Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

?ffixiRkásmo7í>alom 1890—1018 (II.)

A „ rérszopók ”

A címet nem én találtain ki, hanem a Nógrád—Hont! Ellenzék cikkírója, aki „az uj ezredév hajnalán", 1897. január 14-én így jellemezte az akkor hatalmon levő kormánypártot, a „liberálisok”- at. Szerinte a kormánypárt, „amely úgy rendezte be az államot, hogy párthívei kizsákmányolhassák az országot és pár ezer ember tönkretehessen tizenhatmilliót” minden rossznak a kútfeje.

— Ez igaz, de a megyei ellenzéki lap politikusainak sem az embermilliók sorsa tájt, hanem az, hogy nem ők, az a pár ezer ember, akik éppen a hatalmon vannak Ebbéli fájdalmukban leleplezték az uralkodó osztály hatalmon levő csoportját, de leleplezték önmagukat is, mert politikai programjuk — lényegét tekintve

— nemigen tért el a kormánypártétól. Így azután mindazt elmondták, amit az uralkodó osztály egykori védelmezői „szocialista”, majd később „kommunista” rágalmaknak minősítettek — saját magukról.

„A vérszopók” című cikk írója elmondja mindazt a jelenséget, ami a parasztság, a kisiparosok és az uradalmi cselédek tönkremenését szemmel láthatóan kíséri. Megállapítja, hogy általános az el- proletarializálódás. Foglalkozik a munkásosztállyal is:

„A munkások a vasúti állomásokon lődörögnek és az egyik helyről a másikra vetődnek, míg valahol munkát kapnak. Az ügyesebbek szeszgyáraknál, cukorgyáraknál, malmoknál találnak foglalkozást. de csak mint napszámosok. A kevésbé ügyesek kubikusok lesznek, vagy az utakon követ törnek. Mindennek következménye pedig a munkásnyomor, a munkáskérdés, a szociáldemokrácia. — Ezek a kiszipolyozott osztályok nem liberálisok, hanem — különböző felfogásoknak hódolva — az egyik vagy másik ellenzékhez csatlakoznak, mint agráriusok, vagy szocialisták, függetlenségiek vagy nemzetiségiek, a szerint, amint régebben a pártok alakultak.”

A megye társadalmi keresztmetszetét leszűrve megállapította, hogy ezek a kisemmizettek „együttesen küzdenek az embertelen liberalizmus ellen, mely úgy rendezte be az államot, hogy párthívei kizsákmányolhassák az országot és a nemzetet, és pár ezer ember tönkretehessen tizenhatmilliót, — S ha tönkretette a népet, tönkre fog menni maga az állam is.”

Nagyon világosan látja ezt a polgári ellenzéki lap egyik februári számának cikkírója, hogy „Tisza idejében még csak a többség feltétlen fenntartása volt a cél s e célhoz a jelszó: az ellenfelet vagy megnyerni, vagy megtörni! — Ma a cél a kormányhatalmat minden áron megtartani s ahhoz csinálni, tetszés szerinti többséget. Ma a jelszó: az ellenzéket kiirtani!”

Mindezek az eszmefuttatások csak kísérő jelenségei a hazánkban és megyénkben egyre terebélyesedő szociáldemokrata munkásmozgalomnak. Ezekről az 1896. évi, tehát a milleniumi esztendő eseményeit felsoroló alispá- nd jelentés a következőket mondja. „Sztrájkszerű mozgalmak eddig csakis Salgótarjánban és vidékén fordultak elő. Ilyen mozgalom az elmúlt 1896. évben kettő volt.

— Az Észak-magyarországi Egyesült Kőszénbánya és Iparvállalat RT. mizserfai bányatelepén, továbbá az egyesült Magyarhoni Üveggyárak RT. salgótarjáni palackgyárában és a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. telepein levő Forgách-támában fordultak elő munkásmozgalmak, melyek azonban — a hatóság erélyes közbelépése és a helyszínen nagyobb számú csendőrség összpontosítása és katonai karhatalom kirendelése folytán — veszélyes mérveket nem öltöttek;

— A mozgalom oka mindenütt egyes igazgatók bujtogatá- sa volt, Ezek azonban a rend helyreállta után az ipartelepekről kitiltattak, ameny- nyiben pedig külföldi illetőségűek voltak, kiutasí itattak és illetőségi helyeikre tolon- coltattak.”

Érdekes, hogy az alispáni jelentés nem döbbenti rá a közigazgatási bizottság tagjait a tényleges okra, a munkások kizsákmányolására. Pedig ez mint a megye vezető közhivatalnokának, kötelessége lett volna az alispánnak

A alispán nem akart, a kisebb tényezők pedig nem mertek leleplező nyilatkozatokat tenni. Jellemző erre a „Cserhát és Salgótarjáni Közlöny” 1896. október 18-i számának egyik szerkesztői üzenete. Az egyik magát meg nem nevező salgótarjáni levelező levelet intézett a Szi- rákon székelő szerkesztőséghez „azon mizériákról, amelyek a tarjáni bányáknál és a vasgyárnál naponként előfordulnak”. A lap úgy tér ki a közlés elől, hogy mivel a cikk szerzője nem nevezte meg magát, a híradásért felelősséget nem vállalhatnak. ..Bár tudjuk jól, hogy darázsfészekbe nyúlunk, ha a cikket közöljük, de a hírlapírónak éppen az áll kötelességében, hogy az olyan ázsiai állapotokat leleplezve, felszólalása által a hatóságok figyelmét felhívja azokra.”

A Szirákon kiadott kis vidéki újság eszmefuttatása sem érdektelen, de igen jelentős az országosan és hivatalosan megjelenő „Bányászati és Kohászati Lapok” 1897. évfolyamában levő beszámoló az ország bánya, és kohóiparának 1896. évi állapotáról. E szerint „a modem munkáskérdést világszerte elsősorban a bányamunkások tartják napirenden. A munka és a tőke harca a bányászattal foglalkozók napról napra növekvő csoportjánál már minálunk is egyre jobban kiélesedik. Anina, Resi- ca, Vaskő, Dognácska, Pécs- vidék, Salgótarján stb. nagyobb arányú munkásmozgalmai, s ezek alkalmával a munkások tömör fellépése, s részükről az Európa-szerte hangoztatott eszmék, irányelvek s követelések programba vétele eléggé tanúsítják, hogy a külföldi szociális eszmék vészes áramlata, a mi bányamunkásaink máskülönben konzervatív szellemét is inficiálta már”.

Az országos szaklap a munka és a tőke harcát ugyan megemlíti, de az okot, „a vérszopók” tevékenységét mélyen elhallgatja és mindent a szocializmus szelleme terjedésének rovására ír.

Dr. Belitzky János

Modern

Az ihlet pillanatai Koppány György felvétele

könyvtár

A franciaországi Fontadneb- leauban nemzetközi modernzenei könyvtárat alapított az Andre Billy vezette művelődési központ. E modem zenei könyvtár célja, hogy összegyűjtse és megőrizze a modern zened alkotásoknak eddig a különböző zenei kiadóknál szétszórt, partitúráit.

Elektronikus

karmester

Az angol televízió „Átalakulások” címen bemutatta Rolf Libermann nyugatnémet zeneszerző szimfóniáját. A kompozíciót írógépből, számológépből, telex és különböző elektromos készülékekből és más zajkeltő eszközökből álló 156 tagú ,zenekar” adta elő' A hangverseny karmestere egy elektronikus számítógép volt.

Lapunk más helyén olvashatjuk, hogy elkészült Salgótarján új színházi és hangversenyévadjának műsorterve. A jelek azt mutatják, tematikai és tar. talmi vonatkozásban szép és vonzó évad elé nézünk; a József Attila művelődési ház színpadán a műfajok teljes skálája megszólal. Operett, vígjáték, dráma, opera, igényes zenei estek alkotják a műsort, Jacoby- tól Heltain át Lorcáig, Brechtig.

Nos, a választék bőségesnek látszik, válogathat benne ki-ki kedvére, ízlése. igénye szerint. Salgótarján kulturális centrummá érlelödésének folyamatában — ha részdologként is, — nagyjelentőségű tény, hogy immár a második rendszeres színházi évadot szervezzük, s olyan jó kilátásokkal, mint most. Nem árulok el különösebb titkot azzal, hogy városunk iránt újabban a legtávolabbi művésztársulatok érdeklődnek, hogy a salgótarjáni színházi fesztivál gondolata rezonanciát keltett számos helyen, Debre. cen és Szolnok partnereink mellett például a nagy színházi hagyományú Szegeden, Kaposvárott, Békéscsabán. A ránk irányuló figyelmet, úgy hiszem, a most lezárult évad eredményessége teremtette meg, hogy terjedőben a város jóhíre, színházi kultúrát alapozó törekvésünk egészséges szándéka és iránya. Az, hogy az első kísérleti év után Debrecen

tyasápHap? jegyzet A differenciált művészet

és Szolnok további partne. rünkké szegődött, új évad közös terveire, a kapcsolatok továbbszélesítésére vállalkozott, szépen igazolja az eddigi együttműködés gyümölcsöző voltát. Az új műsortervből az is kitűnik, hogy partnereink komolyan veszik és felelősségteljesnek tekintik elkötelezettségüket a város iránt. A műsorterv műfaji változatossága széles közönségréteg különféle szintű igényeinek kíván megfelelni, s alapjában véve így helyes. Társadalmunk fejlettségének, kulturális-művészi igényeinek mai állapotában és rétegességében semmiképpen nem volna szerencsés alapállás a szocialista művészet kizárólagosságát hirdetni. Felelős kultúrpoli- tikusok figyelmeztetnek rá — s megszívlelendő figyelmeztetés —, hogy a szocialista művészetnek nincs monopolhelyzete, a legegészségesebb irány hegemóniára törekednünk, mert akad terület nem is egy, ahol a hegemóniáért is küzdenünk kell.

Ez a feladat azonban nem azonos a régi gyakorlattal. Keserves tapasztalások árán jöttünk rá, hogy az adminisztratív

eszközök alig-alig oldanak meg valamit, kivált a kulturális élet jelenségeiben. Csupán az ideológiai vita megkerülését jelentik, — nem a nézetek tisztázását. Nem a téves eszmék felszín alá gyűrése tehát az eredmény, hanem azok eloszlatása, a vitapartnerek meggyőzése.

A szocialista művészet hegemóniájának feltétlen biztosítása mellett még helyet adhatunk kulturális életünkben a jószándékú, haladó, humanista, bár nem szocialista ihletésű művészetnek, sőt a pusztán szórakoztató igényű, nem káros tendenciájú müveknek is. Elmaradottabb rétegeinknek ezeken át vezet el útjuk elöbb- utóbb, a fejlődés stációit bejárva a szocialista művészethez.

Más dolog viszont, hogy a társadalmi ízlésfejlődés gyorsulása érdekében nem feledkezünk meg némely intézkedésekről sem. S erre az új gazdaságirányítás eszközei e téren is lehetőségeket nyitottak.

Annak érdekében például, hogy művészeti intézményeink az új mechanizmus adta feltételek között az anyagiasság végletes irányába ne sodródjanak, — megfelelő adóztatási kulcsok gondoskodnak fékező hatásról. Így van ez a filmforgalmazás terén, a könykiadásban, a színházi műsorrend politikáját illetően. Világosabban: más adóztatási elv hat például egy szocialista eszmeiségű, vagy számunkra rokonszenves, haladó nyugati mű, és merőben más egy pusztán szórakoztató bohózat vagy operett esetében.

Ez az egészséges elv nem csupán a műsorra túzoknál érvényesül, de kihat a látogató közönségre is. Es épp ebben rejlik az okos rendelkezés irányító- nevelő ereje.

Néhány nap múlva utcán lesznek a bérleti év plakátjai, s nagyon határozott árpolitikai megkülönböztetéseket olvashatunk az egyes művek kapcsán. Az tűnik majd szemünkbe, hogy B rechtet,

Lorcát, Hellait, Erkelt, Puccinit, Verdit, Bizét látogatni anyagilag is kifizetődőbb kultúrigény lesz, mint... De ez utóbbiaknál hagyjak a személyeskedést.

Egy szó, mint száz: a szocialista művészetnek nincs monopolhelyzete, de feltétlenül és következetesen a szocialista művészet hegemóniájára törekszünk.

Ügy hiszem, ezzel egyet lehet érteni.

Nyár

a műemlékvédelemben

Az 1954-ben megjelent Nógrád megye műemlékei című topográfiához írt előszóban Dercsényi Dezső kifejti, hogy maguk a szakemberek sem ismerték eléggé a Nógrád megyei építészeti emlékanyagot. Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) 1960-ban kiadott műemlékjegyzékében 350, műemlékileg védett objektumot sorol fel, amely 122 községben van- E műemléki állomány elszórtsága miatt a hatósági és a szakigazgatási műemlékvédelem hosszú időn át csak nehezen tudott érvényesülni.

Különösen az utóbbi évek azonban a nógrádi műemlékvédelmi tevékenységben is szép eredményekkel jártak. A megyei tanács építési és közlekedési állandó bizottsága mellett működő műemlékalbizottság, s a Hazafias Népfront műemlékvédelmi akcióbizottságának tevékenysége országos figyelmet, keltett, az OMF Hajdú- Bihir, Vas és Nógrád megyében. valamint Győr városában folyó munkát értékelte legjobbnak. Különösen kiemelte a nógrádi műemlékvédelem szervezettségét és munka- módszerét.

De mit ígér az idei nyár a „műemlékeseknek”? Erről tájékoztat dr. Somoskeőy István albizoítsági titkár.

— Az Országos Műemléki Felügyelőség újabb, Nógrád megyéről szóló jegyzékében 350-ből 110-et törölt, s 50-et felvett a jegyzékbe, 10-et pedig átminősített. E szerint 294 műemlékként nyilvántartoffet objektumunk van 107 községben.

Három műemléki együttesünk Szécsény, Hollókő és Pásztó- A nyár folyamán folytatódik Hollókőn a vár feltárása. Terv szerint jövő év végére kőtár, kilátó épül, a vár többi részén állagmegóvást végeznek. Tovább folytatódik a helyi népi építészeti rezervátum fejlesztése is. Az úthálózat fejlesztésére, a csatornázásra a következő években ugyancsak sor kerül majd. Az idei nyárhoz tartozik az is, hogy tárgyalnak a szécsényi kastély ügyében, s Pásztó is napirenden marad.

Felszabadulásunk 25. évfordulójára Nógrád műemlékeit bemutató foto vándorkiállítás nyitását tervezik, a szakmai ismeretterjesztés, a figyelőszolgálat továbbfejlesztésére ugyancsak gondot fordítanak. Bár Nógrád nem kiemelt műemléki terület, a műemlékvédelmi tevékenység eredményei, az idei nyári tanácskozások. s a különböző feltáró, helyreállító munkák valamennyiünk, s a megyén kívüli látogató számára is jelentősek. (te)

Élményekben gazdag szünidő

A napokban, Réteágon a csapatvezetők végleges formába öntöttéle a nyári szünidő eseménynaptárát. A járási úttörőelnökség egyik legfontosabb feladata a nyári vezetőképzés megszervezése, az úttörővezetők felkészítése a következő tanévre- Nem kisebb gondjuk a járási váltótábor kialakítása, a folyamatos táborozás lebonyolítása, amire a pajtások nagy izgalommal készülnek.

A salgótarjáni őrsvezető- képző táborba hetven úttörő készül a rétsági járásból. A megyei ifjúsági vezetőképző táborba húszán utaznak el, hogy pihenéssel egybekötve, kellemes környezetben és megfelelő körülmények között vegyenek részt a tábor munkájában. Csillebércen, a '•'1 is

több pajtás töltheti a szünidő egy részét.

A csapatok váltják majd egymást a Balaton mellett, a járás sátortáborában- A csapatvezetők már korábban próbatábarozást tartottak Bánkon. Megbeszélték a táborozással kapcsolatos feladatokat és összeállították a tábori úttörőpróbákat. a táborok programját. A váltótábor június végére felépül és a gyerekek első csoportja birtokába veheti. Az előkészületek — utazási kedvezmények, múzeum és várlátogatási engedélyek beszerzése, hajókirándulások megszervezése — már megtörténtek. A csapatoknak a Balatonra történő utazásához a járás termelőszövetkezetei nyújtanak segítséget.

A járásban az őrsi közösségek számára akadályversenyeket, csapatki rándulásokat, túrákat szerveznek, melyek lebonyolítása során a pajtások teljesíthetik a nyári próbakövetelményeket. A csapatok a művelődési otthonokkal és a KISZ-szervezetekkel karöltve közös rendezvényeket. VIT-karncválokat tartanak. Ki mit tud vetélkedőket rendeznek a VIT történetéből. A kisdobos háromtusa-versen v

járasi döntőjére július közepén Ramhány bam, a járási

aikadályversenyre augusztus közepén a Börzsönyben kerül sor. K- S.

NÓGRÁD — 1968. június 30., vasárnap 7