Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? XXIV. ÉVF.. 152. SZÁM > ÁRA 1 FORINT 1968. JÚNIUS 30., VASÁRNAP Legmostohább a második... (3. oldal) Fel kell figyelni az Idegérre (3. oldal) Övás a Diósgyőr elleni mérkőzés után <6. oldal) Vádlottak padján (12. oldal) A hős városba érkezett a magyar párt* és kormányküldöttség VOLGOGRAD Hável József és Bajnok Zsolt, az MTI kiküldött tudó­sítói jelentik: A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség szombaton délelőtt megér­kezett országjáró kőrútjának első állomására, Volgográdba. A magyar küldöttséget út. jára elkísérte: G. Voronov, aa SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja; K. Katusev, az SZKP KB titkára. A Volga-parti város lakói szép fogadtatásban részesítet­ték magyar vendégeiket. A Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció zászlóival díszített repülőtéren kétnyelvű felira­tok köszöntötték az érkezőket. A repülőgépből kiszálló Ká­dár Jánost, Fock Jenőt és a többi magyar vendéget V. Ku- licsenko, a volgográdi területi pártbizottság első titkára, V. Boronyin, a területi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke; K. Karpov, a városi párt- bizottság első titkára; I. Ko­rol jov, a városa tanács elnöke üdvözölte. A repülőtéren a hős város lakóinak küldöttei gyűltek ösz- sze a fogadtatásra. A TU—124- es különgép derült, verőié, nyes időben szállt le, volgog­rádi idő szerint 11.30 órakor. Delegációnk tagjai szívélye­sen üdvözölték a város képvi­selőit, a fogadtatásukra meg­jelent dolgozókat. Magyar és vörös zászlócskák emelkedtek a magasba, felhangzott a hagyo­mányos orosz köszöntés: Dob- ro pozsalovaty! Ezután delegációnk szállásá­ra hajtatott. A gépkocsikara- ván előtt díszegyenruhás mo­torosrendőrök haladtak. Amer­re a gépkocsisor elhaladt, az út mentén ezrek és ezrek in­tegettek, üdvözölték szeretettel a magyar párt- és kormány­küldöttség vezetőjét és tagja­it. Az útvonalak felett transz­parenseken magyar- és orosz- nyelvű feliratok éltették a két nép örök, megbonthatatlan ba­rátságát, a szocialista országok egységét. A volgográdi házigazdák egyébként gazdag programot állítottak össze magyar vendé­geik számára. Delegációnk megismerkedik a város törté­nelmi emlékeivel, köztük a legendás Mamajev Kurgánnai, a sztálingrádi csata legheve­sebb ütközetednek színhelyé­vel. (A „kurgan” tatár szó, dombot jelent; Mamaj pedig a domb névadója, tatár khán volt, aki seregével itt ütött tábort.) A 102 méter maga* kurgán hadászati szempontból rendkívül fontos szerepet töl­tött be. 1942—43 telén voll olyan nap, amikor a domb hatszor cserélt gazdát. Amikor a csaták véget értek, a kurgán valósággal acéldombbá válto­zott, ugyanis teljesen elborí­tották a lövedékek, gránátok, bombarepeszek maradványai. Ellátogatott küldöttségünk Pavlov őrmester nevezetes há­zába is. A házat természetesen újjáépítették, negyed század­dal ezelőtt erőd volt, amely 58 napig állta a nácik rohamait. A mai lakóház őrzi a régi ne­vet, s bárki levelet ír lakói­nak, utca, házszám felesleges!, elég csak annyit írni, hogy „Volgograd, Pavlov háza”. Pavlov őrmester, a hős védő egyébként ma is él, a sztálin­grádi csata 25. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken jó egészségben vett részt. Párt- és kormányküldöttsé­günk megismerkedik a mai Volgograd lakóinak építő-, al­kotó munkájával is. Felkeresi a Dzerzsinszkij-traktorgyárat. ahol Kádár János és a dele­gáció tagjai nagygyűlésen ta­lálkoznak a gyár dolgozóival A változatos programban sze­repel a XXIII. Párbkongresz- szus nevét viselő volgai vízi- erőmű megtekintése, valamint hajókirándulás a Volgán. Ellátogatott a magyar párt­ós kormányküldöttség a vol­gográdi területi pártbizottság-, ra is, ahol a város és a terű-' let pártmunkásaival találko­zott, majd a traktorgyári dol­gozók gyűlésén Fock Jenő be­szédet mondott. Földrajztudósok Salgótarjánban Tegnap kezdődött Salgótar­jánban a Magyar Földrajzi Társaság XXI. nógrádi ván­dorgyűlése. A tudományos ta­lálkozó kimagasló eseménye megyénknek. Már szombaton délelőtt dísztáviratok köszön­tötték a résztvevőket. Ezek között érkezett a Magyar Tu­dományos Akadémia Földrajz­tudományi Kutatóintézetének üdvözlete. A vándorgyűlés iránt or­szágszerte érdeklődés mutat­kozik. Budapestről, Békéscsa­báról, Szegedről, továbbá du­tudósokat arról, hogy Salgó­tarján maholnap hazánk leg­modernebb kisvárosává fejlő­dik. Ma folytatja munkáját a vándorgyűlés. Kora délelőtt Illés Miklós, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszönti megyénk vendégeit. Az SZMT székházában rendezendő tu­dományos ankéten Kádár László egyetemi tanár, a tár­saság elnöke mond megnyitót, majd Székely András egyete­mi docens tart előadást „A nógrádi medence helye és sze­repe a magyar tájakban” címmel. Kóródi József egyete­mi docens megyénk gazdasági fejlesztésének kérdéseiről szól, majd a korreferátumokra ke­rül sor. A vendégek délután tekintik meg Salgótarjánt és környékét. Holnap az öblösüveggyárba látogatnak a vendégek. A vándorgyűlés számos részt­vevője keresi fel Baglyaskőt, Hollókőt, Szécsényt, Csesztvét és Balassagyarmatot, ahonnan Csehszlovákiába folytatja út­ját. A kemeroYÓi küldöttek fogadása a megyei pártbizottságon A Szovjetunió Kommunista hornik József, az MSZMP Köz- két Nógrád megye munkás­pártja Kemerovó kerületi 3i- ponti Bizottságának tagja, a mozgalmának történetéről, a zottságának öttagú küldöttsé- Nógrádi Szénbányák igazgató- párt helyzetéről, és az ideoló- ge, Leonyid Alexandrovics ja, és Géczi János, a Nógrád giai tevékenységről, majd L, Gorskov, a kemerovói kerületi megyed Tanács Végrehajtó Bi- A. Gorskov, a delegáció veze- pártbizottság titkái'ának veze- zottságának elnöke fogadta. A tője mondott köszönetét az tésével tegnap délelőtt baráti beszélgetésen részt vettek a elvtársi, baráti fogadtatásért, látogatást tett a Magyar Szó- megye, a járás és a város A kemerovói pártdelegáció cialista Munkáspárt Nógrád párt- és tanácsi vezetői, a me- tagjai tegnap délután ellátó­megyei. Bizottságának székhá- gyei pártbizottság osztályveze- gattak a kányási bányaüzem- zában. A vendégeket a többi tői. be, ahol a bányászok képvise­között Jedlicska Gyula, az Jedlicska Gyula, a megyei lőivel folytattak eszmecserét MSZMP Nógrád megyei Bi- pártbizottság első (átkára tá- Este megtekintették a bükk­zottságának első titkára. Pót- jékoztatta szovjet vendégein- széki bányászüdülőt. Félidőben a harmadik ötéves terv Nőtt a nemzeti jövedelem — Egyenletes a fejlődés — Túlteljesítve a beruházások — Nagyobb a vásárlóerő — Jól vizsgázik a mechanizmus Június végével félidejéhez érkezett a harmadik ötéves terv, amely az ország gazda­sági életében jelentős sikere­ket, s az új mechanizmus je­gyében további fellendülésre ösztönző új módszereket ho­zott- Teljes képet ma még csak az első két év eredmé­nyeiről alkothatunk, a gazda­sági élet néhány fontos terüle­téről azonban már az idei félév előzetes adaitai is ren­delkezésre állnak. A harmadik ötéves terv el­ső éveinek egyik legjelentő­sebb vonása, hogy a tervezetthez képest meggyorsult a nemzeti jövedelem, s ezzel együtt a fogyasztás és a felhal­mozódás növekedése. A nemzeti jövedelem az öt­éves tervben számolt évi 4,4 százalékos átlagos növekedés helyett az utóbbi két eszten­dőben évi átlagban csaknem 7 százalékkal, a fogyasztás 3.3 helyett évente körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás pedig 5,5 helyett körülbelül 13—14 százalékkal emelke­dett. A többlet nemzeti jöve­delem fő forrása az volt, hogy az ipari termelés a számított­nál gyorsabban emelkedett. A növekedés azonban nem min­den területen volt aranyos. Néhány ponton, mindenekelőtt az alapanyagellátás és a fel­dolgozó ipar szükségletei kö­zött és néhány, a lakosság ellátásában fontos termék előteremtésében ellentmondá­sok, feszültségek jelentkeztek. Ennek tulajdonítható, hogy bár a külkereskedelmi for­galom növekedése is gyorsabb volt a tervezettnél, külkeres­kedelmi mérlegünk egyenle­ge a kitűzött követelményeket nem érte el­Ezekkel a tapasztalatokkal számolva az 1968-as terv az 1966—67-es ütemhez képest már mérsékeltebb előirányza­tokat írt elő, s a cél az, hogy a gazdasági szabályozó eszkö­zök is ilyen irányban hassa­nak. A fejlődés idei tervezett üteme még így is némileg meghaladja azt a szintet, amit i harmadik ötéves terv erre az évre annak idején előirány­zott­A tervek teljesítése 1968. első felében általában a várt szinten mozgott. Az új mecha­nizmusra az átmenet zökkenő- mentes volt, népgazdaságunk egyenletesen, fő arányaiban a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően tovább fejlődött- Az állami ipar termelése az év eleje óta körülbelül 5 százalékkal nőtt, a népgazda­ság struktúrája a tervezett módon alakult. Külkereskedelmi mérle­günk egyensúlya ezúttal ugyancsak a tervezett ke­reteken belül maradt, jóllehet a megkötött szerző­déseik alapján számolnunk kell azzal, hogy a második félévben megnövekszik a tő­kés országokból származó im­port. A beruházási színvonal, a pénzügyi források és az anya­gi-műszaki megalapozottság összhangja érdekében a terv 1968-ra az előző két évhez képest mérsékelte a felhalmo­zás növekedési ütemét. A legfrissebb adatok arra utal­nak, hogy az ötéves időszak első felére tervezett beruházá­si előirányzatokat így is majd­nem 10 százalékkal túlteljesí­tettük. Az új árakra átszámít­va a harmadik ötéves terv időszakában az állami és szövetkezeti szektor beruházásai 286,7 milliárd forintba kerül­nek, amit fokozatosan növekvő mértékben kell realizálni. Két és fél év alatt több mint 130 milliárd forintot költöttek az (Folytatás a 2. oldalon.) nántúli városokból körülbelül háromszázötven vendég ér­kezett a gyűlés alkalmából megyénkbe. Tegnap délelőtt a résztvevők autóbusz-karavánja a Mátrába látogatott. A tudó­sok több órát töltöttek Pász- tón; onnan Hasznosra, a híres Fallós-kúthoz látogattak, majd Galyatetőn át érkeztek Párád­ra. Kisterenyén — a délutáni órákban — Székely András egyetemi docens tartott elő­adást a bányászközség és környékének természeti és gazdaságföldrajzi helyzeté­ről. Este Salgótarjánban fo­gadta a visszatérőket a Ma­gyar Földrajzi Társaság, a Nógrád megyei és városi ta­nács VB, valamint a TIT Nóg­rád megyei Szervezetének küldöttsége. Az SZMT székházának dísz­termében Berkes József, a városi tanács vb titkára „Sal­gótarján tegnap, ma és hol­nap” című előadásában tájé­koztatta a vándorgyűlés részt­vevőit arról, hogyan fejlődött modem várossá szegényes te­lepülésből a mai megyeszék­hely. Mind az Ismertetett té­nyek, mind az illusztrációként vetített képek meggyőzték a A Derkovits-Iakótelep, Salgótarján egyik legifjabb negyede. Fejlődését két friss „szerzeménye” is jelzi: szobrot és gyermekjátszóteret kapott (Koppány György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom