Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-26 / 148. szám

FMKT it ott Áldoznak a korszerűbbért Nagyüzem — kezdeti zökkenőkkel Szép számmal dolgoznak a Nógrádi Szénbányák üzemei­ben fiatal mérnökök, techni­kusok, közgazdászok, akik a mindennapi kötelező mun­kánál többet vállalnak ma­gukra. Közülük sokan to­vábbképzésen, szervezett ok­tatáson készüljek a jövő nagyobb feladatainak megol­dására. Ugyanakkor újítása­ikkal. szakdolgozatokkal, elemző vizsgálódásaikkal a mát segítik. Néhány év alatt a Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa mozgalom népszerű­vé vált. Az évente kiírt or­szágos pályázaton is általá­ban mindig van nógrádi dí­jazás. Egy-egy megoldás sok­szor több hónapos, vagy egy egész éves kitartó munka eredménye, ami azután a technológia korszerűsödésé­ben, az önköltség csökkené­sében realizálódik. Csirke Pál zagyvái fiatal bányamérnök Királytáró szál­lításának korszerűsítésével 132 ezer forint megtakarítá­sát tette lehetővé. Mátranovákon is népes tá­bora van az FMKT-nak. Böhm Gyula, a lengyel páncélkapa­ró biztonságos üzemeltetésé­ről készített szakdolgozatot, és egy univerzális talpcsille- forgót újított. Bocsi Ottó bá­nyamérnök és Balogh Pál technikus több, bányaműve­léssel kapcsolatos fontos kér­dést. megoldottak, noha az utóbbi államvizsgára is ké­szül. Medvesi István bányamér­nök a porszéngyártás megol­Jűlhts 1-től Rövidített munkaidő az Otvözctgyárbau Szakszervezeti tanácsülésén jelentették be. hogy július 1-től a Zagyvarónai ötvözet­gyár egész kollektívájára ki­terjedően csökkentik a mun­kaidőt. A hímek örültek az üzem dolgozói, mert a kol­lektív szerződés még úgy rög­zítette, hogy folyamatosan 1970-ig valósítják meg a rö­vidített munkaidőt. Az üzem kohászai, illetve a kohókiszolgálók már eddig is heti 40 órás munkarendben dolgoztak. A többiek — csak­nem 120-an — a jövő hónap elejétől kéthetenként szabad szombatot kapnak majd, ami heti 44 órás munkarendnek felel meg. dáséval segítette hozzá a mátranováki bányaüzemet, hogy három és fél hónap alatt 700 ezer forinttal na­gyobb árbevételt érjen el. Mizserfán. Szomszéd Ist­ván gépészmérnök Gusztáv lejtősakna szállításáról ké­szített igen hasznos Szakdol­gozatot. Lőrincz László nagy- bátonyi villamosmérnök sok kísérleti jellegű műszaki probléma megoldását segítet­te. Tanulmánya alapján meg­valósult a kányásaknai ri­asztóhálózat korszerűsítése, és némi módosítással ugyanez Ménkesaknán is. . A Szolgáltató Üzemnél a fiatal műszaki . gárda foglal­kozik egy egész sor techno­lógiai korszerűsítéssel. Ennél az üzemnél 22 fiatal szakem­ber vesz részt az PMKT-moz- galomban. illetve tett külön­böző feladatokra vállalást. A napokban ért véget Egerben a négynapos IV. Országos Űttörőzenekari Fesz­tivál, melyen három kategó­riában 14 együttes szerepeit. A fúvószenekaroké volt a legnépesebb mezőny. Igen jó ifjúsági együtteseket hallhat­tunk, ezek között például a budapesti MÁV úttörőzene­kart, a dunaújvárosi úttörőze­nekart, melynek külön érde­kessége, hogy minden tagja lány. Nagyon szép teljesít­ményt nyújtottak a kőszegi úttörők is. A vegyeszenekarok kate­góriája olyan együtteseket foglalt össze, melyek hang- szerösszeállítáSuk alapján in­kább esztrádzenekarnak, sza­lonzenekarnak nevezhetők. Ebből a kategóriából a sár­vári és a helvéciai úttörők teljesítményét érdemes meg­említeni. A szimfonikus zenekarok sorában négy együttes szere­pelt. Ezek között lépett fel a szegedi, miskolci és a duna- varsányi zenekarok társaságá­ban a salgótarjáni Üttörőház zenekara is. A salgótarjáni együttes az idén ünnepli ti­zenöt éves működését, és ez az egri évadzáró fellépés mél­tó volt a jubileumhoz. Füzes Zsigmond, aki a zenekart kezdettől vezeti, kiváló neve­lő munkát végzett. Azonkí­vül, hogy az úttörőkorú gyer­A vállalat központjában is sok a fiatal mérnök, tech­nikus és közgazdász, akik tudományos igénnyel foglal­koznak egy-egy szakmai probléma megoldásával. Az újért, a korszerűbbért lelkesedni tudó fiatalok igen jelentős szellemi erőt jelen­tenek a Nógrádi Szénbányák­nál, és nemcsak mint al­kotók tevékenykednek, ha­nem propagandistái is a fej­lődésnek. Legtöbbjüket ott találni a szaktanfolyamok előadói között. Szocialista brigádokat patronálnak, kon­zultációkon segítik a szerve­zett oktatásban tanulókat. Tanácsokkal látják el a hoz­zájuk forduló újítókat, nem egyszer a rajzókat is elké­szítik számukra. Munkáju­kért megérdemlik az elisme­rést. mékekből éveken keresztül mindig egyenletesen magas színvonalú együttest tart fenn, az éljjiúlt tizenöt év­ben a muzsikusok egész sorát nevelte, akik ma már a vá­ros különböző felnőtt zeneka­raiban játszanak. A salgótarjáni úttörők mű­sorából nehéz lenne bármit is kiemelni. Feltétlenül meg kell azonban említeni Gossoc: Gavottjának előadását, me­lyet Skuta Éva játszott fuvo­lán a zenekar kíséretével, azonkívül Mozart: Két német táncát és a rendkívül tömö­ren. éretten megszólaltatott Brahms: Első magyar táncát. A zenekarról az egri várud­varon tartott hangversenyen a televízió Is felvételt készí­tett. A IV. Országos Űttörő­zenekari Fesztivál az úttörők­nek vidám tábortűzzel, a ve­zetőknek szakmai tanácsko­zással ért véget. Hazudnia illik az ügyes be­osztottnak, ha főnökét tör­ténetesen akkor keresi va­laki, amikor az munkaidő alatt éppen a kocsmában tartózkodik. Meglepő hát az az őszinteség, amellyel a né- zsai tanácsházán találkozunk. — Az italboltban az elnök elvtárs — így az írógépnél ülő kislány. — A főúton, a bal oldalban megtalálja .. . Hertel Mihály, a községi tanács vb elnöke valóban ott időzik. Igaz, nem a sör kivételével bőséges választék­ból kóstolgat, hanem dolgo­zik. Mint az fmsz igazgató- sági tagja a bizottsággal lel­tározik. Nézsán adnak a tár­sadalmi tulajdon védelmére. Petényi Antal üzletében hét éve nem is volt leltárhiány, de a fogyasztók megkárosí­tásáról árulkodó többlet sem, A falu vezetőinek szeme raj­ta az ellátáson. Jó arról hal­lani, hogy mennyire igény­lik ma már a forgalomtól távol eső kis településen is az újat, a modernet. A ta­nács vb ülésén Berczeli Ist­ván is. Varga János is sür­gette: alakítsák át mielőbb önkiszolgálóvá az élelmiszer- boltot. Az fmsz válasza: „Ha­marosan meglesz.” A tavalyi és az idei esz­tendő során két és fél kilo­méterrel hosszabbodott, illet­ve hosszabbodik a nézsai járdahálózat. Az ez évi mun­ka után még két kilométe­ren kell megépíteni, hogy minden utcában legyen, leg­alább az egyik oldalon. Tár­Szakítottak az idén a régi szokással, aligha várják meg valahol is a Péter-Pált az aratás hagyományos kezdetét. Legkorábban a délebbi fek­vésű és a homokosabb terüle­teken kezdtek aratni, de megy már a kombájn a mátravere- bélyj termelőszövetkezet lej­tőin is. A tűző napfény ke­ményre szárította a hegyek között is a gabonát. A mátra- szőllősi hatái'ban — a hu- szonnégyes műút mellett — a kertész tanyájának közelé­ben még pihen a két kom­bájn, indulásra készen. A ve­zetőknek csak nyeregbe kel) szállni, s kezdődhet a munka. Pásztótól Jobbágyiig csak kapásokkal találkozunk. A községben azonban már köz­lekednek a vontatók. tele szemmel. A szurdokpüspöki termelőszövetkezet jobbágyi üzemegységében egyszerre három kombájn látott mun­kához. Az őszi árpa alacsony, a ta­laj a kombájnolásra ideális. A három gép egymás nyomá­ban ..beretválja” a zizegő ka­lászokat. A szalmát nem gyűjtik össze, mert a tábla szélén már dolgozik a bálá­zógép. A kombájnosok meste­rien irányítják gépüket, ve­rejtékeznek, de a figyelmük nem lankad. Közben érkez­nek a vontatók a szemért. Két gép megáll, a harmadik meglódul. A százötven holdas táblán körbejárnak a kombájnosok Kiszakítanak húsz-huszonöt holdat, levágják, s jöhet a kö­vetkező darab. Közvetlenül előttünk megtorpan a har­madik kombájn is. — Madiász József! — nyújtja a kezét a vezetője. — A többiek? — Fenyő László és Sebők László — mondja. — Mi kezdtünk először ebben a szö­vetkezetben. Az első nap méa akadt hiba, de most már ver­jük. .. A vezető fütyül, integet a vontatónak, jöjjön, mert tele a tartály, s addig nem mehet tovább. Ügy tűnik, mintha kevés lenne a szállítóeszköz. sadalmi munkában aligha lesz hiány. A legutóbbi köz­ségfejlesztési versenyen me­gyénkben negyedik helyen végzett Nézsa a maga kate­góriájában, hétszázezer forin­tos eredménnyel. A tsz-majöt­téié vezető utat jövőre áz ál­lam építteti: egymillió fo­rintot jóval meghaladó költ­séggel; 1969-ben került tető alá a ravatalozó Is; 1970- ben pedig az a fogorvosi rendelő és lakás, amelynek terveit már megrendelték. Kell is az a majdnem ezer- háromszázas lélekszámú fa­luba. Nógrádkövesdre, Vác- ra buszozni egy lyukas záp- foggal: időrabló mulatság, már amennyire mulatságnak nevezhető az efféle túra. Roskatag viskó nem ék­telenül Nézsát. annál inkább díszíti a sok új ház. CsUDári ebben az esztendőben tízen kaptak építési engedélyt; minden második mezőgazda- sági foglalkozású ember. A szebb, a kulturáltabb élet vágya — íme — ebben is megmutatkozik. Ügy látszik, Nézsán tudják, hogy a fej­lődést nemcsak járdán, úton, bolton, házon lehet mérni, de szellemiekben is: büszkén emlegetik, hogy az általános iskolában — osztályonként változóan — 3.2—3,6 a tanul­mányi átlag. A bukottak szá­ma még az öt százalékot sem éri el. Furcsa, de igaz. hogv a szellemi igény elégedetlen­ségben szintén megmutatko­zik. Ez évtől kezdve heten­Am a következő percekben három is befut. A falu szélén, egy fa alatt iskolaköpenyes fiatal lány jegyezget a füzetébe. Amikor a dűlőúton feltűnik egy von­tató, eléje szaJad, s beír va­lamit a füzetbe. — Azt jegyzem, mennyi magot szállítanak be a kom­bájnoktól — válaszolja kér­désünkre. — Az első két nap nyolcszáz mázsa ment be, ma pedig, még délelőtt van. száz mázsa... — Szövetkezeti tag? — Most itt dolgozom. Kü­lönben közgazdasági techni­kumba járok. Négy forintot keresek óránként. Nem sok, de jó lenne ha sokáig tarta­na. Egyébként Fábián Zsó­fia vagyok. Szurdokpüspöki­ből. A bálázógép lassan halad. Egyik-másik köteg szétbom- lik. ezt újra kötik. Ezek még a kezdet gondjai. A palotási határban gyere­kekkel találkozunk. Mind­egyiknek a kezében ételhordó. Némelyiknél kanna. vízzel. Dél felé jár, viszik az ebédet a határba. A kertészetben dolgozókhoz igyekeznek. Va­jon a kombájnosok, az ara­tásban dolgozók milyen ellá­tást kapnak? A gabonatáblák azonban még csendesek ezen a részen. A termelőszövetkezeti iro­dán Illés Gyula főagronó- musba ütközünk. Siet a ha­tárba, de néhány szóra meg­állítjuk. — Kétezer-kétszázötven holdon kell aratnunk — és sorolja a különböző gabona­félék területét. — A legtöbb a búza, csaknem ezemégyszáz hold. Az őszi árpát már aratjuk. „ Szövetkezetünkben hét kombájn, hat kévekötő­A VHumanité beszámol ró­la, hogy I. Napoleon és Mária Walewska törvénytelen fiá­kéul kétszer játszik a mo­zi. de többnyire csak fél­ház előtt. A miértre érthe­tő a válasz: a tekercsek cse­réje miatt a nagyfilm per- getését többször meg kell sza­kítani. Még furcsább, hogy az igé­nyek örvendetes növekedése mellett a víztársulat megala­kítása iránt ma még alig- alig mutatkozik érdeklődés. Az összlakossághoz képest a komoly érdeklődők száma a húsz százalék körül toporog. A 4. számú választókörzet­ben — például — egyetlen egy polgár sem írta alá a leendő víztársulat belépési nyilatkozatát. Nem, noha az anyagiakat illetően áldozat­ról aligha beszélhetünk. Évi háromszáz forint nem pénz a vízért! Különösen nem egy olyan faluban, ahová az. iparban foglalkoztatott el­járó dolgozók hordják a fo­rintot, s ahol a tsz-tagság is őszinte bizalommal néz­het a holnap elé. A nézsai. a legéndi és a nógrádsápi tsz egyesítése cseppet sem vetette vissza, sőt — a né­zsai üzemegység vezetője sze­rint — fokozta a gazdáit munkakedvét. (Bár a kalá­szosok az idén nem ígér­nek rekordtermést, a nézsai- aknak is termő nógrádsápi határban tizenkét-tizenhá- rom mázsát mutat az őszi árpa.) aratógép és hét cséplőgép dolgozik. A gabonák döntő többségét a kombájnok vág­ják. A legnagyobb rendben ké­szültek fél a nagy munkára. A gépszemlék sikerrel zárul­tak. Ä balesetvédelmi, tűz­védelmi szabályokat minde­nütt megtartják, és rendsze­resen ellenőrzik. — Sok a gépünk, ezért a jobb kihasználás érdekében bérmunkát is vállalunk — magyarázza Illés Gyula. — Szerződést kötöttünk többek között a szécsényi termelőszö­vetkezettel száz hold gabona aratására. A palotási kombájnosok és aratógép-kezelők még nem tudtak az országos verseny­ről. amikor egymás között már versenyt indítottak. Feltételeik hasonlóak az or­szágoshoz. így minden nehéz­ség nélkül neveztek be, il­letve csatlakoztak. Azt is megtudjuk még, hogy a szö­vetkezet gondoskodik az aratókról, mozgóárus járja a határt különféle hűsítő ita­lokkal. Jó lenne megoldani a melegétel ellátást is. A béri határban még nem aratnak. A szövetkezetiek a szénát hordják nagy szorga­lommal. mert már csak órák kérdése az gratae megkezdé­se. A gépek készen állnak, az indításnak semmi akadá­lya. Amikor ott jártunk, a pász­tói járásban még csak tizen­két kombájn dolgozott a szö­vetkezetekben. Azóta a gépek száma megszaporodott. Ezen a héten megkezdődött a nagy­üzem a gabonatáblákon­zésbe került a törvénnyel; féltékenységből meggyilkolta Röstellik, nagyon röstel- lik a falubeliek, ami nemré­giben a sportpályán történt, Garázda fickók verekedést rendeztek; egy horpácsi ven­dégszurkoló válla eltört. Az erőszakoskodás, a rendbontás idegen a nézsaiaktól. A párt­ós tanácsi vezetőkkel dicsé­retes összhangban együttmű­ködő Kohlács Pál rendőr őrmester, körzeti megbízott, nem keveset fáradozott, amíg megérttette: nem az öklözés, hanem az önuralom az igazi virtus. A békeszerető pol­gárok nem sokallják azt az öt-, illetve nyolcszáz forin­tos bírságot, amelyet a já­rási rendőrkapitányság f mi­nap két garázdára kirótt. Javított a közlekedésen az új autóbuszmenetrend. Saj­nos a déli órákban még mindig fél órát kell ácso- rogni az alsópetényi elága­zásnál. Életrevaló ötlet, hogy az ott leggyakrabban meg­forduló nézsaiak, legéndiek és nógrádsápiak közös társa­dalmi munkával építsenek váróhelyiséget. Persze úgy. hogy a készkiadást is ossza meg egymás között a három falu. Nézsának két műemléke van. Egyik a négy évszáza­dos templom, a másik az általános iskola közelében levő magtár. Ha ez utób­bi a műítészek szerint az, ám legyen, — bár nehéz felfedezni, .mi rajta a meg­csodálni való. Az a kastély viszont, amely ma általános iskola, s amely a letűnt idők­ben földesúri rezidencia volt, s amely nemes arányaival el. gyönyörködteti a szemet — nem műemlék. Hát iaen: van. nak néha furcsa dolgok. .. Kis üzlet nem üzlet? Az idei tavaszon ugyancsak sok baj volt a naposcsibé­vel. A földművesszövetkezetek hiába agitáltak — nem na­gyon vitték. Ebből azután csaknem országra szóló gond kerekedett. Ki tudja azonban, kinek hála, amiért — ha ki­sebb veszteséggel is — de „megúsztuk” az ügyet. Ügy lát­szik azonban, hogy egy felelőtlenül végzett téli felmérés után tnég most sem vonták le a tanulságokat azok, akiket illet. Nemrégiben Kálión, Dornai János, a földművesszövet kezet felvásárlója paprikás hangulatban mesélte el az ese­tét a szentkúti baromfikeltetővel. Ha csak az ő esete lett volna, üsse kő, több bosszúsága is akadt már életében. Az bántja, hogy véletlenül „felültetett” egy seregnyi asszonyt. Á káli ólak — mindentől függetlenül — rendeltek na­posbaromfit. Dornai első alkalommal május közepén ren­delte meg a négyszáz csibét. A keltetőállomás visszaigazol­ta a szállítást május 23 ra. A hírre mindenki otthon maradt a munkából. A ..türelmes” várakozás csaknem estig tar­tott, de akkor már Dornai sem mert a szemük elé kerül­ni. Alig csillapodtak le a kedélyek, ismét kérték a felvá­sárlót : rendelne ti jból csirkét. A keltető május 28-ra igazol­ta a szállítást. Külön megírták: feltétlenül várják a napos .jószágokat, mert nem vállalnak semmiért felelősséget. Dor­nai — ha félve is — újra összehívta az asszonyokat. A kel­tető azonban hűmaradt a szokásához, — nem küldte a jó­szágokat. Dornai véleményét, s ahogyan idézte a felháborodott asszonyokat, nem lehet ideit ni. Ezek után nem lehet cso­dálkozni azon, hogy a szentküti keltető állomás ..túlkeltc- téssel”, naposcsibe elhelyezési gondokkal küzd. Nem elég. hogy pontatlanul mérték fel a naposbaromfi iránti igényeket, ráadásul ilyen arcpirító módon bánnak az Ügy­felekkel. Ügy látszik: számukra a vevő bizalma játékszer. Nagy kár pedig az ilyen játszogatásért. Az is lehet azon­ban. hogy valami nagy piacót fedeztek fel a keltctösök. s az ilyen „apróeska” rendelésekkel nem bajlóilanak. Rosszul teszik. » P. A. — b. z. — NÓGRAD — 1968. június 26., szerda 3 A salgótarjáni úti őrösén eh ar sikere nak leszármazottja, bizonyos fe^-es^oét. Az asszonyt Marié- Hugues Matheus összeiltkö- Antoinette-nak hívták .., team Faluról falura Nézsai napok, s némely furcsa dolgok P. A. Napoleon utóda bíróság előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom