amikor átadom önöknek, kedves elvtársak, a gyönyö­rű Budapest lakosságának és az egész testvéri magyal' népnek a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, a csehek és szlo­vákok Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának. Ludvik Svoboda köztársasági elnök­nek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának, valamint az egész csehszlo­vák népnek 1 cgszí vél y eseb b üdvözítetek — A népeink közötti kap­csolatokban bekövetkezett alapvető fordulatot kifejező 1949-es első szerződés aláírá­sa óta eltelt évek során si­kereket értünk el. Nemcsak az országaink közötti gazda­sági. politikai és kulturális együttműködés bővült lé­nyegesen, hanem — ami az igazi barátság és szövetség szempontjából a legfontosabb — jobban és mélyebben meg­ismertük és megértettük egy­mást. — Elmondhatjuk tehát, hogy az eddigi egyezmény tartalma, szelleme és célja megvalósult. Megérett az idő arra, hogy új egyezményt kössünk, amely kifejezi sok­oldalú kapcsolataink új mi­nőségét és perspektíváit, egyúttal azokat a változáso­kat, amelyek 1949 után Euró­pában és az egész világon végbementek, s amelyekre politikánkban tekintettel kell lennünk. — Azt akarjuk, hogy szer­ződésünk egyértelműen de­monstrálja akaratunkat, hogy az egyenlőség, egymás tiszte­letben tartása és a kölcsö­nös előnyök elvei alapján, a proletár internacionalizmus, valamint a Varsói Szerződés­ből eredő kötelezettséghez való hűség szellemében fej­lesszük az együttműködést a szocialista országok között, ütomstop Az ENSZ New York-i székhazában nemrég a magyar állandó delegáció vezetőjének jóvoltából alkalmam volt az atomsorompó-szerződés létrehozásáért folytatott harc egyes részleteit megfigyelni. A szerződés most jelentős stádiumba került, a közgyűlés 95 szavazattal 4 ellenében (Albánia, Kuba, Tanzánia, Zambia), 21 tartózkodással jó­váhagyta azt a határozati javaslatot, amely felhívja a tag­országokat, hogy mielőbb írják alá az atomfegyverek további terjedésének megakadályozásáról szóló tervezetet. Az előrehaladást nagymértékben segítette, hogy a genfi tizenhéthatalmi leszerelési tanácskozás már márciusban olyan tervezetet tett az ENSZ asztalára, amely tekintetbe vette a korábbi tervezettel szemben emelt kifogásokat. Az aggodalmak egy része abból adódott, hogy bizo­nyos országok féltek: amennyiben lemondanak az atom­fegyver megszerzésének jogáról, ez korlátozza kísérleti le­hetőségeiket az atomerő békés felhasználásában. Ügy tű­nik, hogy e téren őszinte gondolatok vezették például Svédországot vagy Olaszországot, de amikor Nyugat-Né- metország ugyanezzel a formai kifogással élt, a tényleges ok sokkal inkább az volt, hogy Bonn nem akarta becsap­ni az ajtót á közvetlen atomfelfegyvcrzés csábító lehe­tősége előtt. Az ázsiai országok közül India aggodalmai keltettek komoly visszhangot. Ezek hátterében az állt, hogy Kína atomhatalommá vált, és ugyanakkor elutasít­ja az atomsorompó-egyezménv tervezetét. Ezért az indiai kormány nemzeti biztonságának valamilyen formában tör­ténő garantálását igényelte. Az új tervezet szerint az atomhatalmak kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy minden tudományos segítséget megadnak az aláíróknak a békés célú atomfejlesztéshez így azok voltaképpen kedvezőbb helyzetbe kerülnek mint a szerződést elutasító államok, amelyeknek szükség-’ szerűen korlátozottabbak kutatási lehetőségeik Döntő jelentőségű lepesnek minősíthető az a közös szovjet- amerikai nyilatkozat is. amely szerint1 a Biztonsági Ta­nács védelmi garanciát nyújt a szerződést aláíró orszá­goknak minden esetleges fenyegető atomagresszió ellen. A szerződéstervezet más szempontokból is előnyös az aláírók számára. Katonai értelemben ■ zért, mert hiába kezdene atom fegyverkezésbe valamilyen állam, ezzel már nem növelné biztonságát. Ugyanez áll gazdasági vonatko­zásban is. mert az önálló atomütőerő olyan terheket róna a? u'_ vállalkozókra, amelyeket csak szociális és gazda- !***. f*,adataik teljes háttérbeszoritásával tudnának vál- Jgondolkoztató adatokat közöl e tárgyban a iden­tes, amelyet az ENSZ főtitkára tett közzé a múlt év vé­gén. A felmérések szerint a harminc—ötven bombázó re­pülőgépből. 50 középhatósugarú rakétából és 100 atom­bombából álló „minimális” atomütőerő tíz év alatt 1,7 milliárd dollárt emésztene fel. A közvetlen pénzügyi terheken túl az önálló atomütő- erö kiépítése rendkívül nagy szellemi megterhelést Is je­lent. Ugyancsak ENSZ-jelentés szerint a szükséges beren­dezések megépítésére 1300 magasképzettségű mérnökre, és 500 tudósra lenne szükség. Egy ilyen program rendkí­vüli mértékben megterhelné olyan országok erőforrásait, mint Egyiptom, Pakisztán, Brazília, de az olyanokét is, mint Belgium, vagy Svájc. Ha tekintetbe vesszük, hogy viszonylag rövid idő alatt milyen haladást értek el, nem tűnik elhamarkodott meg­állapításnak: remélhető, hogy ez az esztendő az atomso­rompó-szerződés éve lesz. (s. e.) valamint készségünket, hogy jó, békés kapcsolatokat te­remtsünk mindazon európai országokkal, amelyek készek hathatósan támogatni a bé­két és biztonságot Európá­ban. Kedves elvtársak: meggyő­ződésünk, hogy látogatásunk, megbeszéléseink és tárgyalá­saink hozzájárulnak a Cseh­szlovák Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt, valamint a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya és a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt kormány közötti őszinte vi­szony további elmélyüléséhez, a szocialista országok egysé­gének további; megszilárdítá­sához. — Köszönjük önöknek ked­ves elvtársak. Budapest la­kóinak a szívélyes és elvtársi fogadtatást, (nagy taps) Az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenétével fejeződött be. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tagjai ma­gyar államférfiak társaságá­ban gépkocsikba ültek, s rend­őri díszmotorosok kíséreté­ben szállásukra hajtattak. Amerre a gépkocsisor elha­ladt, budapestiek ezrei kö­szöntötték meleg szeretettel a testvéri csehszlovák nép párt- és állami vezetőit. (Folytatás a 2. oldalon) Alexander l>ul»ceK : Fejlesztjük kékes kapcsolatainkat Kedves Kádár elvtárs! Kedves Fock elvtárs! keztünk az önök országába, gyár Népköztársasággal, s hogy a Csehszlovák Szocia- mint ahogy az már szokás­lista Köztársaság nevében sá vált a szocialista országok Kedves magyar barátaink, al^rjuk a barátsági, együtt- között, megvitassuk mindazt, elvtársnők és elvtársak! működési és kölcsönös segít- ami bennünket közösen ér­— Azzal a megbízatással ér- ségnyújtási szerződést a Ma- dekel, kicseréljük tapasztala­Wm A megérkezés után a Ferihegyi repülőtéren. Balról • jobbra: Kádár János, Alexander Dubcek, Fock Jenő és Oldricb Cernik

Next

/
Oldalképek
Tartalom