Nógrád, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
I ¥ IA D A L (A Stern karikatúrája) Halálos csípésű pókok Már eddig is volt Amerikának egy rettegett pOkja, amit «fekete özvegy”-nek hívtak; csípése gyakran halálos volt. Most egy másik, kicsi, barna színű pók, a „barna remete” okoz rémületet többfelé Amerikában. Marása mérgező, és nagyon nehéz ellene védekezni. Ha valakit megraar, a halál nem áll be azonnal. Ahol a méreg a bőrbe jutott, seb keletkezik és befelé terjedő fekély lesz belőle. A „barna remete” teste kiterjesztett lábaival együtt sem nagyobb két centiméternél, tora legfeljebb 1 centiméter. Fején hc- gedüalakú folt van. A világosságot nem szereti, sötét, nedves sarkokban él. Imién a neve: „remete pók”. Alabamában egy 56 éves, makkegészséges farmert a combján csípett meg egy ilyen pók; 23 centiméter nagyságú daganat lett belőle és a farmer 5 hét alatt belehalt. Nem lehetett rajta segíteni. — Hasonló esetet figyeltek meg Öél-Amerikában is Lassan, de biztosan terjednek ezek a pókok. Nemrégen egy egyetemet zárlak be Illinois államban, mert észrevették, hogy az épületet ellepték a remetepókok. — Chicagóból is komoly eseteket jelentettek. Az első vörös zászló Pest-Budán 1831-ben a Kelet-Európa felől betörő kolerajárvány Magyarország határait is átlépte. A járványnak 230 467 magyarországi ál dozata lett. Pest városa — az első megbetegedések hírére — egészségügyi zárlatot rendelt el: megtiltó! ta a város határán való ki- és belépést, a Budára vezető hajóhidat pedig szétbontatta. A vesztegzár alá vont városban temérdek vidéki ember — egyetemi hallgató, vándor iparoslegény, vásáros falusi— rekedt benn. Az egyetemet bezárták, azonban a zömé- ben vidéki diákság nem tu. dott hazajutni. A békésnek induló július 17-i diáktün. tetés — amely a híd megnyitására irányult — még aznap tömegmegmozdulás váltotta fel. Bukovits Mihály orvosnövendék vezetésével egy dunai hajóról szervezett vörös zászló alatt csoportosultak, s e zászlóra több százan esküt is tettek. Az éhező tömeg szembcszálit a kivezényelt katonasággal, s szétverte a városi hajdúkat. Végül Vernhardt tábornok két csapatteste tüzet nyitott a tüntetőkre. 12 halott és 9 súlyos sebesült lett az un. „koleralázadás’” áldozata. 176 embert tartóztattak le. Bukovitsot, aki a tüntetők élén „a Haza és az Alkotmány veszélyben létét"’ hirdette, két évi — nehéz vasban, hetenként kétszeri koplalással súlyosbított — börtönre ítélték. A kor oszíálybírősága csak elítélően emlékezett meg erről az eseményről. A bírósági jegyzőkönyvek azonban egyik-másik tüntetőről feljegyezték; „egyéb vagyona a testén levő öltönyön kívül nintsen” — „egy ingen, s egy avitt nadrágon kívül egyebe nintsen” — „szükséges fejérneműjén és vándorló tarisznyáján kívül egyebe nints”. Az első pesti vöröszászlós megmozdulás valódi, szociális rugóinak tisztázásával még adósunk a történetírás. Jurij Leonav Javult a helyset — Hűm, hűm — nézett rátn Pável Ivanovics Klujev, az igazgató. — Ellenőrnek különleges képességű ember kellene. Egy ideális ember. S nem tudom, maga megjelelne-e nekünk... — Igyekszem majd — húztam ki magam. — Adok egy hónap próbaidőt — mondta a főnök. — Aztán majd meglátjuk... Azóta már az egyik járaton dolgozom. Nem is olyan túlságosan nehéz a munkám: megvizsgálom a jegyeket és igyekszem elcsípni a „túrázókat.” — Szabad a jegyét? — fordulok egy férfiutashoz. — Filippin vagyok — mondja tömören. — Nagyszerűi — mondom élénken. — Akkor bizonyára jegye is van. — Dehát én Filippin vagyok! — ismétli. A hang azonban most már kissé türelmetlen. — Jól hallottam — közlöm vele. — De ettől még lehet jegye. A hájtömeg ekkor megmozdul, s egy ötkopekest nyom a kezembe. — Itt van, adja a kalauznak, ha ennyire kicsinyes. De ezt nem ússza meg szárazon! — Elnézést, de bírságot is fizetnie kell — mondom a lehető legvidámabban... A legközelebbi megállónál ez a Filippin a dühtől remegve és fátyolos szemmel leszállt. Munka után Klujev hívatott. — Te... hát ez... — kezdte kissé összefüggéstelenül —, úgy különben jól van, hogy megfizettetted a jegyet ezzel a Filippinnel ...de azért bírságot nem kellett volna... Mert ugye... mégiscsak az apósom... Node, rendben van, családi ügy, egye... Rendes srác vagy! Csak így tovább! Mindenkivel... — Hát ha valaki buszra száll, jegyet kell váltania — kezdtem szerényen. — Ha nincs jegye, akkor bírságot kell fizetnie. Így áll az utasításban, meg a logika szerint is ... — Helyes... És csípj csak el mindenkit. Mégha a rokonom is... — biztatott Klujev. Másnap egy diákot nemcsak megbírságoltam, hanem a nyilvánosság előtt arról beszéltem neki, hogy tulajdonképpen meglopja az államot. A magát Klujev rokonának mondó diák először csak elpirult, majd sírva fakadt a szégyentől. Aztán öklével fenyegetőzve leugrott a következő megállónál... Aztán egy divatos malaclo- póba öltözött, jegy nélkül utazó hölgyet kaptam el. — Ö—ó—ó, az új revizorka! — csicseregte. — Ismerkedjünk meg. Antonyina Szergejevna vagyok, Pável Ivanovics felesége. De magának csak Tonya... Hívjon így... — Nagyon örvendek — hajoltam meg illendően. — De, ha nincs ellenére, kedves Tonya, akkor vegyen egy szép kis jegyet, s fizessen bírságot is. Nagyon örülök, hogy megismerhettem. S remélem, elmondja majd Pável Ivano- vicsnak, hogy igen igyekszem ... Amikor a próbaidőm lejárt, Klujev magához hívatott, s így szólt: — Eddigi értesüléseim szerint a járatokon javult a helyzet... Ügy általában maga nem egy rossz munkaerő. Node mit is mondok! Maga kitűnő dolgozó! Maga az ideális ember! Elpirultam. — Ennek jeléül kitűnő jellemzést is adunk magáról — folytatta Pável Ivanovics kedves mosoly kíséretében. — Ezzel mindenütt felveszik. Két kézzel kapnak maga után. — Ez azt jelentené, hogy nem véglegesítenek? — Nézze kedves barátom — mondta az igazgató —» maga felnőtt a feladatához. A baj csak ott van, hogy mi még nem nőttünk fel magához... Fordította: Ferencz Győző Óvatosság... Egy athéni villamoson az egyik görög megkérdi a mellette álló férfitől: — „ön tiszt?” — „Nem”. — „Rendőr?” — „Nem”. — „Vain rokona a rendőrségen?” — „Nem”. — „A kormánynak dolgozik?” — „Nem”. — „Valamelyik rokona a kormánynak dolgozik?” — „Nem”. — „Alikor az ördögbe is, vegye le azt a mocskos lábát a i cipőmről!” VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Pedagógusok VÍZSZINTES: 1. Művészet — franciául. 4. Világhírű szovjet pedagógus. 12. A szőlő-venyigén található, (az utolsó kockába kettős betű). 13. Torzított utánzás, torzkép 16.. Táblához használt „írónk”-e. 17. Olasz — előre (+’). 19, Névelővel, idegen női név. 20. Feltűnő, túlzottan dekorált — régi írásmóddal (az első kockába két betű). 21. IÖT. 23. Kisdedóvó. 24. ALIÓ. 25. Neves távfűtőnk, volt. 27. Névelővel — a labda a hálóba jut. 28. Szabolcs- Szatmár megyei község. 29. Vágyakoznak. 31. Ritka női név közepe. 32. Német számla kiejtve — végnélkül. 33. Mesealak, film címében is szelepei. 34. Pestalozzi svájci pe- ' ciagógus az „elhagyatott gyermekek művelésének céljá- jí” itt létesített menhelyet. 36. Szerencsejáték fele. 37. >!yó Pakisztánban. 38. Azonos betűk. 39. Helyettesítő (!) Jl, A szabadságharc tábornoka volt. 42. Kimondott mássalhangzó. 43. Zenészkellék. 44. RF. 46. Franciaországi város. 49. Félig — szerszám. 50. Nem egészen féltucat. 51. Végnélküli női név. 53. Érce a helyre tevő. 55. Timót közepe. 56. Románul kimondott. János. 58. Eledelt. 59. 1968. 60. Sziget Norvégiában — fordítva (+’). 62. Fehérnemű. 63. ö, meg egy becézett női név. 64. A salétromsav nitrátgyököt tartalmazó sója. 66. Étel. 67. Arra a helyre teszem a szignómat. 69. Esztendőkkel ezelőtt kezdődött, .. .tart (+’). 70. Sándor Andor. 71. 1922-től a felszabadulásig irodalmi tevékenységével szolgálta a haladó pedagógia érdekeit, 1945 után a demokratikus köznevelés megvalósításán dolgozott. 1948-ban Kossuth-díjat kapott. 72. ÖG FÜGGŐLEGES: 1. A . magyar nevelésügy egyik kiemelkedő úttörője volt. Főműve: a Magyar Encyclopaedia. 2. Vajon RAVILL? 3. Dohányáruda. 4. Amerikai elnök volt —• kimondva. 5.Juttatta. 6. Város a Nonopapa szigetén. 7. Azonos magánhangzók. 8. Földművelő eszköz — végnélkül. 9. NRA. 10. Nem időben érkező (ékezethiba). 11. Csehszlovákiai folyó. 12. A varjúra mondják. 13. Nem megy folyamatosan. 14. Comeniusnak (1592—1670) a sárospataki iskola újjászervezőjének, az iskolai oktatás mai szervezete megalapozójának nemzetisége, és egyik jelentős művének címe. 18. 1941-ben adták ki „A munkásosztály és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon” című művét, amelyben statisztikai adatokkal bizonyította az akkori iskolarendszer antidemokratikus voltát. 21. Helyeslés. 22. Hangszín. 25. A szipka középen. 26. IEH. 29. Vasárnap például ez a nap (három szó). 30. Bebocsátást kérő. 33. Angol utópista szocialista (1771—1858) New-Eanark-i intézetében a termelőmunkának a tanulással való egyesítését alkalmazták. 35. Textilipari munkás (+’). 37. SB. 40. Állóvíz. 42. Táplálja. 45. Félsziget az XJSA-ban. 47. NDÉ. 48. Jelentős ipari nagyvárosunk eleje. 50. „A” súlyt megállapíttató. 52. Szemmel észleltek (—’). 54. KT. 55. Ritka férfi név. 57. Település az USA Wisconsin államában (—r). 59. Betegség — ékezet nélkül. 61. Francia — kedvesség, báj, — kimondva. 63. Szobakutya. 65. TÓÉ. 66. Ékezetcserés női név. 68. Egymást követő betűk az abc-ben. 69. Mennybolt. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 4., 34., 71., valamint a függőleges 1., 14., 18., és 33. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: írók és olvasók nagy találkozója, Országszerte az ünnepi könyvhét. Benjámin. Simon. Könyvjutalmat nyertek: Burányi Sándor Salgótarján, Val- lus Éva Pásztó és Nagy Lajos- né Nagybátony. A könyveket postán küldjük el! 10 NÖGRÁD - 1968. június 2., vasárnap 4 X 5 4 S b 7 8 9 10 12 13 14 15 16 <1 ÍJ 10 H n 23 2k 25 26 27 IS 29 30 M 32. 33 34 35 3b *. \ 37 . iS 39 40 m *i2 42. 44 45 46 47 hí 49 50 St 52 54 55 a 56 57 58 S3 60 61 62 63 64 65 66 67 bS 69 70 V 72 strand táskarádiók, Ne mulasszon el semmit! A táskarádión mindent hallhat! A STRAND kisméretű táskarádió, 2 hullámsávos készülék. Kiváló vételkészség, élethű hangvisszaadás. Ara: 1 150 Ft. Oyiijtson!
