Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

AZ OLVASÓKÉ Helyettesítés gyermekgondozás idején A szécsényi járásban egy fiatalasszony úgy határozott, hogy igénybe veszi a gyer­mekgondozási segély tartamá­ra biztosított fizetetlen sza­badságot. Ez — mint ismere­tes — a gyermek hároméves koráig jár. A munkáltató a dolgozó huzamos távollétére számítva feladatának ellátásá­ra helyettest vett fel. Nem sokkal ezután az asszony csa­ládi körülményei megváltoz­tak: anyósa költözött hozzá­juk, s a nagymama boldogan vállalta unokája nevelését. A fiatalasszony munkára jelent- kezeit. Most a munkáltató fe­je fáj: mi történjék a helyet­tesítésre felvett dolgozóval ? Nagyobbítja a gondokat, hogy az asszony ragaszkodik mun­kaköri beosztásához, helyette mást nem fogad el. Az, hogy a gyermekgondo­zási szabadságot igénybe vevő dolgozó a szabadság eltelte után eredeti munkakörére jo­gosult, nem vitás. Nem, mert jogviszonya munkáltatójával a szabadság tartama alatt vál­tozatlanul fennáll. Éppúgy fennáll, mintha — például — hosszú ideig táppénzes állo­mányban lett volna. A jogsza­bály szocialista szellemével lenne feloldhatatlan ellentét­ben az olyan gyakorlat, amely szerint a gyermekgondozási szabadsággal élő nő később hátrányos helyzetbe kerüljön. Ehhez hasonló, kellemetlen szituációt könnyű megelőzni. A munkáltató akkor jár el he­lyesen, ha a helyettesítésre vállalkozó dolgozóval egyértel­mű, írásban rögzített munka- szerződést köt. A szerződés­nek tartalmaznia kell, hogy az nem meghatározatlan idő­re szól, hanem arra az idő­szakra, amíg a kedvezményre jogosult igénybe veszi a fize­tetlen szabadságot. Természe­tesen a helyettesítő munkavi­szonyát sem szabad máról holnapra megszüntetni. A gyermekgondozási szabadsá­gon levő nőnek harminc nap­pal előbb kell bejelentenie, hogy ismét munkába kíván állni. Erre figyelemmel a he­lyettesnek is jut ideje arra, hogy más munkahelyet sze­rezzen magának. Legfőbb érték az ember Érdekes vizsgálatot végzett a rétsági és a balassagyarmati já­rás néhány termelőszövetkezeté­ben a Palóctáj Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége. Azt kutatták, milyen munka és egész­ségvédelmi intézkedéseket tesz­nek a szőve ütegetekben, hogy a tagok, az alkalmazottak bizton­ságosan dolgozhassanak. A vizs­gálódásra az késztette a szövet­séget, hogy tavaly meglehetősen magas volt, több mint három­száz, a balesetek száma a két iárás gazdaságaiban. Emiatt csak­nem hatezer nap esett ki a mun­kából. A szövetség hasznos tanácsokat adott a szövetkezeti vezetőknek arra vonatkozóan, milyen intéz­kedésekkel védhetik leginkább a legfőbb érték az ember bizton­ságát. K. J. Muszáj illetlenkedni Valamikor arra tanítottak, hogy kulturcmber asztalkendőbe, papír­szalvétába törli a száját. Meg­tenném ezt a salgótarjáni gyors­büfében, — de hiába keresem ezt is, azt Is. Mit tehetek? Elő­veszem orrfúvásra is használatos zsebkendőmet. Lám, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat jó­voltából muszáj illetlenkedni. Szerkesztői üzenetek H. A. (Kistcrenye): Ha a határozatlan időtartamra szó­ló munkaszerződést nem fog­lalták írásba, a vállalat köte­les a dolgozót személyi alap­béréről a munkába lépéstől számított három napon belül írásban értesíteni. K. P. (Salgótarján): Az átlag- kereset kiszámításánál nem szá­míthatók be a szociális juttatá­sok, a hűségjutalom, a jubileumi jutalom és az újítási díj. Ugyan­csak nem számítható be az átlag- keresetbe az alsó- és középfokú oktatási Intézményben oktató és nevelő munkát végző dolgozó túl­munkadíjazásának fele. valamint a művelődésügyi- miniszter által meghatározott egyes művészeti területeken járó prémiumok ösz- •zege. X. V. (Salgótarján): A ha­vidíjas dolgozót magasabb munkakörű dolgozó helyette­sítése esetén a magasabb munkakörnek megfelelő mun­kabér akkor illeti meg, ha egyfolytában harminc napon túl helyettesít. Ilyen esetben legalább a ténylegesen ellá­tott munkakörre előírt bérté­tel alsó határának megfelelő összegű személyi alapbért kell a dolgozónak megkapnia. A helyettesítési minőségben alkalmazott dolgozót csak a helyettesítés negyedik hónap­jától kezdődően illeti meg a magasabb díjazás. A jobb, gyorsabb, eredményesebb ügyintézésért Legutóbbi ülésén a Közal­kalmazottak Szakszervezete járási bizottsága részletesen foglalkozott Rétságon a hatósági munka és az ügyintézések tapasztala­taival. Vizsgálták a községi tanácsok és a járási szakigaz­gatási szervek munkáját. Megállapították, hogy az el­múlt évi választás során sok új tanácstag került az appa­rátusba, akik megfelelő gya­korlattal még nem rendelkez­nek. Több helyen tapasztalha­tó, hogy nem alakult egész­séges munkakapcsolat a taná­csi dolgozók között. Fokozni kell a rétsági járásban a ha­tósági munka, az ügyintézés hatékonyságát, ehhez minden segítséget biztosítani kell. Rakonczai József, a járási a közigazgatási munka min­den területét ' felöleli, bizto­sítéka annak, hogy a taná­csokhoz kerülő ügyek a szo­cialista törvényesség szellemé­ben nyerjenek elintézést. A gyakorlatban különösen fon­tos az ellenőrző munka segítő jellegének fokozása a járás­ban. A tanácsokat időben fel kell készíteni az új hatáskö­rök fogadására, hogy azokkal eredményesen tudjanak élni. K. S. I.itkére utazom Salgótarjánból vasárnap reggel. A buszon — tá­volsági lévén az AKÖV-adta — szabad dohányozni. Nyomnám is a csikket a hamutartóba, ha lenne, mármint hamutartó. De nincs. Lám, a számú AKÖv jóvoltából muszáj illetlenkedni* A Balassa Étteremben felke­resem a helyiséget, ahová őfel­sége sem jár Merci-Diese!-en. Visszatérőben annyiban szeretnék Pilátusra hasonlítani, hogy mos­sam kezeimet. De hol a csap, hol a mosdó? Mesterdetektív le­gyen a lúdtalpán, aki megtalál­ja. Lám. a földművesszövetkezet jóvoltából muszáj illetlenkedni. „Barátaim” figyelmébe: a né­hány sort nem bizonyítványom magyarázatára szántam; sokkal Inkább arra, hogy a felrótt hi­bák megszüntetésével a vendég­látó vállalat, az AKÖV és az fmsz javítson saját bizonyitvá- nyán, — s ne kényszeritsen sen­kit malackodásra. b- z- «• Már nem érdemes A közelmúltban körülbelül hetven percig tartózkodtam a SZTK rendelőintézet földszin­szaladgálni. Az ésszerűség is ezt kívánná meg. Koncsik Gyula tanács vb elnöke többek kö­zött hangsúlyozta, hogy az egész problémakört szakigaz­gatási vezetői értekezleteken is meg kell vitatni. A rende- ietek, a törvények ismerete fontos dolog, ezek helyes al­kalmazása az eredményes munka feltétele. Csilik József, szb-tag, javasolta, hogy a kü­lönböző jogszabályok köréből Ki mit tud? vetélkedő kerül­jön megrendezésre. Ennek ti folyosóján. Láttam, hogy hol az egyik, hol a másik or­vost értesíti a portás az érke­ző telefonhívásokról. Az or­vos ilyenkor kénytelen ott­hagyni a rendelést, illetve a beteget néhány percre. Miért nem lehet a rendelőintézetben telefonközpont, s az orvosok szobájában telefon, és akkor nem kellene a portásnak sem Salgótarján A kérdést a rendelőintézet igazgató főorvosával beszéltük meg. A városfejlesztési terv keretében egy korszerű, min­den igényt kielégítő rendelő- intézet épül előreláthatóan 1973-ben. így a jelenlegi ren­delőben nem volna célszerű nagyobb beruházást eszközöl­ni, s ennek költségeire sincs pillanatnyilag lehetőség. megszervezése az szb. felada­MIT JELENT AZ ÖTÉVI MEGSZAKÍTÁS NYUGDÍJA­ZÁS ESETÉN? K. F. lapunk régi előfizetője és olvasója olyan kérdést vetett fel, amelyhez hasonlót már többen intéztek szerkesz­tőségünkhöz. Az új Munka Törvénykönyve lehetőséget ad a munkaviszonyok összeszámítására, függetlenül attól, hogy az egyes munkaviszonyok között mennyi idő telt el. Nincs ez a lehetőség azonban a nyugdíj szempontjából, mert itt továbbra is változatlan az a rendelkezés, hogy 5 évi kiesés esetén a nyugdíjévek megállapítása szempontjából az elő­ző éveket figyelmen kívül kell hagyni. K. F. olvasónknál az a helyzet, hogy 1942-ig, 16 éven át mint másodosztályú altiszt volt alkalmazásban. Ekkor katonának hívták be. Majd a felszabadulást követően földosztó bizottságban te­vékenykedett 1947. év elejéig. Először egyéni gazda volt, majd később termelőszövetkezeti tag. Leveléből nem tűnik ki, hogy mettől meddig volt egyéni gazda, de ha nem volt 5 évi kiesés szövetkezeti tagsága és korábbi munkaviszonya között, a beszámításra megvan a lehetőség- Mivel közlése hiányos, azt tanácsoljuk, hogy részletesen írja meg az egyes munkában töltött időket, erről csatolja be igazoló okiratait, és egy kérelemmel juttassa el az egészet a tár­sadalombiztosítás megyei szervéhez. A BETEG DOLGOZÓ MUNKAVISZONYÁT FELMONDÁS­SAL MEGSZÜNTETNI NEM LEHET D. I. olvasónk munkaviszonyát létszámfelesleg címén betegállomány alatt a vállalat felmondta. S. V. olvasónknak pedig betegségét követően történt munkába lépésekor szün­tették meg munkaviszonyát. Mindketten kérdezik, jogos volt-e a velük szemben történt intézkedés? Általános rendelkezés, hogy beteg dolgozónak a kere­sőképtelenségét követő 15 nap leteltéig, legfeljebb azonban keresőképtelenségének első napjától számított egy évig, gü- mőkóros megbetegedés esetén pedig két évig nem lehet fel­mondani. Üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) ese­tén mindaddig fennáll a felmondási tilalom — egy évet meghaladóan is —, amíg a balesetet szenvedett táppénzt kap­MENNYI CSALÄDI PÓTLÉKRA JOGOSULT A TERME­LŐSZÖVETKEZETI TAG AZ ŰJ RENDELKEZÉS SZE­RINT? — kérdezi S. F. olvasónk. Családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha pedig nő legalább 80 munka­napot dolgozott a közös munkában. Az a termelőszövetkezeti • tag, — mondja a 20/1963. (V. 21.) Kőim. sz. rendelet — aki az előző naptári év­ben 120 (nő 80) napnál keve­sebb munkanapot dolgozott, családi pótlékra a teljesített munkanapok arányában a következő naptári év első napjától számítva annyi hó­napra jogosult, ahányszor 10 (nő 7) munkanapot dolgozott a közös munkában­A termelőszövetkezeti tag­nak egy naptári hónapra já­ró családi pótlék összege két gyermek után összesen kettő­száz forint, három gyermek után összesen háromszázhat­van forint, minden további gyermek után gyermeken­ként további százhúsz forint. A TÁPPÉNZ ÉS A KERE­SET KÖZÖTTI KÜLÖNB­SÉGET MIKOR LEHET KÖ­VETELNI? J. M. levélírónk múlt hó­nap végén munkából hazafelé menet, amikor a buszról le­szállt, gödörbe lépett, és en­nek következtében súlyos ín- húzódást és parcleválást szenvedett. Jelenleg is kór­házi kezelésre jár. Az orvos nem igazolja az üzemi bal­esetet, pedig olvasónk úgy tudja, hogy munkából való hazajövetel közben történt baleset üzemi balesetnek mi­nősül. A vállalatnál ezért a fizetés és táppénz közötti kü- lönbözetet nem voltak haj­landók részére megtéríteni. Olvasónk leveléből azt állapítottuk meg, hogy az az ok, amelynek követ­keztében a baleset elő­állt. vagyis, hogy a buszról leszállva belelépett a gödőr­Megvizsgáltuk: Bennünket a jó szándék vezeteti K. I. (Salgótarján): Az éj­szakai pótlék mértéke tíz szá­zai ék. A kollektív szerződés — különösen huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetére — ennél magasabb mértékű éjszakai pótlékot is megállapíthat. Ha a dolgozó rendszeres napi munkaidejé­nek csak eg}- része esik éj­szakára. részére átalány is megállapitható. B. E. (Somoskőújfalu): A rtol­eor.ót az ugyanazon a napon tél­iesített túlmunka első két órájá­ra huszonöt százalékos, a továb­bi két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó Időtartamára pedig százszázalékos pótlék illeti meg. ja!: kérésemet, de kénytelen vagyok önökhöz folyamodni, hogy végre az ígérgetésekből intézkedés szülessék. Nógrád- sipeken lakom, s az én telkem mellett húzódik a sportpálya, ahol minden vasárnap mér­kőzések, edzések vannak. S a baj nem is ebben van, hanem onnan ered, hogy a labda gyakran repül át a kerítésen, a labdáért beugrálnak és így letapossák a veteményeket, megrongálják a kerítést is. Nem kívánom részletezni, hogy héttagú családom megél­hetése szempontjából milyen fontos nekem ez a terület. ta lenne. Garai István, a já­rási bizottság titkára fölhívta a figyelmet arra, hogy a de­centralizálás a korábban je­lentkező leterheltséget tovább fokozza, a feladatok meghatá­rozásánál ezzel is számolni kell. A Közalkalmazottak Szak- szervezete rétsági járási bi­zottsága határozatban szögezte le, hogy a hatósági tevékeny­ség egyik legfőbb megnyilvá­nulási kerete az 1957. évi IV. törvény maradéktalan alkal­mazása. Az említett törvény sabb módon fenyegetőznek, kinevetnek. Már majdnem a tettlegességre is sor került emiatt. Az ügyben már kér­tem az MTS segítségét is, ahol még tavasszal ígéretet kaptam, hogy a legsürgőseb­ben intézkednek, de azóta’ sem történt semmi. A helyi tanács is ígérte, hogy mire a labdarúgó-szezon megindul, készen lesz a drótháló. Ez sincs kész. Egy azonban tör» tént, tíz méterről áthelyezték a kaput három méter távol­ságra a kerítésemhez.! Kérem, segítsenek az áldatlan körül­mény felszámolásában. Csizmadia József Nógrádsipek A napokban egy mátraszől- lósi asszony kereste fel a szer­kesztőséget. Segítségünket kérte. Férjétől különváltan él, és két kiskorú gyermeket kell eltartania. Mint elmondta, csak az egyik után kap négy­száz forintot, ebből élnek, mert munka nélkül van. Az­ért fordult hozzánk, segítsük elhelyezkedését. A községi óvodát tartaná a maga szá­mára legmegfelelőbbnek, ahol megüresedett egy gyermek- gondozói állás. A szerkesztőségnek nincs lehetősége a községi óvodába helyezni valakit, hiszen ez a tanács hatáskörébe tartozik. A panaszttevő asszony gondját megértve közöltük ezt vele. Ekkor egy olyan körülményt tárt fel, amelybe a közvéle­mény nevében már igen is beleszólásund: van. Története­sen, hogy a községi tanács vb- től ő nem vár megértést, mert azok kivételeznek. A megüresedett óvodai állást olyan asszonnyal töltették be, akinek magasabb a jövedel­me. Arra a kérdésünkre, hogy miért, azt válaszolta, „kivé­telt tesznek az emberek kö­zött és nem a szociális hely­zetüknek megfelelően segítik n rászorultakat.” Ha ez így van, kötelességünk ' 1 keresni az igazságot. Így indultunk a panasztte- vö szövetségeseként jobb be­látásra bírni a község vezetőit Mátraszőllősön. A vb-elnök távolléte miatt a vb-titkárral tárgyaltunk. Nem lepődött meg. Panaszosunk, már több szervezetet felkere­sett. Elég sok elfog­laltságot okozott a közsé­gi tanácsnak. Jegyzőkönyve­ket mutatott a titkár, amelyet a vb-ülésen rögzítették. Ebből megismertük, hogy az óvodá­ban nincs üresedés. Két bete­gük volt, akik időközben már felgyógyultak, munkahelyükre a visszatérést a törvények biztosítják. Igaz, hogy helyet­tesítésükre felkértek egy má­sik asszonyt, akinek a szociá­lis helyzete — a vb szerint — rosszabb, mint a panaszttevőé, mert havi 600 forint segélyből él. Panaszosunk viszont ha­vonta nem 400, hanem 800 fo­rintot leap, tehát a két gyerek után 400—400 forintot. Eltitkolta előttünk a másik gyerek után járó 400 forintot. Megvádolta a község válasz­tott testületének vezetőit. Nem említette, hogy az óvodá­ban csak kisegítő, ideiglenes munkáról lehet szó. De miért a különböző szerveknél a községi tanácsot kompromit­táló vádaskodás, hogy nem a szociális helyzetre figyelem­mel nyújtanak a rászorult embereknek támogatást, ha­nem — mondjuk ki — a pro­tekció alapján? Panaszosunk életéből érde­kes részleteket ismertünk meg. Már három emberrel élt együtt, valamennyi el­hagyta. Az egyik gyerek egy negyedik férfitól van, ez fi­zeti a gyermektartást is. A községben több emberrel be­széltünk. Nem állnak ki pa­naszosunk mellett. Ha törvé­nyes lehetősége lenne sem javasolnák az óvodába. Saj­nos ezek az érvek meggyőző­ek. Az pedig méginkább, hogy a panaszttevő magatartása el­lenére, a községi vb nem ve­tette el a vele való törődést. A titkárnő mondta el, hogy megkeresik a lehetőségét a munkába helyezésre. A közel­jövőben tanácsi üzemet ala­kítanak a felújítások végre­hajtásara. Különböző építési munkákat végeznek majd a községben. Ebben az üzemben helye lesz panaszosunknak is. Bennünk meg volt a jó szán­dék a segítségnyújtásra. De meggyőződtünk: A panaszo­sunk szava nem helytálló. Szövetségünket felbontjuk, mert a községi vb jó szándék­kal foglalkozik ügyével. Reméljük megért bennün­ket,B. Gy. lie, a vállalat működési körén kívül esett és azt a vállalat nem is tudta volna elháríta­ni- Függetlenül attól, hogy olvasónkat sem terheli fele­lősség, a Munka Törvényköny­ve 62. §-a alapján nincs le­hetőség arra, hogy a válla­lat fizesse meg a táppénz és fizetés közötti különbözeiét, mivel a baleseti okot nem lehet a vállalat működési kö­rébe eső oknak tekinteni, és ez egyben olyan, amelyet a vállalat adott esetben el sem háríthatott. A fizetés és a táppénz közötti különbözet megtérítését ezért a vállalat­tól olvasónk nem követelhe­ti. Béri rabsicok Idősb- Urbán Mihály a fel- szabadulás előtt erdőkerülő volt, tehát tarthatott fegyvert a házánál. Puskáját munkavi­szonyának megszűnése után sem szolgáltatta be az illeté­kes hatóságokhoz, hanem fia házánál rejtegette. A puskát idősb, és ifjabb Urbán Mihály orvvadászatra használta. A két béri lakos törvénysértő magatartására közérdekű be­jelentés hívta fel a rendőrség figyelmét. A megyei rendőr- főkapitányság vizsgálati osz­tálya a bűnjelek között na­gyobb mennyiségű lőszert fog­lalt le. A puskáról a főkapi­tányság fegyverszakértője megállapította, hogy abból legutóbb két hete lőttek. Idősb és ifjabb Urbán Mihály ellen büntető eljárás indult. Ha szólok érte. a tegbrutáli­4 NÖGRÁD - 1968. június 8., szombat Kedves Szerkesztőség Talán túl egyszerűnek talál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom